Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

Mély gyász Indiában * Radzsiv Gandhi az új miniszterelnök Nyilatkozatok, részvéttáviratok Az indiai nép mély gyá­szának pillanataiban a legtel­jesebb önuralomra és nyuga­lomra szólította fel az ország népét Radzsiv Gandhi, a meggyilkolt miniszterelnök­asszony fia, az ország szer­dán kinevezett új miniszter- elnöke. A felhívást szerdán este sugározta az indiai tele­vízió és rádió. Az új miniszterelnök em­lékeztetett rá: édesanyja éle­te utolsó pillanatáig minden erejével eltökélten szolgálta India fejlődését. Indira Gandhi álma az egységes, bé­kés, és virágzó India volt, olyan ország, amelynek ál­lampolgárai egyetlen nagy családot alkotnak vallásukra, nyelvükre és politikai meg­győződésükre való tekintet nélkül. Leszögezte, hogy bár édesanyja korai halála miatt műve befejezetlenül maradt, az ország népének tovább kell haladnia az általa kitű­zött úton. Az indiai ellenzék képvi­selői, bár egyöntetűen elítéld ték az Indira Gandhi elleni merényletet, már szerdán bí­rálták Radzsiv Gandhi minisz­terelnöki kinevezését. Külö­nösen élesen foglalt állást Csaran Szingh, a Lók Dal Párt elnöke, a Dalit Mazdor Kisan elnevezésű ellenzéki tö­mörülés vezetője. Csütörtökön a kora regge­li órákban viszonylagos nyu­galom volt Új-Delhiben azt követően, hogy szerdán a mi­niszterelnök elleni merénylet után összecsapásokra került sor a fővárosban hindu és szikh csoportok között. Gép­kocsikat, buszokat borítottak és gyújtottak fel. A szerdai összetűzéseknek egy halálos áldozata és mintegy 200 se­besültje volt. Az indiai fővá­rosban továbbra is zárva tart az üzletek többsége, az álla­mi hivatalokban nem dolgoz­nak. Folytatódtak a zavargások több indiai szövetségi állam­ban. Pandzsábban kijárási tilalmat vezettek be, a rend­őrség riadókészültségben van és megerősítették az őrséget az amritszári Aranytemplom előtt. Kijárási tilalmat vezet­tek be az északkelet-indiai Agartalában, Tripura állam fővárosában. Dzsabalpurban; Mahadzsa Prades állam köz- igazgatási székhelyén, vala­mint a Dzsammu és Kasmír állambeli Dzsammuban. India legnagyobb városában, Kal­kuttában — a PTI indiai hír­ügynökség jelentése szerint — a hadsereg tartja fenn a ren­det. Az indiai fővárosban foly­tatódnak a gyászszertartás előkészületei, Indira Gandhi koporsóját ágyútalpra helyez­ve szállították rezidenciájából édesapja, Dzsavaharlal Nehru egykori házába, amely jelen­leg múzeum. Az ágyútalp mögött Radzsiv Gandhi és családja haladt az egy kilo­méteres úton. Már a kora délelőtti órákban a kordono­kat fétresodorva mintegy 300 ezer ember vonult a ravatal­hoz. Tovább érkeznek az Indira Gandhi halála miatti részvét- nyilvánítások és a felháboro­dott megdöbbenést kifejező nyilatkozatok. A jugoszláv sajtó nagy terjedelemben foglalkozik Gandhi asszony meggyilkolá­sával. A belgrádi Borba, India anyjának nevezte Indira Gandhit. A Politika szerint a merénylet súlyos csapás az el nem kötelezettek mozgalmára. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szerdán délután a parlamentben külön nyi­latkozatban ítélte el a bűn- cselekményt. Vele együtt ítélték el a merényletet az el­lenzéki politikai pártok ve­zetői is. Thatcher részt vesz Gandhi temetésén. Fred Sinowatz osztrák kan­cellár megdöbbenését fejezte ki a gyilkos merénylet miatt. Olaszországban Sandro Per­tini köztársasági elnök, a po­litikai pártok — köztük a kommunista párt — valamint a parlament két házának el­nöke egyaránt részvétét nyil­vánította. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ENSZ-köz- gyűlés ülésén kijelentette: Gandhi asszony az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz- tiszteletben álló személyisége volt. Nicolae Ceausescu ro­mán államfő szerdán részvét­táviratot küldött Zail Szingh indiai elnöknek. A távirat hangoztatja, hogy Indira Gandhi „bűnös és teljes mér­tékben elítélendő merénylet következtében vesztette éle­tét”. Li Hszien-nien kínai ál­lamfő és Csao Ce-jang mi­niszterelnök szintén részvé­tét nyilvánította Zali Szingh- nek. II. János Pál pápa elítélte Indira Gandhi meggyilkolá­sát, és felszólította az indiai­kat: ne álljanak bosszút, to­vábbi erőszakkal tetézve az erőszakot. Mohammed Ersad bangla­desi államfő részvétnyilvánító üzenetében azt hangoztatta, hogy Gandhi asszony szemé­lyében kiemelkedő vezetőt, a nemzetközi politika kiváló alakját gyilkolták meg. Tanzániában egyhetes, Ni­caraguában és Szíriában há­romnapos, Portugáliában két­napos nemzeti gyászt rendel­tek el, Hirohito császár és a ja­pán kormány Zail Szinghez intézett üzenetében kiemelte Indira Gandhi szerepét a béke és a nemzetközi stabili­tás megőrzésében. Carlos Ra­fael Rodriguez kubai alelnök sajtónyilatkozatában arról szólt, hogy Gandhi asszonyt az egész békeszerető világ gyászolja. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, táviratban üd­vözölte Radzsiv Gandhit az Indiai Köztársaság miniszter- elnökévé történt megválasz­tása alkalmából. (MTI) KGST VB-közle Havanna, 1984. november I. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Havannában 1984. ok­tóber 31-én megtartotta 112. ülését. Az ülésén a kormányfők helyettesei, az or­szágok állandó vb-képviselői, a tanács titká­ra vettek részt. Az ülésen részt vett a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Az ülést Carlos Rafael Rodriguez, a Ku­bai Köztársaság állandó KGST-képviselője nyitotta meg, aki a megállapított rendnek megfelelően átadta a végrehajtó bizottság elnöki funkcióját Janusz Obodowskinak, a Lengyel Népköztársaság állandó KGST-kép- viselőjénck. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a ta­nács XXXIX. ülésszakán hozott határozatok teljesítésére irányuló munka szervezésével összefüggő kérdéseket. A végrehajtó bizottság munkája a barát­ság és elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Magyar párt- és állami küldöttség utazott Indira Gandhi temetésére Gáspár Sándornak, az ÄSZMP Politikai Bizottsága agjának, a .Magyar Népköz- ársaság Elnöki Tanácsa he- yettes elnökének vezetésével, ■sütörtökön este magyar párt­os állami küldöttség utazott Delhibe, hogy részt vegyen Indira Gandhi temetésén. A delegáció tagjai: dr. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter, és dr. Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1984. november 2., péntek A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1984. október 29—31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosá­ban tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagor­szágok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov. a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke, Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság Államta­nácsának és Minisztertanácsá­nak elnöke, Zbigniew Mess­ner, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Sarlós István, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Constantin Dascalescu, a Román Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke, Nyikolaj Tviho- nov, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Minisz­tertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST bi­zottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kor­mánya közötti egyezmény ér­telmében az ülésszakon részt vett Jugoszlávia küldöttsége Boriszav Szrebrics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnö" kének vezetésével. Az ülésszakon meghívással megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etió­pia képviselője, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Né­pi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság kép­viselői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és ka- rib-térségi gazdasági bizottsá­ga és a latin-amerikai gazda­sági rendszer titkárságának képviselői is. Kuba Kommunista Pártja, kormánya és a kubai nép ne­vében Fidel Castro Ruz üdvö­zölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság kül­döttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének ha­tározatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984. júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra váltásában elért első eredmé­nyeket. Egyhangúlag megálla­pították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stra­tégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó je­lentőségű a kölcsönös gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés további bőví­tése, a testvéri országok sike­res fejlődése, egységük és ösz- szeforrottságuk erősítése, a vi­lágban a KGST-tagországok közössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX. ülés­szaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a ta­nács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen idő­szakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésé­nek fejlesztése terén. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy ez áz együttműködés, a KGST-szervek tevékenysége és a testvéri országok kétol­dalú gazdasági kapcsolatai el­sősorban a felső szintű gaz­dasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívüli), ülés­szaka határozatainak végre­hajtását célozzák. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termeié» hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évi­hez viszonyítva, a KGST-tag- országokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-országban az ipari ter­melés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növe­lése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások faj­lagos felhasználását. A KGST- tagországok mezőgadaságá- ban a bruttó termelés növe­kedése 1 év alatt kb. 3 száza­lék volt. A KGST-tagországok gaz­daságának stabil fejlődése to­vábbra is a lakosság szükség­leteinek mind teljesebb kie­légítésére irányul. Növeked­tek a társadalmi fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános művelt­ségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervsze­rűen valósultak meg a szé­les körű lakásépítési progra­mok. 1983-ban a KGST-tagorszá­gok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó ára­kon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti ke­reskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 szá­zalékkal emelkedett, részará­nya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereske­delmi forgalmában meg­haladta az 58 százalékot. El­mélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állan­dó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejleszté­se és az iparosítás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesz­tésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sike­resen fejlődik a KGST-tagor­szágok és Jugoszlávia kölcsö­nösen előnyös együttműködé­se az 1964-ben aláírt egyez­mény alapján, amelynek je­lentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. To­vább folytatódott a KGST- tagországok sokoldalú együtt­működése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984 februárjá­ban hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgál­ták a KGST-tagországok 1986 —1990. évi népgazdasági ter­vei koordinációjának mene­tét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve bizto­sítja a felső szintű értekez­leten elért megállapodások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos­műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti prog­ramok alapján. Kiemelt je­lentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai mikroprocesszoros és robot- technikai együttműködési ke­retegyezmények valóra váltá­sa kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági érte­kezlet arra vonatkozó megál­lapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba es Mongólia gazdaságának fel­lendülését és a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételük bővíté­sét. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fű­tőanyag és a nyersanyagok te­rén való együttműködést cél­zó hosszú távú komplex in­tézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósí­tása és a kölcsönös együttmű­ködés erősítése révén biztosí­tani lehet, hogy minden KGST-tagország. _ megoldja a nyersanyag- és fűtőanyag- energia-problémákat. Az in­tézkedések több jelentős gaz­dasági objektum építését irá­nyozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített ener­giarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atom- fűtőművek 2000-ig szóló épí­tési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását cél­zó. 2000-ig szóló együttműkö­dési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokol­dalú együttműködés szervezé­sének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányoznák az együttműkö­dés szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi eazdasáei szerve­zetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítésit. Határozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bi­zottságának létrehozásáról. Az -. ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bo­nyolult nemzetiközi körülmé­nyek között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a fel­ső szintű gazdasági értekez­let deklarációjában adott hely­zetértékelés. Jelentősen nö­vekedett a nemzetközi fe­szültség az imperializmus, el­sősorban az amerikai impe­rializmus agresszív köreinek konfrontációé irányvonala, a katonai fölény elérésére, '■ a világűr militari zátlására, i az •erőpoli tika megválás ítására, az államok nemzeti : függet­lenségének és szuverenitásá­nak csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által, szított fegyverkezési hajsza az egyik fő Oka annak, hogy a világ­ban nőtt a politikai és a gaz­dasági labilitás, erősödött a : nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a- világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el. lassítja a gazdasági és társadalmi ha­ladást. A KGST-tagországok ragasz­kodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való tele­pítésének megszüntetéséhez, és újra kijelentik, hogyameny- nyiben sor kerül a már tele­pített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egy­idejűleg lépések fognak tör­ténni a válaszintézkedések visszavonására is. Az Egyesült ^llamok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politi­kai céljaikra igyekeznék ki­használni, folytatva a keres­kedelmi, a hitel- és techno­lógiai blokádot, a közvetlén nyomást, az embargót és a szankciókat. Az Egyesült Államok akciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlanságát a tő- késvilágban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi el­lentmondások. Annak elle­nére. hogy az Egyesült Álla­mokban és néháfly más tő­késors zágban a gazdasági ak­tivitás némi élénkülése ta­pasztalható, ezen országok többségének gazdasága to­vábbra is a pangás állapotá­ban van. Különösen nehéz helyzet­ben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meg­haladta a 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonia- Msta kizsákmányolásukat, ar­ra törekednek, hogy ezen or­szágok mondjanak le a ha­ladó társadalmi-gazdasági át­alakulásokról. A KGST-tagországok hatá­rozottan elítélik és elutasít­ják az államközi kapcsolatok békés alapiadnak megsemmi­sítését célzó irányvonalat; Teljes határozottsággal állít­ják. hogv készek a nárbe- szédre. az összes ország és nép biztonsági érdekeit fi­gyelembe vevő megáriaoodá- sok elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagorszások időszerű feladatnak tekintik a fegy­verkezési versenv megféke­zését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések fo®a- natoedását. Ez megteremtené 37, f>,aóc7 vuá- -a7aoei-i he]v— 7-* 'ov'tásáno|k feltételeit —s f-önné ho«y a katonai köűgéoeT; csökkentése ered­ményként felszabaduló esz­közöket a gazdasági és társa­dalmi feilesztés céljaira, töb­bi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen fel­használni. A KGST-országok a jövő­ben is minden szükséges in­tézkedést megtesznek létér­dekeik védelmére, műszaki- gazdasási függetlenségük to­vábbi erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársa­ságnak a • nemzeti függetilen-i Sége megőrzésére és a szoci­alizmus építésére irányuló ‘erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok hatá­rozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és la tin-amerikai államokat az imperializmus, a hegemo- nizanus, a neokolomatizmus. a faiüldözés valamennyi meg­jelenési formája és az apart­heid elleni. a politikai és gazdasági függetlenségük erő­sítéséért vívott harcukban. MegállaDitják. hogy nő . az el nem kötelezett mozgalom sze­repe a .népek békéjéért es biztonságáért, a fegyverkezé­si verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fej­lődésének biztosításáért ví­vott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfoaó tárgyalá­sok az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-országok megerő­sítették, hogy készek a jövő­ben is a gyakorlati együttmű­ködés fejlesztésére a tőkés- államokkal, valamint vállala­taikkal és cégeikkel a köl­csönös előnyök, az egyenjo­gúság. az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezett­ségek tiszteletben tartása alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. (MTI) KB-titkárok találkozója Havannában 1984. október 30-án Havan­nában munkaértekezletet tar­tottak a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó, a KGST XXXIX. ülésszakán résztvevő KB-tit- kárai. Az értekezleten ame­lyen részt vettek a KGST- tagországok állandó képvise­lői is — áttekintették a test­vérpártok tevékenységének egyes olyan kérdéseit, ame­lyek a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatok telje­sítésével kapcsolatosak. Magyar részről az értekez­leten Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Marjai József miniszterelnök­helyettes, a Magyar Népköz- társaság állandó KGST-kep- viselője vett részt. A találkozót a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben tartották meg. (MTI) y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom