Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
Harmincötezer kötet könyv áll az ezerháromszáz fős olvasótábor rendelkezésére a szécsé- nyi Krúdy Gyula nagyközségi könyvtárban. A felvételen: a könyvtár dolgozói a poleren- dczést és a statisztikai feladatokat végzik. — Bencze — Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mitterrandnak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Franciaországban. (MTI) Véget ért az országos közművelődési tanácskozás Nincs szocialista társadalom kiművelt emberfők nélkül Aczél György felszólalása Vitával folytatódott pénteken a Parlament kongresszusi termében az országos közművelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közművelődési párthatározat létrejötte a közművelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturális, életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél György hangsúlyozta: nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat, s az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni találkoztak most a szakemberek, a terület felelős vezetői, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat. Emlékeztetett arra, hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebfo és tágatob környezet változásainak jobban be kell hatolniuk a köz- művelődési intézmények falai közé, a kulturális életbe is. Régóta tudjuk — állapította meg —, hogy a nép műveltségi szintje meghatározó szerepet játszik az ország életében, előrehaladásában, ám e felismerés társadalmi méretekben csak az elmúlt évtizedben vált általánossá. S különösen napjainkban érzékeljük, hogy gazdaságunk nem létezhet, nem fejlődhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. A gazdaság és a köz- művelődés fejlesztésének ügye abban az értelemben is összefügg, hogy ha a magyar gazdaság „közepesen fejlett”, ugyanúgy jellemezhető köz- művelődésünk állapota is. Ha ezt a „közepesen fejlett” szintet meg akarjuk haladni, elsősorban népünk műveltségét kell magasabbra emelni, A termelési kultúra, a munkakultúra magas szintjét elsajátító, műveit, a világ jelenségeiben eligazodni képes emberekre van szüksége a társadalomnak, hogy S'ker- rel birkózzon meg a mind magasabb követelményekkel. (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XL. ÉVF., 235. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. OKTÓBER 6., SZOMBAT Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Zavartalanul zajlott le a közigazgatás korszerűsítése Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja tegnap Rétságon tartotta ülését, amelyen jelen volt Varga József, az MSZMP rétsági városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára, Gre- sina István, a nagyközségi tanács elnöke. A képviselők elsőként dr. Szita András, a megyei tanács szervezési osztályának vezetője tájékoztatóját hallgatták meg a közelmúltban lezajlott közigazgatási változásokról, a járások megszűnéséről. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy az eltelt kilenc hónap rövid idő messzemenő következtetések levonására, de annyi bizonyos: körültekintően, gondosan készítették elő az átszervezést, ami tervszerűen, az érintett szervek közötti jó együttműködés jegyében zajlott le. A járások, illetve járási hivatalok megszűnése idején nem volt fennakadás a tanácsi, államigazgatási munkákban. Az átszervezés hozzájárult a helyi tanács önállóságának növeléséhez, az államigazgatási tevékenység színvonalának emelkedéséhez. Jól segítette a folyamatot, hogy a tanácsok és a lakosság egyaránt rendelkezett a szükséges információkkal, és sikerült megteremteni a közigazgatás korszerűsítésének személyi feltételeit is. A korábban a járási hivataloknál dolgozó szakemberek kétharmada ma is a különböző tanácsoknál tevékenykedik. Az átszervezéssel szorosabbá vált a megyei és a helyi tanácsok kapcsolata, s kialakult a városok és a környező községek közötti munkakapcsolat is. A megyei tanács megszervezte a községi referensi hálózatot, az értékelés, az ellenőrzés rendszerét. A községek gyorsan megtalálták az együttműködés lehetőségeit a különböző igazgatási társulásokban és a városkörnyéki bizottságokban. Ennek jegyében készül például Hasznos és Tar települések vízellátására a közös terv, sok Gál László előadói beszéde Gazdaságirányítás és a szakszervezetek A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Tapasztalataikra, ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésében. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének sikere valamennyi dolgozónak és kollektívának alapvető érdeke, ezért a szakszervezetek támogatják a tervezett intézkedéseket. Ezek segítségével érhető el a népgazdaság teljesítőképességének növelése, mert növelik a gazdálkodók, a vezetők vállalkozó készségét, nagyobb lehetőségek nyílnak a kezdeményező, alkotó ember számára, közvetlenebbül válnak anyagilag is érdekeltté a dolgozók a jobb munkában. Az új módszerek ésszerűbb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára ösztönöznek, de bizonyos kockázattal is járnak. A szakszervezetek egyik feladata, hogy miközben segítik az új, helyes törekvéseket, a lehetséges kockázatokat a minimálisra csökkentsék. A SZOT főtitkárhelyettese kifejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta. életszínvonal-politikai céljaink nem engednék meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanakkor tudomásul kell Vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van árfelhajtó hatása. Ezt a hatást a piaci verseny erősödésének, a strukturális változásoknak kell fékezniük, ezeket a hatásokat tartósan nem lehet helyettesíteni az áremelés adminisztratív korlátozásával. Az adminisztratív intézkedések nemcsak az árak növekedését. hanem a gazdasági élet fejlődését is korlátoznák. A szakszervezetek azonban arra törekednek, hogy az áremelkedések üteme ne haladja meg az elviselhető mértéket. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlődésünknek talán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan munkakörben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá, s ott kell a leginkább megtalálnia a számítását is. Olyan irányítási, érdekeltségi rendszerre van tehát szükség, amely a jelenleg is nagyarányú munkaerőmozgást a kívánt irányba tereli. A szakszervezetek — miközben elősegítik a munkaerő hatékony foglalkoztatását — megkövetelik a dolgozók megfelelő képzését, átképzését, és erre az 'dóré a megfelelő anyagi ellátást is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyilk legfontosabb eleme a szabályozók módosítása, amely akkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környezet követelményeit, ösztönöznek a vállalati teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. (Folytatás a 2. oldalon) helyen vetődött fel közös pénzügyi alap létrehozása. A hatósági munka javuló színvonalát mutatja, hogy öt hó- oap alatt a községekből a kiadott határozatok ellen mindössze negyvenegy fellebbezés érkezett a másodfokú hatóságokhoz. Dr. Szita András végezetül a feladatok között kiemelte a helyi tanácsok önállósága növelésének szükségességét, a testületi munka tartalmasabbá tételét, a lakosság bevonását a döntés előkészítésébe. A napirend feletti vitában Czene Árpád elismeréssel szólt a közigazgatás korszerűsítésének tapasztalatairól, de szóvá tette, hogy a korábbi járások határterületein volt községekben nem mindenhol lett célszerűen megállapítva a vonzásközponthoz való csatlakozás. Vastag Ottilia javasolta, hogy a megyei tanács a jó munkamódszerek bemutatásával, népszerűsítésével segítse a községi tanácsok munkáját. Tözsér Gáspár arról szólt, hogy a választó- kerületében a települések kivétel nélkül nyertek a közigazgatás átszervezésével, s felhívta a figyelmet a tanácsi személyzeti munka helyenként tapasztalt fogyatékosságára. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára kifejtette, hogy a változások a megye minden településén a lakosság egyetértésével történtek. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára jelentősnek ítélte a közigazgatás átszervezését, amely része annak a folyamatnak, ami a munka hatékonyságának növelésére és a demokratizmus szélesítésére bontakozott ki társadalmunkban. Felhívta a figyelmet, hogy jelentős különbségek vannak a községi és a, várói sí tanácsi munka színvonalában és örvendetesnek ítélte, hogy az átszervezés után a helyi tanácsoknál, főként a nagyközségeknél jó hangulat alakult ki. Érdemibb a munka, a feladatok végrehajtásában a Lakosság növekvő közreműködése is érezhető. A tanácsok nagyobb felelősséggel, több kezdeményezéssel igyekeznek a helyi célokat megvalósítani. Szükség van azonban továbbra is a lehetőségek teljesebb kihasználására, a tartalékok feltárására: Kifejezte reményét, hogy a tanácsi bizottságokban is pezsgőbb lesz a munka, s arra is figyelmeztetett, hogy az országgyűlési képviselőknek az átszervezést követően, a vonzáskörzetek módosulásával, több lett a munkájuk. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a közigazgatás átszervezésével egyszerűd södött az ügyintézés, az állampolgárok ügyeiben helyben döntenek. Elmondta, hogy az átszervezés nem befejezett; egy folyamat része. Szemléletes példákkal érzékeltette azokat a törekvéseket, amelyek a tanácsi apparátusban tapasztalhatók, a szakszerűség, a pontosság, a felkészült-’ ség érdekében. A vitát dr. Mütter Csabai az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetője foglalta össze, s képviselőtársaik nevében elismerését fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal közreműködtek a közigazgatás korszerűsítésének zavartalan lebonyolításában. A továbbiakban a képviselők a csoport tevékenységének tapasztalatait beszélték meg és az országgyűlés őszi ülésszakával kapcsolatos teendőkről ejtettek szót. M. Sz. Gy. Ünnep Balassagyarmaton Átadták a Mikszáth Kálmán Művelődési Központot Már jó ideje ismert, hogy Balassagyarmaton a hajdani megyeháza épületéből új helyre költözik a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. A tényleges teendők tavasszal kezdődtek meg az új helyen, a járási hivatal korábbi épületében, s az intézmény a nyár elejétől fokozatosan költözött át. Az intézmény a földszint néhány helyiségét és az első emelet egészét kapta meg. Az átalakítás terveit megyei és fővárosi szakemberek készítették: a Konstruktőr műszaki iroda salgótarjáni gazdasági munkaközössége, Handó Józseffel az élen, az elektromos hálózatot tervezte, Fekete György belsőépítész a belső, tereket, Vajda Ferenc szce- nikus a színpadtechnikát öt- lötte ki. Az átalakítás építészeti tervét a Hazafias Népfront városi bizottsága megbízásából társadalmi munkában készítette el a városfejlesztési iroda. A megvalósítás több mint egy tucat állami és szövetkezeti gazdasági egység, illetve kisiparos érdeme. Jelentős munkálatokat végzett a magyarnándori költségvetési üzem, a Nógrádi megyei. Szolgáitatóipari Vállalat, a Salgótarjáni Faipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. A tetszetős, a kulturális munkára a korábbinál jobb körülményeket és feltételeket teremtő intézményt pénteken ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a nagyközönség előtt. Az ünnepség szónoka dr. Győri Sándor, a Balassagyarmat városi Tanács elnöke volt. Idén tízéves a közművelődés-politikai párt- határozat, most zajlott a közművelők kétnapos országos tanácskozása Budapesten, mindez jó alkalom arra, hogy mi is számvetést csináljunk — mondotta. A közművelődés balassagyarmati eredményei említésre méltóak: tartalmilag gazdagodott a tevékenység, formai műfaji sokszínűsége kiteljesedett, felerősödött látogatottsága. A város lakossága igényli az intézmény munkáját, s büszke rá, hogy országos rendezvények megtartására is képesek, a tárgyi feltételek ismert hiányosságai, szűkösségei ellenére. Az új helyen való berendezkedéssel úgy érezzük, a feltételek javításában, a köz- művelődésben új szakasz kezdődik városunkban, s kedve-- ző alkalom nyílik a kulturá(Folytatás a 2. oldalon)
