Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

Hegnyílt a Román KP XIII. kongresszusa II beszámoló jelentést Nicolae Ceausescu terjesztette elő Aktívaülés Salgótarjánban Oltványi Ottó és B. Walkó György, az MTI tudósítói je­lentik: Bukarestben hétfőn meg­kezdődött a Román Kommu­nista Párt XIII. kongresszusa, amelyen 3112 küldött vesz részt. Jelen vannak külföldi küldöttségek, köztük az MSZMP delegációja, amelyet Méhes Lajos, a Politikai Bi­zottság tagja, a SZOT főtit­kára vezet. A szovjet kül­döttséget Vlagyimir Scserbic- kij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KP KB első titkára vezeti. , Az államtanács palotájához kapcsolódó modern kongresz- szusi teremben az ötnapos tanácskozást Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára nyi­totta meg, majd Manea Ma- nescu, az RKP KB PVB tag­ja, az államtanács alelnöke előterjesztése alapján a kül­döttek elfogadták a hét pont­ból álló napirendet. Első napirendi pontként az RKP KB beszámoló jelenté­sét Nicolae Ceausescu terjesz­tette elő. Több mint négy­órás beszédében áttekintést adott az előző kongresszus óta végzett tevékenységről, ismertette Romániának a szo­Tisztelt Kongresszus! Ked­ves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében köszöntjük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Baráti üdvözletünket tolmácsoljuk Románia kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kísérjük kongresszusuk munkáját, «mely számvetést készít az ^elmúlt öt esztendő eredmé­nyeiről és meghatározza a Wvábbi fejlődés fő irányait. Közismert, hogy a Román Szocialista Köztársaság ma fejlődő iparral és jelentős me­zőgazdasággal rendelkező or­szág. A Román Kommunista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítéseinek ered­ményeként az elmúlt időszak­ban tovább erősödtek társa­dalmunk anyagi és szellemi alapjai. Megbecsüléssel te­kintünk a szocializmus építé­sében, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredmé­nyeikre és újabb sikereket kívánunk azokhoz az erőfe­szítésekhez, amelyek előbbre viszik az ország további fel- emelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus— leninizmus eszméi alapján, azonos társadalmi célok va­lóra váltásán munkálkodnak. A Varsói Szerződés szerveze­tének és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tag­jaiként azon vagyunk, hogy kedvező nemzetközi feltétele­ket biztosítsunk a szocialista építőmunkánk számára. Országaink felszabádulása, a szocialista társadalom építése megteremtette annak lehető­ségét, hogy a magyar és a román nép évezredes kapcso­lataiban új szakasz kezdőd­hessen, a korábbi szembenál­lást az együttműködés, az el­lenségeskedést a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, az elzárkózást az egyenrangú, az élet minden területét átszövő, folyamatosai fejlődő kapcso­latok válthassák fel. Kedvező körülménynek tudjuk be, hogy a kapcsolatépítés során a szomszédságból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számolhatunk. Történelmi tény, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban ro­mán nemzetiségűek, a Román Szocialista Köztársaságban pe­dig nagy számban magyar nemzetiségű állampolgárok él­nek. A nemzetiségek nyelvü­ket, kultúrájukat megtartva cializmus építésében elért eredményeit, összegezte a leg­fontosabb gazdasági és társa­dalmi feladatokat, részletesen foglalkozott Románia külpo­litikájával, külön hangsúlyoz­va a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés fontossá­gát. Az RKP főtitkára beszá­molójában rámutatott, hogy Románia a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalmat építi, s a kommunizmus felé halad. Emlékeztetett arra, hogy a XIII. kongresszust há­rom hónappal a felszabadu­lás 40. évfordulója után tart­ják meg. Utalt arra, hogy a párt országos konferenciáján, 1982-ben módosították az ötéves tervet a belső ellent­mondások és a világgazdasági válság okozta új problémák miatt. 1981—1982-ben — mondta — az ipari termelés növekedésének üteme 2,8 szá­zalék volt, 1983-ban már el­érte a 4.8 százalékot, 1984-re 6 százalékos lesz, s jövőre még ennél is magasabb ipari nö­vekedési ütem várható. Sike­reket értek el a mezőgazda­ságban: az előző ötéves terv átlagánál az utóbbi négy esz­és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolatokat meg­őrizve és ápolva, szocialista társadalmunk igaz híveivé válnak. Egymásrautaltságunk tu­datában, legjobbjaink törté­nelmi hagyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érde­keit csak barátságunk erősí­tése szolgálhatja. A Magyar Szocialista Munkáspárt áll­hatatosan fáradozik azon, hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyös együttműködést, gaz­dagítsuk és bővítsük a kultu­rális, a tudományos, az okta­tási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük állampolgáraink érintkezéseit és a turizmust, közös erőfeszítéssel erősítsük a jószomszédi viszonyt. Hazánkban, a Magyar Nép­köztársaságban a szocialista építőmunka feladatainak kö­zéppontjában eredményeink megszilárdítása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társa­dalmunk elismert vezető ere­je, a szocialista viszonyok ki- teljesedésének serkentője és kezdeményezője. Feladatain­kat feszült nemzetközi viszo­nyok közepette, kedvezőtle­nebb külgazdasági környezet­ben, szűkebb belső erőforrá­sokra támaszkodva kell telje­sítenünk. A korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel a népgazdaság egyensú­lyának megőrzése, az elért életszínvonal megtartása. Cél­jaink valóra váltását adott­ságaink jobb hasznosításával, gazdaságirányítási rendsze­rünk korszerűsítésével, a gaz­dálkodás feltételeinek javítá­sával kívánjuk elősegíteni. A szocialista demokrácia fej­lesztésével a társadalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biztosítunk dolgozó né­pünk alkotó energiája és vál­lalkozókészsége kibontakoz­tatásának. Előrehaladásunk nélkülözhetetlen támasza, a szocialista országokkal való sokoldalú gazdasági együtt­működés, a szocialista gazda­sági integráció továbbfejlesz­tése. A szocialista országok erő­feszítései ellenére a nemzet­közi helyzet feszültségekkel terhes, erősödött a két társa­dalmi rendszer szembenállá­sa. A béke megőrzése, a fegy­verkezési hajsza megfékezése és a leszerelés előmozdítása korunk halaszthatatlan köve­telményévé vált. Ehhez a tendőben évi - átlagban 3 mil­lió tonnával több gabona ter­mett. A termelékenység az ipar­ban jelenleg 29 százalékkal magasabb mint 1980-ban volt. A nemzeti jövedelem 69 szá­zalékát fogyasztásra, 31 szá­zalékát felhalmozásra fordí­tották. Nicolae Ceausescu a gazda­sági nehézségekről szólva ki­fejtette: Ebben az időszakban keményen dolgoztunk azért, hogy kiküszöböljük az ellent­mondásokat, nehézségeket és hiányosságokat. Elmond­hatjuk, eredményeink sokkal nagyobbak lehettek volna, ha minden területen nagyobb felelősséggel dolgoztak volna. * Az RKP kongresszusa dél­után folytatódott. Ünnepi ülésen a küldötteknek bemu­tatták a jelenlevő külföldi küldöttségek vezetőit, köz­tük Méhes Lajost, az MSZMP PB tagját, a SZOT főtitká­rát. Ezután Nicolae Ceauses­cu megköszönte a kongresz- szushoz intézett külföldi üd­vözleteket és üzeneteket. Az RKP XIII. kongresszu­sa ma folytatódik. (MTI) Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés többi tagországának sok­irányú kezdeményezései jó alapul szolgálnak. Pártunk meggyőződése, hogy megkü­lönböztetett j elen tősége van országaink egyeztetett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista országok ön­álló aktivitásának, a kommu­nista pártok és más haladó erők összefogásának a világ- béke megőrzése, a társadalmi haladás előmozdítása érdeké­ben. , Kedves Elvtársak! , A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának ered­ményes munkát kívánunk. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk határo­zatainak megvalósítása előse­gíti a szocialista Románia to­vábbi előrehaladását és hozzá­járul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A rádióösszeköttetés nem volt mindig zavartalan a „köz­ponttal”. Pedig a felderítők adatait, az egység tevékenysé­géről szóló jelentést továbbí­tani kellett, hogy ezt figye­lembe véve állítsák össze a front hadműveleti terveit. A Nógrádi-egység mindig megoldotta ezt a fontos fel­adatot. György Béla mesélt el erről egy epizódot. Vége! Megszakadt az összeköttetés. Nincs telep, nem működik a készülék. Olyan helyet kell keresni, ahol van villany. — Csákányháza! — mondta valaki, és a partizánok erős biztosítással elindultak, hogy megteremtsék a rádióössze­köttetést. — Fájd Antal bányásszal együtt dolgoztunk. Ismertük milyen érzelmű ember. Meg­bízhattunk benne. Éjjel in­dultunk el hozzá, hogy csat­lakozót biztosítson a rádiónk­nak. Hárman vitték a készülé­ket. A biztosításra 10 embert rendelt ki Nógrádi Sándor. Köztük volt Bandur Árpád és György Béla is. A falut németek szállták meg. Fájd Antal házát elke­rülték. De így talán még ve­szedelmesebb volt, mert min­den pillanatban számíthattak arra, hogy újabb gépkocsi ér­kezik és a katonák üres há­zat keresnek. A házat alapo­san biztosították. Fájd Antal az udvarom állt egész idő alatt. — Mi az erdő szélén íigyel­(Folytatás az 1. oldalról) továbbképzéséről. A vendég­látók elmondták, hogy a ter­vekben nyolcvanágyas fertő­zőosztály építése, a konyha és étkező befejezése, a férfi és női ideg-elme pavilonok felújítása szerepel. A mű­szerekkel való ellátás javítá­sának határt szabnak az anya­gi lehetőségek. A körzeti or­vosoknak rendszeres időkö­zönként lehetőséget teremte­nek a szakmai ismeretek gya­rapítására. A Politikai Bi­zottság tagja, a kórház veze­tői a továbbiakban kötetlen eszmecserét folytattak az egészségügyi ellátással össze­függő kérdésekről. Délután Sarlós István Sál-, gótarjánba látogatott, ahol ak­tívaülésen találkozott a me­gye párt-, állami, tömegszer­vezeti vezetőivel, a művelő­dés, közoktatás megyei irá­nyítóival. országgyűlési kép­viselőkkel. Géczi János meg­nyitója után a Miniszterta­nács elnökhelvettese időszerű társadalompolitikai és műve­lődéspolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Bevezetőjében kifejtette, hogy a közvélemény nagy vá­rakozása előzi meg a párt XIII. kongresszusát, amely­nek feladata helyzetünket reá" lisan értékelve megszabni elő­rehaladásunk további tenni­valóit. Az ország lakosságá­nak hangulatáról szólva ki­emelte: a párt politikájában, a politikai célkitűzéseinkben, a világban létrejöhető meg­egyezésben bíznak az embe­rek. Tisztában vannak azzal, hogy a közös célok megvaló­sításához tervszerű, fegyel­mezett munkára van szükség, s a követelményeket, ame­lyeknek cselekvésben kell megnyilvánulniuk, az élet minden területén, mindenki­vel szemben emelni szüksé­ges. Szólt a hatékonyabb mun­ka érdekében kifejtett törek­vésekről, amely a közösség és az egyén közös feladata. Nemcsak rövid távon, távla­tokban is ügyelni kell arra, hogy az értékesebb termékek­hez, a termelékenyebb mun­kához biztosítsuk az alapo­kat, s ehhez olykor változ­tatni kell a megszokottságön, az újtól való Idegenkedésen. Annál inkább, mert társadal­munkban új igények kelet­keznek, amelynek kielégítése csakis a jól végzett munka által lehetséges. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a társadalom kü­lönböző rétegeinek helyzetét mélyebben kell vizsgálni, s lehetőségeinken belül javíta­ni helyzetükön. Ennek egyik eszköze az igazságosabb bér­tünk. Ha gyanúsat tapasztal­tunk, a megegyezés szerint füttyel jelezzük, amit a biz­tosítólánc többi tagja továb­bít egészen a házban rádiózó Tanyáig. Később lehúzódtunk a kapuhoz, mert mozgást lát­tunk a faluban. Harckocsi, teherautó érkezett. Árpi meg én a ház kapujában őrköd­tünk az adás végéig. Másfél óra múltán, Tánya végre jelentette: Sikerült! Le­adta a jelentést. Mehetünk! — Várjatok még — mondta Fájd Antal. Volt egy kecskéje meg egy tehene. Friss tejjel vendégelte meg a partizánokat... Tánya nagyon ideges volt. Még min­dig az ujjaitoan vibrált az el­múlt másfél óra minden izgal­ma. — Alig tudta tartani a po­harat! Aztán igyekeztek vissza a Légrády-kastélyba, mert kö­zeledett a hajnal... A kastélyban jelentést tet­tek a vállalkozásról. Nógrádi Sándor megdicsérte a fiúkat, aztán Árpihoz fordult. — No, gyerekek, nem fél­tetek?' — Egy kicsit! — Sebaj! Lesztek még kö­zelebb is az ellenséghez ... Akkor is megállták a he­lyüket, de ez egy későbbi ösz- szecsapás története. Most ma­radjunk még a Légrády-kas- télyban. politika, a másik: a bérek és a szociálpolitikai juttatások teljes különválasztása a gya­korlatban is. Rámutatott, hogy meg kell szokni a bérezés differenciáltságát, a társa­dalom pedig felelősséget érez azokért, akik önhibájukon kívül — öregek, nagycsaládo­sok, betegek — kerülnek ne­héz helyzetbe. Nagyra érté­kelte a tanácsok kötelezettség­vállalását arra, hogy a most lakásigényléssel rendelkező fiatalok három éven belül ön­álló otthonhoz jutnak, s szó­vá tette a megnövekedett la­kásárakat. A családpolitikai kérdése­ket taglalva, utalt a család és az iskola gyermeknevelés­ben betöltött közös szerepére, a gyermekek világnézeti ne­velésének fontosságára. Hang­súlyozta. hosv az oktatásnak és a művelődésnek egymás­tól elválaszthatatlan funkciói vannak, az oktatást kell az elkövetkező időben nevel és- centrikusabbá tenni. A köz- művelődés tárgyi feltételeit az oktatásnál rosszabbnak ítélte, de egyúttal figvelmez- tetett a közművelődési int°z- ménvek tartalmi munká­jának javítására. Az egészségügy ingyenes­ségéről napjainkban is zajló vitával kapcsolatban Sarlós István leszögezte: a magyar állam továbbra is minden állampolgárának törvényben biztosítja az ingyenes egész­ségügyi ellátást, nincs szük­ség a hálapénz valamiféle tör- vénvesítésére. Indokolt vi­szont, hogy aki. megkülönböz­tetett ellátási körülményeket igényel, erre bizonyos térítés ellenében lehetősége legyen, Hétfőn az újpesti temető­ben katonai tiszteletadással vettek végső búcsút a bútor­ipari vállalatnál keletkezett tűz oltása közben hősi halált halt Búzás Gyula és Kap­csos József tűzoltó alhadna­gyoktól. A ravatalnál Héra Attila tűzoltó ezredes, a BM Tűz­oltóság országos parancsno­kának általános helyettese búcsúzott az elhunytaktól, hősies helytállásukat, kiemel­kedő személyes bátorságukat valamennyi tűzoltó számára példaképül állítva. Az életü­ket áldozó tűzoltókat az es­küben vállalt kötelezettség maradéktalan teljesítéséért, A partizánok itt is folytat­ták a felvilágosító munkát. Politikai tartalmú röpcédulá­kat juttattak el a környező falvakba. A röpcéduláikat Besztercebányán nyomták és a szlovák elvtársaik juttatták el Karancsberénybe. Tartalma egyértelmű: A nép zaklatott, elég volt a háborúból, a vér­ontásból, ki a nyilasokkal, né­metekkel az országból. Ne ad­játok oda fiaitokat ágyútölte­léknek stb... stb... Egyre sűrűbben érkeztek a frontról katonaszökevények. Ha a faluban maradnak, agyoMlövetés vár rájuk. Á tá­bori csendőrök hajtóvadásza- tot rendeztek ellenük. A né­metek farkaskutyákkal bizto­sították ezeket az akciókat. A katonaszökevényeik inkább az erdőbe vonultak és csatlakoz­tak a partizánokhoz, vagy be­vették magukat az elhagyott aknákba, az erdő mélyébe. Nemegyszer találtak a parti­zánok. is bujkáló szökevénye­ket, akik a háború végét vár­ták. — Farkasszemet néztünk ve­lük! — mesélte György Béla. — Egyikünk sem tudta az el­ső pillanatban a másik szán­dékát. Néha szóltunk is hoz­zájuk. Felszólítottuk őket, hogy' csatlakozzanak hozzánk, de nem erőltettük a dolgot. Partizánnak lenni ugyanis nemcsak fegyverviselésre jo­saját választása alapján. Szólt a továbbiakban a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatásáról, kifejtve, hogy akik egészségügyi okokból képtele­nek tanult szakmájukat gya­korolni, módjukban áll újat elsajátítani, vagy egészségügyi állapotuknak megfelelő he­lyen dolgozni, aminek meg­teremtése elsősorban az adott vállalat feladata. Az aktívaülés Géczi János zárszavával ért véget, maid Sarlós István megbeszélést folytatott a megyei tanács ve­zetőivel. Devcsics Miklós tá­jékoztatást adott a Miniszter- tanács elnökhelyettesének a tanácsok munkájáról, a tes­tületek mégnövekedett szere­péről, a VI. ötéves terv tel­jesítéséről és a következő tervciklus előkészületeiről. Hangsúlyozta, hogy medvénk­ben a kiemelt társadalom- politikai programok — a la­kásépítés. az ivóvízellátás, az poészségüev. az oktatás ?eUé_ teleinek iavítása — idős rá - nvosan teljesülnek. szólt a lakáshoz jutás támogatásának különböző, helyi. formáiról. Sarlós István a tanácsi rmm- ka időszerű kérdéseinél be­szélt. A többi között b?nvsú— lvoz+a a vá’ásztott f est■; -o­mimkáia fontosságát, a te-4p- letek és az pnnarátnsok ’-ö- zötti viszonv helves értei .né­zését. a tanácsok önállóságá­nak további növelését és a oálvázati rendszerben levő le­hetőségek teljes kihasználá­sát. Sarlós István az esti órák­ban visszautazott Budapest­re. s a szolgálat ellátásában tsa— núsított áldozatkész magatar­tásukért a Magyar Népköz- társaság belügyminisztere hősi halottá nyilvánította, s haláluk után Búzás Gyula zászlóst, valamint Kapcsos József főtörzsőrmestert tűz­oltó alhadnaggyá nevezte ki. Személyükben a nép szolgá­latát élethivatásának tekin­tő; munkájukat mindenkor felelősségérzettel ellátó tag­jait veszítette el a tűzoltóság. A IV. kerületi tűzoltótár­sak nevében Csapó László fő­törzsőrmester búcsúzott a hősi halált halt tűzoltóktól. gosító elhatározás következ­ménye volt, hanem politikai állásfoglalás is. Sőt! Elsősor­ban politikai kérdés, amit mi valamennyien megértettünk. S ha láttáik, hogy jóhisze­mű bujlkálókra akadtak, ciga­rettát váltottak és ment ki­ki a maga dolga után. Ezeket az embereket már nem kellett meggyőzni a háború hiábava­lóságáról. Máskor viszont „nyelveket” ejtettek, hogy kihallgatásuk­kal további értékes adathoz jussanak, amit aztán Tanya és Jósé Sandoval, a spanyol ka­pitány továbbítottak Kijevbe, a frontparancsinoiksághoz, a partizántörzishöz, mindig az utasítás szerint. Elsősorban tiszteket igyekez­tek elfogni a partizánok, ök még mindig tudtak „valámd” a fejvesztetten menekülő né­metek terveiről. Ha ugyan egyáltalán volt akikor meg tervük. Az is előfordult, hogy jár­őrbe kiküldött 2—3 német ke­rült az egvség hatósugarába. Ilyenkor gyorsan kellett cse­lekedni. mert ha futni haigy- ják őket, még nyakúikra hoz­zák a salgótarjáni, somoskő- újfalui németeket, a kutyák-’ kai Az elhallgatta tásnak pedig akkor nagyon gyors és hatá­sos módszerét dolgozta ki a háború humanizmusa: fog­ságban csak nekünk beszél a* ellenség. Esetleg hallgat. Az sem rossz... (Folytatjuk) G. Of. 2 NÓGRÁD - 1984. november 20., kedd Az HSZHP KB üdvözlete az RKP kongresszusához > ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT Kill. KONGRESSZUSÁNAK Bukarest (MTI) Partizánok nyomában (14.) Találkozások az erdőben M. Sz. Gy. Eltemették a hősi halált halt tűzoltókat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom