Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

Sokakat vonz a hollókői skan zen építészeti együttese. Modern, ízlésesen berendezett iroda fogadja az IBUSZ-vendégeket a megyeszékhelyen. Festői környezetben terül el a bánkl tó. Túrázók, kirándulók kedvenc találkozóhelye a somoskői Vár. 1986 tavaszán már belülről is megtekinthető lesz a felújí­tott hollókői vár. Szeretném bejárni a földet, jelzi óhaját a slágerénekesnő, s ezzel alkalmasint vala­mennyien így vagyunk: sze­retnénk, de... hát igen, az a fránya pénztárca gyakran be­leszól a dolgok alakulásába. Kinek a szomszédos megye, vagy ország valamely vidéke, városa, kinek a távoli nyugat, avagy kelet mesés szépségei jutnak. Ámbár, bánjunk csín­ján ezekkel a szépségekkel, nemrégiben idegenforgalmi szaklapunk azt írta, hogy mi, magyarok elsősorban az áru­házak „szépségei” iránt érdek­lődünk, majd csak utána kö­vetkezik a szellemi deviza — föltéve, ha egyáltalán jut idő rá. Nos, idegenforgalmi iro­dáink az esztendő végéhez közeledve számvetésre készü­lődnek, rövid helyzetképet kértünk tőlük. Idegenforgalmi körkép Hegyek, várak, folklór, gyárak Modern, korszerűen beren­dezett irodában fogadja ügy­feleit a megyeszékhely főterén az IBUSZ, amelynek forgal­ma az idén mintegy ötven­millióval haladja meg a tava­lyit. Szervezésében Heves me­gyétől a Szovjetunión át Ko­reáig, Kubáig, Japánig sok­sok országba eljutottak a nóg­rádiak — ama bizonyos- pénz­tárcaelv szerint. — Nehezedtek a megélheté­si lehetőségek, körülmények, mégis, a cég forgalma jócs­kán nőtt. Van-e tudomásuk arról, mely réteg alkotja a kuncsaftok zömét? — kérdez­tük Kálovits. Gézát, az IBUSZ megyei irodájának vezetőjét. — Évről évre többen utaz­nak tőlünk, s egyre többen jönnek hozzánk! — említette. — Bő esztendeje végeztünk egy reprezentatív fölmérést, teljesen diszkréten, név nél­kül. Arra voltunk kíváncsiak, a jövedelmi viszonyok milyen összefüggésben vannak az uta­zásokkal. Nos, kiderült, hogy elsősorban a négy-ötezer fo­rint átlagkeresetűek teszik ki az utazók zömét! Tehát, akik ennél kisebb jövedelműek, azok egyszerűen nem enged­hetik meg maguknak, a ma­gasabb keresetűek pedig jó­részt más időtöltést választa­nak. Persze, ez csak egyfajta fölmérés, amely természetesen csak tendenciájában igaz. Az IBUSZ egyik slágerútja Szovjetunióba vezet, jövő hét csütörtökén indul a béke és barátságvonat, amelyen közel három és. fél százan utaznak. Ezúttal nem Moszkva és Le- ningrád az úticél, hanem Lvov, Riga, Vilnius. Onnan is jönnek hozzánk látogatóba nem is kevesen, jövőre pél­dául több mint kétszáz cso­portot fogad az iroda, amely egyébként folyamatosan igyek­szik bővíteni szolgáltatásait, néhány héten belül megjele­nik az irodában egy Ther- minál komputer, ennek segít­ségével gyorsabb és pontosabb tájékoztatást kapnak az ügy­felek. Sokan nem is tudják, hogy egyáltalán van ilyen a vilá­gon: OTP—Penta Tours, hi­szen még alig tízhónapos. Dr. Sándorné Dombai Margit, az OTP megyei igazgatóhelyet­tesének tájékoztatása szerint az utázási iroda magyar— osztrák közös tulajdonú, s eb­ből következően elsősorban osztrák irodák közvetítésével szervez utakat, nem csak Ausztriába, hár em Európa és a nagyvilág más tájaira is. A vállalat másik tulajdonosa az OTP, s az utak egy része fo­rintért, másik része viszont a személyi valutakeretből vá­sárolható. Merre? Kérem, lehet válo­gatni: körutazás a klasszikus Hellaszban röpke két hét a Kréta szigetén kolostorok, bar­langok, ásatások, knosszoszi palota, fürdő; vagy menjünk inkább a Kanári-szigetekre, a Gran Canariára, egzotikus tengerpart, vulkánok, hegyek; netán esetleg Marokkó a ki­rályvárosokkal? Vagy pirami­sok, szfinxek, nílusi partok, perzsa sírok Egyiptomban..., kenyai tengerparti üdülés sza­farival. Ennyi. Az ifjúsági korosztály uta­zási gondjain igyekszik eny­híteni az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, amely év­ről évre meglepő eredmények­kel rukkol elő. Az elmúlt két esztendőben, például a Nóg- rád megyei kirendeltség össz­forgalma megháromszorozó­dott, s ezzel az országos lis­ta utolsó helyéről a közép­mezőnybe kerültek, az idei százötven százalékos teljesít­ménnyel pedig az élbolyba kerültek. Sokan nem értik, a recept pedig egyszerű: olyan programokat kell szervezni, amire a fiataloknak igényük van! Éppen ezért az iroda kíná­latában a külföldi, hazai utak mellett megtalálhatók a szín­házlátogatások, a diszkók, vagy, mint legutóbb az R-Go koncertje, amelyen zsúfolásig megtelt a salgótarjáni sport- csarnok. Programajánlataikat 135 intézménynek küldik meg havonként, tanulmányi kirán­dulások sorát szervezik. Tö­rekvéseik eredményeként nőtt a diákturizmus, a tanulóifjú­ság kedvelt útjai az NDK-ba, Bulgáriába, a Szovjetunióba vezetnek, hazánk vidékei kö­zül pedig a Dunántúl és az Alföld viszi a prímet. Néhány hét múlva már egy ’ modernebb, tágasabb és a központban található irodá­ban fogadhatja vendégeit a COOPTOURIST szervező gár­dája, amely főként a szövet­kezeti dolgozók utazási igé­nyeit igyekszik kielégíteni. A pásztói, a kisterenyei, a szé- csényi áfészek — hogy csupán néhányat említsünk — gya­korta kérik az iroda szolgál­tatásait, amely természetesen nem szűkül csak a szövetke­zetekre, hanem kiterjed in­tézményekre, vállalatokra, egyéni utazókra egyaránt. Ke­lendőek a szakmai utak, leg­utóbb a faipari, a kereskedel­mi és a takarékszövetkezeti dolgozók számára szerveztek tapasztalatcserével egybekö­tött programokat. — Téli terveink kiemelkedő eseményei lesznek a sítúrák — említi Antal András, a COOPTOURIST megyei irodá­jának vezetője. — Ezek megr ismertetésére összehívjuk a testnevelési oktatókat, az ed­zőket, a sportolókat, s nem csak a kínálatról tájékoztat­juk őket, hanem egy kis szak­mai tanácsadással is szolgá­lunk. Aki pedig síelni akar­nak, azok Bulgária, Cseh­szlovákia. Jugoszlávia, s Ro­mánia hegvvidékei között vá­logathatnak, s kiegészítő orog- ramként a bridzsezéstől a képmagnós sítanulásnn át a táncos, műsoros estekig szá­mos program áll rendelkezé­sükre. A Volántourist forgalmának mintegy háromnegyed részét a belföldi utak teszik ki, az iskolák jó részét ők utaztat­ják, s nem idegenkednek a kevesebb anyagi haszonnal ke­csegtető programoktól sem. Szívesen vállalják például azt is, hogy Balassagvarmatról, Szécsényből, vagy akármelyik nógrádi falucskából behozzák a megyeszékhelyre a gyere­keket, akik ott úszásoktatást — sőt még egy kis uzsonnát is — kapnak. Gyakorta viszik a középiskolásokat fővárosi színházi előadásokra, a sal­gótarjáni bolyaisták, vagy az egészségügyi szakközépiskolá­sok, a pásztói gimnazisták ha­vonta két-háromszor is igény­be veszik ezt a szolgáltatást. — Ezen kívül külföldi és hazai utakat egyaránt szerve­zünk — teszi hozzá Gáspár Istvánná, a Volán Utazási Iro­da vezetője —, ez idáig példá­ul több mint 130 csoportot fogadtunk, illetve kalauzol­tuk el a megyében. Indítunk járatokat országos rendezvé­nyekre, vásárokra, sportese­ményekre, sőt, esküvőkre is! Kedvezményeink sorából ki­emelkedik az, amely azoknak jár, akik jövő évi útjaikra február 15-ig befizetnek, ne­kik tíz százalékot elengedünk.' Néhány számadat: ez évben idáig 28 600 vendéget fogad­tunk a megyében, s több mint 90 000 vendégéjszakát töltöt­tek nálunk, nem számítva be­le a salgótarjáni Karancs és a balassagyarmati Ipoly Szál­lók forgalmát. Legtöbben két- három napig időznek nálunkj voltaképpen ez idő alatt vé­geznek is az összes látnivaló­val — legalábbis, amire egy turista kíváncsi lehet. — Dehát, mire is kíváncsi? Egyáltalán, mivel tudjuk őket Nógrádba „csalogatni” — kér­deztük Szert Sándornét, áz idegenforgalmi hivatal megyei vezetőjét. — Ügy szoktuk mondani: hegyek, várak, folklór, gyá­rak, vagyis ezek érdeklik el­sősorban a hozzánk érkezőket, ha meg akarják ismerni Nóg- rádot. — Mibe kerül az intézmé-’ nyék fenntartása, illetve mi­lyen felújítások várhatók? — A Nógrád megyei Ta­nács, az Országos Műemléki Felügyelőség, az Országos Természetvédelmi Hivatal év­ről évre sok-sok milliót köl­tenek a fenntartásra, vala­mint a szerény mértékű fel­újításokra. Ott van például a hollókői skanzen, ahol jelen­tős összeget felemészt az épí­tészeti együttes épségének megőrzése. Ugyanitt, várható­an 1986 tavaszára megúiul a vár. de említhetem a bánki, a diósienői bővítéseket, vagy ez utóbbi helyen a készülő új fogadót. Noha össznépi szokás, hogy szabadságainkat a nyár de­rekán vesszük lei, az idegen-’ forgalomban még sincs ubor­kaszezon az év másik tíz hónapjában sem. Tanka László (szöveg) 1 Gyurkó Péter (képek) I Ha nyár, akkor a sláger a strand! Hagyományaink őrzői a népi tánc-együttesek, amelyek arrg is vállalkoznak, iMgy iaeliiőt adjanak repertoárjukból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom