Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szak­emberek elemzéseiben, ha­rem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet ka­pott a veszteséges gazdálko­dás • okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci fel­tételek keiményedésének és a szabályozó rendszer szigorí­tásának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erő­teljesebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényj István pénz­ügyminiszter utalt rá: „a ■tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vál­lalatok sokasága mellett már' hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is vgn”. A pénzügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vál­lalatot, a Szigetvári Cipőgyá­rat, valamint az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gaz­dálkodók során az irodagép­ipari és finommechanikai vállalatot, a Ganz-MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot említette. TÖBBSÉGE NAGYVÁLLALAT Ami az általános képet il­leti, tavaly több miint 60 szá­zalékkal növekedett a vesz­teségesen gazdálkodó szerve­zetek száma, a veszteség ösz- szegénék növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a nö­vekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi yálla- latnál jelenik meg. ugyanak­kor megduplázódott az ipar- vállalatok hiánya is. összes­ségében — ha bővült is a hi­ánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a Égyeszlendei próbaüzemelés után véglegesen megkezdte mű­ködését a Dunai Vasmű meleg- hengerművének új. korszerű le- fejtő-daraboló sora. Évente há­romszázezer tonna pontos mé­retű, szép felületű táblalemezt készít a melegen hengerelt Ie- meztekeresböl. A 3S0 millió fo­rintos költséggel felszerelt be­rendezésből a termelési folya­mat meggyorsulását és a le­meztermékek minőségének ug­rásszerű javulását várják. A korábbi évékhez hasonlóan néhány nagyvállalatnál mu­tatható. ki.' Tizenegy válla­latnál 100 millió forintot meg­haladó a veszteség összessé­ge, és náluk keletkezett a ta­valyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiány­nyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok, ágazatok közötti megoszlása arányos­nak mondható. Például a ko­hászat és a nitrogénműtrá­gya-gyártás (mindkettő az úgy­nevezett válságágazatokba so­rolható) is csak egy-két vál­lalattal képviselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Az arányos megoszlás mel­lett bizonyos aránytalanságok is felfedezhetők. A vesztesé­ges közös vállalatok nagyszá­ma például egyebek közt az­zal magyarázható, hogy több­ségüket tavaly alapították, amikor valamirevaló bevéte­lük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A viszonylag jelentős számú veszteséges cukorgyárak hiá­nyait viszont a készletezés költségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitás- kihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. I SZERVEZÉSI, VEZETÉSI GONDOK A szabályozók és a külpia­ci feltételek szigorodása két­ségtelenül hozzájárult a vesz­teségsummák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elem­zések leszögezik: például az irodagépipari és finommecha­nikai vállalatnál, a kalap­gyárban, a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Kon­fekciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál ter­melésszervezési és vezetési gon dók, a piaci igényekhez próbaüzemelés igazolta is ezt a várakozást: az új lefejtő-da- raboló soron feldolgozott alap­anyag hat százaléka bizonyult csak hibásnak, de ebből csak egy százalék volt a rovására ír­ható. Már a próbaüzem lehető­vé tette, hogy a kohászati kom­binát október elejéig a hazai megrendelőknek tízezer, export­ra pedig hatvanezer tonnával több lemezterméket gyártson és szállítson a tavalyinál. nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Másutt, pél­dául a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, illetve a Ma­gyar Gyapjúfonó- és Szövő­gyárban a termelőkapacitá­sok kihasználatlansága veze­tett hiányhoz. A külkereske­delmi és a külföldi fővállal­kozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteség­számláját a kellő körültekin­tés és szakmai hozzáértés nél­kül kötött szerződésekkel, il-' letve kivitelezésekkel indo­kolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénz­ügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hi­ányosságaikon. A pénzügyi hiányok rende­zésével kapcsolatban ismét érdemes Hetényi István ex­pozéjára utalni: a nehéz hely­zetbe került vállalatok kö­zül több, felismerve a hely­zetet, saját erejéből tett lé­péseket a veszteség és alap­hiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finom­posztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiá­nyát, egyik gyáregységét ér­tékesítette. Egy másik eset: az aszfaltútépítő vállalat, lát­va, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezett­nek, miközben kötelezettségei növekedtek, mérsékelte, illet­ve átütemezte fejlesztéseit. SAJÁT ERŐBŐL MEGOLDANI Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, il­letve megelőzését saját erő­ből kell megoldani. Mégpe­dig oly. módon, hogy a hiány­hoz vezető okok feltárását, majd kiküszöbölésüket szor­galmazzák. A követendő példák sorá­ba tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gya­korlata, A mezőgazdaságban 1983-ban az előző esztendő­höz ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma áe e veszteség össze­ge is. A folyamat elsősor­ban a tavalyi rendkívül aszá­lyos Időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány két­harmada az aszály által leg­inkább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szo’nok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erő­feszítéseket tett a károk el­lensúlyozására, egyebek kö­zött öntözéssel, másodvetések­kel és az ipari tevékenység kibővítésével... Molnár Patrícia Özemben a Dunai Vasmű lefejtő-daraboló sora Mérlegen az ifjúsági utaztatás Expresszié az Express ? Háromszoros forgalomnövekedés Színházat bérbe vették, Csur- ka István Ki lesz a bál­anya? című művének előadá­sát a nógrádi középiskolások tekintik meg. Népszerűek az 1—2 napos országjáró túrák, tanulmányi kirándulások. Széles körű szolgáltatások Talán kevesen tudják: az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda voltaképpen a KISZ egyik vállalata. Így hát rendjén való, ha alkalman­ként az ifjúsági szövetség vezetése értékeli a fiatalok utazási irodájának munkáját, ez történt a napokban Nóg- rád megyében is, ahol a he­lyi kirendeltség közel négy­esztendős tevékenységét tűz­ték napirendre az alapítók. Tény, hogy nem mindig volt ez hálás téma, hiszen Nógrád idegenforgalmi adott­ságai is meglehetősen beha­tároltak, nincsenek régmúlt­ra visszanyúló hagyományok, s a fogadás feltételei is hagy­nak kívánnivalót maga után. Ugyanakkor, fontos szem­pont, hogy a hetvenes évek­ben kezdődő föllendülés egyik bázisát az ifjabb korosztály jelenti, főként rájuk építve állítja össze programját évről évre az' Express. Ez a kíná­lat azonban a korábbi évek­ben nem mindig találkozott az igényekkel. Gyökeres változásról az iro­da életében bő két esztende­je leheti beszélni, s ez két­ségtelenül összefügg az irá­nyításban bekövetkezett sze­mélyi változásokkal. Az új gárda, Varga György kiren- deltségvezetővel az élen cé­lul tűzte ki a megrendült pozíciók visszaszerzését, a dolgozók szakmai ismeretei­nek bővítését, az iroda prog­ramkínálatának a tanuíófia- talok, a KISZ-esek igényeihez méretezését, valamint a bel­földi turizmus fejlesztését, önmagában is jelzik e törekvések eredményességét a számok: az elmúlt két év alatt a kirendeltség összfor­galma megháromszorozódott, s ezzel az országos lista utol­só helyéről a középmezőnybe került, de ez év végén még előkelőbb helyezésre számít­hatnak. A sikernek nincs tit­ka, lelkes és hozzáértő szer­vezői munka eredménye Programajánlataik színesek változatosak, s ezt havonta 135 intézménynek küldik meg; a tanulóifjúság számá­ra az oktatáshoz kapcsolódó kirándulásokat kínálnak, pél­dául november 19-re a Pesti Jóllehet a fiatalok pénztár­cája az utóbbi években egy­re vékonyodik, ám az Express által szervezett külföldi utak­ra mégis hétszer többen men­jek az idén, mint tíz évvel ez­előtt. Különösen a diákturiz­mus növekedett, a kedvelt utak: NDK, Bulgária, Szov­jetunió s a nyugati or­szágok. Üttnri’ik és KTRZ- esek az NDK-ba például különvonatot indítottak, így több százan ismerkedhet­tek meg az ottani nevezetes­ségekkel — igaz, korántsem volt zökkenőmentes ez a „pró­baút”, mivel a kinti utazási iroda nem nyújtotta a szer­ződésben foglalt feltételeket. Ez azonban nem a csoportos utazás visszaszorítását, ha­nem a szervezési kötelezett­ség további erősítését jelenti az Express részéről. Szolgáltatásaik széles körét jelzik* hogy a valutaforgal­mazástól kezdve az illeték- bélyeg- és képárusításon át a különféle kedvezményes iga­zolványok kiadásáig sok min­dennel foglalkoznak. Törek­véseik eredményeként már augusztus végén rögzíthették, hogy teljesítették éves tervü­ket, amely egyébként is meg­Hulladékban a 200 ezer forintos szoftver? Helyeslés, „hónaljtechnika”, határidő Interjú a SZÜV-vezérig^zgatóval Salgótarján központjában új irodaépület készül, mely elkészülte után a Számítástechni­kai és Ügyvitelszervező Váll alatnak ad otthont. Az építési munkálatok jó ütemben ha­ladnak, mely a szakemberek gyors és összehangolt munka jának köszönhető. Érdeklődéssel hallgatott előadást tartott a megyei mű­szaki hónap egyik rendezvé­nyén dr. Kondricz József, a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat vezér- igazgatója. A rangos vezető vállalatának múltját, jelenét és jövőjét vázolta fel a sal­gótarjáni szakembereknek. Ez­zel az alkalommal válaszolt lapunk kérdéseire. — Mint mondta, a vállala­toknál kialakuló mikroszámí­tógépe!i rendszerek „ki fog­ják nőni magukat”, s igénye­lik majd a nagyobb számító­pépes szolgáltatást. E folya­mat gyorsításáért tehet vala­mit a SZÜV, vagy nyugod­tan kivárhatja a végét? — Nekünk a lehetőséget kell megteremtenünk a rend­szerek bővítésére. A kisszá­mít ógépeket valamilyen for­mában rá kell kapcsolni a nagyobbakra: te’*fonon vagy „hónai jtechnlkával." Emellett a rendszer bővítése a koráb­bi szerkezetet la módosítja. A változásokat helyben kell meg­oldani, mi ebben is segítséget nyújtunk. Helyeseljük a kis­gépek alkalmazását, mi ma­gunk is részt veszünk e tech­nika terjesztésében. De a ki­csik nem alkalmasak arra, amire a nagyok; éppúgy, nvnt ahogy egy gyerek sem képes arra, amire egy felnőtt. Ezért mi felkészülünk arra, hogy a kis gépekből álló rendszere­ket rákapcsoljuk a nagy be­rendezésekre. emelt volt. Korrekt munka- kapcsolat alakult ki, egyebek között a KISZ-szervezetekkel, különösen a pásztói, a rétsági és a bátonyterenyei bizottsá­gokkal, az iroda lehetőségei­hez mérten kíván részt vál­lalni a megye kulturális és sportrendezvényeinek szerve­zéséből. őszi programkínálatában kirándulásokra hívja a fiata­lokat az észak-magyarországi tájakra és Gyulára, Pécsre, Csongrád megyébe, a Du­nántúlra. Október végétől is­mét beindítják a megyeszék­helyi ifjúság körében népsze­rű Karancs-diszkót, amelyet kéthetenként tartanak. Elké­szült már az 1985. évi kül­földi kiutazási ajánlat is, eb­ben olvasható a többi között, hogy az NDK-ba huszonhét különféle út között válogathat­nak a kirándulók, de számos utat indítanak a Szovjetunió­ba, Bulgáriába, Lengyelor­szágba, Csehszlovákiába, Ro­mániába, Jugoszláviába s több nyugati országba is — ki-ki ízlése és pénztárcája szerint válogathat közöttük! Az Exp­ress — lévén a fiatalok uta­zási irodája — elsősorban az olcsóbb lehetőségeket keresi, kétségtelen, hogy népszerű­ségébe ez is belejátszik. De elsősorban a szervezői mun­ka eredményének tudható be, hangzott el az értékelésen, hogy a kirendeltség egyre na­gyobb szerepet tölt be a fia­talok szabad idejének hasz­nos és kellemes eltöltésében. — Tehát csak műszaki te­endője van a SZÜV-nek? — Nem. Létrehoztuk a ta­nácsadó szolgálatot. E szol­gálat igénybevételének nem feltétele, hogy az általunk javasolt munkát majd tőlünk rendelje meg a fél. Marke­tingosztályunkra a legjobb embereinket helyeztük, pedig ebből a tevékenységből sem­miféle közvetlen hasznunk nincs. Hat-nyolc kisgépre kí­sérleteztünk ki módszereket, saját költségünkön. Még senki nem „fürdött be” az mi­att, hogy rosszat tanácsoltunk volna. — Az ingyenes tanácsot is csak akkor kérik, ha már föl­ébredt az igény erre a tevé­kenységre. Fölébredt-e? — Nem «gémen,' «sért ml magunk ajánljuk a módsze­reket a legkülönbözőbb fó­rumokon. Például a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai ankétjain is, ahol a vállalat­vezetők összegyűlnek. Talán különösnek látszik ebben az, hogy a SZÜV olyanvalamit „reklámoz”, amiből neki ma­gának közvetlen haszna nem származik, hanem elsősorban a módszert alkalmazóknak előnyös. — A vállalat „küldetésé­nek" nevezte a számítástech­nikai kultúra terjesztését. Az, hogy ezen az előadáson a vártnál sokkal többen, szá­zan is összegyűltek, azt jelen­ti: diadalmenetben halad ez a misszió? — Nem. Ámbár alapvető fejlődés van a korábbi álla­potokhoz képest. Ez a fiatal­ember-állomány, ami most összegyűlt, hamarosan beérik és „termőre fordul.” De még sok helyen érzékelhető, hogy a számítástechnika fontossá­gát elviekben mindenki elis­meri, ám... — Már ez is nagy ered­mény! — Már ez is nagy ered­mény ugyan, de a gazdasági alkalmazásban már jóval előbbre kéne tartanunk. Akad­nak persze siralmas példák is. Egy nógrádi vállalat meg­rendelte a számlázás prog­ram csórna g j át. E lkészí tettü k nekik, aztán amikor később érdeklődtünk, meglepve hal­lottuk, hogy nem használják fel, mert vettek két ZX 8-as, köztudomásúan iskolai kis- számítógépet. így a 200 ezer forintos szoftvert fiókba csúsz­tatták. Mondják, hogy a szám­lázást a két kisgéppel is meg tudják oldani. Persze, hiszen kézi számológéppel is lehet számlázni, nem vitás. De el­gondolkoztató, hogy a veze­tői döntést milyen károsan be­folyásolja a tájékozatlanság. NÖGRAD - 1984. — Szólt az .oktatásról, ám nem említette ennek azt a „formáját”, hogy több éves SZÜV-gyakorlatot megszerzett szakember egyszer csak odébb­áll egy házzal, több fizeté­sért. örül ennek a vezérigaz­gató? — Egyáltalán nem. Olyan eset ez, amikor egyik szemem sír, a másik meg nevet. Sen­kit nem engedünk el szíve­sen. Ha erkölcsi elismerés hi­ánya a távozás oka, azt meg­oldjuk, bizonyos határig az anyagi elismerésben is lépünk. Ha magasabb beosztás kedvé­ért vagy lényegesen nagyobb jövedelemért megy el valaki, nem gátoljuk. De ügyelünk arra, hogy senki ne égesse feL maga mögött a hidat. Többen visszatértek már. Akik pe­dig az új helyükön maradtak, azok jó megrendelőink. Büsz­kék vagyunk a tőlünk elke­rült jó szakemberekre. De örülni nem tudunk a távo­zásnak. Már csak azért sem, mert a kiképzés rengeteg pénzbe került. Gondoljon csak az elhasznált gépi idők­re, a kezdeti tévedéseire, amely a mi költségeinket növelte. — Sokat szólt a technikai fejlesztésekről: miből fedezik ezeket a mai gazdasági hely­zetben? — A fejlesztésre fordítható pénzünk évek óta már úgy­szólván a szintenitartá.shoz sem elegendő. Különböző hi­teleket használunk fel, de a reális igényeknek így is csak a felét tudjuk kielégíteni. Mágneses adatrögzítőből pél­dául legalább 36 kellene, de csak 23 van. — Többek közt Salgótrján- ba sem jutott még ilyen ma­sina talán, mert fekete bá­ránynak számítana ez a köz­pont? — Szó sincs róla! Az em­lített pénzügyi korlátok kény­szerítenek szükségmegoldá­sokra. Egy-másfél év múlva itt is mágneses adatrögzítővel dolgoznak. Az új számítóköz­pontban már ilyen berende­zést telepítünk. Legutóbbi in­formációm szerint a NÁÉV tairtani tudja az 1986-os ha­táridőt. — Miért lenne fontos, hogy idejekorán elkészüljön az új számítóközpont? — A jelenlegi épület nem a legjobban felel meg az ott elhelyezett technikának. Az igényekhez igazodó fejlesztés csak az új, célszerűbb épü­letben lesz lehetséges. A fő­nökeink gyakran mondják: „nem feltétele a jó munkának az új épület.” Ez igaz, én is hangoztatom; de azért nem mindegy, hogy milyen körül­mények közt dolgoznak az emberek, hol működik a technika. Molnár Pál 13., szombat ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom