Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

Konsztantvín Csernyenho: Közel-Kelet Izrael miatt válsággóc Ilii Abdullah Száleh Moszkvában Ali Abdullah Száleh, a Je­meni Arab Köztársaság ál­lamfője kedden Moszkvába érkezett. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége és a Minisztertanács meghívásá­nak tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, valamint Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Mi­nisztertanács elnökének első helyettese fogadta. Ali Abdullah Szálehet meg­érkezése után a Kremlben, a nagy palota előtti téren Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvö­zölte. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ked­den Moszkvában, az Ali Ab­dullah Száleh észak-jemeni államfő tiszteletére adott va­csorán mondott pohárköszön­tőjében a nemzetközi hely­zetről szólva nagy figyelmet szentelt a Közel-Keletnek. A szovjet vezető hangsú­Chilében ellenzéki vezetők őrizetbe vételét rendelte el hétfőn egy bíróság. A latin­amerikai országban a kato­nai rendszer újabb megtorlá­sokat helyezett kilátásba az ellenzék megfélemlítésére. Az intézkedést indokolva, a hatóságok közölték, hogy több szakszervezeti vezető és el­lenzéki politikus vétett az állambiztonsági törvény ellen, amikor tömeges tiltakozó meg­mozdulásokat szervezett szep­tember 4-ére és 5-ére. A ka­tonai diktatúra elnyomó po­litikája elleni tiltakozó fel­vonulás résztvevőivel szem­ben brutálisan fellépő rend­őrök és a felvonulók közötti összecsapásnak szeptember első hetében összesen kilen­cen estek áldozatul, sok em­bert a rendfenntartó erők el­hurcoltak. A hétfőn bejelentett őri­zetbe vétel a polgári és a lyozta, hogy a térség továbbra is veszélyes válsággóc, s en­nek fő oka az Egyesült Álla­mok, és „stratégiai szövetsé­gese” — Izrael — politikája. Az arab népe szabadságra és függetlenségre való törek­vése akadálya az újgyarma­tosításnak, s csupán egyetlen állam, Izrael vállalta magá­ra az Egyesült Államok va- zallusának-,szerepét a Közel- Keleten. Nyilvánvaló, hogy ha van is bármiféle változás Wa­shington Közel-Keletet illető pozíciójában, úgy az mindig Izrael javára és az arab or­szágok kárára következik be. Nem látni semmiféle vál­tozást a közel-keleti kérdé­sek megközelítésében az új izraeli kormánynál sem — mondottá Konsztantyin Cser­nyenko. A szovjet vezető pohárkö­szöntőjében rámutatott: to­vábbra is érvényben vannak a Szovjetuniónak, a Perzsa­öböl és a Földközi-tenger térsége békéjének biztosítá­sára tett szovjet javaslatok. A Szovjetunió azt akarja, hogy ezekben a térségekben baloldali ellenzék ismert sze­mélyiségeire vonatkozik, így Gabriel Valdés volt külügy­miniszterre, a betiltott ke­reszténydemokrata párt elnö­kére, Mario Sharpe szociálde­mokrata politikusra és Enri­que Silva Cimmára, a radi­kális párt elnökére. Mindhár­man a Demokratikus szövet­ség nevű ellenzéki tömörülés vezetői. Ugyanakkor köztük van Manuel Almeyda, a tör­vényen kívül helyezett szoci­alista párt vezetője, akit az idén több hónapra száműz­tek, valamint Fannyi Pollaro- lo és Juan Claudio Reyes, mindhárman a népi demok­ratikus mozgalom (MDP) ve­zetői; Manuel Bustos és Jósé Ruiz di Giorgio, a szakszer­vezeti mozgalom irányítói, a dolgozók országos parancs­nokságának (CNT) vezetői. (MTI) korlátozzák az idegen orszá­gok haditengerészeti tevé­kenységét, ne alakulhassanak itt ki idegen katonai támasz­pontok, s ne telepítsenek nukleáris fegyvereket. Ne fenyegesse az erő alkalmazá­sának veszélye e térség or­szágait és senki ne avatkozzon belügyeikbe. Nyilvánvaló, hogy e javaslatok megvalósulása' hozzájárulna e robbanásve­szélyes térségben a feszültsé­gek csökkenéséhez, s általá­ban a nemzetközi helyzet ja­vulásához. A két ország kapcsolatairól szólva Konsztantyin Cser­nyenko beszélt arról, hogy a két ország hosszú múltra visszatekintő jó kapcsolatai különösen szorossá váltak az Észak-Jemenben 1962 szep­temberében lezajlott forrada­lom után, amely megnyitotta az utat ,az ország független­ségének megszilárdításához, a társadalmi haladáshoz. A Szovjetunió Észak-Jemennek önzetlen segítséget nyújtott és nyújt jelenleg is céljai eléré­sében, s a két ország kapcso­latai a kedden aláírt barát­sági és együttműködési szer­ződés megkötésével új, maga­sabb szintre emelkedtek. A dokumentum megerősíti a szu­verenitás és a függetlenség szigorú tiszteletben tartásának elvét és rögzíti a kétoldalú együttműködés további fejlő­désének alapjait. A doku­mentum hangsúlyozza továb­bá a Szovjetunió szolidaritá­sát a Jemeni Arab Köztársa­sággal a tartós békéért, a he- gemonizmus és a gyarmatosí­tás, valamint a fajüldözés minden formája ellen folyta­tott harcában. Ugyanakkor a dokumentum nem tartalmaz egyetlen olyan kitételt sem, amely sértené bárkinek az érdekeit, vagy netán harma­dik országok ellen irányulna — hangsúlyozta a pohárkö­szöntőben Csernyenko. Konsztantyin Csernyenko végezetül rámutatott: egy hé­ten át jó, nyílt légikörű meg­beszéléseket tartottak Moszk­vában mindkét jemeni állam vezetőivel. A Szovjetuniónak őszinte örömére szolgál a köl­csönös tiszteletnek és jószom­szédságnak az a légköre, amely e két arab ország kölcsönös kapcsolatait jellemzi. (MTI) Ellenzéki vezetők letartóztatása Chilében Magyar-francia kapcsolaton (2.1 Kulturális követeink Párizsban Tizenkilenc vers a címe annak a kötetnek, amelyet a francia Alfa kiadó jelentetett meg, s amely Weöres Sán­dor verseit tartalmazza. A csinos kis füzetet a tavaszi könyvszalon keretében egyszer már bemutatták. Akkor a sajtófogadáson sokan vettek részt. A kiadó most, hogy — Weöres Sándor a francia kor­mány meghívására Párizsban járt — ismét meghívta az ér­deklődőket. Azt hittem, né­hány magyar lesz majd csak jelen, akik szeretik és isme­rik Weöres verseit. Végül is 100—150-en jöttek el, zömé­ben franciák, autogramot kérni, interjút készíteni és egyáltalán, megismerni ezt az eddig Franciaországban is­meretlen magyar költőt. Persze ebből még nem le­het azt a következtetést le­vonni, hogy a magyar költők meghódították a francia könyvkiadást. Az ismerkedés, az érdeklődés egyelőre a kez­det kezdeténél tart. De így is megjelentek Illyés Gyula válo­gatott versei, egy Hubay-kö- tet, közzétették a francia— magyar nyelvészeti kollokvi­um jegyzőkönyvét is. Most pedig azt tervezik, hogy ki­adnak egy Karibthy Frigyes­kötetet. Hamarosan Krúdy Gyula is kapható lesz a Quartier Latin könyvesbolt­jaiban. Az, újak közül pedig Esterházy Péter neve szere­pel a francia nyelven meg­jelenő magyar szerzők listá­ján. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar filmek iránt. A Párizsi Magyar Inté­zet évente 200—250 vetítést rendez a kultúrházakban és a íiimklubokban. De nem csak itt vannak jelen a magyar filmek, hanem a városi mo­zikban is. Szabó István és Mészáros Márta filmjeit meg­szokták és elfogadták Éppen a napokban mutatták be a Napló gyermekeimnek című művet. Színházi bemutató mind­össze egy olyan volt, amely­ben magyar művet magyar művészek adtak elő, méghoz­zá Nancyban, ahol a nemze­tek színházai találkoztak. Itt a Vígszínház mutatta be a Kőműves Kelement. Legalább ilyen érdekes volt az a két színházi előadás, amelyet Pá­rizsban a Pompidou kulturá­lis központban rendeztek, s ahol francia művészek adták elő — természetesen franciául és a francia közönségnek — Madách Az ember tragédiája című művét és egy Déry- darabot, az Óriás csecsemőt. Terv még csak, de hadd em­lítsem már most az Espace Pierre Cardint, amely az el­ső szovjet rockoperát is be­mutatta, a tervek szerint a jövő évben látja vendégül az István, a királyt is, néhány előadásra. A magyar zenei élet kivá­lóságai sűrűn megfordulnak Párizsban. Hol Kocsics Zol­tán zongorázik a Chatelet bal oldalán lévő Theatre Musical de Paris színpadán, hol a szemben lévő Theatre de la Vilié látja vendégül Ránki Dezsőt. Néhány napja pedig valóban látványos parádéja volt a magyar muzsikának: az egyik francia adó, a Ra­dio France Musique 48 órás műsort adott Budapestről. Szerepelt ebben a műsorban valamennyi ismert és elis­mert művészünk, s a ko­molyzenei alkotások mellett helyet kapott a népi muzsika, az operett és a dzsessz is. Nem lenne teljes a kép a képzőművészek nélkül. Tavaly a textilművészek mutatkoz­tak be nyolc francia város­ban. Idén a fotóművészek jönnek Párizsba, jövőre, pedig a fiatal magyar festők tárlatát tervezi a Párizsi Magyar Intézet. Es végül a tudomány: je­lenleg öt francia egyetemen lehet a magyar nyelvet és irodalmat tanulmányozni. Az oktató munkának az egybe­hangolására elhatározták, hogy felállítják a hungaroló­giai központot Ez az egye­temközi intézmény kapja meg azt a 2500 magvar ny°lvű könyvet is. amelyet a Sor­bonne énületében egy impo­záns kiállítás keretében mu­tattak be az érdeklődőknek... Párizs, 1984. október önody György 2 NÖGRÁD — 1984. október 10., szerda ősi Neszebar tfäros a tengerben Az Európa egész partvonalán nem lehet találkozni hason­ló jelenséggel- a félszigetet csupán egy keskeny földnyelv köti össze a szárazfölddel. Mintha ez a sziklás terület tovább akarna úszni a ten­gerbe, de a part fogva tart­ja. A tenger mélyen alámos­ta a neszebárj partokat. Haj­danában sokkal nagyobb volt a város területe, ma alig 800 méter hosszú és 300 méter széles a félsziget. A száraz­földről Neszebárba egyetlen út vezet a keskeny fóldszoro* son keresztül. Most is, mint évszázadokkal ezelőtt, a vá­rosba az ősi várfal kapuján lehet bejutni. Az archeológiái kutatások révén mind többet tudunk meg a város múltjáról. Meszembria néven a trákok alapítottak itt először tele­pülést, Az i. e. V], századtól görög gyarmatosok teleped­tek le. Az i. u. I. szá­zadban megkezdődött a ró­mai hódoltság ideje. Később a város Bizánc kötelékébe tartozott, a IX. század eleién pedig bolgár uralom alá ke­rült. A század elején Nesze­bar kis halászvároska volt. A szocialista forradalom győ­zelme után (1944) megkezdő­dött a helyreállítása. A kö­zelben található a Fekete­tenger egyik legszebb üdülör telepe, a Napospart. Neszebar vonzó hely a turisták számá­ra. Elbűvölő kis utcáit járva, mihden lépésnél régészeti em­lékekkel találkozhatnak az idelátogatók. A város központjában van az V. századból fennmaradt Sztara Mitropolia nevű ba­zilika. Az idén nyáron kiváló bolgár és" külföldi zenészek Nagy gondot fordítanak a hangversenyét rendezték meg benne A korai keresztény­korból más műemlékek is megtekinthetők, köztük a Morszkata bazilika, amelynek romjai meredeken kiugranak a tenger fölé. Érdekesek a X. és XV. század között épült középkori templomok is. Valamikor 50 volt belő­lük, napjainkig csupán hét maradt épségben, A legrégibb közülük a Keresztelő Szent János-templom. amelyben a régészeti múzeum kapott he­lyet. Sok értékes régészeti le­let — szobrok, ékszerek, pénzérmék, kerámiatárgyak stb. — várja itt a látogató­kat. A régészeti érdekességek közé tartoznak a XVIII. és XIX. században épült festői lakóházak. A kőből épült há­zakat kívülről faburkolattal látták el. Az egymás mellet sorakozó házak udvarából vi­műemlékckre rágok, mandula- és fügefák kandikálnak ki. Az , egyiic házban a néprajzi múzeum kapott helyet, amelyben kü­lönböző népviseleti ruhák, szőttesek, díszítések, ékszerek iáíhatók, de megismerkedhe­tünk a vidék hagyományos foglalkozásaival is. A néhány éve műemlék ■ várossá nyilvánított Nesze- bárban tovább élnek a ha­gyományok. Reggel korán a halászok kimennek a tenger­re és délfelé már mindenütt érezhető a friss tengeri hal szaga. A város ma is meg­hitt hangulatot áraszt, tu­risták sokaságát vonzza ro­mantikus falai közé. Az UNESCO 1983-ban a vi­lág legnevezetesebb kulturá­lis és természeti értékei kö­zé sorolta be a bolgár Nesze- bart. Magdalina Szlancseva ' Jubileumi rendezvények a Szovjet Kultúra é Magyarország felszabadu­lása és a Nagy Honvédő Háborúiban aratott szovjet győzelem 40. évf or du lójának méltó megünneplésére gazdag programmal készül a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza. A tizenegy esztendeje működő kulturális intézmény terveiről Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének tanácsosa tájé­koztatta Csákvári Jánost, az MTI munkatársát. Jövőre a Magyar—Szovjet Baráti Társaságok megalaku­lásának 40. évfordulójára is emlékezünk. Az MSZBT-tag- csoportok kiemelkedő szere­pet töltenek be egymás né­peinek. életének, kultúrá iá­nak mind teljesebb megisme­résében. a baráti kapcsolatok áoolásában. A két nép közel­gő nevezetes évfordulóinak megünneplését a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza az egyik legfontosabb felada­tának tartja — mondotta Ivan Bagyul. A 40. évforduló je­gyében bemutatjuk, mit ért el a szocializmus, a szocialis­ta közösség az eltelt időszak­ban, s miként válhatott olyan tényezővé a világban, amely- lyel minden körülmények kö­Kirchschlöger Párizsban Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke, kedden délután háromnapos, hivatalos látogatásra Párizs­ba érkezett, Áz osztrák ál­lamfőt Francois Mitterrand elnök fogadta Orly repülőte­rén. (MTI) Tudomány zött számolni kell Célunk: láttatni a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődését, alaku­lását és baráti együttműkö­désünk gazdagodását. A három évforduló szoro­san kapcsolódik egymáshoz, hiszen a német fasizmus fe­lett aratott győzelem egy­aránt fontos, valamennyi nép és nemzet számára, amely ily módon nyerte el szabad­ságát. Azt szeretnénk, hogy e há­rom ünnep kapcsán — egye­bek között a két baráti tár­saság közreműködésével, se­gítségével — szélesebb kör­ben tájékoztassuk, ismertes­sük népeinkkel a testvéri ma­gyar nép, illetve a Szovjet­unió sikereit. Arra törek­szünk, hogy a ház ne csak társadalmi, politikai rendez­vények színhelye legyen, ha­nem olyan közvetlen tapasz­talatcserére is alkalmat adjon, amelyen a magyar társada­lom szinte minden rétege, csoportja résgt vehessen. A kulturális központban október 15-től a főváros X. kerülete, Kőbánya mutatko­zik be. Ugyancsak október­ben nyílik tárlat a fasizmus felett aratott győzelem 40. év­fordulója alkalmából kiírt képzőművészebi pályázatra ér­kezett munkákból. November- ’ben belorusz népművészeti kiállításnak ad otthont a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza, ezt követően ki­állítást rendeznek orosz ipar- művészeti tárgyakból. Novem­ber 29-én kezdődik az a nagy­szabású tárlat, amelyen a Grúz SZSZK életével ismer­kedhetnek meg a látogatók. Ekkor grúz érem- és plakát- kiállítás is nyílik, s fellép egy grúz művészegyüttes is. A központban haditudósítók fo­tóiból nyílik tárlat és az egyik klub a veterántanács szervezésében több találkozót Házában szerveznek a magyar ellenál­lási mozgalom résztvevőivel, a partizánharcok részeseivel. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza egész sor más rendezvényt is tart az ország­ban: koncertek, kiállítások szerepelnek a tervékben, tíz megyében béke- és barátsági hetet tartanak. A jövő év áp- rüsában a kulturális központ nemzetközi tudományos kon­ferencia helyszíne lesz, ahol a második világháború ered­ményeit és tanulságait, a szo­cialista közösség országainak külpolitikáját tekintik át a résztvevők. A KISZ-szel közösen gaz­dag program készül a fiata­loknak, amelynek egyik fon­tos célja: az Ifjúság körében tudatosítani, mit jelentett a fasizmus felett aratott győ­zelem Magyarország és a vi­lág számára. Különösen a fiataloknak fontos ugyanis tudn.iok: a szocializmus és a béke egymástól elválasztha­tatlan fogalmak. 1985 a VIT esztendeje is: a második moszkvai fesztiválra külön akcióterv készül, lesznek ta­lálkozók az első moszkvai ta­lálkozó részeseivel; a tervek szerint, az SZKTH fesztivál- központtá válik, a Semmel­weis utca pedig a VIT ideién Fesztivál utca lesz. Máiusban a kulturális központ ifjúsági békehétnek ad otthont. Az elképzelések szerint a jövő évben Magyarországra láto­gat az Alekszandrov művész- együttes is; a vendégszerep­lés érdekessége: e szovjet cso­port volt az első, amely mű­sort adott Magyarországon a felszabadulást követően. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában egyébként ka­talógus készült azokról a há­borús játék- és dokumentum- filmekről, amelyek a kultu­rális központ filmtárának tu- laidonában vannak, és onnan kölcsönözhetők. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom