Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
FILMJEGYZET Harctéri regény Pjotr Todorovszkiij önéletrajzi indíttatású, a negyvenes évek végén játszódó, de a mához szóló filmet készített. A Szovjetsztkij Ekran egyik múlt évi számában nyilatkozta: „Még a filmművészeti főiskola hallgatója voltam, amikor egy téli nap a GUM mellett hirtelen meghallott am az ismerős, rekedtes nevetést. Megfordultam: a zászlóaljpa- ra-ncsnokunk egykori szerelme állt ott, bekecsben. ujj nélküli kesztyűben pirogot árult. Mellette egy ládán mindenféle rongyokba tékert, átfagyott kislány ült. Sokáig ott álltam, nem tudtam levenni róla a szemem: Mi lett vele. a hajdani szépséggel. a front királynőjével?” Todorovszkij 1943-ban tizennyolc évesen került a frontra, s az Elbáig harcolta végig a háborút. A Harctéri regény epekedő kiskatonájá- ban tehát végül is őt magát kell látnunk. Ennyi a valóságos mag, a későbbi törté- -net már fikció, és kitaláltak a személyek is. Tipikus alko- táslélektani helyzet, amelyben szétválaszthatatlanul szervül a megtörtént és a megtörténhető, a tényleges és a lehetséges, úgy, hogy hitelesnek fogjuk fel a mű valamennyi mozzanatát. Az alapélmény meghatározó: megszabja a film hangvételét, ábrázolásmódját, stílusát. Döntően lírai, néhány elemében már-már szentimentális, parányit ironikus (hiszen a felnőtt tekint vissza kamasz önmagára), léletota- náíag pontosan kidolgozott, helytálló. A katona, háború után mozigépész. tanárnak készülő levelező hallgató fél- szeg, gondoskodó, beletörődő, sután lázadó. Vele történnek a dolgok, de nem általa. S ebből a szempontból Todo- rovsakij szemlélete kapcsolatba hozható Gleb Panfilovéval, akinek sorozatban mennek mostanában munkái a televízióban. Sok hasonló tulajdonsággal bír tanárnő felesége. Azonosak törekvéseik, érdeklődésük, voltaképpen az ilyenekre mondjuk: összeillő pár. És harmadikíkénit ott a ..front királynője”, az álmok asszonya, minden férfi ifjú korának ideálja, vágya. Az a személy. akit a legjobban szeretünk, de akiivel — az élet grimaszos játéka velünk — örökre sohasem egyesülhetünk. A kiisikatona és az egészségügyi nővér is csak ideig- óráig találhat egymásra, hiába a teljes birtoklási szándék, személyiségük olyan különbségeket mutat, amelyek hosszú távon nem ellensúlyozhat ók valamelyik önfeladása nélkül. Ezt látja be a szerető. aki aztán, mintegy felelősséget érezve szerelme házasságáért, lelki nyugalmáért, más férfi mellett próbálja megtalálni saját békéjét. Szomorú, fájdalmas, mindennapi felismerés. Az operatőrrendező arra hívja fél a néző figyelmét, hogy döntéseinkben ne legyünk önzők, mások gondjai, érdekei iránt érzéketlenek, és segítsünk egymásnak életproblémáink rendeződéséért, az együttélés legoptimálisabb formáit alakítsuk ki. Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy lodorovsakij Harctéri regényét az értékes művek közé sorolom. Meggyőződésem szerint abba a vonulatba tartozik, amelyet szovjet új hullámként is szoktak emlegetni, s a történelmi közelmúlttal és a jelennel való őszinte, reális szembenézést tűzte zászlajára. Todorovszkij hősei nem sematikus, talpazatra emelt figurák, hanem helyüket kereső, hibázó és esendő emberek. Érzékére, tapasztaltságá- ra vall: remek színészeket választott. Nyiikolaj Burljajev, Inna Csuritkova és Natalja Andrejcsenko Olyan meggyőzően ölti magára a megírt szerepek mezét, hogy nélkülük sokkal nehezebben állna, maradna talpon ez a harctéren kezdődött, a háború utáni, szegény Moszkvában játszódó szerelmi románc. Csurikova a filmben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért méltán kapta meg Nyugat-Berliinben, a nemzetközi filmfesztiválon a legjobb női alakításért járó díjat. Mindamellett, nem hibátlan alkotás e románc. Az első k-ét- három jelenetet dramaturgla- lag. képi szempontból keresettnek érzem. A szerelmes kiskatona rögtön összeakaszkodik egyik csapattársával a ..front királynője” védelmében, amit az adott formában túlzottnak, esetlennek érzek. A harctéri fürdőzést úgy mutatja be a rendező, hogy a meztelen katonák még véletlenül se kerüljenek szembe a kamerával. Ez nem a valóság. (Ugyanakkor azt fenntartás nélkül el tudom fogadni, hogy a szerelmes filmben egyetlen csók sem csattan el). A katona asszony kislányának beállítását tartom még kifogásolhatónak: viselkedésé- nék, reakcióinak kiötlésekor Todorovszikijinak nem sikerült elszakadni a szokásoktól, rutinja győzedelmeskedett. A Harctéri regényt három napig játszották Salgótarjánban. Az általam látott egyik háromnegyed hatos előadást körülbelül húszán néztük meg, Ügy hallottam, hogy a közép- iskolások — mert nem értették, nem készültek fel a befogadásra — mulattak rajta. Hitem, hogy így tennének a tévénézők is, csak más előjellel. Mint annyi más jó mű. a tévében ez is megkaphatná a kijáró elismerést. Sulyok László Filmjeink a világban Újabb magyar rílmhemutatókat (artanak november végén és december elején külföldön. A napokban Lipcsében a rövid- és dokumentumfilm-fesztivál versenyében a magyar televíziós filmeket Matkócsik András „Valahol várnak” című produkciója képviseli, az információs szekcióban Radó Gyula „Hittünk a magunk igazában” című alkotását vetítik. Olaszországban, a római Magyar Akadémia szervezésében hazánk filmművészetét bemutató filmheteket rendeznek. Először Bolognában láthat a közönség 14 Játékfilmet. Makk Károly Egymásra nézve; Kovács András Szeretők; Gazdag Gyula ÍElveszelt illúziók; Bódy Gábor A Kutya éji dala; Gothár Péter Megáll az idő; Sándor Pál Szerencsés Daniel; Kézdi Kovács Zsolt Visszaesők; András Ferenc Dögkeselyű; Bacsó Péter Te rongyos élet; Erdöss Pál Adj király katonát; Gyöngyössy—Kabay Jób lázadása; Szomjas György Könnyű testi sértés: valamint Szabó István Budapesti mesék és Bizalom című produkcióját. Emellett Hu- szárik Zoltán rövidfilmjeiből vetítenek válogatást a november 29 és december 6 közötti esemény- sorozatban. Milánóban december 5—15. között tartanak magyar filmhetet. Itt Sándor Pál Szerencsés Dániel; Gothár Péter Megáll az idő; Sós Mária Boldogtalan kalap; lvézdi Kovács Zsolt Visszaesők; Tarr Béla Panelkapcsolat; Makk Karoly Egymásra nézve és Kovács András Szeretők című al- kotását mutatják be. Rómában a „Filmstúdió, ’80” nevű filmintézményben Almási Tamás Ballagás; Erdöss Pál Adj király katonát; Dobray György Vérszerződés; András Ferenc Veri az ördög a feleségét; valamint Gothár Péter Ajándék ez a nap című produkcióját láthatja a közönség. A római magyar filmhetet december 8—13. között rendezik. (MTI) KISZ-szervezetek a tehetséggondozásért A minden diák számára egységes tanulmányi mozgalmak a tapasztalatok szerint nem bizonyultak megfelelő mozgalmi eszköznek a tanulás segítésére, s nem járultak hozzá kellően a tudás értékének növeléséhez. Épp ezért a jövőben a tanulást segítő konkrét munkaformák megújítására és folyamatos gazdagítására van szükség. Ilyenek lehetnek például az azonos érdeklődésű, kiemelkedő tehetségű tanulókat tömörítő tudományos diákkörök, amelyek a tanulók tudományos ismereteinek bővítésit, kutatásokba, pályázatokba történő bekapcsolódását, egy-egv tudományágban való elmélyülését szolgálják Ezeket az igényeket fogalmazta meg a tehetséggondozással kapcsolatban a KISZ intéző bizottságának ez évi határozata, amelynek végrehajtásá- hoz a napokban készített útmutatót a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa a középfokú tanintézetek KISZ-szervezetei számára. A tehetségek felkarolásának, kibontakoztatásának úiabb lehetőségeit számba vevő útmutató egyebek közt javasolja: a több iskolával rendelkező városokban, kerületekben a KISZ-szervezetek hozzanak létre olyan tudományos diákköröket, amelyeknek tevékenységbe több oktatási intézmény tanuló' is bekannsn- lódhatnak. A KTSZ-esek kez- deményezhetik, hogy a művelődési intézmények is szervezzenek saját tudományos diákköröket, illetve könyvek, technikai eszközök, a foglalkozások megtartására alkalmas helyiségek felajánlásával járuljanak hozzá az iskolákban tevékenykedő diákkörök eredményes munkájához. Az útmutató indítványozza, hogy a középfokú tanintézetekben évente, félévente hirdessék meg a nyitott szakmai, illetve tudományos napokat. Az iskolai KISZ-bizottság — tanárok bevonásával — alakítson ki zsűrit, amely kiválasztja és értékeli a dolgozatokat, a pályamunkákat. A tudományos napok sikeréhez ösztönző jutalmazási rendszer kidolgozásával is hozzájárulhat a tanintézet KlSZ-bizottsá- ga. A nyitott napoknak több fővárosi oktatási intézményben. így például a képző- és iparművészeti szakközépiskolában vannak már hagyományai. Az egyéni vizagamun- kákat, a tanulók alkotásait a szakmai napokon táriák a közönség elé. ezeket a kiállításokat az általános iskolás oálvaválasztók is megtekinthetik. Az iskolai KISZ-bizottsások társadalmi munka szervezésével, gvűjtés kezdeményezésével. pártolói felajánlások szorgalmazásával hozzájárulhatnak a tebetsésgodozást szolgáló alenítvánvnk létrehozásához Fontos, hogy a kitüntető címek odaítélésének módja illeszkedjék az iskola hagyományrendszeréhez és váljék rendszeressé. Kívánatos továbbá, hogy az alapítványt tevőket vonják be a díjat megítélő zsűri munkájába. Az elmúlt években az ország több iskolája létesített ilyen alapítványt. Ilyen például a „Békés Glasz”-díj, amelyet a Békés Glasz élelmiszer-kereskedelmi és szakmunkásképző iskola tanulói közül évente egyszer az a diák kapja, aki az iskolai élet valamely területén több éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és élen járt a közösségi mozgalmi munkában. A középiskolai és szakmunkástanuló tanács útmutatójában javasolja, hogy az „Év diákja” kitüntetés mellett alapítsanak az iskolák egy-egv tantárgyhoz, vagy szakmához kötődő címeket: ilyen lehet például az „Év matematikusa” az „Év esztergályosa”. A KSZT a tudományos diákkörök szervezésének új formájára js ötletet ad: javasolja, hogy az ország különböző megyéiben tevékenvkedő, az egves tudományterületeken kimagasló képessé"ű tanulók hozzanak létre diákköröket. Ehhez az iskolai, a városi KISZ-biznt+ságon túl. a megvei KISZ-szervezetek együttműködésére is szükség van. E forma életképességét igazolia, hogv Gvnr-Sooron, Komárom és Veszprém megve kis matematikusai kiokítottak már epv ilyen Hiáuirört, s rendszeres konzult'ó'”":kat Győrben tartják. (MTI) A Társadalmi Szemle novemberi száma A folyóirat közli az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 8-i, ifjúságpolitikai kérdésekről szóló állásfoglalását, és Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a Központi Bizottság ülésén elhangzott előadói beszédét. Baranyai Tibor áttekinti a pártszervezetekben folyó kongresszusi előkészületeket. A beszámoló taggyűlésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy a taggyűlések akkor töltik be hivatásukat, ha reális értékelést adnak az elmúlt öt év tevékenységéről, és válaszolnak napjaink, közeljövőnk eleven kérdéseire. Bőhm Antal és Pál László a helyi társadalom kérdéskörét dolgozzák fel. A témát napjainkban időszerűvé teszi, hogy a társadalom demokratizálásának jelenlegi és jövőbeli folyamatában éppen a helyi társadalmak, közösségek szerveződése és újjászerveződése fontos dinamizmust biztosító, innovációs tartalékokat mozgósító, felhajtó erő lehet; megfelelő funkcionálás esetén a szocialista rendszer előrelépésének egyik feltétele. Csizmadia Ernőnek, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közelmúltban elhunyt rektorának írása a termelőszövetkezeti gazdálkodás újabb tapasztalatait összegzi. Vajon a kapitalizmust ítéltük-e meg rosszul, amikor éppoly történelmi kategóriaként fogtuk fel, mint az őt megelőző társadalmakat, vagy elsietve prognosztizáltuk a tőkés rend hanyatlásának korszakát? — Erre a kérdésre keresi a választ Kozma Ferenc tanulmánya. Az utóbbi években nagy vita alakult ki a különböző bér- és keresetszabályozási formák körül. 1982-től átfogó elemző munka kezdődött e kérdésekben, kísérletek is indultak. Ezeknek tapasztalatait világítja meg Bossányi Katalin. Kozma Tamás történelmileg közelíti meg az iskolarendszerek fejlődését, változásait. Szemléletét igazolja, hogy az iskolafajták nemcsak politikai küzdelmek révén szerveződtek meg egy-egy országban, hanem ideológiai, tudományos áramlatok és kulturális divatok szerint is; méghozzá számos országban szinte egy időben. GONDOLATOK Színvak: mindent egyformán pirosán lát. * Kövessétek annak a példáját, aki soha senkinek a példáját nem követi. * Ritkán nevet — attól fél, hogy valamin túl korán nevet. * Felejteni akart. De elfelejtette. * Szinkron módon élek: vegyes salátámat vegyes érzésekkel eszem. Sokkal gyakrabban kellene a dolgoknak utánagondolni. Méghozza előzőleg. * A bátorság erény. És ennek feláldozták az ifjúságot. * Van-e nagyobb boldogság, annál, mintha az embernek nem fáj a foga? * ötven éve járnak jegyben. Aranyeljegyzésüket ünnepük. * Leoltjuk a lámpát és a zene egyszerre csak túl hangos. (Werner Mitsch) műsor KOSSUTH RADIO; 8.20: Egy kis figyelmet kérek 8.30: Népzene Jugoszláviából *.4l: Kamarazene 9.20: Byrd: A csata 9.45: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.35: Garabonciás Boldizsár zenés sétái 10.50: Nótaesokor 11.40: Az élet komédiásai. XXI 15. rész 17.30: Ki nyer ma? 12.45: Kinevelni vagy kinevezni? 12.55: Fra Diavolo 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Zenekari muzsika 15.00: Latin-Amerika irodalma, II. rész 15.25: Magyar művek rézfúvókra 15.40: Volt egyszer egy vadnyugat 16.05: Rév kalauz 17.00: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Lemezmúzeum 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: A Rádiószínház bemutatója. Sikoly 20.02: A zenéről 2l.ll: ..Lesz magyar újjászületés!” 21.41: Madrigálok 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Haydn: F-dúr scherzando 22.40: Egy igazgató névjegye 23.00: A dzsessz világa 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Népi hangszeres muzsika 8.20: A Szabó család 4 NÓGRÁD - 1984. november 29., csütörtök 8.so: Tíz perc külpolitika (lsm.) 9.05: Napközben 18.10: Állami Aruház 13.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Pophullám 14.00: Zenés délután 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.05: Rockhangversenyekből 16.40: Az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.05: Berki Tamás énekel 17.30: Tanakodó — az intézetben nevelkedett gyerekekről 18.30: Slágerlista 19.05: Hatvan nerc Medgyasszay Vilmánál 19.35: A drezdai filharmonikus zenekar hangversenye. 30.08: A Poptarisznya dalaiból 31.05: ..Semmiért egészen” 31.38: Nyolc rádió nyolc dala 31.58: Népdalok 83.30: Könnyűzene .Tereb Ervin szerzeményeiből 33.30: Sünné operettielből 34.00: £1 féltől bálnáit« MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi krónika. (A tartalomból: 40 éve szabad Eger. — Csak egy szó és más semmi. Németh Miklós Attila jegyzete. — Emlékezés egy helikopterzuhanásra.) Szerkesztő: Zengő Árpád. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: rskolatévé. Angol nyelv 9.15: Tálak emberek, nvelvlárások. Őrség. Göcsej és Hetes 9.35: Korok művészete 10.05.- Gőg. Román film 12.00: Iskolatévé 12.25: Képűlság 15.00: tskolatévé 15.30: systéme Internationale 15 45: Táborozás a múzeumban 16.00: AUatmesék 16.20: szórskaténusz 16.40: Hírek 16.50, Rohan az Idő 17.15: Pedagógusok fóruma n.so- -oévébörze is no: Kénőisáe 18.05- 4 Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet' ünnepén 18.55: Adni érdemes 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 30.00: Petroeelli 80.50: Panoráma 81.50; Szép magyar tana 21.55: A Tv galériája 82.35: Tv-hiradó. 3. 8. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: sorstársak 17.-*0: Ecranu! nostru 17.40: Telesport Magyarország—Belgium VB- selejtező férfikosárlabda- mérkőzés 19.30: Barátom a ló 80.00: Gondolkodó 20.50: Tv-hiradó, 2. 31.10 - Reklám 81.15: Halálodra magad maradsz ÍV J. rész 32.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.:io: Tv-hiradó 80.30: Hónról hangverseny a földmű vessző vetkezetek kongresszusának tiszteletére 21.30: Gazdaságpolitikai magazin 33.10: Ez történt 24 óra alatt 33.35: Szórakoztató vetélkedő 83.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 80.30: Férfiak háza. Angol tévéfilm 31.30: időszerű események 22.05: összeállítás a labdarúgó UEFA Kupa III. fordulójáról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Gyilkosok utcája. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — TIT.- Carmen. (14) Színes spanyol film. — József Attila: Pa- pucshns. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: 2-től, háromnegyed 8-tól: Pereputty. (14) Színes szovjet filmvigjáték. 8-tól: Szenvedély. (14) Színes svéd film. — Pásztói Mátra: Harctéri regény. (14) Színes szovjet film. — S/.écsényi Rákóczi- Tekintetek és mosolyok. (141 Szinkronizált angol film. — Klstcrenyei Petőfi: Felszabadítás. III. Színes szovjet filmeposz. — Nagylóc: A zsaru. (14) Színes, francia—olasz bűnügyi film. — Jobbágyi: O, kedves Harry! Szirtes, «zinkroni» záit NSZK-beli bűnügyi Hl»» vígjáték.
