Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
Rekordot döntenek Kiemelkedő exportsiker Kazáron A Senior Váci Kötöttáru- gyár kongresszusi és felszabadulási munkaverseny felhívásához a vállalat kazári gyáregysége is csatlakozott. Felajánlották a kazáriak a nem rubelelszámolású exportterv 11,9 százalékos túlteljesítését, a hazai igények kielégítésére tervezett termelés 6,7 százalékos és a nyereség 5,4 százalékos többletének biztosítását. Az eredetileg vállalt társadalmi munkaórákat 30 százalékkal fejelik meg, a kulturális téren tett többletfelajánlásokat pedig már a vállalat jövő évi centenáriuma is motiválta: szellemi vetélkedőkkel, vándorkiállítással, divatbemutatóval emlékezik meg a vállalat százéves történetéről és jelenéről. A vállalat, s ezen belül a kazári gyáregység kiemelkedő exportsikert produkál az idén. A kazári termelés csaknem fele ebben az évben dollárelszámolású piacokra irányul. Az első háromnegyed évben 64 millió forint a kazári gyáregység nem rubelelszámolású exportárbevétele, ami a tervezetthez képest 17,4 százalékos többletet, az elmúlt évi teljesítményhez mérten pedig 206 százalékos produktumot jelent. Az eddigi eredmények alapján úgy számítanak Kazáron; . hogy a 1 éves tőkés- export-teljesítmény 85 millió forint körül várható, s ez rekorddöntés. Az eddigi csúcs ugyanis évi 52 millió forintos tőkésexport-teljesítmény volt, amit 1982-ben értek el Kazárom A kiemelkedő eredményhez a hátteret a vállalat piaci munkája teremtette meg: a Seniornak olyan nagy partnereket sikerülj hosszú távra is megnyernie, mint az Adidas és a Puma. E neves világcégek folyamatosan és nagy mennyiséget rendelnek, a gyártó élvezheti tehát a nagy sorozatból adódó előnyöket. A kazári gyáregység az idei esztendőben folyamatosan dolgozott az Adidas részére, legutóbb október 30-án indított útnak egy kamiont 14 ezer 600 darabos szállítmánnyal, pulóverekkel, mellényekkel, nadrágokkal. A nagy tételben rendelt Adidas-termékek a visszatérő műveletek begyakorlásán túl azzal az előnnyel is járnak, hogy a kazári gyáregység most már apróra ismeri az igényes vevő követelményeit, s ezeknek megfelelően teszi meg a szükséges intézkedéseket. Tudomásul vették a kazáriak például, hogy az Adidas-kiké- szítés a szokásosnál igényesebb, a befejező műveletek időszükséglete nagyobb, s e műveletek ugyanolyan fontosak, mint maga a varrodái munka. A cél az, hogy a termék kikészítése, megjelenése is szimpatikus legyen a fogyasztó számára. Kazáron tehát feltöltötték a szükséges létszámmal a befejező munkaterületet, s minden más feltételt is biztosítottak a magas szintű kikészítéshez. A jóirányú ösztönzés is hathatós segítség a nagytételű exportrendelés jó minőségű teljesítéséhez. A minőségi bérezés szisztémája szerint gondos munkával a darabbéres kereset akár 25 százalékát is megkaphatja a dolgozó többlet gyanánt. Ugyanakkor a hiba gyakoriságának emelkedésével egy ponton túl a darabbéres kereset csökkenhet is. Az esztendő végére várható kiemelkedő exportsiker után sem lanyhulhat a tempó: a mostani tervegyeztetések szerint jövőre a vállalati, várhatóan 350 millió forintos nem rubelelszámolású exportból a kazári gyáregységre több mint százmillió forintos rész hárul. Változások január elsejétől Hórukkmunka, vagy gépek ? Szállítás szombaton, vasárnap A Nógrád megyei Szállítási Bizottság hatfős operatív bizottság segítségével megvizsgálta idén a megye több ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági egység ínéi a munkarendet, a hélvé'i áruíuga- rtási és -kiadási készséget, a be- és kiszállított áruk mennyiségét és külön az export-, illetve importforgalmat. Az elmúlt *vi helyzetet rögzítő vizsgálat megállapította, hogy az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál folyamatos műszakrendben csak a Salgótarjáni Ko há$z^$r yvalamint «. vasöntöde es tűzhelygyár fuvaroztat. ^Ekeken kívül még három, minisztériumi irányítású balassagyarmati vállalatnál vizsgálódott a bizottság.) A közúton érkező árut csak hétfőtől péntekig fogadják, az árukiadási idő szintén csak e napokon folyamatos. Munkaszüneti napokon az SKUben, a kábelgyárban és a tűzhelygyárban a szükségletnek megfelelően rakodnak, a fémipari vállalatnál és az Ipoly Bútorgyárban szünetel hét végén az árukiadás. Kitért a vizsgálat a fuvareszközök várakozási idejére is. Megállapítása szerint jelentős a késve kirakott vasúti kocsik aránya, még több a várakozási idő a közúti fuvareszközöknél. A tehergépkocsikra történő árukiadás során ugyanis — ellentétben a vasúti feladásokkal — az árut kísérő okmányok, - számlák csak a jármüvek rakodását követően készülnek el, ami jelentős állásidő-veszteséget okoz. Előfordul, hogy a reggel megrakodott gépkocsi csak délután, vagy a következő nap tud az áruval útnak indulni. Elsősorban az exportteljesítéseknél növelik az állásidőt az elhúzódó vámvizsgálatok, melyek főként a hétvégi árukiadásnál jellemzőek. A közúti árufogadásnál általános problémaként jelentkezik a délután érkező áru lerakása, átvétele — elsősorban munkaerőhiány miatt. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok közül az üveggyáraknál, valamint a kőbányánál folyamatos munkarendben fogadják az érkező küldeményeket, másütt egy műszóikban, vagy nyújtott műszakban. A kőbányán kívül hétvégi árukiadás csak a síküveggyárban van — szombaton egy műszakban —, mások elsősorban az exportárut adják föl szombaton és munkaszüneti napokon, belföldi szállítmányt nem. A mezőgazdasági üzemek reggel héttől délután négyig adják föl illetve fogadják az árut, hét égén pedig valamennyi helyen ügyeletét tartanak. A TÜZ£p-te- lepeken pedig a legnagyobb gondot az okozza, hogy a nyitvatartási időn túl nincs érdemi — mennyiségi, minőségi — áruátvétel. A rádió adó-vevő készülékek tartozékaként hatvanöt-féle Yagi antennát készítenek a BRG salgótarjáni gyárában. A felvételen: Molnár Béla művezető és Tórák Tiborné csoport- vezető ellenőrzi a termék minőségét. — iáén cet — Megközelítőleg 720 000 ember foglalkozik még ma is anyagmozgatással hazánkban. Az utóbbi években semmit sem csökkent a hórukkmunkások száma. De az is igaz, hogy 1973—1978 között látványos volt a fejlődés: egymillió anyagmozgatóból öt év alatt csaknem négyszáz- ezer váltott át, vagyis vállalt anyagmozgatás helyett más munkát. További csökkenéssel is számolhatunk, hiszen egyre inkább kirajzolódik egy új gazdasági környezet képe. Gyors változásra azonban nem számíthatunk, mert a gazdasági körülmények —, mint bárhol másutt —, e területen is éreztetik hatásukat. ELMARADTUNK Nyilvánvaló: hamis képet kapnánk, ha beérnénk azzal, hogy a tíz-húsz évvel ezelőtti önmagunkhoz mérjük magunkat. Amiként a gazdaság sok más szférájában, itt is. túl kell tekinteni az országhatárokon. amikor a fejlődést vizsgáljuk. Ez persze, ebben az esetben elég nehéz, hiszen szinte országonként változik az anyagmozgatókat összesítő statisztikai módszer. Mégis kialakultak a viszonyítási alapok. Kiindulhatunk például a termelékenységből. Mégpedig úgy, hogy megnézzük a kisegítő folyamatok gépesítettségét, ez Ausztriában történetesen kétszerese a magyarnak. Leginkább elfogat dott módszernek az egy lakosra jutó anyagmozgatósép- felhasználás összevetését tekinthetjük. Például 1980- ban Ausztriában 41.73, a Német Szövetségi Köztársaságban 39.6. Franciaországban 41,59, míg Magyarországon csak 16.96 dollárt költöttek lakosonként anyagmozgató génekre. Folytathatnánk még a nemzetközi összehasonlítást, több más szempontból is, de a helyzet már így is egyértelmű: az anyagmozgatás gépesítésében bizonv. jócskán elmaradtunk az élenjáró országoktól. Ezzel magyarázható, hogy az ÁCSI (Anvagmozga- tási és Csomagolási Intézet) is elégedetlen a mai viszonyokkal. Éooen emiatt indult a hetvenes évek eleién az ACST- skrió az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezésére. Pontosabb meghatározás szerint: kedvezményes kamatlábú beruházási hiteire nyújthattak be pályázatot azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek vállalták, hogy munkaerőt takarítanak meg, illetve ezen belül gépesítik az anyagmozgatást, vagy fejlesztik az anyagmozgatógép-gyártást. Az elfogadott pályázatok közül a legtöbbet az építőipar területéről nyújtották be. A pénzből általában központi telepeket építettek a vállalatok, ahol szállítási rendszereket hoztak létre. Kimutatták: az ACSI-akció eredményeként nyolcezerrel csökkent a hórukkmunkások száma. Ugyanakkor azt sem titkolja az intézet, hogy a pályázattól függetlenül is vásároltak anyagmozgató gépeket, berendezéseket. Más volt a helyzet az agrárgazdaságban. A termelési rendszerek létrejöttével arra törekedtek a gesztorok, hogy gépesítsék a teljes technológiai folyamatot. Mint ismeretes, ez többé-kevésbé sikerült is, egy becslés szerint 350 000 fizikai dolgozó áramlott át a mezőgazdaságból más ágazatba. AZ ELMOZDULÁS JELEI Fékezőleg hatott, hogy az évek múlásával egyre emelkedtek a gépárak és növekedtek a gépekkel kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódik, hogy a hetvenes évek végétől csökkenő beruházási keret még ma sem igen teszi lehetővé az anyagmozgató gépek vásárlását. Mivel a munkaerő viszonylag olcsó, még ma is sokszor előnyösebb hórukkmunkást alkalmazni, mint korszerűsíteni. A megnehezült gazdasági körülmények között üzem- és munkaszervezéssel is elérhető némi eredmény, de tudjuk, hazánkban nem általános a magasan szervezett vállalat és üzem. Hátráltatta a fejlődést, hogy Magyarországon évtizedeken keresztül egyetlen egy vállalat sem specializálódott anyagmozgató gépek gyártására. Jelenleg 160 vállalat gyárt anyagmozgatásnál alkalmazható gépet, de igen sok átfedés van. Megfelelő hazai kínálat tehát nem volt, szinte csak importra támaszkodhattak a gazdálkodó szervezetek. Az elmozdulás jele, hogy licenceket vásárolt az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet: így került az országba például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek által gyártott görgős szállítópálya technológiája. Két évvel ezelőtt alig találtak vevőt a szállítópályára. mára annyira megnövekedett a kereslet, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Ez jelzi, a vállalatokban. üzemekben fellelhető a korszerűsítésre való törekvés, különösen ott, ahol munkaerőhiánnyal küszködnek. Amiatt, és annak okán; hogy megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak előkészítése, állást foglalt a gazdasági bizottság ez év nyarán: korszerűsíteni kell az anyagmozgatást. Ez persze csak fokozatosan valósítható meg. hiszen ez is pénzbe, méghozzá sok pénzbe kerül. DRÁGUL a munkaerő Az ÁCSI — az OMFB megbízásából — háromszázmillió forintot fordíthat fejlesztésre. az összeget főként licen- cek vásárlására költi. Bővíteni kívánják a raktárállvánv- választékot és újabb csomagológép gyártási eljárását kanja meg a pécsi Sopiana Géogvár. A tényleges és észrevehetőbb változás 1985. január elseiétől várható. Ettől kéz-' dődően ugyanis új bérszabályozási- rendszer lén életbe,’ amelv tovább drágítja a munkaerőt, Erre utal az is, hogy 1986 január elseiétől az úgynevezett városi és községiéi-’ lesztési járulékot bérhez kő-’ tötten fizetik be a közös kasszába a vállalatok. Ezen rendelkezések együttes hatásaként várhatóan mind több vállalat dönt anyagmozgató gének vásárlása mellett, a hórukkmunká-’ sok alkalmazása helyett. Annál is inkább, mert létszám-! csökkenéssel is számolni keli; Mindezeken túlmenően az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Ipari Minisztérium közösen a VII. ötéves tervidőszakban megvalósítandó fejlesztési tervet dolgoz ki 1985. június 30-ig. A fejlesztési terv készítői pontosan meghatározzák, mit kellene először korszerűsíteni.' Várhatóan a raktártechnológia, az anyagmozgató berendezések, a pneumatikus szállítás és a robottechnika fejlesztését szorgalmazzák leginkább. Horváth Teréz Programvezérlésű gépek vezérei — Mi konkrét pénzösszeg elérésére nem tudunk válial- :ozni, mert nem termelő területen dolgozunk — közli a bajuszos brigád vezető. — Mi arra tudunk vállalkozni, ami éppen talán a legnehezebb, hogy napra készen kiszolgáljuk a termelést. A mai gazdasági helyzetben egy délelőtt ötször-hatszor is úi munkába kell belekezdenünk. Pedig ezek az NC-gépek nagy sorozatok gyártására készül- • tek. Egy-egy átállás jóval bonyolultabb, mint az egyszerű gépeken. De meg kell oldanunk, ha az üzleti érdek ezt követeli. Csak idén alakult — egy régebbi kollektívából kiválván — a héttagú Che Guevara ifjúsági brigád a salgótarjáni öblösüveggyárban. De már tekintélynek örvendenek a fiatalemberek. Korátlaguk mindössze 25—26 év (legidősebb tagúk 32 esztendős), ám ők kezelik a nagy hozzáértést követelő programvezérlésű forgácsológépeket. KONGRESSZUSI VERSENYBEN — Olyan emberek, akikre mindig lehet számítani — állítja róluk Koczka András üzemvezető. — Tartják a határidőket, pontos munkát adnak ki a kezükből, és plusz- feladatokat is készséggel vállalnak. Alátámasztja a fiatal vezető szavait, hogy a csapat az ekük toct Lett pótíe,ajan,asi a felszabadulási munkaversenyben. Pedig ráadásteendők nélkül is bőven van dolgozn i- valóju k: — Eredetileg két műszakban dolgoztunk — emlékezik vissza a brigád vezetője: a 28 éves Tolmácsi József. — Ezek a gépek túl' komolyak ahhoz, hogy éjjel kettőkor ál- movsan programozzuk őket. De a nyáron szóltak, hogy sok a feladat, átmenetileg két- három hétig vállaljuk el a három műszakot. Azóta is egyfolytában így dolgozunk, pedig júliustól sok „két-há- rom hét” eltelt. RÁADÁSKÉNT FORMÁK — Mi volt az eredeti vállalásuk? — Mi automat agépeken dolgozunk, ezeknél kiemelten fontos a jó minőség, a selectmen tesség — magyarázza a szakember. — És még lényegesebb a gépállapot megóvása.! Mert azzal vagyunk sokszor gubancban. Ha bedöglik a marógép, sokáig várhatunk a javításra. Az ezzel megbízott vállalat két-három hétig is húzza-vonja a dolgot. Innen telexet telex hátán kül- denék nekik, ők pedig csak ígérgetnek, mint a rossz kereskedő. Ezért a karbantartást mi magunk végezzük el. Havonta egy műszakot áldozunk erre. Ha nem túl szoros a program, rendes munkaidőben; ha túl szoros: társadalmi munkában. Ez is az eredeti vállalás része. Most például szoros a programjuk; november közepéiig százharminc darab formát kell elkészíteniük: ezeket majd az automata pohár- és kehelygyártó gépekre szerelik. — Nemrég még évi 250 formát készítettünk — tesz ösz- szehssonlításx a brigadvezető. — Ma évi hatszáz a feladat, pedig ugyanannyian vagyunk, csupán két NC-géppe! lett több a műhelyben. Gondolhatja, na most alig egy hónap alatt kell 130-at elkészítenünk, ez nem kis feladat. Egész évre fejenként 46 óra társadalmi munkát vállaltaik. — Nem sok az, higgye el! — szerénykedik Tolmácsi. — A két kommunista műszak után marad harminc óra. Ami azt jelenti, hogy bent maradunk hatszor öt óra hosszat. És már kész is vain. — Mit vállaltak most pótlólag? — A gyá r 6 százalékos termelésnövelést ajánlott fel az eredeti terven felül. Mi azt vállaltuk, hogy ehhez a ráadáshoz a kellő formákat határidőre, jó minőségben elkészítjük. — Érzi-e, hogy ez a pótvállalás a napi muníkát megnöveli ? — Érzem bizony! — bólint határozottan Kókai Géza, a brigád oszlopos tagja. — Az új gépek beüzemeléséhez szükségesek az új formák. Ezekkel nekünk nagyon sokat keld dolgozni. Az új megoldásokat nem mutatja be senkii, hanem nekünk magunknak kell kitalálnunk. Ha elmen-nénik velük az újítási irodára, 600—800 forintot kapnánk értük. De kinek van kedve hónapokig szaladgálni? Megcsináljuk magunknak és a saját munkánkat könnyít- jük. Mert az újításokkal már sok helyen foglalkoztak, csak ott nem, ahol kellene. Sók a dolog a programozással is. Nem kérdik, hogy meddig tart, hanem ideadják a rajzol, és megmondják: ekkorra kell. Nemiég az egyik üveggyár egy intézettel készíttetett programot: százezer forintért! Nekünk ez benne van az órabérben — mondják. Igaz is, mert ezért kapunk kiemelt órabért. SAJÁT ÉSSZEL! A héttagú brigádban négyen párttagok. Tolmácsi részben ezzel magyarázza a munkában való serénvke- dést. És azzal, hogy vezetőiktől őszinte tájékoztatást kapnak: — Mert jó az. ha közűik az emberrel, mit várnáik tőle. és arnjt csinál, miért csinálja. Ne csak azt érezze a melós, hogy többet és többet. kell dolgozni. Mert az anyagi elismerés nem minden. Igaz, kell az is, mert tudjuk, hogy ha még egyszer olyan kevés lesz a nyereségünk, mint tavaly, akkor jövőre nemigen lesz órabéremelés. Pedig kell mindenkinek a suska. A régen itt dolgozókat az is hajtja. hogy évtizedek óta sikeres üzem volt az öblösüveggyár, csak most az utóbbi egy-két évbein ültünk le. Presztízskérdés, hogy ezen javítsunk ! M. P. NOGRAD - ,1984. november 4., vasárnap _
