Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
Ha nem lesz földrengés Ä nogv idők tanú5 II.) Megbecsülés, ahogy kártyalapok — Mint a legjobb formá- iók. mi maradtunk legkésőbb a. régi munkahelyünkön. Vezetőink akkor azt mondták, a legjobb munkahelyre tesznek majd bennünket. Engem ide- tettek, vagy úgy is mondhatom, -dobtak, az anyag-előké- sritőbe — mondja keserűséggé a hangjában Kisztoer Sándor. aki 1951 óta vallja magáénak a Romhányi Építési Kerámia gyárat, illetve annak e "diet Eddig hatszor tüntettek kj Kiváló dolgozó címmel. — Úgy érzem, hogy nem becsülnék meg elégné, neke n a legkevesebb az órabérem. A £ v 'áro e ységVezető t ől segítséget k "tem, eddig még nem teljesült a kérésem. Igen, nálunk többször szóba került, hoigy brigádot kellene alakítani. Le- s'i’ák István művezetőnk is úsv vélekedett, hogy sokkal jobban menne a munka, ha egv ütőképes. kezdeményező kollektívát alakítanánk. Erre eddig még nem került sor. Jföenleg tizenhármán dolgoznunk az anyag-előkészítőben. Többen a környező községekből járnak be dolgozni. — Elvállalná-e a brigád vezetését, ha netán később mégis beneveznénék a szociális brigádmozg,alomba ? — Nem! Mert nem hálás do’og. Ráadásul egészen más a légkör, mint annak idején volt — utal az első szocialista brigádban töltött meghitt évekre. * — A kályhacsempegyáríás befejezése után én a fritte- üzernbe kerültem, mert erre a feladatra találtak a lka Írna s- nak a vezetőim, és bíztak abban, hogy a követelményeknek eleget tudok tenni. Később innen kerültem a szállításra targoncásnak. Immár nyolc éve ennek — kapcsolódik újra a beszélgetésbe Pipó János, aki jelenleg az Ady Endre szocialista címet elnyert brigádban 'tevékenykedik. Felsorolja. milyen társadalmi munkákat végeznek az óvodában, iskolában stb. — Milyennek látja a brigád életét belülről? Egy kis kitérővel válaszol. — Ügy érzem, mintha itt születtem volna, araikor bejövök dolgozni, olyan érzés fog el, hogy hazajövök. A Radnóti brigádban azonban másabb. sokszínűbb volt az élet. Akkor jobban értékelték és becsülték a szocialista brigádok tevékenységét. Talán azért, mert új. kezdetleges volt a mozgalom. Vagy talán azért, mert aki tagja lehetett, az megtiszteltetésnek és elismerésnek tekintette a brigád tagságot. A valóságot mondom, amikor azt állítom: nagy volt a becsületünk. A vezetők is jobban foglalkoztak velünk. Sajnos, manapság előfordul hogy egyik, másik meg sem ismer. Annak idején, amikor bejöttek az üzembe, rániklköszön- tek, most pedig ha valaki fekszik, vagy ül, akikor sem kérdezik meg, hogy mit csinál. Jólesne, ha észre ven né- nek, s az üzemlátogatások során néhány szóval érdeklődnének munkánk, illetve problémáink felől. Egyébként én jól érzem magam a mostani brigádban, annak ellenére, hogy csak munkaidőben vagyunk együtt. Olyasmire, mint annak idején, hogy özvegy asszonynak fát vágtunk, felástuk a kertjét, a női brigád- tagok pedig ki takart tottak, — most nem lehet rábírni az embereket. Szívesen gondolok a felejthetetlen közös együtt- létekre, a kirándulásokra, a mozi-, színházlátogatásokra stb. Azt tapasztalom, hogy az emberek most csalk saját érdeküket hajtják. * — Akkori gyárunk a mostanihoz képest jóval nagyobb, eredményesebb irányítása, szélesebb körű áttekintést, ugyanakkor sokirányú és időigényes elfoglaltságot kíván a vezetőktől — próbálja érzékeltetni a bekövetkezett változások egyik lényeges eredőjét Such Györgyné. — Nem az egyes, megfcritizá'lt vezetők i látják védelmében mondja önmagának, illetve válasizolja brigádtársának, hanem a reális valóság kedvéért. Ugyanis, mint a pártvezetőség tagja, naponta érzékeli a változás, fejlődés új mozgatóerejét, követelményrendszerét, segít azok megismertetésében, az új követe 1 mén yék e lfogadtatásában, miközben ő is igazodik a megváltozott feladatokhoz. De látja mai életünk kisebb-na- gyobb fonákságait is, az emberek egymás iránti megbecsülésének és kölcsönös tiszteletének lazulásét. Nem az akkori idő jelenségeit idealizálja, szépíti meg, mert a maga mögött hagyott évtizedék kitüntetései arra utalnak, hogy jó muinikájavai nemcsak önmaga igényelnék tett eleget, hanem a közösséget is jól szolgálta. Az elsők között kapta meg a sztahanovistafci- tüntetést. Sok Kiváló dolgozó kitüntetést vett át. birtokosa az Építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetésinek, nemrég pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át. * Végül ide kívánkoznak azoknak a nevei is, akik vállalkoztak a nehéz, de értelmes, a fejlődés teljesen új követelményeinek a teljesítésére, az úttörő szereppel járó ismeretlen utak kitaposására, a születőben lévő embert, gondolkodását, valamint szocialista magatartását formáló új, az emberek sokaságát átfogó mozgalom meggyökereztetésére, megszerettetésére, kibontakoztatására. A riportban szereplőkön kívül Kisztner Károlynéról, Kaliczfkai Irmréné- ről, Mester Lajosnéról, Antal Dezsőről és feleségéről van szó. Az utódoknak, a mai követőiknek van mit tanulni tőlük. Főleg emberséget, de hadd ne soroljam tovább a ma is időszerű követelményeket, azokat, amelyek a szocialista értékrendünkkel, kapcsolatosak. (Véqe) Venesz Károly ICfizári Kazár környékén elcsendesült a határ. A közös gazdaságban az idei tennivalók jó részével végeztek már, méghozzá nem is akárhogyan. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs munkájuk az itt dolgozóknak, hiszen az ipari ágazatban, az erdészetben, a szállítási részlegnél, no és természetesen az állattenyésztésben egész évben folyamatos a munka. Egységben az eredmény A tavaly idekerült fiatal vezetők — Dudás László elnök és Fábián Ignác főkönyvelő — abban a kellemes helyzetben voltak, hogy egy életképes és jól menő nagyüzemet „örököltek”. Az viszont már kétségbevonhatatlanul az ő — és természetesen a szövetkezet tagjainak közös érdeme, hogy a korábbi évek lendületét megőrizték, egyes területeken még fokozták is. Annak ellenére, hogy a gazdálkodás itt sem vált köny- nyebbé. Sőt... — Hogy így állunk, ahogy állunk, abban nagy szerepe volt annak, hogy már az éves tervet is havi bontásban készítettük el — mondja a termelőszövetkezet elnöke. — Ez azonban önmagában még kevés lenne, de ezt a tervet ugyancsak havonta igen kritikus szemmel értékeltük is. — Éppen úgy nagyító alá kerültek a költségek, mint a bevételek — folytatja a főkönyvelő — és amit igen nagy eredménynek tekintünk, az ágazatvezetők saját maguk értékelték ki részlegeik tevékenységét. Természetesen, ha gondjaik adódtak —, mert ilyen is volt — nem maradtak magukra és közös erővel minden nehézséget sikerült is elhárítanunk, ami a fejlődést akadályozta volna. Amire gyakran hivatkoznak — nem is titkolt büszkeséggel — a fiatal vezetők, az az összehangolt'cselekvés, a jól szervezett csapatmunka és az, hogy ebben a gazdaságban olyan egységben oldják meg feladataikat irányítók és beosztottak, ami joggal minősíthető a nagyüzem hajtóerejének. ge — akkor nemcsak a tervezettnél, de minden eddiginél is jobb évet zárnak. Belekalkulálva az ilyenkor illő óvatosságot is. — A növénytermesztés annak ellenére, hogy a múlt télen és az idén tavasszal alaposan ránk ijesztett, 6,3 millió forintos bevételi tervét 1,1 millióval túlteljesítette, illetőleg várhatóan túlteljesíti. Az állattenyésztési főágazat 10,2 milliós tervét előreláthatólag majdnem kétmillióval haladja meg. — Azt sem, szégyelljük, hogy a mi nagyon kötött ta- lajainkan, a hegyoldalakban termett búza minden tonnája 3600 forintba került, annak ellenére, hogy a szövetkezet fennállása óta a legnagyobb — hektáronkénti 4,8 tonnás — hozamot értük el. Ilyen körülmények között a legnagyobb hozzáértéssel, a leglelkiismeretesebb munkával is csak az állami támogatás révén nyereséges a gabonatermesztés. A gazdaságban a tavalyihoz képest 40 százalékkal emelkedett az értékesített tej mennyisége és a fajlagos tejhozam 3200 literrői 4000 liter fölé nő. Ez több éves kitartó és jól átgondolt tenyésztői munka eredménye, ugyanúgy, mint az ebből származó hétmillió forintos bevétel. Keréken guruló milliók Az alaptevékenységtől nem marad el az ipari sem. — A tervezett 34 millió forint helyett 36 várható — mondja a főkönyvelő —, de ennek érdekében új tevékenységeket kellett indítanunk. Bérmunkát végzünk a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnak az anyagmozgatási szolgáltatás területén és mű-í anyag térítők szabását kezdtük meg itt, Kazáron, saját! kis üzemünkben. A két mun^ ka együttesen 3.6 millió fo-j rint bevételt jelent. A tervezettnek megfelelőd en alakult a vörös salak kid termelése és értékesítése, and nak ellenére, hogy a bányái át kellett telepíteni Kistered nyére, ahol mintegy 3 millid tonnás készletet tártak föl. — Szállítási tevékenyséJ günk 30 százalékkal nőtt —i folytatja az elnök. — Négy* új pótkocsis Skoda tehergépd kocsink révén 25 százalékkal emelkedett a kapacitád sunk, míg a kihasználtság éld éri a 70 százalékát — a már1 kielégítőnek tartott ötvennef szemben. Ez az egyik leg-’ ütőképesebb ágazatunk a road ga 16—17 milliós éves bévé-' telével. — Hogyan lesz jövőre? — A szabályozóváltozások’ eddigi ismereteink szerinti mintegy kétmillió forint esv- értelmű nyereségcsökkenést jelentenek. Ennek ellensúlyozására új tevékenységbe kezdünk, amelynek előkészíJ tő munkálatai hosszabb ideié zajlanak. Zeolitos riolittufa kitermelését és feldolgozását' kezdjük a jövő év eleiétől gazdasági társaság keretében! Ennek az értékes anyagnak’ felkutatására és vizsgálatára két év alatt csaknem 300 ezer forintot költöttünk, s szeret-' nénk. ha ez hamar megtérül-’ ne. Természetesen némi többd letbevétellel megtoldva... Miért is ne? Kazáron rágd óta nem szokás felesleges dől-’ gokra fecsérelni a pénzt. g a jelek szerint ez továbbra is így lesz. Viszont amit itt éld kezdenek, azt többnyire végd hez is viszik. Balassagyarmat Zilahy Tamás Kokszolók és rózsabokrok ENSZ’kitüntetésben részesült Donyeck a környezetvédelemért Vevők, boltok, eladók Balassagyarmat a környék bevásárlócentruma is. Nem csupán a város majd’ húszezer lakója nyit be naponta egyik, vagy másik üzletbe, de az egykori járás településeiről is sokan kerekednek föl, hogy a kisboltok szerény árukínálatát. fölülmúló városi kirakatokban böngésszenek. Kenyérgond...? A korábbi években gyakran volt gond a kenyér minőségével, a panaszok aztóta némiképp csökkentek. Többféle kenyér kapható az élelmiszerboltokban, ám nem mindegyik található mindenütt. Ünnepek idején ellátási zavarok is előfordulnak a fontos élelmiszerből — állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb. A húsok korábbihoz viszonyított magas ára miatt a vevők olcsóbb húsokat keresnek — többször hiába, mert abból nincs elegendő. S. bár van fölvágott és töltelékféle több, de nem eléggé széles a választék. Mit vegyünk magunkra...? A vásárló többféle inget, pulóvert, jó formájú cipőket szeretne, ezzel viszont a kereskedelem többnyire adós a városban. Mert kétségkívül kapható mindenféle ruházati termék, de korántsem divatos, jó minőségű, szép fgzonú a kínálat. A vevők tudják legjobban, hogy többféle és jobb minőségű árura van szükség a balassagyarmati boltokban, s ez érdeke a kereskedőknek is. A legtöbb hiánycikket a yegyesiparcikkek kategóriás jában jegyezhették föl a vevők Balasagyarmaton. Maszekban... Jelenleg hatvannégy magánkereskedő segít az ellátásban, s időnként pótolják is az „állami hiányokat”. Ám az kétségtelen, hogy a jövő útja mégiscsak a szövetkezeti és állami kereskedelem fejlesztése. Az idén készült el a Nógrádi Sándor-lakótelep ABC-áruháza, amelynek építéséhez a megyei és a városi tanács is hozzájárult. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat ízléses és bőséges választékú delikátboltot nyitott a Rákóczi fejedelem úton. A meglévő üzleteket folyamatosan karbantartják, a lehetőségekhez mérten a vásárlók számára kényelmesebbé teszik. A VII. ötéves terv fejlesztési koncepciója most formálódik. Búzabevallás Ilyentájt — év vége előtt pár héttel — sok gazdálkodó egységbe hiába kopogtathatnánk azzal a szándékkal, hogy tájékoztatást kapjunk arról, hogyan is állnak, mire számítanak idei munkájuk eredményeként. A kazáriak azonban kiterítik kártyáikat, s a lapok láttán nincs szégyenkeznivalójuk. Igaz, a „pakliból” még a két utolsó kártya hiányzik, de annyi bizonyos, ha errefelé nem lesz földrengés, vagy szökőár ■ aminek kevés a valószínűséA Salgótarjáni Kohászati üzemek egyik főprofilja a szalagacélgyártás. Képünkön Bolyós Tibor áttseveiés utáni méret ellenőrzést végez. _ s-gy-** Donyeck és a környező iparvidék városait körülvevő egészséges természeti környezet megteremtésében kifejtett nagyszerű munkájáért a helyi botanikus kert kollektívája az ENSZ ezüstkitüntetésében részesült. — Valóban egyedülálló, amit a donyecki botanikusok fejlett ipari körülmények és aszályos éghajlati viszonyok közepette tettek és a jövőben is tenni fognak, — jelentette ki a kitüntetés átadására Géniből érkezett K. Oldfoult, az Egyesült Nemzetek Szervezete európai regionális környezetvédelmi hivatalának elnöke. A másfél milliós Donyeck- ben egymást érik a különféle iparvállalatok. Többségük — szén-, kohászati, kokszüzemekről van szó — potenciális veszélyt jelent a környezetre nézve. Emellett a város csapadék szempontjából kedvezőtlen időjárási zónában helyezkedik el. Ugyanakkor ültetett zöldterületek nagyságát, összterjedelmének arányát illetően a város egyike az elsőknek a világon. Átlagosan minden lakosra 170 négyzetméternyi zöldterület jut. Összevetésül: például Tokióban csupán egy négyzetméter. A beépített területek között nincs egy taplalatnyi pusztaság sem, mindent beültettek fákkal, bokrokkal, virá- gokkal. Elég, ha azt mondjuk^ hogy a város minden lakosára jut egy rózsabokor. A donyecki botanikus kéri szakemberei azzal is igen sokat tettek, hogy kidolgozták és meghonosították az iparvidék növényvilágát. Nekik köszönhetően a város kivétel nélkül mindegyik ipari vállalata olyan zöldhatárövezettel vette körül magát, amelyben a fákat az adott üzem sajátosságainak és a szennyeződé* minőségének, illetve mértékének megfelelően válogatták. A botanikus kert szakembe-’ rei jelenleg a meddőhányók problémájával foglalkoznak, melyek állandó velejárói a szénbányáknak. Azon túl, hogy füstöt és port kavarnak, csúfítják is a városképet. Ég amennyiben a megszokott módszerekkel lehetetlen a megszüntetésük, a botanikusok zölddel dombokká igyekeznek alakítani őket. Ezzet egyidejűleg ezeken a szén- piramisokon teraszokat, parkokat, lugasokat, tereket alakítanak ki, a lábaiknál pedig kávéházakat, bárokat képeznek ki mesterséges barlangokhoz hasonlóan. Csírázást Szófia: kutatók olyan vegyszert készítettek, amely megakadályozza, hogy a talaj felszíne csapadék vagy az öntözés miatt kérgesedjen, és serkenti a magvak csírázását. A Hypargo nevű készítmény vizes oldatát vetéskor vagy közvetlenül utána permetezik a talajra. A víz serkentő elpárolgása után a talaj fellazul, s a magvakból a csiranövények gyorsan, köny- nyen kikelnek. A kísérletek során megkétszereződik a paradicsommagvak csirázasi esélye, s hasonló eredmény várható a cukorrépa és a hagyma esetében is. 1 NOGRAD - 1984, november 20., kedd 3
