Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-13 / 241. szám

Folytatja a tanács a rendcsinálást Pintér István cskltssrozata 1944. ofctéber 15-e évfordulóién: Építkezések — engedély nélkül Megszokottá vált a kép vá­rosaink közvetlen környékén az elmúlt években: az álla­mi szövetkezeti tulajdonban levő, mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan terü­leteket a tanácsok, közös gaz­daságok felparcellázás után tartós használatba adtak, majd néhány hónap múlva a földeken lázas építkezés kezdődött. Furcsa alkotmá­nyok, építmények emelkedtek gombamódra. Deszkából tá- kolt, úgynevezett szerszámos kamrák, rozsdás lemezbódék, betonalapra emelt erődítmé­nyek csúfították a környéket, rontották a városképet a rendezettség legelemibb köve­telményeit is nélkülözve. Mindez lassan gyakorlattá lett, tiltó rendelkezések, épí­tési előírások ellenére. ÜJABB MENETEK Salgótarján sem kivétel azok közül a városok közül, ahol a közelmúltban csata bontakozott ki a város kül­területein, az állampolgárok fegyelmezetlensége miatt ki­alakult hfelyzet felszámolásá­ra. A jövő rendezett városá­nak reményében. Az első me­netben a Somlyóbánya köz­vetlen szomszédságában ki­alakult állapot megszünteté­sére kényszerültek a megye­székhely tanácsának illetéke­sei, az érintettek látványos felháborodására. Kötelezték a telekhasználókat az engedély- nélkül létesített épületek le­bontására, vagy a fennmara­dási engedélykérelem be­nyújtására, s ezzel párhuza­mosan elkészült a terület végleges rendezési terve. — A közelmúltban a mű­szaki osztály munkatársai a város külterületein, a zöld­övezetekben folytatták az engedély nélküli építkezések feltárását. Nem ment megle­petésszámba, hogy több tu­catnyi szabálytalansággal ta­lálkoztak. A Vadaskertben például 70 építmény került listára. Tizenhárom esetben kénytelenek voltunk a bon­tást elrendelni. A területen egyébként kilencen kértek és kaptak korábban építési en­gedélyt. A Sóslápa részén csupán négy építmény létesült törvényes eljárás után, 17 tulajdonost köteleztünk fenn­maradási engedély benyújtá­sára, négy bontást rendel­tünk el — sorolja Balogh Iván, a városi tanács műsza­ki osztályának vezetője. HATÁROZOTT FELLEPES A leltár korántsem teljes, hiszen a somoskői vár kör­nyékén több mint egy tucat különböző építményt kellett eltüntetni, az Ökörkő-dűlő- ben hetet, Eresztvény'oen ti­zenkét eljárás indult, a ba­gókői telekhasználókhoz 51 határozat érkezett, amelyből huszonegy a bontást rendelte el. Sőt, a Kercseg-dűlőn, ahol nemrégen osztották ki tartós használatba a területet s minden állampolgár alapos felvilágosítást kapott az épí­tés feltételeiről, öten (!) már­is engedély nélküli építke­zésbe fogtak. A hatóság azon­nal intézkedett. — A tanács illetékesei tisz­tában voltak és vannak vele, hejgy a város tervszerű, esz­tétikus fejlesztése, a tűrhe­tetlen állapot felszámolása ér­dekében tett intézkedések az érintetteknél népszerűtlen ha­tást váltanak ki. Ennek elle­nére kötelességünk mindenki ellen határozottan fellépni, aki figyelmen kívül hagy ren­deletét, építési előírást. Ellen­őrzéseink szaporodtak, a to­vábbiakban még kezdetben igyekszünk megakadályozni a törvénytelen építkezéseket — jegyzi meg dr. Sándor Gyula, a végrehajtó bizottság titkára. Hozzáteszi, hogy a forduló­pontot az elmúlt esztendő áprilisa jelentette, amikor a városi tanács elfogadta Sal­gótarján új rendezési tervét. Ezzel igyekeztek keretet ad­ni a korábbi években sza­bálytalan módon létesített építmények fennmaradásá­hoz azokon a helyeken, ahol ez hosszabb távra lehetséges, s esztétikailag elfogadható szerszámoskamrák, pihenő­házak emelkedtek. Persze a szabálytalan építkezők a bün­tetést nem kerülhetik el ezek­ben az esetekben sem. — Kettős a 1 célunk: egy­részt rendezni a több év alatt kialakult helyzetet, másrészt megakadályozni új, engedély nélküli építkezéseket — mondja dr. Sándor Gyula. — Mi okozta, hogy a ta­nácsnak meggyűlt a baja a városszélen építkezőkkel? — Sajnos az építési hatósági, építésrendészeti tevékeny­ség következetlen gyakorlata is közrejátszott ebben. A sza­bálytalanságot megállapítot­ták, de a felelősségre vonás elmaradt. A döntő azonban, hogy az állampolgárok egy része vette a bátorságot a törvények megszegésére. Ter­mészetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a városlakó igény­li a tömblakásokból való ki­mozdulást. A pihenőtelkek hozzájárulnak az egészséges életmódhoz, lehetőséget ad­nak zöldség- és gyümölcster­mesztésre. De nem szabad összekeverni a földvédelmet az építési előírások fezabad értelmezésével! A tanács szakigazgatási szerve a vá­roslakók igényeit igyekszik to­vábbra is kielégíteni, de csak szabályozott módon. A Ker- cseg-dülőben például a tar­tós használatba vevők egyúl- (al pontos felvilágosítást kap­tak arról, mit, hová építhet­nek... LEBONTATTAK Hogy mennyire komolyan veszi' a városi tanács határo­zatainak, intézkedéseinek vég­rehajtását, bizonyítja; indo­kolt esetben nem mellőzik a határozatuk betartását ki- kényszerítő bírságolást sem, amelynek felső határa tízezei forint. Akadt, aki a felszólí­tások ellenére sem bontotta el engedély nélküli építmé­nyét. A városgazdálkodási üzem a tanács utasítására, az állampolgár veszélyére és költségére lebontatta! Mások szaladgálnak protektorokat keresve, de a többség tudo­másul veszi, hogy a város jövője, a közös érdek megkí­vánja, a határozott és követ­kezetes fellépést. — A felderítés,' az enge­dély nélküli építkezések fel­számolása a város más pont­jain is folytatódik — tájé­koztat a végrehajtó bizottság titkára. Bizonyára a következetes, bár cseppet sem népszerű munka hozzájárul ahhoz, hogy a közeljövőben a téma lekerüljön az állandó napi- rendrőL Ez elsősorban az állampol­gárokon múlik. M. Szabó Gyula Üj iskola Kálión Elmaradt az egetverő un neplés és a jeles eseményre vendégeket hozó gépkocsika­raván, Kálién minden külö­nösebb felhajtás nélkül bir­tokba vették az új iskolát. Apró házi ünnepség volt csu­pán, beszédet Nyemcsok Mi­hály helyi tanácselnök -mon­dott, s a nem mindennapi új létesítményben október 1-én szép csendben megkezdődött a tanítás. Az új iskolára méltán lehet büszke Kalló, a gyönyörű gyer­mekintézményt bízvást oda képzelheti az ember bármely elegáns nagyváros divatos la­kónegyedébe is. S hogy m/t jelent a falu életében a trombitaszó nélkül felavatott új iskola, azt jól érzékelte­tik Varga Lajosné igazgató szavai: — Az 1977-ben kezdődött körzetesítés következtében napjainkra 300-ra nőtt a gye­rekek száma, összesen tizenöt tanulócsoportunk van. A ré­gi körülményeink pedig.! 1 ÉG ÉS FÖLD.. 1 Az igazgatónő tekintete gyorsan végigpásztázza a pompás környezetet, mintha a másodperc töredéke alatt is össze akarná vetni a jelent a múlttal. Minden oka meg­van rá. Tanítottak kultúr- házban, egykori magánház­ban, összesen hat szükség- tantermet is igénybe véve. Olyan szertár nélküli épüle­tek voltak az oktató és neve­Igények és lő munka helyszínei, ahol na­gyon össze kellett szorulni, s amelyeket korántsem iskola céljára építettek annak ide­jén. Nem véletlen, hogy a kis házi ünnepségen Nyem­csok Mihály tanácselnök is arrijl beszélt: már a hatva­nas évek elejétől állandóan megfogalmazták a faluban az új iskola szükségességét. A „Kell!” most végre való­sággá lett, ha nem is úgy­hogy mindenki öröme teljes legyen. Varga Lajosné igaz­gató és Juhász Józsefeié igaz­gatóhelyettes szavai nyomón így áll össze az igények és lehetőségek realitása: nyolc új tanteremre lett volna szük­ség ahhoz, hogy minden gye­rek korszerű körülmények közé kerüljön. Megépülhetett ugyanakkor egy négy plusz két tantermes iskola, de jóval korábban az eredetileg elkép- zeltnél. Mindez persze azt je­lenti, hogy továbbra is fo­lyik tanítás a régi iskolában is, bár már szükségtantermek igénybevétele nélkül. — Az első és második osz­tály, két kisegítő csoport és négy napközis csoport ma­radt a régi, korszerűtlen isko­lában, ott helyeztük el a pe­dagógusok felét is. Az igazgatónő szavaihoz hozzátehetjük: a körülmé­nyek között ég és föld a kü lönbség. Ráadásul óraiközi szünetekben talpalni kell a pedagógusnak, adott esetben pedig a gyerekeknek is, hi­szen a tornaóra és a gyakor­lehetőség lati foglalkozás a régi isko­lában zajlik. A kállóiiak sza­vai inkább tényeket regiszt­rálnak, nem a panasz csendül ki belőlük. Hogyisne, amikor a változás a szó szoros értel­mében mérföldkőnek számít a kállói oktatásban. — A berendezésre is azt mondhatjuk, hogy csodálatos, minden igényt kielégít — hallom az igazgatónőtől. AKIK SEGÍTETTEK Az iskolaséta során látom a hangosítóberendezést, a leg­korszerűbb oktatást segítő technikai eszközöket, a ké­nyelmes bútorokat. A kabi­netrendszerű oktatás szaktan- termei irigylésre méltóak, végre helye van a szemlélte­tőeszközöknek is. A tágas folyosó rossz időben helyet ad a gyerekeknék, de sok más rendezvényt is tarthat­nak itt. Most éppen székso­rokat rendeznek, mert az új iskola első szülői értekezleté­re készülnek. Ennek kapcsán pedig le kell írni egy kissé kesernyés megjegyzést is: sok szülő most fogja látni elő­ször az új iskolát, a társadal­mi munkából ugyanis nem mindenki vette ki a részét. Az épületet lassan már be­lakják a diákok és pedagógu­sok egyaránt. A vitrinekben bájos égetett cserépfigurák: Nádasdy József rajz- és föld­rajz szakos pedagógus vezeté­sével a kerámiaszakkör tag­jai remekelték. Más helyen a helyi népviselet szemet gyö­nyörködtető darabjai, a népi használati eszközökkel egye­temben. 4 NÓGRÁD - 1984. október 13., szombat 3. SS-akció és koronatanács , Magyarország kormányzója, akit 1920, márciusában fegy­veresek asszisztenciájával vá­lasztottak államfővé, uralma utolsó napjón, 1944. október 15-e reggelén frissen, kipihen­ve ébredt Megkapja a moszk­vai delegáció 'táviratát és úgy dönt, hogy ismét Utassy, de immáron Nádas ezredessel, a vezérkari hadműveleti osz­tályának vezetőjével este in­duljon útnak Szegedre, Ma- ldnovszkij marsallhoz. Nádas a hitleristák bizalmi embere, egyik előkészítője a nyilas puccsnak, de a kormányzó va­kon megbízik benne. Épp úgy, mint Vörös Jánosban, vezérkari főnökében. Az al­kotmányos formaságokhoz pe­dig mindenképpen ragaszko­dik, nem úgy mint a ^Szov- jetunió elleni hadüzenet ese­tében tette. Koronatanácsra készül, amelynek a módosított prog­ram szerint 10 órakor kelle­ne kezdődnie. Néhány perc­cel kilenc előtt előáll a gép­kocsi, amellyel — három test­őr kíséretében — a kor­mányzó fia az Eskü térre autózik. A kormányzó nem tud fiának erről a vállalko­zásáról. Azt a házat, amely­ben az iroda van, Skorzeny már kora hajnalban körülvé­teti embereivel. Némelyik SS-legény sárga csillagot varr civil ruhájáx*a, így álcázva üldögél az Eskü téri padokon. A 8230-ás Gestapo-ügynök magához veszi a partizán ve­zérkari főnök nevében és pe­csétjével hamisított iratot, amelyben őt „megbízza” a tár­gyalásokkal. Felmegy a ház­ba, s rövidesen szemben ül a kormányzó fiával. Átadja ne­ki a „megbízólevelet.” A kormányzó fiának azon­ban még annyi ideje sincs, hogy tüzetesebben szemügyre vegye az iratot. Skorzeny em­berei betörnek az irodába. A kis Horthy gyorsan megsem­misíti a „Sibl alezredestől” átvett dokumentumot, hogy ne legyen ellene bizonyíték. Pillanatok alatt zajlik le min­den. „Október 15-én délelőtt 9 órakor ment végbe a már 14- én megbeszélt tárgyalás a fi­atal H. Bornemissza és Tito követe között — írja a Ges­tapo jelentése. — A megbe­szélésen a következő szemé­lyek voltak jelen: a fiatal H. Bornemissza, Manko úr, va­lamint Ivó úr (a jugoszláv partizánok küldötte). A harmadikosok napközis csoportja éppen televíziót néz. — A pásztói áfész jóvoltából kettő, a kállói épí tőipari kis­szövetkezetnek köszönhetően pedig egy televíziónk van. Szükségünk volna még ké­szülékre. .. talán segít vala­ki. ,A vácrátóti botanikuskert szobanövényeket adott, most veszik fel majd a kapcsola­tot több olyan vállalattal, ahpl a gyermekek szülei dol­goznak, így az Ikiladi Műszer­gyárral, valamint a Pamut­nyomóipari Vállalattal is. Abban, hogy a munka már­is zavartalanul folyik, nagy­része van a beköltözést meg­előző társadalmi munkában sokat vállaló pedagógusoknak, a szülői munkaközösség ve­zetőinek, a diákoknak. A munkában pedig személyes példamutatással is élen járt a tanácselnök és a végrehajtó bizottság titkára. A tanulók egyike Fehérvári Mónika, aki most nyolcadikos. — Gyönyörű, sokkal tisz­tább, egészen más itt... hét évet jártam a régi iskolába. A tantermet, a padot, a táb­lát sem lehet összehasonlítani a régivel. Itt tanulni is szí­vesebben tanul mindenki. Se­gítettünk a berendezkedés­ben is, mostuk az ablakot.., A kislány boldogsága szem­mel láthatóan teljes. Mégis, arra gondol, mi minden kel­lene még: — Össze kell szedni a pad­lásokról a régi dolgokat, mert itt helyük van, egyébként-pe- dig elvész minden... Az ud­A megbeszélés színhelyéül szolgáló ház bejáratánál egy terepjáró személyautó állt, va­lószínűleg a testőrségé, amely­ben néhány katona vagy tiszt ült. A harmadik emeletre érkez­ve a csengetésre Bornemissza gépkocsivezetője nyitott ajtót és azt kérdezte, mit óhaj­tunk. Rövidesen megjelent Bornemissza és két szobán át bevezetett a megbeszélés szín­helyére. Ott ült már a fiatal H. és várt. Ivó bemutatko­zott, mint a jugoszláv törzs­kar küldötte, és közölte, hogy van nála.egy írás Jugoszlávia törzskaró tói, am ely a 'tervezett megbeszélések kereteit tar­talmazza, és eszerint, ha ma­gyar részről az az óhaj állna fenn, hogy megegyezésre jus­sanak, szükség volna, ha eze­ket a sorokat a fiatal H. a legnagyobb pontossággal ta­nulmányozná, és választ adna rá még aznap, Bornemisszán keresztül. Ez körülbelül 5 percet vett igénybe. Ebben a pillanatban csengettek. Bornemissza úr azonnal felállt, és szó szerint ezt mondta: „Ki lehet az?”, erre a fiatal H. felállt, fel­húzta revolverének ravaszát és a másik szobába ment. Rögtön utána hallatszott a ki­áltás: „Kezeket fel!” A letar­tóztatások megtörténték, a többi ismeretes.” Az utcán rövid tűzharcra kerül sor: a három kísérő testőr közül egy halálos, egy pedig súlyos sebet kap. A harmadik rohan fel a Várba. Jelenti Lázár attábornagynaik, a testőrség parancsnokának, hogy a kormányzó f át elra­bolták. Lázár aztán Horthyval közli a hírt. A kormányzó megrendülése érthető. Négy gyermeke közül az utolsót vesztette el. Közben már a levegőbe emelkedik a budaörsi repülő­térről egy repülőgép, fedélze­tén a fogoly ifj. Horthy Mijk- lóssal és Bornemisszával, a közvetítővel. Kettejüket a Ges­tapo emberei az irodában pok­rócba csavarták, úgy, hogy nem látszottak ki belőle, s aztán, mint valami csomagot, feldobták őket a ház előtt ál­ló teherautóra. A teherautó a budaörsi repülőtérre hajta­tott, ahol már bemelegített motorral várta a szállítógép. Irány: a bécsi repülőtér. Fél órával azután, hogy Horthy értesül fia elrablásá­ról, Vörös János vezérkari fő­váron pedig parik legyen, nagyon szép park. Meg kézi­labdapálya. .. majd visszajö­vünk játszani. VÁLTOZÁSOK A RÉGI ISKOLÁBAN A kállói tanács vb-titkára Gazsó Árpád, őt a számvetés­ről kérdeztük. — összesen tizenegymillió forintba került az új iskola, csak a bútorra több mint egy­milliót költöttünk. A laikus meghökkentően kevésnek találja ezt az össze­get. Igaz, a hírek szerint a kivitelezők nem nyerték sem­mit a munkán, iitt-ott inkább mág ráfizetés is volt. Áta­lánydíjas szerződésben vállal­ták a kivitelezést 8,5 millió forintért: a jobbágyi ÉPSZER- SZÖV, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, valamint az ugyancsak helyi építőipari kisszövetkezet. A tanács tit­kára részletekkel szolgálhat a társadalmi munkáról is: — A lambériát teljes egé­szében az asztalosok vállal­ták, s ha a gyerekek által is elvégezhető munka volt, csak egyet kellett füttyenteni... A végeredmény láttán az öröm határtalan, mégis meg kell kérdezni: mi lesz a régi iskola mostohább körülmé­nyeivel? — Az idén arra is több mint egymillió forintot költöttünk, elkészült a központi fűtés. A következő tervidőszakban itt is jelentős felújításra kerül sor, többek között tornater­met js szeretnénk kialakítani. Ez még a jövő. S ami a je­len: 1984 emlékezetes dátum az iskolai nevelőmunka felté­teleinek változásában. Nem volt hírverés, egyszerűen min­denki tette a dolgát — a vég­eredmény pedig egy új isko­la, Kelemen Gábor nők jelentkezik a kormány­zónál. Jelenti: Guderiantól, a Wermacht főparancsnokságá­nak főnökétől 12 órás ultimá­tumot kapott. A németek el­rendelték: Magyarország né­met stratégiai terület, ahol valamennyi alakulat, a ma­gyar csapatok is, német pa­rancsnokság alatt állnak, csak a német főparancsnokságnak van joga a magyar alakula­toknak parancsot adni. E két esemény felborítja Horthy előre elkészített me­netrendjét, s háromnegyed órás késéssel kezdődik meg az eredetileg tíz órára tervezett koronatanács. A gondos Am- brózy egy ívre előre felírt mindent, s Horthy nem is téveszt el semmit. Megnyitja a koronatanács ülését, s el­mondja: Magyarország törté­nelmének legnehezebb órái­ban hívatta' egybe a minisz­térium tagjait. A katonai helyzet igen súlyos. Németor­szág közeli katonai összeom­lása nem kétséges, és ha ez bekövetkezik, a szövetséges hatalmak Magyarországot egyedül találják, mint szövet­ségest Németország mellett; úgy Magyarország esetleg, mint állam megszűnne létez­ni. Ezért kénytelen fegyver- szünetet kérni az ellenségtől.’ Olyan hírei vannak, hogy el­fogadható feltételeket kapj Rokonok és barátok nélkül igen nehéz ma a helyzet Európában. Budapest még áll. Kár ma minden egyes életért, amelyet feláldozná­nak e kilátástalan harcban! Ezután Vörös János ismerte­ti a katonai helyzetet. Soká­ig beszél, pedig nincs szükség sok szóra. Elegendő lenne annyi, amivel kezdi: „Az orosz csapatok napok alatt Budapest alá érkezhetnek.” Telik a drága idő, amelyet még egy kis alkotmányjogi cirkuszra is vesztegetnek. La­katos miniszterelnök javasol­ja, hogy hívják össze az or­szággyűlés két házát, mert a békekötés a parlament elé tartozik. Horthy kifejti, hogy nem békekötésről, csak fegy­verszünetről van szó, tehát a parlament összehívása szükségtelen. Egyébként is le­hetetlen, mert a német Ges­tapo terrorja miatt a képvi­selők nem mernék nyíltan megmondani a véleményüket. A legfigyelemreméltóbb Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter megjegyzése. Jur­csek'aggódik, hogy ha a szov­jet csapatok bevonulnak Bu­da,pestre, erős kommunista mozgalom keletkezik. Horthy siet megnyugtatni miniszterét, akiről egyébkeni tudja, hogy a Gestapo fize­tett ügynöke: — Elég erőnk lesz a kom­munisták megfékezésére! Az előre megbeszélt menet­rend szerint Lakatos beter­jeszti a kormány lemondását.’ Horthy elfogadja, s azután újból kinevezi az egész kor­mányt. Marad minden a ré­giben, de új esküt kell tenni­ük a minisztereknek. Az es­kütétellel azonban várniuk kell. Déli 12-re fordul közben az óra mutatója. Veesenmayer követ megérkezik az előző nap megbeszélt audenciára. Horthy dolgozószobájában, Lakatos, Amtarózy és Vattay jelenlétében fogadja a biro­dalmi megbízottat. — Az ellenséggel cimboráit; le kellett tartóztatni! — mond­ja nyugodtan. A kormányzó elédobja az asztalra a töiíénytárát, ame­lyet a hírhozó testőr az Eskü téren talált, s közli, hogy ki­lép a háborúból, fegyverszü­netet kötött. Veesenmayer megőrzi nyugalmát. — Ez öngyilkosság! — mondja, és aura kéri Horthyt, hogy fogadja Rahn nagyköve­tet, aki Hitler külön megbí­zatásával érkezett Budapest­re. Horthy Istvánné főméltósá­gú asszony harisnyájában; hogy a cipője zajt ne üssön, hallgatozik a dolgozószoba al­fajánál, s abban a pillanat­ban, amikor apósa kiéi ti Veesenmayer előtt a „fegy­verszünet” szót, azonnal át­adja Hlatkynak a proklamá­ció .szövegét. Hlatky kocsiba ül, ráparancsol a sofőrre, vi­gye őt a Rádióhoz. Következik: 4. „Idiótából” nemzetvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom