Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

Ragyományleremlö szándékká! Madách-napot rendezlek Csesztvén *mAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! fai/ .V O A XL. ÉVF., 236. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 7., VASÁRNAP NOGRAD AZ MSZMP nógrád megyei biz OTTS ÁGA 'ÉM Esőszünet a mezíípz M. :kan Á tervezettnél lassabban haladnak az őszi munkákkal Az október ugyanott foly­tatja, ahol a szeptember ab­bahagyta, bár a mezőgazdá­szok szerint már jó volna egy kis szünet a mindennapi eső­zésben, mert hovatovább két héttel eltolódtak az őszi munkák. A hónapban eddig 20—25 milliméternyi eső esett és ez annyit jelent, hogy a gépek nem nagyon képesek dolgozni a földeken. Leállt a napraforgó betakarítása, a silózás és szünetel a vetés is, aminek pedig ugyancsak itt van már az ideje. Karancslapujtőn több mint egyharmadát takarították be eddig a napraforgónak, a folytatással azonban várni kell. A hét végére ugyan tel­jes műszokat szerveztek az őszi munkák végzésére, de kérdés, hogy a péntek-szom­bati eső lehetővé teszi-e vég­zésüket. Szerencsére az ősziek alá történő szántás már gya­korlatilag befejeződött, a mű­trágyázással együtt. Végeztek a silózással is, viszont a ve­tés egyelőre szünetel. Ha az időjárás engedi hétfőn látnak hozzá a sárga köles aratásá­hoz, a 30 hektárnyi területen. Cereden szombatra silózást terveztek, vasárnapra pedig a szántás nélküli taiajmunka folytatását 500 hektáron az ősziek alá. Kérdés itt is, hogy lehetővé teszi-e az időjárás a tervek valóra váltását. A mű­trágyázással végeztek, de silózni még 130 hektáron kell a következő napokban és 70 hektáron áll még a naprafor­gó a mindennapos esőzés mi­att. Nagybárkányban még 30 hektárnyi silókukorica var betakarításra és áll a napra­forgó aratása is. A hét végen megkísérlik a taiajmunka folytatását és a vetést. Jelen­leg mintegy egytizedén ke­rült a talajba a búzavetőmag a tervezett területnek. Felké­szültek a napraforgó szárítá­sára, amelyet a martfűi nö- vényolajgyár felé. útközben a jászkíséri termelőszövetkezet­ben szárítanak. Az őszi mély­szántás a négy nagy teljesítmé­nyű erőgéppel viszonylag jól halad a közös gazdaságban. Október közepétől folytatják a folyékony műtrágyázást a ter­vezett, mintegy 550 hektárnyi területen. Az emlékmúzeum látogatói közöl többen részt vettek a Madách-kutatókkal beszélgetésen is. Képünkön Spáczay Hedvig és Krizsán László válaszol László kérdéseire. Éppen egy esztendeje, hogy ismét megnyitotta kapuit Madách Imre egykori lakóháza Csesztvén. A drámaköltő születésének 160. évfordulója alkalmából felújított épületet időközben, mintegy tízezer látogató kereste fel, hogy adóz­zon e kicsiny nógrádi település nagyhírű lakója emlékének. Az emlékmúzeum gazdag anyagának gondozója a Nógrádi Múzeumok Igazgatósága. Vezetői a tavalyi Madách-év ün­nepségeinek közepette határozták el: a jövőben lehetőséget teremtenek arra, hogy szűkebb pátriánk kiemelkedő jelen­tőségű irodalmi emlékhelyén időről időre rendszeresen ta­lálkozhassanak mindazok, akik Madách Imre életét és munkásságát nem csupán az alkalmi jubileumok fényében tartják figyelemre méltónak. A muzeológusok kezdeménye­zése támogatókra talált, nem csak a község lakosainak és vezetőinek körében, de egész Nógrád megye határain belül és azon túl is, , Háromnegyed évi gyorsjelenfés a kohászatról és a gépiparról E hagyományteremtő szán­dék készítette elő azt az ün­nepséget, melyet szombaton, október 6-án rendeztek meg Csesztvén. A megvalósult csesztvei Madách-nap rendez­vénye felett a költő nevét viselő salgótarjáni gimnázium és szakközépiskola vállalt védnökséget. A késő délutánig tartó, vál­tozatos programsorozat iránt érdeklődők népes serege már a kora reggeli órákban a köz­ségbe érkezett. Egy csoportjuk először a Németh Antal ren­dezte — 1044-ben készült — „Madách’’-filmét tekintette meg a község művelődési há­zában. Mások — közöttük természetesen számos helybe­li lakos — az általános is­kola épületében gyülekezett, ahol elsőként T. Pataki László újságíróval, lapunk főmun­katársával beszélgetett Zengő Árpád, a Magyar Rádió ri­portere, mindenekelőtt T. Pa­taki Lászlónak Madách Imre feleségéről — Fráter Erzsébet, ről — írt díjnyertes monodrá­májáról, a „Lidércláng”-ról melyből Kerner Edit közre­működésével részleteket hall­hattak a jelenlévők. Ezt követően T. Pataki László folyhatott beszélgetést neves Madách-knratóteikai: Spáczay Hedvig történésszel, aki — egyebek között — Ma­dách Imre hadbírósági perét dolgozta fel, András László íróval, akinek „Madách-rej- tély” címmel a közelmúltban jelent meg érdekfeszítő köny­ve és Krizsán László iroda­lomtörténésszel, aki a költő 1848—49-es tevékenységének dokumentumait gyűjtötte ösz- sze két évtizeddel ezelőtt, új kutatási irányokat alapozva meg művével. Délután — ugyancsak az is­kolában — Bona Gábor had­történész tartott előadást a ’48-as szabadságharc katoná­iról és vértanúiról. Előadása egyúttal az aradi vértanúk folytatott X. Pataki halálának évfordulójára is emlékeztetett. Liptay Katalin rádióripor­ter vezette azt a beszélgetést, melynek résztvevői — Bencze Ilona, Gáti Oszkár, Dunai Tamás és Papp János — a fő­városi Madách Színház nagy s i'kerű T raged ia-e leadásában nyújtottak emlékezetes alakí­tást. A nagy érdeklődéssel kísért ankét színhelye a mű­velődési ház volt, Inke Lász­ló színművész viszont már a katolikus műemlék templom­ban tolmácsolta „Lelket ke­resek” oím ű Madách-műso­rát. A szombati Madách-nap rendezvén ysorozatán afc záró aktusaként — az egész nap látogatott múzeum előtt — a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, a Szügyi községi Tanács, a Balassa­gyarmati városi Tanács, a Nóg rád megyei Mozi üzemi Vállalat, valamint a balassa­gyarmati Madách Imre városi Könyvtár képviselői helyez­ték el koszorúikat a költő szobrának talapzatán. A múzeum néhány nap múlva újabb vendégekét fo­gad. Az irodalmi muzeológu­sok holnap, Budapesten kez­dődő nemzetközi konferenciá­jának résztvevői várhatóan csütörtökön látogatnak el Csesztvére, ahol tegnap — a múzeumi és műemléki hónap megyei eseményeihez is kötő­dően — folytatást ígérő színvo­nalas rendezvény zajlott le. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó kohászati és gépipari vállalatok az év eddig eltelt időszakában mintegy 2 száza­lékkal több árucikket termel­tek, mint tavaly ilyenkor, s ez 0,2 százalékkal meghaladja az ez évre tervezett előirány­zatot. A minisztérium három­negyed évi gyorsjelenté­séből az is kitűnik, hogy a kohászati vállalatok a vártnál nagyobb ütemben bővítették termelésüket. Nyersvasból a tervezettnek megfelelő mennyiségei, acél­ból és hengerelt áruból az előirányzottnál többet állí­tottak elő, és csőféleségből, rúdidomáruból, másod-, illet­ve harmadtermékből is több készült. Ugyanakkor zsugo- rítványból nem volt elegen­dő, ezért a népgazdaság ter­ven felüli importra szorult. Az egyes gépipari ágazatok differenciáltan fejlődtek. Az átlagosnál kedvezőbb terme­lési eredményeket könyvel­hetnek el a villamosipari gé­peket és berendezéseket gyár­tó üzemek, a híradás, és váku­umtechnikai eszközöket előállító vállalatok. A közleke­dési eszközöket gyártók álta­lában az ipari átlaggal meg­egyező mértékben növelték termelésüket, míg attól elma­radt a műszeripar és a fém­tömegcikkipar termelése. A minisztérium azt is megálla­pította, hogy év közben a gép­ipari termelés gyakran ütem- telen volt, ennek legfőbb oka az importbeszerzés nehézsége. Egyes, főleg elektronikai ter­mékeket és alkatrészeket kü­lönösen nehéz megvásárolni külföldön, átfutási idejük megháromszorozódott. E ter­mékek árai 15—20 százalék­kal emelkedtek. Továbbra is gondot jelent az egyes mun­kakörökben tapasztalható kró­nikus létszámhiány és a nem megfelelő színvonalú háttér­ipar. A szerződéses és szállítá­si fegyelem is sok kívánniva­lót hagy maga után, szerve­zettebb irányító munkára, kö­rültekintőbb határidő-vállalás­ra van szükség. A minisztérium gyorsjelen­tése szerint a többlettermelés 30 százalékát belföldön, 70 százalékát exportpiacokon ér­tékesítették. A belföldi ellátás szín­vonala összességében ki­elégítő — állapítja meg a jelentés. i Év közben számos intézke­dést hoztak — a Belkereske­delmi Minisztériummal és az OKISZ-szal egyeztetve — egyes tartós fogyasztási cik­kek hiányának enyhítésére, így például a korábbinál több radiátor, gázkészülék, hűtő- és fagyasztószekrény kapható, de továbbra sem kielégítő az ellátás színestelevízióból. Az iparvállalatok szocia­lista kivitele számottevő­en növekedett, bár ebben közrejátszott a tavalyi szállítási lemaradások pótlása is. Továbbra is problémát je-i lent az ütemtelen export, fő-* leg néhány nagyértékű gép­ipari termék esetében tapasz­talható lemaradás, s e szál­lítások áthúzódása torlódáso­kat okozhat az év végi csúcs- időszakban. A konvertibilis export is növekedett, de a ter­vezettnél csak kisebb mérték­ben. Míg a kohászat tőkéski­vitele, elsősorban hengerelt áruból meghaladta az átlagot, addig a gépiparé nem teljesült időarányosan. Az Ipari Minisztérium most újabb külön megállapodások kötését szorgalmazza a kon­vertibilis export növelése ér­dekében. Már folynak az ilyen irányú egyeztetések, egyebek között az Ipari Mű­szergyárral, a Borsodnádasdi Lemezgyárral, a Magyar Acél­árugyárral, a Diósgyőri Gép­gyárral és a Videotonnal. BORÜNNEP PÁSZTÓN A pásztói Lovász József Művelődési Központ 'íz évi munkatervében kiemelt fel­adatként szerepel a város és vonzáskörzete közösségi hagyományainak feltárása, a régi szórakozási formák kor­szerű újjáélesztése. E szán­dék jegyében került sor a nyáron a „Bujáki vasárnap” sikeres rendelvényének meg­tartására, és ugyancsak ezt a célt szolgálja a szombaton kezdődött pásztói borünnep rendezvén y sorozata. Igaz. ami igaz megyénkben jószerével egyedül Pásztó és környéke vallhatja magát szőlőtermesztő vidéknek, a Mátra lankáin máig élő ha­gyománya van a szőlészet- borászat kultúrájának. Kultú­rát említünk joggal, hiszen e tevékenységhez — túl az ősi tapasztalaton nyugvó szakér­telmen — számos, ma már a néprajzosok által is kutatott, közösségi tevékenység társult a múltban. A szüreti hagyományok szé­les körét felelevenítő sorozat nyitányaként tegnap délelőtt szőlészeti-borászati kiállítás nyílt a művelődési központ­ban. A kiállítók — a pásztói Béke Mg. Termelőszövetkezel, a Pásztó és Vidéke Áfész és az Eger-Mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát — profiljuk­nak megfelelően illusztrálták mai tevékenységüket. A kor­szerű szőlőtermesztés eszközei elsősorban a kistermelők ér­deklődésére tarthatnak °~ámot. A „végtermékek’' bemutatása a szőlőből készülő italok — így az üdítők — teljes ská­lájára terjed ki, és bízvást szolgálhatja étkezési kultúránk fejlődését is, amiben termé­szetesen a megfelelő kísérő­italok kiválasztása is benne- foglaltatik. A pásztói borünnep ma a * mátraszölösi szüret gazdag. programjával folytatódik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom