Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

Á hét három kérdése A nyilvánosságra eddig nem Magyar vezetők üdvözlő távirata az NDK nemzeti ünnepén ERICH HOMECKER elvtársnak, a Német Szocialista Egységvárt, Központi Bizottsága főtitkárának, a Német. Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének. WILLI STOPH elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Berlin Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanár' rt é» a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és légió' b kívánságainkat küldjük önöknek és a baráti Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozó népének nemzeti ünnepükön a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. év­fordulóján. 1949. október 7-e történelmi fordulópont a német nép éle­tében, megalakult az első munkás-paraszt német állam, amely a békét, a társadalmi haladást és a szocializmust írta zászlajára. Az eltelt három és fél évtized alatt a Német De­mokratikus Köztársaságban végrehajtották az antifasiszta demokratikus átalakulást, következetes harcot folytattak a militarizmus újjáéledésének minden formája ellen. Népiír '# elismeréssel tekint az első szocialista német állam történel­mi útjára és szívből üdvözli azokat a kimagasló eredménye­ket. amelyeket az NDK dolgozó népe, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével ért el a szocialista társadalom épí­tésében. hazája felvirágoztatásában. A Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagjaként fontos szerepet játszik az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a béke védel­méért folytatott harcban. Ez a politika méltán vált ki szé­les körű nemzetközi elismerést. Nagyra értékeljük, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai a kölcsönös bizalom és a testvéri barátság légkörében kiegyensúlyozot­tan és dinamikusan fejlődnek. Ennek a jövőben is szilá-d alapot biztosít pártjainknak a marxizmus—leninizmuson a proletár internacionalizmuson alapuló nézetazonossága, ér­dekeink, céljaink közössége és országaink barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése. A Német Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünne­pén, e történelmi jelentőségű évfordulón kívánjuk önöknek, és az NDK dolgozó népének, hogy érjenek el újabb sikereket a szocialista haza építésében, a szocializmus és a béke ügyé­nek szolgálatában. Budapest, 1984. október 7. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZl PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * „Apró Antal, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Horst Sindermannt, az NDK Népi Kamarájának elnökét a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte az NDK-beli partnerét”. (MTI) l Kínai—magyar diplomáciai kapcsolatok 1. Hogyan értékeltek a szov­jet—amerikai megbeszélése­ket? Formailag ezúttal nem a most záruló hét eseményéről van szó, hiszen nyolc nappal ezelőtt zárult le Gromiko New York-i és washingtoni megbeszélés-sorozata kollé­gájával, Schultz-cal, valamint Reagan elnökkel. Mégis, a most befejeződő héten jelen­tek meg az első hiteles állás- foglalások a nyolc és fél órás szovjet—amerikai eszmecse­réről, s a kommentárok va­lóságos özöne öntötte el a vi­lágsajtót. Nyilatkozott a találkozók­kal kapcsolatban az Egyesült Államok több vezetője, visz- szatért rá maga az elnök is, kifejtette véleményét az SZKP KB Politikai Bizott­sága, majd visszatért rá a Fehér Ház közleménye is. Ami az amerikai oldalt illeti, igye­keznek továbbra is a lehető­ségek szerint a legnagyobb mértékben felértékelni a megbeszélések jelentőségét. Nyilván ezt követeli az a tény, hogy immár csupán har­minc nap választ el az el­nökválasztások dátumától, s Reaganinek közismerten leg­gyengébb pontja a szovjet— amerikai kapcsolatok hiánya volt. Ami történt, az min­denképpen kifoghatja a sze­let a demokrata párti ellen­feleinek bírálatából. De amennyire nem lehet eltekinteni a választási tak­tikai -tényezőktől, annyira nem lehet csupán a címszó alá utal­ni a történteket. A Reagan- kormányzat négy éve alatti, eddigi legmagasabb szintű szovjet—amerikai kapcsolat- felvétel világpolitikai jelentő­séggel bír, s, ha más nem, egy szerény bejelentést ered­ményezett: a kapcsolatok foly­tatódnak. Moszkvában ebben a szellemben hangsúlyozta a politikai bizottság állásfogla­lása: a Szovjetunió kész ko­moly és tárgyszerű párbeszéd­re az amerikai féllel. Ugyan­akkor rögtön kénytelen volt hozzáfűzni, a szovjet—ame­rikai kapcsolatok kulcskér­déseiről, s ezzel összefüggés­ben a nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán az amerikai fél semmi jelét sem mutatta, hogy haj­landó lenne politikáját a rea­litás és a békeszeretet irá­nyában megváltoztatni. Az amerikai szavak és szándékok komolyságának ismérve ki­zárólag a tettek gyakorlata lehet. Nem szokás a szavakon lo­vagolni, de aligha véletlen, hogy a szovjet külügyminisz­térium szóvivője nyomatékosan aláhúzta: találkozókra került sor, megbeszélésekkel és nem tárgyalások folytak. A tár­gyalások ebben az esetben, a szovjet felfogás szerint azt je­lentik, hogy mindkét fél konkrét célokkal, eredmé­nyek elérése érdekében ül le az asztalhoz. Itt még nem tartunk: a találkozókon egyelőre széles körű véle­ménycsere bontakozott ki, mód volt a saját állásDont ki­fejtésére. s a másik fél néze­teinek, érvelésének meghall­gatására. A hosszú némaság után ez is előrelépés lehetett, de csak kezdeti lépés. Egy amerikai lap megjegyzése szerint: Washington remélhe­tőleg nemcsak a választások előtt, de a választások után harminc nappal erőfeszítése­ket fog tenni a kibontakozás érdekében... A nemzetközi kapcsolatok javítása érdekében rendkívül fontos minden kelet—nyugati, kapcsolat, legyen az többol­dalú, vagy kétoldalú. A ma­ga lehetőségeivel kiveszi részét e küzdelemből hazánk is. A héten jelentették be Kádár János közelgő párizsi látoga­tását; külügyminiszterünk ^beszédet mondott az ENSZ- ben, s többek között pozitív választ sürgetett a Varsói Szerződés tagállamainak bu­dapesti felhívására, amely le­mondást kíván az erő alkal­mazásáról; felszólalt a ma­gyar delegációvezető a stock­holmi konferencián, s határ­menti találkozó zajlott a ma­gyar és az osztrák államfő kö­zött. A szocialista közösség más országai hasonló aktivi­tást tanúsítanak, élég utalni rá, hogy Papandreu szemé­lyében első ízben látogát el egy NATO-ország kormányfője a közeljövőben Lengyelország­ba. Az NDK nemzeti ünnepe alkalmából a szocialista né­met állam vezetői részletesen szóltak a két német állam közötti kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségéről, termé­szetesen a megfelelő szabá­lyok, nemzetközi normák be­tartásával. 2. Hogyan alakulnak a frontok a közel-keleti vál­ságban? Két kérdés került előtérbe a héten a közel-keleti válság bonyolult szövevényében. Áz első az arab csúcsértekezlet összehívása, amely mellett Hasszán marokkói uralkodó állt ki, lévén ő a soros elnök, miután legutóbb Fezben jöt­tek össze az arab országok állam- és kormányfői. A csúcs célja az lenne, hogy megtárgyalják Jordánia és Egyiptom kapcsolatainak hely­reállítását. Emlékezetes, hogy az 1979-ben, Bagdadban meg­tartott csúcskonferencián, til­takozásul Camp David ellen, 17 arab ország szakított Kai­róval, de most Jordánia hiva­talosan is kiállt a sorból. Tu­lajdonképpen más arab or­szágok is követnék (Szaúd- Arábia, más öbölországok, esetleg Irak, amelyet Egyip­tom támogat a háborúban stb.), de szeretnék lépésüket egy újabb csúcsértekezlettel jóváhagyatni. Ezért az arab vi­lágnak a centrumtól, jobbra elhelyezkedő erői a csúcs mel­lett, Szíria, Dél-Jemen, Líbia a csúcs lehetséges elhalasztá­sa mellett lépnek fel. Attól tartanak ugyanis, hogy a je­lenlegi feltételek közepette egy újabb csúcs csak tovább mé­lyítené az arab világ meg­osztottságát. A másik vitatéma az eset­leges dél-libanoni izraeli csa­patkivonás ügye, amellyel kapcsolatosan egy nyolcpon­tos amerikai tervről beszélnek. hozott elképzelés ezúttal nem követelne egyidejű visszavo­nulást Izraeltől és Szíriától, ami "növelheti a kompromisz- szum esélyét. (A szíriai csa­patok törvényes jogi alapon, a megbékélés elősegítésére állomásoznak Libanonban, te­hát nem lehet párhuzamot vonni!) Ugyanakkor Izrael olyan biztonsági garanciákat kíván, hogy Libanon legdé­libb, 16 kilométer mélységű területsávját a jobboldali szakadár hadsereg és az ENSZ-csapatok ellenőrizzék, magyarán: állam legyen az államban. Szíria és a libanoni egységkormány hajlandó bi­zonyos szavatosság nyújtásá­ra, de csak a libanoni kor­mányhadsereg által. Vannak más véleményeltérések is — katonai vagy polgári szemé­lyek tárgyaljanak, külön szer­ződést kössenek, vagy a ko­rábbi fegyverszüneti megálla­podást kiegészítő záradékát fogalmazzák meg. Minden­esetre "érdeklődést kelthetett, hogy Karami libanoni kor­mányfő, s a szíriai külügy­miniszter egyaránt tárgyalt Shultz-cal, Washingtonban, ebből arra következtetnek, hogy legalábbis tapogatózá­sok történnek... 3. Mi a helyzet a Coutado- ra-csoport béketcrvévcl? A kis panamai sziget nevét megismerhette a világ: Con- tadorán ültek össze először Venezuela, Kolumbia, Mexi­kó, s a házigazda Panama képviselői, hogy erőfeszítése­ket tegyenek a közép-ameri­kai rendezés érdekében. Több értekezlet, s a hely­színen tett számos látogatás után a négyek most kompro­misszumos béketervet dolgoz­tak ki, amelyet átnyújtottak a térség országainak, s a Biz­tonsági Tanács elé terjesztet­tek. (Nem vitára, hanem tu­domásulvétel céljából, s ez annyiban is fontos, hogy ily módon átnyújtották az Egye­sült Államoknak is.) A terv előírja a külföldi támaszpontok felszámolását, a külföldi katonai erők és ta­nácsadók kivonását, a kor­mányellenes erők külső tá­mogatásának beszüntetését, de korlátozásokat tartalmaz új fegyverfajták beszerzésé­re vonatkozóan is. Az Egye­sült Államok először várako­zó álláspontra helyezkedett, nyilván azt szerette volna, hogy Nicaragua visszautasít­sa az elképzeléseket. (A fegy­verkorlátozás például további lemondást jelentene esv önál­ló nicaraguai légierőről.) Ma­nagua azonban késznek mu­tatkozott vállalni a béketer­vet, s a Contadora-kezdemé- nyezés mellé állt Kuba is. Erre az Egyesült Államok „bedobta” magát, s mivel ma­ga nem illetékes, rendkívül nagy nyomást gyakorolt és gyakorol a vele együttműkö­dő közép-amerikai államokra, hogy vessék el a béketervet. A Contadora-terv sorsa te­hát kérdésessé vált. Nem kér­déses viszont Washington is­mételt lelepleződesp... Réti Ervin Magas kitüntetés Andrei Gromikónak Andrej Gromiko külügy­minisztert, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezető­jét 75. születésnapja alkal­mából a Marx Károly Érdem­renddel tüntették ki. Az NDK legmagasabb kitüntetését szombaton délelőtt bensősé­ges ünnepség keretében Erich Honecker adta át a szovjet diplomácia vezetőjének. Faluvégi Lajos hazaérkezett Moszkvából Október 4-én és 5-én Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Moszkvá­ban tárgyalt Nyikolaj Bajba- kovval, a Szovjetunió Mi- n i szt er tan ácsa e In ö k helye tte - sével, az Állami Tervbizotl- ság einökével. Folytatták a népgazdasági tervek egyeztetését: megbe­szélték az 1986—1990-es évek gazdasági együttműködésének lehetőségeit, és ennek feltéte­leit, a kölcsönös szállítások kereteit és összetételét. A Fa­luvégi Lajos által vezetett küldöttség visszaérkezett Bu­dapestre. Ortega­saitókonferencia Nicaragua nem ellensége az Egyesült Államoknak és békét akar a két ország kö­zött —• jelentette ki Daniel Ortega nicaraguai vezető pénteken Los Angelesben tar­tott sajtókonferenciáján. A nicaraguai kormányzó tanács elnöke pénteken érkezett New Yorkból Kaliforniába, ahol négynapos körutat tesz. A nicaraguai kormányzó tanács koordinátora elmond­ta: amerikai repülőgépek fo­lyamatosan szállítják a fegy­vereket a szomszédos Costa Ricába azért, hogy Nicaragua déli részén hadműveleti öve­zetet nyissanak. Ortega sze­rint mindez előkészítheti a talajt az Egyesült Államok számára egy Nicaragua ellen indítandó nagyobb szabású támadáshoz. Salvadori fogolycsere Vége felé közeledik a sal- vadori baloldali gerillák és a hadsereg közötti fogolycse­re — jelentették be pénteken Mexikóvárosban azon a saj­tókonferencián, amelyet a hazafias erők négy vezetője tartott. A salvadori baloldali erők és a kormányhadsereg között létrejött megállapodás értel­mében a hazafiak nyolc kato­natisztet, a hadsereg pedig hatvannégy hazafit enged szabadon. A Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság 35 évvel ezelőtt létesített diplo­máciai kapcsolatot. Az évfor­dulón szombat délután Pe- kingben a külföldi kapcso­latok ápolására alakult tár­saság fogadást adott, ame­lyen megjelent Cseng Ce-hua. a kínai népi politikai ta­nácskozó testület 6. orszá­gos bizottsága állandó bizott­ságának alelnöké, Vang Pimg­nan, a külföldi kapcsolatok ápolására alakult társaság elnöke, Cs-ien Csi-csen, kül­ügyminiszter-helyettes, Iván László, a Magyar Népköztár­saság pekingi nagykövete, kí­nai és magyar meghívottak Az évfordulót kínai részről Liang Keng, a külföldi kap­csolatok ápolására alakult társaság aletnöke. a magyzr részről Iván László nagykö­vet méltatta. A fogadást rö­vid műsor zárta le. Iskolazárás ’. Holnap a panamai kormány birtokába kerül a csatorna­övezetben működő amerikai katonai iskola. A Fort Gu- lick-i bázis, hivatalos elneve­zéssel „amerika iskolája”. A különleges intézmény az elrhúlt két és fél évtizedben 44 ezer latin-amerikai tábor­nokot, tisztet és tiszthelyet­test képzett ki. A katonai puccsok ■ főszereplői között alig található olyasvalaki, aki ne lett volna az iskola szor­galmas végzőse. A legutóbbi hallgatók többsége egyébkínl a salvadori junta hadseregé­hez vagy a nicaraguai kont­rákhoz, ellenforradalmárok­hoz tartozott. Most — miután a korábbi megállapodás értelmében le­járt a türelmi idő — át kell adni az iskolát. Űj helyet ke­resnek. mert abbahagyni nem akarják. Elvégre ízen az is­kolán az Egyesült Államok képviselői csak tanítottak — s nem tanultak. 35 Harmincöt év egy nép éle* tében viszonylag rövid idő­szak. Az 1949. október 7-e — a munkás-paraszt német ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása — óta eltelt három és fél évti­zed mégis történelmi korsza­kot jelent. Az NDK népe jo­gos büszkeséggel tekinthet vissza elért eredményeire. A második világháború ta­nulságait levonva, a fasizmus maradványaival következete­sen leszámolva kezdték meg az országépítést, a szocializ­mus alapjainak lerakását, kö­vetve a kommunisták .pártjá­nak, a Német Szocialista Egységpártnak az irányítását. A párt VIII. kongresszusa stratégiai célként tűzte ki az NDK 17 milliós lakossága anyagi és szellemi-kulturárs jólétének állandó fokozását. Ezt a feladatot — az NDK-t is sújtó nehezedő külgazdasá­gi körülmények között is — sikerrel megoldották. 2 NÓGRÁD - 1934. október 7., vasárnap éves az NDK Az NDK területi nagysága alapján csupán a 100. he­lyet foglalja el a föld államai között, mégis á világ tíz ve­zető ipari országa közé tarto­zik. Az ipar termelése 1949- hez viszonyítva tizenhárom- szorosára nőtt. A mezőgazda­ság megduplázta hektáronkén­ti hozamát. Olyan új ipar­ágak jöttéi* létre, mint a vaskohászat-, nehézgép-, me­zőgazdasági gép- és hajóipar, amelyek ma meghatározók az ország gazdasági életében. A népjólét emelése érdekében nagyarányú lakásépítési és felújítási programot hajtanak végre: 1971 óta több mint 6 millió személy, a lakosság több mint egyharmada költöz­hetett új vagy korszerűen felújított, minden kényelem­mel ellátott lakásba. Az NDK külpolitika! célja megalakulása óta: mindent megtenni a béke megóvásá­ért. Az 1972-ben a másik né­met állammal, a Német Szö­vetségi Köztársasággal meg­kötött alapszerződés garantál­ja mindkét német állam szu­verenitását, és kapcsolataikat a különböző rendszerű ára­mok békés együttélésére ala­pítja. Az NDK következetes békepolitikájával, aktív nem­zetközi tevékenységével nagy tekintélyt vívott ki magának a világ haladó erői körében. A Varsói Szerződés és a KGST tagjaként hozzájárul a szocialista közösség államai­nak fejlődéséhez, egységük erősítéséhez. Határozottan ki­áll az enyhülés folyamatának megszilárdításáért, az európai biztonság erősítéséért, a tár­sadalmi haladásért. Hazánk és az NDK kapcso­latai sokrétűek, szerteágazó­ak, kiterjednek az élet min­den területére. Ezer szál fű­zi össze a két országot, a leg­magasabb rangú vezetők rendszeres tanácskozásaitól a szakértők eszmecseréin át a turisták utazásáig. Ezeket a szálakat kívánjuk erősíteni a kölcsönös érdekek szolgálatá­ban. Nagy nemzeti ünnepén további sikeres évtizedeket kívánunk az NDK testvéri népének hazája felvirágozta­tásában. Kohl Kínába utazott Helmut Kohl, az NSZK kan­cellárja szombaton délután egyhetes, hivatalos látogatás­ra a Kínai Népköztársaságba utazott. A kilenc év óta leg­magasabb szintű nyugatné­met—kínai tárgyalások fel­ölelik majd a kelet—nyugati viszony, az ázsiai helyzet és a két ország gazdasági kap­csolatainak témaköreit. Közlemény az el nem kötelezettek üléséről Korunk központi feladata továbbra is a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért és az atomháború megakadályozásá­ért vívott harc — tartalmaz­za az a záróközlemény, ame­lyet az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek október 1. és 5. között New Yorkban tartott üléséről ad­tak ki. Az el nem kötelezett or­szágok képviselői üdvözölték azt a békekezdeményezést, amellyel a közelmúltban Ai- gentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tan­zánia fordult az atomhatal­makhoz. sürgetve, hogy ál­lítsák le/ e tömegpusztító fegy­ver felhalmozását és kezdje­nek hozzá annak megsemmi­sítéséhez. Az ülés résztvevői szorgalmazták azt is, hogy mielőbb hozzanak intézkedé­seket a fegyverkezésnek a vi­lágűrre való kiterjesztése el­len, A külügyminiszterek aggo­dalommal szóltak a nemzetkö­zi helyzet további romlásáról, amelyet a nyugati országú*, élükön az Egyesült Államuk­kal idéztek elő. Támogatásuk­ról biztosították azt a gondo­latot, hogy nemzetközi kon­ferenciát kellene összehívni valamennyi érdekelt fél, így a PFSZ részvételével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom