Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

/ NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Amiből a bányászat jövője sarjad Fiatalok a figyelem fókuszában 4. A Dunántúl és hazánk felszabadításának befejezése Az arcvonal délnyugati szárnyán elért szovjet sike­rek hatására meggyorsult a balkáni német csapatok visz- szavonulása, és kedvezővé váltak a feltételek a Bécs irányában mérendő csapás előkészítésére. A szovjet fő­parancsnokság február 17-én adta ki erre vonatkozó di­rektíváját Tolbuhin és Mati- novszkij marsallnak. Eszerint a 2. és 3. Ukrán Front csa­patainak március 15—16-ra kellett felkészülniük a bécsi hadművelet megindítására. A direktíva kiadásának napján a németek nagy ere­jű páncéloscsapást mértek a Garam nyugati partján elfog­lalt szovjet hídfőre. Az ese­ményt a szovjet főparancs­nokság egy Dunántúlon indí­tandó újabb német támadást előkészítő vállalkozásként ér­tékelte, és a felderítési ada­tokból megállapította, hogy a 6. SS páncéloshadsereg egyik hadteste mérte a csapást. Ezért azonnal utasította Tol­buhin marsallt, hogy — foly­tatva a bécsi hadművelet elő­készítését —, szervezzen szi­lárd védelmet a várható né­met támadás elhárítására, morzsolja föl az ellenséges erőket, majd az eredetileg kitűzött időpontban menjen át ellentámadásba Bécs irá­nyába. A szovjet főparancsnokság helyesen következtetett a né­met hadvezetés szándékára. Hitler és vezérkara fölmérte hogy az Oderát és a Neissét elért szovjet csapatok elleni támadástól nem remélhető si­ker, s arra számított, hogy a 3. Ukrán Front fő erőinek megsemmisítése, és a dunán­túli arcvonal megszilárdítása után, innen mintegy 10 had­osztályt elvonhat Berlin vé­delmére. A ..Tavaszi ébredés” fedőnevű terv Székesfehérvár és a Balaton között mért fő- csapással, valamint Kaposvár irányában és a Dráva déli partjáról egyidejűleg indított kisegítő csapásokkal irányoz­ta elő a 3. Ukrán Front arc­vonalának részekre darabolá­sát, és megsemmisítését. A támadásra kijelölt csoporto­sítás állományába 431 ezer ember, 5630 löveg és aknave­tő, 877 harckocsi és roham- löveg, mintegy 900 páncélo­zott szállítójármű és 850 re­pülőgép tartozott. A 3. Ukrán Front gondosan fölkészült a balatoni védelmi hadművelet megvívására. Mélyen lépcsőzött, műszakilag jól megerősített és páncéiel- hárításra előkészített védelmi rendszer várta a német tá­madást, 6890 löveggel és ak­navetővel, 407 harckocsival és rohamiöveggel, valamint 965 repülőgéppel. Súlyos harcokban sikerült Nyugat-Magyarországból kiűzni a német csapatokat. 194 napig tartó küzdelem után befejező­dött hazánk felszabadítása. kezdhették a bécsi támadó hadműveletet. A főparancsnokság eredeti elgondolásának megfelelően, a 2. Ukrán Front a megerő­sített 46. hadsereggel Dad— Győr irányában mért csa­pást, s egyidejűleg Komárom felé támadt, hogy a Dunai Katonai Flottillával együttmű­ködve elvágja az ellenség esztergomi csoportosításának visszavonulási útvonalát. A 46. hadsereg csapatai márci­us 21-én felszabadították Esztergomot, majd 25-ig ví­vott harcokban szétverték a várostól délre összpontosult ellenséges erőket, s teljes mélységében áttörték a né­met védelmet. Ezután üldö­zésbe mentek át, és március 28-án felszabadították Komá­romot, Győrt. A 3. Ukrán Front a íőcsa- pást Veszprém—Pápa—Sop­ron irányába mérte. Hadsere­gei Szombathely és Zalaeger­szeg irányába is támadtak. Egy bolgár—szovjet csoporto­sításnak Nagykanizsa ' felé kellett csapást mérnie. A 3. Ukrán Front csapatai áthatolva a Bakonyon, már­cius 25-re szintén teljes mélységében áttörték az el­lenség védelmét, eközben 23- án felszabadították Székesfe­hérvárt és Veszprémet, 25- én pedig Pápát. A Dél had­seregcsoport vezetése a Mar­cal és a Rába vonalában ter­vezte újraszervezni a védel­met. kísérletét azonban meg­hiúsították az üldözésbe át­ment szovjet csapatok. A Dél hadseregcsoport vezetése keptelen volt úrrá lenni a kialakult helyzeten, ezért március 28-án azt követelte a szárazföldi hadsereg vezér­kari főnökétől, hogy engedé­lyezze az arcvonal zárt visz- szavételét az osztrák határ mentén húzódó birodalmi vé­dőállásba „.. .mert most már nem Magyarországról, sem a magyar olajvidékről van szó, hanem kizáróig arról, hogy a német határ mentén előkészí­tett védőállások kihasználha- tók-e egy összefüggő arcvonal kialakítására” — közölte a hadseregcsoport parancsnoka. Erre a szovjet csapatok ad­ták meg a választ. Március 29-én Szombathely, másnap pedig Zalaegerszeg föladásá­ra kényszerítették az ellensé­get, és támadó arcvonaluk teljes szélességében több ponton átlépték az osztrák határt. A szervezetlenül, me- nekülésszerűen visszavonuló német kötelékek nem tudtak megkapaszkodni a birodalmi védőállásban. Április 1-én felszabadult Sopron és Nagy­kanizsa, s 4-én Nemesmedves- nél, 194 nap után befejeződ­tek a felszabadító harcok ha­zánk területén. A bécsi támadó hadműve­let további szakaszában a 2. és 3. Ukrán Front csapatai teljesen szétverték a Dél hadseregcsoportot, ezzel meg­fosztották a német hadveze­tést attól az utolsó lehetőségé­től is, hogy az arcvonal dél­nyugati szárnyáról erőket vonhasson el Berlin védel­mére. Sikeresen bontakozott ki a 2. Ukrán Front Dunától északra tevékenykedő csapa­tainak és a 4. Ukrán Front­nak Pozsony és Brno irányá­ba indított támadása is. A szovjet—német arcvonal dél­nyugati szárnyának összeom­lása lehetővé tette, hogy a berlini irányba összevont szovjet csapatok zavartalanul fölkészüljenek a fasiszta Né­metország elleni végső csa­pásra. Tóth Sándor alezredes HATÁROZOTT, ERŐTEL­JES átszervezéseket értek meg az utóbbi hónapokban a nógrádi szénmedence bányá­szai. Május hetedikétől a ti- ribesi üzem több mint két­száz dolgozóját irányították át Kányásra, amott alig nyolc- vanan maradtak. A kányási szénre van most szükség, kell a munkáskéz. Talán a szokásos átcsopor­tosításoknál is több konflik­tussal járt ez. Az átszervezet­tek nem állták meg szó nél­kül: ők miért nem maradhat­tak Tiribesen, mint az a nyolc­van? S miért pont ők, miért nem mások? Kányás köztu­dottan. nehezebb bánya, mint a másik — bár ott sem köny- nyű fáklyásmenet a szén ki­termelése. Ugyanazokért az eredményekért azonban Ká- nyáson sokkal jobban meg kell küzdeni. Október elsejétől aztán egy újabb átszervezéssel Tiribest Szorospatakhoz csatolták, s november elejétől a szorospa­taki brigádok mennek segíte­ni a tiribesi, jó egy évre ele­gendő szénvagyon kitermelé­sében. A kedélyek tehát — éppen csak kezdtek lecsitul­ni — újra fölhorgadtak. Mi­ért volt szükség az előző in­tézkedésre, ha most meg ezt az újabbat hozták? — kér­dezték a bányászok, és sokan újra előálltak a kéréssel, visz- szamennének Tiribesre. Ez­úttal már nemcsak a produk­tív munkásnak adták meg az áthelyezési pénzt, hanem kaptak belőle a szállítók, a kiszolgálók is. A „bánatpénz” kiterjesztésével is az elhatá­rozás támogatását iparkodtak ösztönözni, de minden más módon is magyarázták: az át­szervezés nem a központiak afféle játéka, szükség van rá a termelési terv teljesítéséhez. — Jó egy esztendeje vagyok itt a posztomon, azóta három átszervezést éltünk meg —, mondja Bakos Albert, a ká­nyási üzemi pártbizottság tit­kára. — Ilyen töménységben talán szokatlan dolog ez, az emberek egyébként is nehezen viselik, ha ott kell hagyni megszokott, ismert munkahe­lyüket. Nem volt azonban más lehetőség, a harmadik negyedévben hetvenezer ton­na szenet várnak tőlünk, a minimális program sem sok­kal kevesebb. Munkáskézben most sem bővelkedünk, nem­hogy lemondhatnánk akár egvről is! Ezek után várható, hogy az aknaüzem II-es pártalapszer- vezetének 1-es pártcsoport-ér- tekezletén is az átszervezéssel járó nehézségek viszik majd a prímet. Nem így történt. A tízfős pártcsoport tagjai, ak­nászok. közvetlen termelés- irányítók úgy vélik, lefutott téma már ez, szót és időt vesztegetni rá fölösleges. Ami Csiszolókoronggyári rekonstrukció 1945. március 6-án reggel elsőként a Dráva déli part­járól indítottak támadást a németek. Drávacsehi, Dráva- sz.abolcs között mintegy 10 km széles és 5 km mély híd­főt vettek birtokba az innen­ső parton, de a sikert ki­bontakoztatni nem tudták. A szovjet és a bolgár csapatok márcus 22-ig tartó harcokban szétzúzták az átkelt erőket, és felszámolták a hídfőt. A második csapás Nagybajom körzetéből szintén a bolgár csapatokat érte. A németek­nek 6—8 km mélységben si­került beékelődniük a véde­lembe, de további tért nyer­ni itt sem tudtak. A fő csa­pást mérő ellenséges csopor­tosítás a Velencei-tó és a Balaton közti szakaszon 10 napon át erőltette a táma­dást. Öldöklő és nagy veszte­ségekkel járó harcokban a németek a Velencei-tótól északra mintegy 12 km. a Sárvíz-csatornától nyugatra mintegy 30 km mélyen be­hatoltak a védelembe, már­cius 15-én estére azonban a szovjet csapatok Gárdony. Pusztaszabolcs, Sáregres, Sá- rosd, Sárkeresztúr. Simontor- nya. Mezőkomárom, Balaton vonalában megállították a támadást. A 3. Ukrán Front csapatai a balatoni védelmi hadműve­letben tanúsított hősi helyt­állásukkal kudarcba fullasz­tották Hitler utolsó támadó vállalkozását hazánk terüle­tén. lay március 16-án a 2. és 3. Ukrán Front csapatai a dunántúli hadszíntéren meg­Megújul a gépipar ellátásának egyik fontos ágazata, a csiszo­lókorong-gyártás. A Gránit Csiszolószerszám- és Kőedény- gyártó Vállalat budapesti te­lepén megkezdődött az el­avult, régi csiszolókorong- üzem rekonstrukciója. A több mint 600 millió forintos beru­házásra kiírt versenytárgyalás két győztese, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Közmű- és Mély­építési Vállalat dolgozói a ré­gi üzem mellett hozzáfogtak a 12 ezer négyzetméter alapte­rületű új üzemcsarnok építé­séhez. Egyúttal az új létesít­mény berendezéséhez szüksé­Sorra nyílnak a faiskolai lerakatok. szaporítóanyag- árusító helyek. Amint a legna­gyobb forgalmazónál, a Kert- forg Kft-nél elmondták: mi­vel a növények az időjárás miatt lassabban fejlődtek, az idén a szokásosnál 3—4 hét­tel később kezdődik az árusí­tás. A szaporítóanyag-előállí­tó telepek nagyobb részében csak most kezdik a facseme­ték. szőlőoltványok kiterme­lését. November első hetében azonban már valamennyi, — összesen 263 — elárusítóhe­ges korszerű gépek gyártása is megkezdődött. A Gránit Vállalat ugyanis megvásárol­ta egy kanadai cég korszerű csiszolókorong-gyártási know- howjat. s a műszaki doku­mentációk alapján a csepeli egyedi gépgyár készíti el a nagy teljesítményű és automa­tikus berendezéseket. A kül­földi partnerrel kötött szerző­dés azt is lehetővé teszi, hogy a csepeliek ne csak a buda­pesti új gyárnak szállítsanak ilyen korszerű berendezéseket, hanem harmadik piacokon is értékesíthessék. A rekonstrukció és az új technológia bevezetése együtt lyen hozzálátnak az értékesí­téshez. A választék mindenütt gaz­dag. Összesen másfél millió gyümölcsfacsemete, kétmil­lió szőlőoltvány és többmillió bogyós gyümölcs, illetve dísz­növényszaporító anyag vár ér­tékesítésre. Közöttük olyan fajták is nagyob számban kaphatók, amelyekből koráb­ban kevesebb volt, így egye­bek mellett a fehér borszőlő­fajták közé tartozó Boglárka, Zenit, Zefir és Zengő. A kerttulajdonosok körében ke­jár a termékszerkezet korsze­rűsítésével, olyan új gyárt­mányok létrehozásával, ame­lyeket eddig csak konvertibi­lis elszámolású importból sze­rezhetett be a gépipar. A ter­vek szerint 1987 első fűében fejeződik be az új beruházás, amellyel a jelenlegi évi 2700 —2800 tonnás csiszolókorong- termelés 4000 tonnára növe­kedik. Ezzel évente mintegy 800 tonna konvertibilis valu­tájú importtól mentesíti az or­szágot, ugyanakkor lebe+ővé teszi;. hogy a korszerű, kerá- miakötésű csiszoókorongok­ból évente 500 tonnát nyuga­ti piacokon értékesíthessenek. resett gyümölcsből, a cseresz­nyéből, a körtéből, az ősziba­rackból és az almából szintén bőséges a választék. Sokáig hiánycikklistán szerepelt a szelídgesztenye és a tövis nél­küli szeder, most ezekből is nőt a kínálat. Változatlanul kevés viszont a dió, valamint a köszméte. A szakemberek szerint a szaporítóanyag minősége ki­váló, s az enyhe, napos idő­járás is kedvez az őszi faül­tetéshez, __ Forgalomban az őszi szaporítóanyag őket izgatja, az egészen más: a fiatalok helyzete, bányá­szathoz való kötődésük. Ebből sarjadhat a bányászat jövő­je, s e hajtást ápolni, vigyáz­ni kell. Katona György pártcsoport­vezető nemrégiben tért meg az iskoláról, ő elsősorban a ter­melés oldaláról fejti ki véle­ményét : — Legkevesebb hatvan­négyezer tonna szenet kell termelnünk ebben a negyed­évben. Ez az alap, ebből kell kiindulni. Az új, huszonné- gyes front beindításával va­lamelyest izmosodtak jó re­ményeink, a hét végén a gya­lu is beállt, lehet bízni. — Ezért a hatvannégyezer tonnáért éppen ez a pártcso­port tehet nagyon sokat, hi­szen hozzá tartozik a fejtési körlet, — kapcsolódik hozzá Csegöldi Sándor alapszerveze­ti párttitkár. A _ munkaszer­vezés, az irányítás éppen az idetartozó párttagok dolga, igen nagy a felelősségük. Szilágyi László fejtési kör­letvezető is jól érzékeli a ne­hézségeket: — Nem könnyű a szükséges, napi száznyolcvankét fős frontos létszámot feltölteni. A dekádpremizálási rendszer jó hatású, havi két-három sza­bad szombatos termelést is beiktatunk. A huszonnégyes front indulásával egy lélegzet- nyi erőhöz jutottunk, ettől azonban még nem bízhatja el magát senki. BAKOS SÁNDOR gépésze­ti csoportvezető — miután hangsúlyozza: a régi beren­dezésekkel Íj helyt kell állni, míg új nincs — pendíti meg először a fiatalok dolgát: — Mi, öregek, már hozzá­nőttünk a bányához, tudjuk, mit miért kell, hogyan érde­mes. A fiatalokról még nem mondhatom el ugyanezt. Ügy látom, többet kellene foglal­kozni velük. Érezzék, hogy a bányához tartoznak, hogy ez a kapocs erős. Gargya Csaba körzetvezető­helyettes : — Van olyan fiatal, aki rendszeresen havi két-három napra elmegy betegnek. Ré­gen az volt a szokás, hogy szabadságot kérni is csak ak­kor mertünk a bányamester­től, ha a frontmester már elengedett. Most is jobban meg kellene nézni, ki miért megy el táppénzre. Hogy va­lóban gondja van-e, segíte­nünk kell-e, vagy őneki kéne jobban megérteni, hogy nem illő kész helyzet elé állítani a társait. Megmondom, ahogy van, nekem az sem tetszik, hogy sok fiatal, alighogy megkapta az áhított lakást, már odébb is áll. — Most már azért az is gyakorlat, hogy mielőtt meg­kapja, véleményt kérnek munkájáról főnökétől is — teszi hozzá Szilágyi. — Olyan részesülhessen belőle, aki megbízható munkás, akire szá­mítani lehet. Mi is azt sze­retnénk, ha a fiatalok nem tekintenék átjáróháznak a bá­nyát, hanem benne találnák meg a munka szépségét. Nem véletlen, hogy éppen a fiatal bányászokról esik sok szó ezen a beszélgetésen. A kányásiak több mint fele né­hány éven belül nyugdíjba megy. S ahhoz, hogy egy fi­atal ember önálló vájár le­gyen. legalább háromévnyi gyakorlat kell. Nemcsak szük­séges hát, hanem sürgős is az utánpótlás biztosítása. Napi törődéssel, az aknász odafi­gyelésével. gondosságával, ér­deklődésével, s persze olyan bérezéssel, ami vonzó egv pá­lyakezdő, fészekrakó fiatal számára."'Most, mintha ismét több fiatal kopogtatna — a fejtési körletvezető legalábbis így látja —, azon kell hát len­ni, hogy valóban megtalálják itt a számításukat. IGEN, HÁNYÁSON most a fiatal munkások élvezik a fi­gyelem javát. Igaz, ez a bá­nya különösen nem könnyű, sokan meg a nagyobb fizetség reményében emelnek elmenő­ben kalapot. De nemcsak ezért, nem minden esetben ezért. A megtartókészség más tényezőkből is áll, s ép­pen e más okokat kell a jö­vőben alaposabban vizsgálatba venni. A bányát nem lehet kicsempézni, a napfényt is bajos a fejtésre levinni. De — s ezt ajánlja az 1-es pártcso­port figyelmébe az alapszer-' vezeti párttitkár — amin le­het, azon viszont kell segíte­ni. Hogy a fürdő rendbe téte­lére ne kelljen olyan soká várakozni, hogy alighogy le­mennek a bányába ne ki­abáljanak: megtelt a bunker! Az emberek gondiai, sőt, az apróságoknak tűnő dolgok iránti érzékenységgel is a párttagok a bánya megtartó erejét támogassák. vonzását csiszolgassák. Mert szén nél­kül nincs meleg, nincs fénv. Sz. M. ' Utolsó műveletek a határban A Mátraaljai Állami Gazdaság földjein 1390 hektáron került földbe az őszi búza. Képünkön T 150 erőgéppel folyik a vetés. — Gyurkó — NÖGRÁD r- ,1984. november 2., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom