Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

Véget ért az űrkutatás történetének leghosszabb űrrepülése Újra a Földön a Szaljut lakói — Magas kitüntetések az űrhajósoknak ' Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Kedden véget ért az űr­kutatás történetének leghosz- szabb űrrepülése: Leonyid Ki- zim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov moszkvai idő szerint 13 óra 57 perckor visz- szatért a Földre a Szaljut— 7 űrállomásról, Űrhajójuknak, a Szojuz T— 11-nek leszállóegysége a ka­zahsztáni Dzsezkazgan város­tól 145 kilométerrel délkelet­re ereszkedett a Földre. Az űrhajósok egészségesek, jól viselték a 237 napos rekord- időtartamú űrrepüléssel járó megterheléseket. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa a sikeres űrexpedíció vé­geztével levélben köszöntötte a három űrhajóst, mindazokat a tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek az út elő­készítésében, a program vég­rehajtásában. Az 1982. április 19-én fel- bocsátott, a Föld körül jelen­leg automatikus üzemmódban keringő Szaljut—7 űrállomás harmadik alapszemélyzetének sok hónapos munkája több új eredményt is hozott az űrku­tatásban, jelentősen hozzájá­rult a tartós űrrepülések el­méleti alapjainak jobb ki­munkálásához, értékes isme­retekkel gyarapította a kap­csolódó tudományágakat, az al­kalmazott kutatások révén komoly gazdasági hasznot is eredménvezett. A Szaljut—7—Szojuz T—11 űrkomplexum fedélzetén vég­zett hosszú, sikeres űrrepülés végrehajtásáért, a feladatok teljesítése során tanúsított helytállásért és hősiességért, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége kitüntetése­ket adományozott Leonyid Ki- zimnek, Vlagyimir Szolovjov- nak és Oleg Atykovnak. Az űrhajó parancsnoka, Le­onyid Kizírn Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse címet jelképező Arany Csillagot ka­pott. Kizim ezáltal másodíz­ben nyerte el a Szovjetunió Hőse címet, így a vonatkozó rendelkezések értelmében szü­lőhelyén felállítják bronz mellszobrát. Vlagyimir Szolovjovot és Oleg Atykovot a Szovjetunió Hőse címmel, az azt jelképe­ző Arany Csillaggal. továb­bá Lenin-renddel tüntette ki kedden a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége. Mindkét űrhajós megkapta a Szovjetunió űrhajósa címet. ENSZ-közgyűlés Felszólalásokkal folytatódik Az ENSZ-közgyűlés 39. ülés­szakának hétfői vitájában több ázsiai és afrikai ország bí­rálta az Egyesült Államok kül­politikáját és követelte Izrael elítélését. Faruk as-Sar, szíriai kül­a vita ügyminiszter arról beszélt, hogy a Washington által ösztön­zött közel-keleti különmegál- lapodások a feszültség fokozó­dását okozzák a térségben. Éppen ezért üdvözölte a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, Ä 35. éves NDK-bcrn OL) Iparnegyed a kukoricásban NSZK: a tovább élő békemozgalom Ahogy én a nyugatnémeteket ismerem, most majd tün­tetnek egy jó nagyot, aztán, mint, akik jól végezték dolgu­kat, szépen hazamennek, s minden marad a régiben — Rolf Hochhuth, a világhírű nyugatnémet író az 1983-as, milliós tömegeket aktivizáló béketüntetések előtt — az Élet és Iro­dalomnak nyilatkozva — minősítette így a nyugatnémet bé­kemozgalmat. Nehéz lenne „igen”-nel, vagy „nem”-mel válaszolni arra * kérdésre, hogy vajon beigazolódott-e Hochhuth borúlátó jóslata? Mert igaz, hogy a több tucat szervezetből álló békemozga­lomnak 1984 őszén nem sikerült olyan tömegeket mozgósí­tani, mint egy évvel korábban, de az is tény, hogy például a múlt hét végén Fulda hatalmas demonstráció színhelye volt: 30—50 ezren tüntettek az amerikai rakéták folytatóla­gos telepítése és a NATO hadgyakorlata ellen. Az 1984-es békeakciók csúcspontját minden bizonnyal az a 210 kilomé­teres emberlánc jelenti majd, amelyet a tervek szerint ok­tóber 20-án alakítanak ki a „munkanélküliség fellegvárá­nak” számító Duisburg és az egyre növekvő katonai kiadá­sokat jelképező, hasselbachi rakétatámaszpont között. Egy mozgalom erejét, befolyását és jövőjét azonban alig­ha lehet kizárólag a számszerűség szempontjából megítélni. S a nyugatnémet békemozgalom erejét bizonyítja, hogy túl­élte azt a megrázkódtatást, amit a rakétatelepítés megkezdé­se jelentett számára. Mélyebben gyökeredző, nem pedig pil­lanatnyi társadalmi mozgalomról van szó — ezt támasztja alá, hogy ez a békemozgalom minden aminisztratív, politi­kai és propagandanyomás, minden rágalmazás mellett sem esett szét alkotóelemeire, miként azt a polgári sajtó oly sokszor megjósolta. A békemozgalom ugyanakkor „erkölcsi győzelemként” könyvelheti el. hogy megmozdulásai révén az egész világ számára világossá vált: a telepítésre a nyugatnémet lakosr ság tekintélyes hányadának akarata ellenére került sor. Az NSZK békemozgalma nagyobbrészt önként vállalta (részben rákényszerítették) a polgári demokrácia játéksza­bályainak betartását, az abból fakadó egyenlőtlenséget, azt, hogy csakis erőszakmentesen lép fel a világ egyik legtöké­letesebb elnyomó apparátusa ellen. Ez biztosította egyéb­ként számára példátlanul széles társadalmi — így vallási — rétegek támogatását is. A mostani szakaszban nyilvánvalóan a fő cél ezeknek a végtelenül heterogén (zöld, szociáldemokrata, szakszervezeti, kommunista, evangélikus, katolikus stb.) politikai színárnya­latoknak az összetartása. S ez nem könnyű feladat. Volkmar Deile lelkész, a békemozgalom egyik fő támaszát képező, evangélikus szervezet vezetője, a békemozgalom szóvivője, például bírálta a hadgyakorlatok zavarását, akadályozását. Ezt a világ egyetlen hadserege sem tűri el — hangzik érve­lése. Ügy véli, a mozgalom befolyása csakis az emberek meggyőzése révén növelhető. Ez az irányzat feltehetően fe­lül fog kerekedni azzal a kisebbséggel szemben, amely el­keseredettségében és türelmetlenségében olyan akciókra ra­gadtatja magát, amelyek csak az államhatalom súlyos visz- sz»csapásait váltják ki. A fegyverkezési versenyt elítélő, a békés alkotó munkát Igenlő nyugatnémet békemozgalom újabb fellendülését szol­gálhatja az a november 3-ra tervezett demonstráció, amely­nek középpontjában a Közép-Amerikával való szolidaritás és az Egyesült Államok ottani politikájának elítélése áll majd. Meg kell akadályozni a Nicaraguát fenyegető amerikai in­tervenciót és segítséget kell nyújtani Salvador felszabadítá- si mozgalmának — hangzik a békemozgalom felhívása. S a nagygyűlésre szónokként meghívták Willy Brandtot. az SPD elnökét is. A Nobel-békedíjas politikus tekintélye to­vább javíthatja a békemozgalom erősödésének esélyeit. Follinus K. János 2 NŰGRAD - 1984. október 3„ szerda hogy valamennyi érdekelt fél bevonásával tartsanak nem­zetközi értekezletet a közel- keleti helyzet átfogó rende­zéséről. A szíriai diplomácia vezetője rámutatott Európa és a Közel-Kelet biztonságá­nak összefüggésére. A líbiai diplomácia vezetője a nemzetközi feszültség foko­zódásáért, a fegyverkezési haj­sza kiéleződéséért a világura­lomra törekvő amerikai kor­mányzatot tette felelőssé. Joaquim Chissano, mozam­biki külügyminiszter felszóla­lásában azt hangsúlyozta, hogy a gyarmatosítás és a fajüldö­zés teremt, feszült helyzetet Afrika déli részén. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter Izrael kizá­rását követelte a Világszerve­zetből. Az el nem kötelezett orszá­gok megelégedéssel fogadták a napokban létrejött szovjet- amerikai magas szintű talál­kozók tényét. Az ENSZ-közgyűlés. 39. ülés­szakán New Yorkban tartóz­kodó Várkonyi Péter külügy­minisztert fogadta Paul Lu­saka, a világszervezet ez évi ülésszakának elnöke. Külügyminiszterünk talál­kozott George Schultz ame­rikai, Isidoro Malmierca Peoli kubai, Faruk as-Sar szíriai és Ali Triki líbiai külügymi­niszterrel, akikkel vélemény- cserét folytatott az ENSZ köz­gyűlésének napirendjén sze­replő kérdésekről és kétoldalú kapcsolataink helyzetéről. A magyar külügyminiszter ugvancsak találkozott Sedli Klibivel, az Arab Liga főtit­kárával. „Ha bekövetkeznék a vi­lágvége, altkor én Mecklen- burgba költöznék” — mon­dotta egyszer állítólag Bis­marck. S miért? — kérdez­ték tőle. „Mert oda az is leg­alább harminc évvel később jut el”. Az adoma találóan jellem­zi, hogy még a reakciós kon­zervativizmusáról hírhedt vas­kancellár is milyen elmara­dottnak találta ezt az északi tartományt, amely ma az NDK három megyéjéből, a rostockiból, a neubrandenbur- giból és a schweriniből te­vődik össze. Igaz ugyan, hogy a bismafeki megjegyzés a múlt szazadból való, de Meck­lenburg alig változott a má­sodik világháború végéig. A relatíve elmaradott mező- gazdasági területen kis ipari üzemekkel indult itt az élet 35 esztendeje, a Német De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásakor. Aki nem tudja ezt, nem is hinné el, amikor most igén korszerű, nagy iparnegyedet járunk be Dél-Schwerinben. A névadó megyeszékhelynek a déli részén jó két évtizede még kukoricás meg szántó­föld húzódott, tehenek legel­tek. Most nyolcezer ember talál itt munkát a hidrauli­kai, a műanyaggyártó gépe­ket előállító nagyüzemben és a bőrgyárban. Ezenkívül épült a városban és környékén ha- jódairugyár, kábelgyár és több más kisebb-nagyobb vállalat. Az ipar tehát itt jóformán egyidős az NDK-val. Mint ahogyan túlnyomórészt az itt dolgozók is. A Plastma­schinenwerk feliratú hatalmas üzemben például (amelynek nevét műanyaggyártó gépeket előállító vállalatnak fordíthat­juk) az átlagéletkor 33 esz­tendő. A munkások, műsza­kiak többsége már az NDK szülötte. Az alapkövet tizenkét esz­tendeje rakták le, s a gyár a kezdetektől mind a mai na­pig egyben a szocialista or­szágok összefogásának jelké­pe is. Annak idején ugyanis építését mindenekelőtt. a KGST nemzetközi beruházási bankja tette lehetővé, termé­keinek java részét — mint­egy 90 százalékát — pedig exportra gyártja. A legfőbb partner a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, de természetesen részesülnek a többi szocialis­ta országok is. — Magyarország csak sze­rény mértékben — mondta szinte mentegetőzve Klaus Butschies. az igazgatósági iro­da vezetője. — Nem a mi hibánkból, hanem azért, mert viszonylag kevés az olyan megvásárolt licenc önöknél, amelyeket ezekkel a gépekkel állíthat­nának elő. Az 'itteni gyártmányok ugyanis — mint megtudtuk a látogatáskor — különféle fröccsöntő gépek, műanyag al­katrészeket előállító, extrak­tiv vegyi technikát kiszol­gáló berendezések és hason­lók. Ezekből az utóbbi négy évben hazánk is vásárolt az igényeknek megfelelően, s már 1985-re is kötöttünk le fóliakészítő és fröccsöntő gépsorokat, valamint mű­anyag-granulálót. Az elmúlt három esztendő vásárlói közé tartozott egyebek között a VSZM budapesti gyára, amely különféle műanyag profilokra és csőgyártásra alkalmas gép­sorokat vásárolt, a VIDEO­TON és a kalocsai Kalo- Plastik granulálókat vett. a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet pedig fólia­gyártó gépsorokat. A VIDE­OTON nemcsak vásárlóként jelentkezik, hanem eladó­ként is. Nagy elismeréssel beszélt Klaus Butschies a korszerű képernyős technoló­giai együttesről, amelyet a VIDEÓTON-nak köszönhet­nek. „A magyar technika se­gítségével igen hatékony ra- cionálási megoldásokat talál­tunk a termelés előkészítésé­nek folyamatához” — jelen­tette ki. Márpedig az igen nagy szó, mivel a gyár valóban világ­színvonalon termel. Másként nem is tudna fennmaradni a nagy világpiaci konkurenci­ában. Ez arra is kényszeríti őket, hogy ne csak a legna­gyobb pontosságra, a jó mi­nőségre, hanem új megoldá­sokra is törekedjenek. Gyárt­mányaiknak jó egyharmada új, illetve továbbfejlesztett termék. Magasan kvalifikált szakemberek kellenek ehhez: ezért a 2600 dolgozóból 650 a felsőfokú végzettségű, 1700 a magasan képzett szakmunkás, 190 szerzett mesteröklevelet. Csak így tudnak lépést tar­tanig mind a szocialista, mind a tőkéspiac követelményeivel, miiközben nem veszik le na­pirendről a gyártmányfejlesz­tés feladatait. A hatalmas gyári csarno­kokban viszonylagosan csönd­ben folyik a munka és az ál­talában megszokottnál keve­sebb emberrel találkozunk. Érthető, hiszen magasfokú az automatizálás, sok numerikus vézérlésű gépet, számos he­lyen robottechnikát állítottak be. Ez hozza a nagyobb ter­melékenységet, a nagyobb nyereséget. így vált lehetővé, hogy azonos munkáslétszám­mal öt év alatt megkétsze­rezték a termelést. Igaz, éjszaka is világosak a nagy üzem-házak ablakai, mert a legfontosabb helyeken há­rom műszakban folyik a mun­ka. Sőt azt is tervezik: meg­beszélik az üzemi kollektí­vákkal, hogy a drága gépeket szombaton és vasárnap se kelljen leállítani. Hogyan fogadták, főként a fiatalok, a három műszakot? Nyilván senki sem örül, de mégis szívesen vállalják, mert érzik, hogy megfelelően törődnek is velük. A több műszakban dolgozók ugyanis különféle előnyökben része­sülnek. így például rövidebb a munkaidejük (a munkahét 40 órás), többletszabadságot kapnak, meleg ételt ehetnek éjszaka is 80 pfenningért. Az éjszakai pótlók mindenütt jár az országban, de itt még ma­gasabb órabérrel is megtol­dottéit. Az sem lényegtelen, hogy kedvezőbbek a lehető­ségeik az üdülésnél, a gyógy- beutalásnál, a lakáselosztás­ban. A bérezés az egész gyárban termelésorientált — tájékoz­tatott informátorunk. Az óra­bér átlaga 5—6 és fél márka, amit a teljesítménynek meg­felelően toldanak meg, erő­sen figyelembe véve a minő­séget. A műszakiak jövedel­me is megfelelő mutatóktól függ, így például a határ­idők betartásától, a hibamen­tes munkától (selejt- és utó- megmurakálás . nélküli termé­kek). valamint a költségcsök­kentés feladatainak teljesíté­sétől. A legkiválóbbak az év végén többletjuttatásokat kap­nak, ami kitehet egyhavi fi­zetést is. „Aki magas hasznot hoz a gyárnak, az országnak, an­nak személyi haszna is kell legyen” — vallják a gyár ve­zetői. Igazukat bizonyítja, hogy a vállalat sikerrel iga­zodik a megrendelőik igénye­ihez, s ^gyre több komplex technológiai megoldást kí­nálnak. Vagyis alkatrészeket, szerszámokat szállítanak a szükséges technológiához, sőt kívánságra már robottechni­kát is. Nemcsak szabványo­sított gépeket tudnak szállí­tani, hanem a vevő alkalma­zási körülményeinek megfe­lelően szerelik össze. Gyakran hozzájárulnak országos köz­ponti kutatási témák kidol­gozásához, megoldásához. Ele­ket anyagilag külön méltá­nyolja az állam, esetenként nem csekély összeggel. Elő­fordul, hogy egy-egy kiemel­kedő eredményt egy kisebb gépkocsi árával honorálják, de általában 4—7 ezer márka a különjutalom. Mindeneset-, re ezzel is magyarázható, hogy legutóbb egy nágyon fontos kutatási eredményt két év he­lyett kilenc hónap alatt ér­tek el. Most az NDK megala­kulásának 35. évfordulójára három jelentős tudományos megoldást is vállaltak, amely- nagy hasznot hozhat az or-, szágnak. A napi munka után százá­val ülnek gépkocsijukba az itt dolgozók. Egész tarka kis aut.ótenger fogadja a gyárt parkolójában az idelátogatót. Vannak, akiik a közeli Schwe- rinből járnak így, vagy ugyan­onnan a félórás villamosúját teszik meg, de egyre többen laknak a környékbeli új la­kótelepeken. A gyárnak saját lakásalapja van, s így az el­múlt három évben már 400 dolgozója költözhetett új ott­honba. S a bölcsődékben, óvo­dákban egyre több a kisgyer­mek. .. Lőkös Zoltán Következik: Hogy élnek Ka- r.ohlék? Első eset Bűnvádi eljárás amerikai miniszter ellen Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Egy New York-i kerületi bíróság bűnvádi eljárást indí­tott Raymond Donovan, az amerikai kormány munkaügyi minisztere ellen. Az Egyesült Államok kormányzatának tör­ténetében ez az első eset ar­ra, hogy hivatalban levő mi­niszter ellen bűnvádi eljárás indult. A minisztert — még a jelenlegi hivatalának elfogla­lásai előtti időszakban elkö­vetett — csalással, okiratha­misítással vádolják. Donovant a bíróság a múlt héten ki­hallgatta, de akkor még csak tanúként, kedd reggelre azon­ban már vádlotti minőség­ben idézte meg. Az 54 éves Donovan egy nagy New York-i építési vál­lalat társtulajdonosa. A vál­lalat még a hetvenes évek­ben egv metróalagút elkészí­tésére kapott megbízatást, az­zal — az amerikai törvények­ből származó — megkötéssel, hogy a munka meghatározott százalékát úgynevezett ki­sebbségi — valamely beván­dorolt népcsoportból, vagy et­nikai kisebbségi csoportból származó — alvállalkozókkal kell elvégeztetnie. A vállala­tot a bíróság most azzal vá­dolja, hogy meghamisította az ezzel kapcsolatos adatokat, nem teljesítette kötelezettsé­gét, s ezzel indokolatlan jöve­delemhez jutott. Donovan a vizsgálat szerint tudott az ügyletről és részt is vett ab­ban. Republikánus párti politi- tikai körökben attól tartanak, hogy a Donovan-ügy ilyen rövid idővel a választás előtt kellemetlenül érintheti Rea­gant és a demokrata párt igyekszik majd messzemenően kihasználni a botrányt. (MTI) EGK-miniszterek tanácskozása Kompromisszumos megállapodás született Kompromisszumos megál­lapodás jött létre az EGK pénzügyminiszterei között a Luxemburgban párhuzamosan folyó miniszteri tanácskozáso­kon arról, hogy a jövőben év­ről évre keretet állapítanak meg a közösségi kiadások nö­vekedésére. Ezt London és Bonn sürgette: Nagy-Britan- nia nem érdekelt a mezőgaz­dasági támogatások növekedé­sében, amely pedig egyelőre a közösségi kiadások kéthar­madát emészti fel, az NSZK pedig a közösség legnagyobb teherviselője, és határt kívánt szabni pénzügyi terheinek. A megállapodás előfeltétele volt annak, hogy határidőre, ok­tóber 5-ig tető alá hozhassák az 1985 évi költségvetést, s, hogy elkerüljék az EGK-t idén lenyegető pénzügyi csődöt. Az 1986-tól érvénybe lépő megállapodás egyelőre felté­teles: Franciaország és Dánia csak vonakodva járult hozza, és még „finomítani” kívánja. Michel Rocard francia mező- gazdasági miniszter bírálta a kompromisszumos megállapo­dást, mert az a francia véle­mény szerint nem alkalmaz­kodik elég rugalmasan a vál­tozó piaci viszonyokhoz és így „gúzsba kötheti” a mezőgaz­dasági termelők támogatását. A végleges megoldáshoz meg­egyezés szükséges a spanyol és portugál belépés időpontját illetően is, Ez utóbbi a mező- gazdasági miniszterek tanács­kozásának eredményétől függ: sikerül-e korlátozó intézkedé­seket elfogadniuk a közösségi bortermelésre. Kedden a külügyminiszte­rek is megkezdték ülésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom