Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára közel öt éve gyárt NDK megrendelésre külszíni bányafejtésekhez lánctalpakat. Az ex portrendelés készítéséből tevékenyen kiveszi részét Orosz Zoltán, aki húsz éve a vállalat dolgozója és az idén végzett Tóth Gábor lakatos szakmunkás. — gy — Csigafeldolgozó gép A MAVAD a Közép-Európai Nemzetközi Banky közreműködésével szerződést kötött a svájci Fipuval kereskedelmi céggel csigahús-feldolgozó gép kölcsönzésére. A megállapodás szerint a svájci cég szállítja a berendezést, amelyet a MÁVAD vecsési vadfeldolgozó üzemében szerelnek majd fel, s mélyfagyasztott csiga- ínyencséget állítanak elő svájci eladásra. Az éti csiga kitűnő exportcikk, évente mintegy 1400 tonnával ad el belőle a MAVAD külföldre, megközelítően 40 millió forint értékben. Miután azonban a csiga idénycikk — általában május végéig tart a gyűjtés szezonja, — exportálni is csak meghatározott időszakban lehetett. Most viszont a kölcsönvett feldolgozógéppel lehetővé válik az egyenletesebb szállítás, s a konyhakész csiga ára is magasabb az élő csigáénál. A feldolgozás a jövő évben indul, s a MAVAD tervei szerint egyelőre a felvásárolt csiga 20 százalékát adják el feldolgozva a svájci cégnek. Új Rába kistraktor A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár háromnegyedévi gyorsjelentése szerint eddigi árbevételük meghaladta a 16 milliárd forintot, aminek többsége a futóművek, a dízelmotorok, valamint a mezőgazdasági gépek, eszközök, a kisállattartó berendezések értékesítéséből jön össze. Az elmúlt évihez képest az export is növekedett. Legújabb termékük, a Rába 15-ös traktor rövid idő alatt népszerűvé vált. Eddig 360 készült el az univerzális kisgépből, s egyelőre sorszám szerint osztják szét azokat. Különösen a kisgazdaságok, szakszövetkezetek érdeklődnek élénken az új gép iránt. Ugyanakkor az üzemeken belüli anyagmozgatásra vagy parkok gondozására, utcák tisztítására is felhasználható a Rába—15, hiszen a talajművelő eszközökön kívül még sokféle más berendezést is tud vontatni. Győrött elkészültek az első új Rába-motorok is, amelyek teljesítménye jóval nagyobb az eddig gyártottaknál, s az elsőket már be is építették néhány autóbuszba, mezőgazdasági erőgépbe, tehergépkocsiba. A motorok vizsgáztatása a következő hónapokban folytatódik. A Rábában az év végéig összesen 1,2 milliárd forinttal több terméket állítanak elő, mint tavaly, idei tervük időarányosan teljesült. Szovjet— tudcmánvos A Csendes-óceán észak- nyugati részében a két félteke határán szovjet és amerikai tudósok közös kutatásokat folytatnak nemzetközi program alapján. A kutatások célja a csendes-óceáni lazacok megóvása és tudományosan megalapozott halászata. A szovjet és az amerikai tudósok olyan különleges tarisznyahálót használnak a lazacok kifogására, amely megőrzi a halak életképességét. Ezután tergervízzel megtöltött speciális tartályba helyezik, lemérik, s a kifogás idejét és helyét feltüntető jellel látják el őket. A halivadék, miután az édesvizű medencében napvilágot láÉvente több mint ötszázféle különböző karton csomagolóanyag készül a GLOBUS N yomda rétsági gyáregységében. Ezek ötven százaléka közvetett úton, tőkésexportra kerül. Ezért helyeztek az idén nagy hangsúlyt a minőség fokozott javítására, ami főleg az esztétikai megjelenésben nyilvánul meg. — Bencze — A kis üzlet is üzlet Külkereskedelmi megbízóit Nógrád megyében Szeptember közepétől külkereskedelmi minisztériumi megbízott segíti Nógrád megyében az exportlehetőségek bővítését. A megbízottak hálózata az ország valamennyi megyéjére kiterjed, a szervezés folyamatában most került sor Nógrádra. A Külkereskedelmi Minisztérium alkalmazottjaként a megyei tanács kereskedelmi osztályán a megyében Egyed Gyula lett a külkereskedelmi megbízott, öt kérdezzük most teendőiről. — Milyen feladatokat rótl a minisztérium a megyei megbízottra? — Kötelességem azoknak a kis mennyiségű, exportra is alkalmasnak ígérkező tételeknek a felkutatása, melyek kivitelével eddig még nem foglalkoztak, az üzlet érdekében külkereskedelmi partnerral még nem tárgyallak. Ilyen termékek lehetnek a tanácsi kis- és középvállalatoknál, szövetkezeteknél, de akár kisvállalkozóknál, kisiparosoknál is. — Tételezzük fel, hogy máris talált ilyet. Mi a további teendője? — Az exportkövetelményeket megütő, piacképes terméket felajánlom az azzal foglalkozó külkereskedelmi vállalatnak, s a termék sorsát figyelemmel kísérem egészen az üzlet megvalósulásáig. Előfordulhat, hogy a termelő és a külkereskedelmi vállalat valami oknál fogva, nem tud dűlőre jutni — ez esetben ar meghiúsulni látszó tárgyalásról tájékoztatom a minisztériumot. — Olykor éppen az információhiány az, ami egy-egy, egyébként keresett termék külhoni piacra jutását gátolja. Tud ebben segíteni? — Természetesen. Egyik legfontosabb dolgom éppen az lesz, hogy a külkereskedelmi információkat közvetítsem az exportra termelőknek, illetve a társadalmi és érdekvédelmi szerveknek. Az aktuális kérdésekről, tudnivalókról kéthetente eligazítást ad a minisztérium a megyei megbízottaknak, így mindig friss, használható információkkal szolgálhatunk. Ugyanígy a termelők elképzeléseiről is tájékoztatjuk a külkereskedelmi vállalatokat — ezzel az eszközzel is segítve a partnerek egymásra találását. — Hogyan lát hozzá a gyakorlati munkához? — Legelőbb is fel kell vennem a kapcsolatot a megyebeli termelőkkel. Ez több mint nyolcvan vállalat, szövetkezet, kisszövetkezet, valamint csaknem negyven mezőgazdasági termelőszövetkezet felkeresését jelenti. — Mit remélnek ettől a lehetőségtől? — Pótlólagos lehetőség ez, az eddigi, már bejáratott „csatornákat” egészíti ki. Várható, hogy tudomást szerezve az újabb exportalkalomról, a termelők alaposabban szétnéznek a házuk táján. A kis tétel is tétel, a kis üzlet is üzlet. Az lehet belőle, még akkor is, ha a termelő másként vélekedik. Azokban a megyékben, ahol hosszabb idő óta dolgozik már a megbízott, az a tapasztalat, hogy határozott „nyüzsgés” indult meg a megbízott kezdeményezésére: a kisebb termelők örülnek az újabb lehetőségnek, s iparkodnak a lehető legjobban kihasználni azt. Nemcsak egyszerű termékkiajánlásról, egy-egy exportüzlet nyélbeütéséről lehet szó, hanem akár külföldi kooperációk összehozásáról is. Ehhez persze szisztematikus, következetes munka kell, s ami legalább ugyanilyen fontos: nem szabad a kialakulóban levő üzleteket „elaludni” hagyni. Jó volna, ha a kisebb termelők közül is minél többen kijutnának a világpiacra, s nem csupán áz egyszeri bevétel érdekében, hanem, hogy tapasztalatokat szerezzenek, kapcsolatokat építsenek ki. azaz más szemmel, az exportőr szemével lássák a világot. — Milyen lehetőségeket Iát Nógrád megyében? — Erről még nem tudok nyilatkozni. Mindenesetre az őszi vásáron is látható volt több olyan termék, többek között a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár standján, mely véleményem szerint elhelyezhető volna külhoni piacokon is. Egy biztos: ez az újabb alkalom is annyit ér,1 amennyit megragadunk belőle. Bízom benne, hogy a gazdasági vezetők a külkereskedelmi megbízott látogatását nem macerának, szükséges rossznak, avagy udvariassági beszélgetésnek tekintik ma.id, hanem olyan segítségnek, mellyel az irányításukhoz tartozó gazdasági egységen segíthetnek. — szendi — Pénzügyi fegyelmezetlenségek Károsult: az ftLI_fiÄHH A BELKERESKEDELMI, ioegenl'orgalmi és külkereskedelmi szervezetek sem kivételek az általános megállapítás alól, ami szerint a pénzügyi fegyelem még sok kívánnivalót hagy maga után. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Pénzügyminisztérium ellenőrzési fő- igazgatósága revizorainak ebben a körben lefolytatott ellenőrzéseiből 92,8 százalék jegyzőkönyv felvételével zárult. Ez az adat egyúttal azt is közli, hogy a vizsgált vállalatoknak és szövetkezeteknek mindössze 7,2 százalékánál vezették pontosan a számlákat és a nyilvántartásokat, csupán ilyen kevesen mutatták ki valósághűen ráfordításaikat, bevételeiket és nyereségüket, adóztak elöirás- szerüen. A főigazgatóság apparátusa tavaly összesen 366 bélés külkereskedelmi, valamint idegenforgalmi gazdálkodónál járt. A revizorok legfontosabb feladata —. a korábbi évekhez hasonlóan — a gazdálkodás megítélésére, a vállalatok és szövetkezetek mérlegének és eredménykimutatásának valódiságára, a befizetési kötelezettségek teljesítésére, illetve a különböző amerikai hai program tott, különböző életkorban kerül vissza az óceánba. A gorbusla^ac és a ketalazac egyéves korában távozik, a kizsuclazac és a csavicslazac hároméves koráig marad. A hal szülőhelyére való visszatérésének ösztöne meghatározta a helyi halrajok kialakulását. Ezért különös jelentőségűvé váltak az egyes halrajok tartózkodási helyére, vonulási útjaira vonatkozó pontos információk. Éppen ezeket a problémákat segít. megoldani a halak megjelöl lése. Állandóan bővülnek ezek a munkák, amelyekkel japán és kanadai tudósok is foglalkoznak, érdekeltségi alapok képzésére és felhasználására, ezek szabályszerűségére vonatkozott. Ami például a nyereség kimutatását illeti, a revíziók nyomán lefelé és felfele is nagyobb mértékben módosult a gazdálkodók eredménye, mint egy esztendővel korábban. Sok pénzügyi pontatlanságot takar az állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítése is. A szóban forgó vállalatok és szövetkezetek adóhiánya 377 millió forint, adótöbblete pedig 179 millió forint volt tavaly; Az előző esztendőhöz viszonyítva, mind az adóhiányok, mind az adótöbbletek növekedtek, ami a pénzügyi fe. gyelem romlására utal. A vállalati nyereség pontatlan kimutatása az esetek többségében a különböző vásárolt készletek helytelen értékelésére és nyilvántartására, a fenntartási költségek és a beruházások (tudatos) összekeverésére, a különféle költségek és ráfordítások helytelen elszámolására vezethető vissza. A FŐIGAZGATÓSÁG revizorai 1983-ban kiemelten ellenőrizték az áfészek gazdálkodásának szabályszerűségét. Megállapításaik szerint az áfészek pénzügyi fegyelmében az utóbbi években visszaesés következett be. Ezt bizonyítja, hogy növekedett a jegyzőkönyvezett hiányosságok és szabálytalanságok száma. A hibaokok szerteágazóak: náluk is a gyakori „pontatlanságok” közé tartozik, hogy fenntartási költségként számolják el a beruházásokat. A revizorok a vizsgált áfészek 60 százalékánál tapasztaltak ilyen jellegű hibákat. Rendszeres és visszatérő szabálytalanságokat rögzítettek a szövetkezetek építőipari és szolgáltató szakcsoportjainak tevékenységéről Összességében a pénzügyi ellenőrök megállapították, hogy a szövetkezeteknél a belső ellenőrzés hiányosságai és lazaságai is hozzájárulta« a szabálytalanságok növekedéséhez. A főigazgatóság revizorai 1983-ban tíz idegenforgalmi vállalatnál jártak. A pénzügyi szakemberek egyik fontos megállapítása, hogy az idegenforgalmi vendéglátást . is utolérte az eladósodás. Ez elsősorban a nemrégiben véghezvitt beruházások lehetőségeinek túlbecsüléséből adódik. A szobafoglaltság aránya 1933“ ban két vállalatnál is alatta marad az egy esztendővel azelőttinek. M után a szállodák kapacitáskihasználtsága a tervezettet sem éfi el, a vállalatok csak részoen tudtak eleget tenni hiteltörlesztési kötelezettségeiknek. A külkereskedelemben végzett ellenőrzések közül a fontosabbak közé tartozik az exportfővállalkozások lebonyolításának vizsgálata. A vizsgálat összesen 12 export fő- vállalkozással foglalkozó szervezetre terjedt ki. A revizorok megítélése szerint ilyen fővállalkozásra elsősorban a fejlődő országokban van lehetőségünk. A munkálatok végrehajtásában gyakran okoz gondot, hogy a vállalatok kellő körültekintés, a helyi adottságok, építési és jogi szabályok, munkaerő-feltételek megfelelő ismerete nélkül vállalkoznak nagy összegű beruházásokra.’ Ellentmondást szül, hogy miközben a fővállalkozások egyike-másika jelentős veszteséggel jár, az egyéni munkavállaló mesés jövedelemre tesz szert. A PÉNZÜGYI szabálytalanságok és hibák a szóban forgó vállalatoknál és szövetkezeteknél sem maradtak következmény nélkül, nz adóhiány és a jogosulatlanul képzett érdekeltségi alapok miatt például ebben a körben összesen 122,8 millió forint bírságot szabtak ki az adóhatóságok. Emellett nemcsak a vállalatokat terhelő szankciók növekedtek, hanem a szeméh'es felelősségre vonás is nagyobb szerepet kaoott. A hibákkal, mulasztásokkal, manipulációkkal vádolható vállalati vezetők és dolgozók ellen szabá'v- sértési, fegyelmi és büntető eljárásokat indítottak. Az el- iárások tekintélyes része fegyelmi büntetéssel: a szemé!vi alapbér mérséklésével, prémi- ummegvonással, kártérítés kiszabásával. alacsonyabb munkakörbe helyezéssel zárult. Molnár Patricia NÓGRÁD - 1984. október 3., szerda 3
