Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

Véget ért az országos közművelődési Magyar párt- és kormányküldöttség utazott az NDK-ba r (Folytaid» ax 1. oldalról) A művelődés és a gazdaság összefüggéseiről szóivá hang­súlyozta még: szocialista kö­rülmények között a demon rácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlődés követelménye. A magyar me­zőgazdaság nem állhatna pél­dául a világ élvonala dán szövetkezeti demokrácia nél­kül. Azért törekszünk most az üzemeli, a vállalatok életé­ben is a társadalmi élet kü­lönböző területein a demok­ratizmus továbbfejlesztésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos felté­tele. Ugyanakkor nincs de­mokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állan­dó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje b/. elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emelke­dett. Társadalmunk képes ha­talmas teljesítményekre, ön­maga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozóknak, 9 tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfeszítései is nagyban hozzá járultak. Az emberek megélhetésé­nek közvetlen gondjai mára a legnagyobbrészt megszűntek. Ugyanakkor előtérbe került a „hogyan éljünk” kérdése — állapította meg a továbbiak­ban. Ennek megválaszolásá­hoz adhat segítséget társadal­mi méretekben a kóaművelő- dés és az új értelmiség, ameiy a szocializmusban nőtt fel, és vállalja népünk szolgála­tát. Rendkívül fontos, hogy ez a réteg mind szélesebb kör­ben kapcsolódjék be a kultú­ra közvetítésébe, terjesztésé­be, s hogy a köziművelődés olyan személyiségekkel gaz­dagodjék, akik tudásukat, emberi-erkölcsi értékeiket to­vábbadva tudatosan hatnak környezetükre. Aczél György a továbbiak­ban a közművelődés érték- közvetítő szerepével foglal­kozva kiemelte annak fontos­ságát, hogy a szelekció elve minden területen a minőség legyen. Jelentse ez a tudo­mány, a kultúra minden ér­tékének gondos kiválasztását, felmutatását, az értéktelen elutasítását, s jelentse azt is, hogy az emberek igényeit úgy elégítsük ki, hogy egyút­tal űj igényeket is keltsünk. f (Folytaidi ax 1. oldalról) A vállalatok általában az úgynevezett kereseüszint-, es • keresetnövekmény-szabályo­zás között választhatnak majd, mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. A keresetszint-szabályozás teszi lehetővé a Legkötetlenebb gaz­dálkodást, a legtöbb vállalat valószínűleg ezt választja majd. Itt adott kereset után meghatározott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ attól, hogy az előző év bérszínvonalához képest mi­lyen mértékben nőnek a bé­rek. A vállalat tehát erejéhez mérten fizet; ha magasabb a nyeresége, a bérek is nagyob­bak lehetnek. Azok a válla­latok, ahol az eredmények romlanak, a már elért kere­seti szintet is kénytelenek csökkenteni. Ezután az előadó részlete­sen foglalkozott az érdek- egyeztetés kérdéseivel, kifejt­ve, hogy a népgazdasági irá­nyítás legfelsőbb szintjén hangolják össze a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő ügyeket, például a dolgozók foglalkoztatásának, reálbéré­nek, az emberek reáljöve­delmének alakulását, a mun­ka biztonságának, a szociál­politikának, a vállalati szo­ciális ellátás helyzetének kér­déseit. Az ágazati szintű ér­dekegyeztetések középpontjá­ba az ágazati-iparági megálla­podások, szerződések rendsze­rének kialakítása kell. hogy kerüljön. Indokolttá válhat például ágazati, iparági kol­tanácskozás A KB titkára felszólalásá­ban foglalkozott a szocialis­ta nemzettudat erősítésének szükségességével és a művelő­dési intézmények ezzel kap­csolatos feladataival is. Hangsúlyozta: a pártnak, mint a nemzet pártjának, a nemzet minden gondját magára kell vállalnia, de gondjainkat csak a nemzeti gyűlölködés minden formáját leküzdve, a haza- szeretet és az internaciona­lizmus alapján oldhatjuk meg. Kultúránk nemzeti tra­díciói és a világkultúra ér­tékei művelődésünk történe­tében összefonódtak: Arany, Petőfi. Babits vagy Ady az egyetemes emberi kultúra kincseit is igyekezett népünk számára hozzáférhetővé ten­ni. A szocialista társadalom­ban pedig a művelődésnek nemcsak lehetősége, de köte­lessége is terjeszteni ezeket az értékeket. A továbblépéshez szükséges tennivalókat összefoglalva a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: lehetőségeink­hez mérten anyagilag is job­ban kell támogatni a kultú­rát, a közművelődést. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy a vállalatok, a munkahelyek is elfogadják: közvetlen érde­kük segíteni dolgozóik műve­lődését. Az előrehaladáshoz az eddiginél több elkötelezett, jól felkészült közművelődési szakemberre van szükség, s arra, hogy a kulturális in­tézmények bátrabban vállal­ják a műveltség — benne a politikai, az esztétikai, a műszaki kultúra — új érté­keinek megismertetését és terjesztését. A tanácskozás vitájának légköre azt mutat­ta, hogy a közművelődésben dolgozók cselekvő türelmet­lenséggel, felelősen és önkri­tikusan közelítik meg és ér­tékelik munkájuk eredménye­it és hatását. Azt kérte, végezzék na­gyobb önbizalommal munká­jukat, mert tevékenységük eddigi eredményei alapján er­re minden okuk megvan. A legfontosabb tennivalók egyi­ke újabb és újabb rétegek befogadóként és az ismeretek átadójaként való megnyerése a közművelődésnek. Mindezek a feladatok hosszú távra adnak programot. Megvalósításuk lektív szerződések megkötése. A vállalaton belüli érdek- egyeztetés legfontosabb okmá­nya a helyi kollektív szerző­dés. Már a közeljövőben sor kerül olyan szabályozásra, amely biztosítja, hogy a kol­lektív szerződésben szabályoz­ni lehessen minden olyan sa­játos helyi ügyet, amit maga­sabb szintű jogszabály nem tilt. Kibővül tehát a, kollek­tív szerződés hatóköre és gyarapszik a vállalati szak- szervezetek lehetősége arra, hogy szerződésben érvényesít­se az ott dolgozók érdekeit Gál László végül a válla­latok irányításának módszere­iről beszélt, s szólt a szakszer­vezetek növekvő feladatairól, továbbá arról is, hogy a vá­lasztott vezetőség által irá­nyított vállalatoknál célszerű lenne, ha az összevont szak­szervezeti taggyűlés egy szé­lesebb fórumon, a dolgozók gyűlésén érvényesítené funk­cióit, vagyis olyan gyűlésen, amelyen a nem szervezett dol­gozók is részt vesznek. * Gál László beszédét vita kö­vette. A vitában Havasi Ferenc is felszólalt. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsola­tos szakszervezeti feladatok­ról szóló határozati javasla­tot. További napirendi pontként Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke szóbeli kiegé­millióknak Ígér gazdagabb, teljesebb emberi életet. E cé­lokért érdemes ezt a munkát vállalni — mondta befeje­zésül. * A vitában felszólalt Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára is. A korszerű közmű­velődési szemlélettel kapcso­latban hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a kultu­rális élet színterein nem a művelődés tárgyának, hanem alanyának tekintsék az em­bereket. A közművelődési párthatá­rozat máig tartó jelentősé­gét hangsúlyozva Pozsgay Imre rámutatott: e határo­zat lehetőséget adott a kul­túra méltóságának erősödé-j sere, arra, hogy a népműve­lő valóban a nép képviselője legyen. A vitában hozzászólók kö­zül többen foglalkoztak az alapellátás kérdéseivel és a közművelődés alapintézménye­inek feladataival. Megállapították: a közmű­velődésben is kívánatos job­ban összehangolni az erőfe­szítéseket, s így mérsékelhető az egyes intézmények közöt­ti káros rivalizálás. A kétnapos vitát lezáró összefoglalójában Köpeczi Bé­la művelődési miniszter ki­tért az eszmecsere során gyak­ran felvetődött kérdésékre. Hangsúlyozta: az igazi érté­kek megbecsülése, támogatása, a közművelődés kötelessége, és semmiképp sem szabad engedményt tenni az ízléste­lenségnek, az igénytelenség­nek. A közművelődés társadalma­sításával kapcsolatban kiemel­te: feltétlenül szükség van az állami intézményrendszer kí­nálta szolgáltatások és az újabb társadaLmi művelődési formák összehangolására. Köpeczi Béla végül beje­lentette, hogy dokumentumot dolgoznak ki a közművelődés helyzetéről, továbbfejlesztésé­nek feladatairól, s ezt a kor­mány elé terjesztik. A doku­mentumhoz aikcióterv Is kap­csolódik majd, amelyben meg­határozzák az elkövetkező három évre szóló konkrét fel­adatokat. (MTI) szítést fűzött a magyar szak- szervezetek nemzetközi tevé­kenységéről előterjesztett el­nökségi jelentésben. A jelentés rámutat, hogy a magyar szakszervezetek az utóbbi években széles körű, élénk nemzetközi tevékeny­séget fejtettek ki. Fejlődött, erősödött együttműködésük a szocialista országok szakszer­vezeteivel, valamint a tőkés és a fejlődő világ osztályhar­cos, haladó szakszervezetei­vel. — Arra törekedtünk — hangzik a' jelentés, — hogy hasznosítsuk a szocialista or­szágok szakszervezeti moz­galmának gazdag tapasztala­tait és saját példánkkal is támogassuk a más társadalmi körülmények között tevé­kenykedő munkásszervezetek harcát. E tevékenységünk is elősegítette, hogy a különbö­ző országok szakszervezetei­nek párbeszéde és együttmű­ködése a kedvezőtlen, kiéle­ződött nemzetközi viszonyok között is megmaradt. A ma­gyar szakszervezetek tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy türelmes, következetes és el­vi alapokon nyugvó tevékeny­ségükkel a kis országok mun­kásszervezetei is hozzájárul­hatnak a kedvező folyamatok kibontakoztatásához, a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom gondjainak megoldásá­hoz. Ilyen irányú kötelezett­ségeinknek a jövőben is ele­get akarunk tenni — hangzik a tanácsülés elé terjesztett jelentés. A tanácsülés a jelentést egyhangúlag elfogadta. (MTI) Ünnep Balassagyarmaton (Folytatás az l. oldalról) lis tevékenység kibontakozta­tására. Egyúttal elkezdődött a munka az új komplex neve­lési központ kialakítására is. A megnyitó napjának kö­zönsége megnézhette Sütő Irén érdemes művész részvételével a jugoszláv Vucetic Búcsú- vacsora című monodrámáját a Reflektor Színpad vendégjá­tékaként, Karinthy Márton rendezésében. Fekete György belsőépítész nyitotta meg a skandináv stílusú bútor- és lakberendezési kiállítást. Az esti ünnepi műsorban a Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskola ta­nárai, a Balassagyarmati Ka­maraegyüttes és a volt Ma­dách Imre Irodalmi Színpad tagjai léptek közönség elé. A háromnapos átadási ün­nepségsorozat ma ifjúsági nappal folytatódik. Video­filmvetítés, lemezbörze, játék és műhelyfoglalkozások vár­ják az érdeklődőket. Mrozek A nyílt tengeren című játé­kát a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad mutatja be Vértes Elemér rendezésében. Vasár­nap családi nap lesz. A fel­nőtteknek különféle tanács­adást nyújtanak, a gyerekek­nek bemutatkozik a Figurina Bábszínház, s újra előadják a Búcsúvacsora című monodrá­mát. Igazságügyi orvosszakérlök tanácskozása A Nógrád megyei Bíróság elnöke, dr. Reményi Jenő nyitotta meg azt a tanácsko­zást, amelyet tegnap az igaz­ságügyi orvosszakértők tar­tottak Balassagyarmaton. A tanácskozáson az orvosszak­értők, a bírák, a megyei fő­ügyészség és az ügyvédi ka­mara képviselői mellett ott volt dr. Varga Tibor, az Igaz­ságügyi Minisztérium szakér­tői főosztályának vezető he­lyettese és Balya Pál rendőr­ezredes, a megyei rendőrka­pitányság vezetőjének közle­kedésbiztonsági helyettese. A megyei bíróság elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy a technikai fejlődés a bűnözésbe is beört, tehát nem maradhat el a fejlődésben a bűnüldözés sem. A technika bonyolultsága, összetettsége ezekben az években mind nagyobb, szerteágazóbb fölké­szültséget kíván a bíráktól. Az ő munkájukat segítik a szakértők, akik nélkül az igazság kiderítése ma már sok esetben lehetetlen. Három referátum hangzott el ezután. Az orvosszakértők felelősségét hangsúlyozta dr Mocsnik Alajos állandó igazságügyi orvosszakértő, majd a testi sérülésekről szóivá több speciális esetet említett, amelyeknél a sérülé­sek keletkezésének megálla­pítása a korábbinál nagyobb gondosságot kíván. Megje­gyezte, hogy a szakértők kér­jék a szakorvosok segítségét, ha az szükséges. Csak ezután rögzítsék megalapozott véle­ményüket. Szólt a kórházak hiányos adminisztrációjáról — képviselőik a meghívás el­lenére sem jöttek el a tanács­kozásra — ami sokszor aka­dályozza az orvosszakértők, de a rendőrség munkáját is. Dr. Berecz András orvos­szakértő a véralkoholszint megállapításának különféle módszereiről beszélvén kitért a „ráivás” — tehát a cselek­mény elkövetése utáni alko­holfogyasztás — igazolásának, vagy kizárásának szakmai tennivalóira is. Az elmebetegségekről tar­tott előadást dr. Szabó End­re, különös hangsúlyt adván mondandójában a kóros el­meállapot büntethetőséget ki­záró, illetve a cselekmény súlyának belátását korlátozó szerepéről. A megyei bíróság elnökhelyettese, dr. Zsigmond Nándor az orvosszakértői vé­leményekkel kapcsolatos bírói megállapításokat tárta a je­lenlevők elé. Az elhangzott előadásokat a tanácskozás résztvevői dél­után vitatták meg. Havasi Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa meghívására pén­teken magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Ber­linbe. az NDK megalakulása 3.1. évfordulójának ünnepsé­geire. A küldöttség tagja Medve László egészségügyi minisz­A szovjet társadalom po­litikai rendszerének tovább­fejlesztésével foglalkozott pén­teki beszédében Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő a népi ellenőröknek a Kremlben meg­kezdődött országos tanács­kozásán beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy az SZKP KB véle­ménye szerint a tanácskozás­ra megfelelő időpontban ke­rült sor, mivel a Szovjetunió fejlődésének olyan szakaszá­ba lépett, amikor a társada­lomirányítás valamennyi lánc­szemének új, megnövekedett követelményekkel kell szem­benéznie. Ennek az irányítá­si rendszernek pedig elvá­laszthatatlan, semmivel nem pótolható részét alkotja a né­pi ellenőrzés. A Szovjetunió­ban most az a feladat, hogy gyors ütemben fejlődjön az ipar valamennyi ágazata. a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar, meggyorsuljon a termelés intenzívebbé válá­sa, magasabb fejlettségi szint­re jusson a tudomány és a technika, a közoktatás és az egészségügy, a nép anyagi és kulturális színvonala. A bo­nyolult, feszült nemzetközi helyzet rákényszeríti az or­szágot arra is, hogy erősítse védelmi képességét, növelje fegyveres erőinek harcképes­ségét. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fejlődé­sében alapvető jelentőségű minőségi változások közelé­be jutott. Ilyen változásokra A szovjet miniszterelnök­helyettessel ugyancsak meg­beszélést folytatott Marjai József, a kormány elnökhe­lyettese. A KGST anyagi és műszaki ellátási együttműködési bi­zottságának 18. ülése pénte­ken Budapesten befejezte munkáját. A tagországok kép­viselői megvitatták az anya­Üj flamand békemozgalml szervezet jelentette be meg­alakulását brüsszeli nemzet­közi sajtóértekezletén pénte­ken „kétoldalú leszerelési bi­zottság” néven. Az új szerve­zet vezetői közölték, mind­azokat tömöríteni kívánják, akik fellépnek az atomfegy­verek csökkentéséért, de „nem találják helyüket a jelenlegi békemozgalmi szervezetekben, Az eddigi legnagyobb lét­számú, hétíőnyi személyzettel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről pénteken reg­t gel, helyi idő szerint hét óra «IÉn két perccai simán im­tériumi államtitkár és Szalai Béla, hazánk berlini nagykö­vete, aki az NDK fővárosá­ban csatlakozik a delegáció­hoz. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Roska István külügyminiszter-helyettes. Ott volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­követe. (MTD és nem értenek egyet az egy­oldalú leszereléssel, amelyet azok egyre inkább hirdetnek.” A „kétoldalú leszerelési bi­zottság” kölcsönös, egyszerre végrehajtandó és ellenőrizhe­tő leszerelésért száll síkra, el­ítéli a katonai költségvetések duzzasztását és a politikai ve­zetők feszültséget élező szó- nasználatát, a „fenyegető szó­lamok halmozását”. dúlt nyolc napra tervezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. A személyzet tagjai között két nő van, * ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is. Z NÚGRAD - 1984. október 6.. szombat Á Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Csernvenko hesz»de a népi ellenörök tanácsidPásán A társadalomirányítás fontos láncszeme a népi ellenőrzés Lázár György fogadta Nyikolaj Martmovot Lti békemozgalmi szervezet Belgiumban Hétfőnyi személyzettel Utón a Challenger űrrepülőgép van szükség a termelőerők fejlődésében, a tudományos­műszaki haladás eredményei alapján történő átalakításuk­ban. Elkerülhetetlenek e vál­tozások a gazdaságirányítás rendszerében, a tervezésben is. Lényegesen meg kell javí­tani a gazdasági mechaniz­must. Minőségileg új, maga­sabb színvonalra kell emelni a népjólétet Mindez elképzel­hetetlen, ha e munkában nem vesz részt tudatosan és kezdeményezően valamennyi szovjet ember, s nem érzi ér­dekeltnek magát e változások­ban. A tömegek munkahelyi és közéleti aktivitásának ~ nem csupán növekednie kell. mint eddig, hanem szó szerint meg kell sokszorozódnia. A fent jelzett változások alkotják azt a folyamatot, amelyet a Szov­jetunióban felépített szocializ­mus tökéletesítésének neve­zünk. Az ennek kapcsán fel­merülő problémák kötik ma le az SZKP és Központi Bi­zottsága figyelmét, s ezek fi­gyelembevételével folyik a párt XXVII. kongresszusá­nak előkészítése, az újjászer- kesztett pártprogram elkészí­tése. Nagy döntések előtt állunk, nagy terveket kell jóváhagy­nunk, s előre gondoskodnunk kell ezek végrehajtásának biz­tosítékairól is — mondotta a továbbiakban Csernyenko. E biztosítékok között kiemelke­dő szerepe van a lenini elvek szerint megszervezett népi ellenőrzésnek, amelynek mun­kájától igen nagy mértékben függ az ország további fej­lődése. gi-műszaki ellátás területén folytatott együttműködés ta­pasztalatait és a továbbfej­lesztés feladatait. Véleményt cseréltek a fűtőanyagok, az energia, a nyersanyagok — ide értve a másodlagos nyers­anyagokat is — ésszerű és gazdaságos felhasználásáról. A delegációk vezetőit fogadta Marjai József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom