Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD A 2 MS 2 M P N 0 G R Á D MEGYEI BI ZOTTSÁGA ÉS A MEG Y EI TAN ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 238. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 10., SZERDA illlesf tartott a Magyar Szocialista BUBunScäspärt Központi BSizotlsöga Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. ok­tóber 9-én Kádár Jánosnak, a Központi Bi­zottság első titkárának elnökletével ülést tar­tott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szőlő tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó állásfoglalást, valamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelen­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Számítástechnikai szakemberek salgótarjáni előadása az elektronikában Távlatok Az elektronizálás távlatai Magyarországon címmel tar­tották meg tegnap Salgótar­jánban a műszaki hónap egyik jeles rendezvényét. A Neumann János Számítógép­tudományi Társaság kezdemé­nyezését a vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta: több mint száz — zömmel fiatal — szak­ember töltötte meg a megyei művelődési központ klubter­mét. Két előadásra került sor ezen a délelőllön. Az elsőt Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője tartotta. Sok adatot tartalmazó ismerteté­sében Bottka említette többek között azt, hogy tavaly az országban összesen három és fél milliárd forintot költöttek számítástechnikai fejlesztés­re: kétszer annyit, mint tíz évvel korábban, az akkor kedvezőbb beruházási lehető­ségek között. Ez a tény is azt igazolja, hogy a hazai dön­téshozók egyre világosabban ismerik fel a számítástechni­ka jelentőségét. Pontos táb­lázatokkal szemléltette 'az elő­adó azt is, miben és mennyire vagyunk jelenleg lemaradva az iparilag fejlett országoktól e meghatározó területen. Mint hangsúlyozta, a belátható jö­vőben az oktatás színvonalát kell emelnünk, s áldoznunk kell a kutatás-fejlesztés erő­teljesebb kibontakoztatására. Mindehhez a szakma berkein belül is, kívül is sok szövet­séges kell! Dr. Kondricz József, a SZÜV vezérigazgatója a most 35 éves vállalat múltját, jele­nét és jövőjét vázolta fel. Mint mondta: a nyolcvanas években a mikroelektronika megjelenése állította új hely­zet elé a vállalatot. Ezekben az években „bérmunkairoda- jelleggel” szolgáltatásokat nyújtottak a megrendelők­nek. Emellett — jelentős költséget ráfordítva — a szá­mítástechnikai kultúrát ter­jesztik az országban, mérhető eredményességgel. Egy kér­désre válaszolva közölte, hogy programcsomagok ké­szítésével fontos devizabevé­telt érnek el a SZÜV-szak- emberek. Kv\ Üvegtisztítás Jobbágyiban Naponta harmincháromezer használt nescafésüvegeket tisztítanak meg ismételt felhasználás­ra Jobbágyiban a KARTPACK GT telepén. Népgazdasági érdekből — szerény jövedelme­zőség mellett — kerül ide az'ország összes összegyűjtött üvegje. Mai számunkban: N£S-ii3és Pászlón Költséggazdálkodás az ipari üzemekben Termékbemutató és ipartörténeti kiállítás Salgótarjánban Sütőipari termékbemutató és ipartörténeti kiállítás nyílt Salgótarjánban a Nóg- rád megyei Sütőipari Válla­lat 1. számú szakboltjában a műszaki hónap keretében. A vállalat több mint húsz termékét állította ki s igaz, hogy ezek között nem volt olyan, amelyikkel a vásárlók még ne találkoztak volna, ami mégis újszerűvé teszi a bemutatott árukat, az a kor­szerű csomagolásuk. A nem­régiben munkába állított új vákuumformázó csomagoló­gépek szemre is tetszetős vé­delmet nyújtanak a különbö­ző sütőipari termékeknek, s ez megmutatkozik az irántuk való, egyre növekvő érdeklő­désben. A Salgó dobostortalap — gyártása az idén kezdődött — iránt elsősorban a fővárosban érdeklődnek és rendszeresek a szállítások s ebben a kifo­gástalan minőségen kívül nagy szerepe van a korszerű Országos hengerész­konferencia Ózdon Országos hengerészkonfe­rencia kezdődött kedden Óz­don, a Liszt Ferenc Művelő­dési Központban a Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület rendezésében több mint száz kohászati szakember részvételével. A háromnapos konferencián több mint har­minc előadás hangzik el az acélgyártás, a hengerlés mód­szereiről, a korszerű anyag- vizsgálati eljárásokról, az anyag- és energiamegtakarí­tás lehetőségeiről. A tanács­kozáson részt vevő bolgár, csehszlovák és osztrák szak­emberek többek között a nagy teljesítményű drótgyár­tó sorok automatizálásával, az anyag- és energiatakarékos­ság kérdéseivel, foglalkoznak előadásaikban. vákuumformázott dobozba történő csomagolásnak. A már hagyományosnak mondható termékek közül a baglyasi süteményesüzemben készülők széles skáláját te­kinthetik meg a fogyasztók, köztük az úgynevezett tartós termékek közé tartozó édes és sajtos teasüteményeket, amelyek szintén élénk keres­letnek örvendenek. S akik kíváncsiak, hogy mindezek hogyan készülnek, azok helyben megtekinthetik azokat a fényképeket, ame­lyek az ötvenes évektől mu­„A kutatópontként Eles ki­jelölésére azért került sor, mert köréje az adott történel­mi korszakra legjellemzőbb vonások felrajzolhatók, az ott létesült bányák és koló­niák bemutatása különböző metszetekben és idősíkokban alkalmas arra, hogy az álta­lános fejlődés fő vonulatain túl érzékeltesse az adott te­lepülés életében bekövetke­zett változásokat, mind a gaz­dasági, politikai, szociális es kulturális életben” — szól a kimerítő indoklás a bánya­történeti konferencia meghí­vóján. A kétnapos rendez­vény tegnap vette kezdetét a salgótarjáni Bányász Műve­lődési Házban. Ebből az alkalomból mint­egy harminc meghívott szak­ember jött Nógrád székhelyé­re az ország különböző tá­jairól. Pécsről, Tatabányáról, Sopronból, Budapestről, Mis­kolcról, Egerből sereglettek össze bányavállalati vezetők, muzeológusok, levéltárosok. Rajtuk kívül számos me­gyénkben bányászati, hely­történeti szakértő vesz részt a konferencián. Az országos összejövetelt a Nógrádi- San­tatják be a sütőipari vállalat fejlődését. Az, ipartörténeti dokumentumok jó része a MÉTE sütőipari szakcsoport­jának tulajdonában van, s most kerül először a na­gyobb nyilvánosság elé, mint például az a. két — 1943-ból, illetve 1947-ből származó — mesterlevél, amelyet a mai pékek elődei kaptak csaknem négy évtizeddel ezelőtt. A sütőipari termékbemuta­tó és ipartörténeti kiállítás még ma is megtekinthető, méghozzá termékkóstolóval egybekötve. dór Múzeum, az MTESZ Nóg­rád megyei szervezete, az GMBKE bányászati szakosz­tályának nógrádi csoportja, a TIT megyénkben szervezete és a MAB történettudományi munkabizottsága szervezte. Céljuk az volt, hogy az elő­adások révén képet' kapjanak a múlt század közepétől e század derekáig jellemző bá­nyai munkamódszereket, bá­nyászéletmódot, bányászmoz- gaimakat feltáró kutatások­ról. Középpontban a Nógrádi Sándor Múzeumnak az Eles, környékén 1977 . óta folytatott kutatása áll. A konferencia első négy előadása ezzel a té­mával foglalkozott. A jeles rendezvényt Ür- mössy László SKÜ-vezérigaz- gatc, az MTESZ megyei elnö­ke nyitotta meg, majd dr. Praznovszky Mihály múze­umigazgató, a konferencia levezető elnöke körvonalazta jelentőségét a gondolatcseré­nek. Az első előadást dr. Szvir- csek Ferenc, múzeumi tudo­mányos titkár tartotta. A szakember az etesi bányák létrejöttének körülményeit taglalta. Mint mondta: eddig, a-figyelem túlnyomórészt az Ifjak kezdeményezései * Rendőrökkel kim az nlakon * Elnökségi illés az SI!C-néi SKB-ra, a Salgótarjáni Kő- szénbánya RT-re irányult a helytörténeti kutatásban. Pe­dig érdemes figyelni az előz­ményekre, az apró bányavál­lalatokra is, mert ezek isme­rete nélkül nem juthatunk hiteles képhez a nógrádi szénbányászat históriájáról. E történet eseménydús szakasza az 1.860. és 1380. közt végbe­ment „g'ründolási láz”, amely alatt kis-, és középnemesek, polgárok fogtak bányai vállal­kozásokba. Etesen a helyi kis kőszénbánya-vállalat, majd ennek csődje után az SK3 RT és az Észak-magyarorszá­gi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat is dolgozott, azaz három vállalatot lehet tanul­mányozni egy helyen. A múlt módszereinek és munkaesz­közeinek sok máig követhető hagyománya van! A konferencián érdeklődés­sel várt előadás volt Kovács Anna múzeumi munkatársé: ő szókincsvizsgálatból követ­keztetett az etesi bányászok életmódjára. Ma további is­mertetésekkel, kiállításmeg­nyitóval folytatódik, múzeum- látogatással fejeződik be az országos rendezvény. Bányatörténeti konferencia megyeszékhelyünkön Etes a figyelem középpontjában A Pásztói Népi Ellenőrzési Bí­zó ttság kedden tartott ülésén vitatta meg az ipari üzemek költséggazdálkodásáról vég­zett vizsgálat összefoglaló ta­pasztalatait. A Kanyó István NEB-tag vezetésével végzett tapasztalatgyűjtés alapvető­en két kérdésre keresett vá­laszt. Először: az ipari üze­mek a költségek elszámolásá­nál hogyan hajtják végre a rendeletek előírásai c. Má­sodszor: milyen intézkedése­ket tettek a költségek csök­kentésére. A vizsgálat mint­egy három és fél éves idősza­kot ölelt fel és kiterjedt az ÉL©ÉP 5-ös számú pásztói gyárára, a KÖSZI© pásztói telepere. a/: ÜM Pásztói Szer­szám- és Készülékgyárára, a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységére, vala­mint a Zagyvavölgyi Vízgaz­dálkodási Társulásra. A vizsgálatra kijelölt üze­mek — a ZAVIT kivételével, amely önálló gazdálkodási egység — nagy ipari vállala­tok gyáregységei. Ez a tény azért figyelemre méltó, mert a tervezést és munkaszerve­zést, a költséggazdálkodást és -elemzést! a számviteli elszá­molást, valamint az anyagi érdekeltséget illetően külön­bözőek a kapcsolataik a vál­lalati központokkal. E sajá­tosságokra figyelemre a népi ellenőrök részletesen áttekin­tették a költséggazdálkodás rendszerét és szervezettségét; megvizsgálták a költségek ter­vezésének színvonalát. A Váci Kötöttárugyár gyáregy­ségénél a centralizáltság ér­vényesül, a többi egység ön­állóan készíti el tervét. A költséggazdálkodás végrehaj­tását elemezve többek között megállapították, hogy a költ­ségek alakulását részben ha­vonta, részben negyedéven­ként értékelik. A mostani vizsgálat kiterjedt a költség- gazdálkodás ellenőrzésére is. Mindent összevetve: egyedül a ZAVIT költséggazdálkodá­sát nem találták kielégítőnek a népi ellenőrök. A tapasztalatok alapján az ÉLGÉP gyáregységének indít­ványozták, hogy a középveze­tőket tegyék jobban érdekelt­té a költségek alakulásában, a KÖSZIG üzeménél ugyanak­kor sürgették: saját hatáskör­ben, a vállalati .központon ke­resztül, tegyenek intézkedést a kocsiálláspénz csökkentésé­re. A népi ellenőrzés vélemé­nye szerint a Váci Kötöttáru- gyár gyáregységében helyes volna — vizsgálatok alapján — az önálló döntési hatáskör bővítése. A Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság ugyancsak tegnapi ülésén összegezte a tömeg- közlekedés kulturáltságáról végzett vizsgálat tapasztala­tait. Nagygyűlés Hanoiban Ünnepi nagygyűlésen emlé­kezett meg kedden a vietna­mi főváros a francia gyarma­ti uralom alól való felszaba­dulásának harmincadik év­fordulójáról. Az elnöki palo­ta nagytermében tartott meg­emlékezésen jelen volt Le Duan, a VKP KB főtitkára, Truong Chinh, a vietnami államtanács elnöke és Pham Van Dong miniszterelnök is. Ünnepi beszédében Tran Vy, a fővárosi tanács elnöke mél­tatta hanoi lakosainak több évtizedes áldozatos helytál­lását a nemzeti függetlensé­gért, a szocializmusért vívott harcban. Hanoi — mondot­ta — a népi Vietnam főváro­saként mindig elől haladt a társadalom forradalmi átala­kításában, az elmaradottság leküzdésében és a szocialista vonások erősítésében. 1954. október tizedikén, a franciák kényszerű távoztakor mind­össze kilenc kisebb javítómű­hely jelentette a város ipa­rát. Ma 266 nagyvállalatnál százezer dolgozó termel, és sikeresen működik a 430 kis­ipari szövetkezet. Az ipar össztermelése harmincnyolc-’ szorosa a harminc évvel ez­előttinek. Truong Chinh államfő át­nyújtotta Hanoi városának a legmagasabb vietnami kitün­tetést, az Arany .Csillag, Ér­demrendet. am):

Next

/
Oldalképek
Tartalom