Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Caligula helytartója Székely János Marosvásár­helyen élő szohrász-költö-fi- lozófus-drámaíró-lapszerkesztö hajnalban kel, mert amúgy sem tudna nyugodtan aludni, amióta túljutott (véleménye- érzése szerint) élete biológiai és szellemi delelőjén; felku- porodik az íróasztala mellett álló különlegesnek gyártott szék karfájára és onnan ír „lefele” egészen addig, amíg be kell rohannia a romániai magyar nyelvű lap, az Igaz Szó szerkesztőségébe, ahon­nan persze rendre elkésik a hajnali írások miatt. Délután már csak olvasni tud hányát fekve nagyon egyhangúan telnek napjaim" mondja az őt felkereső Tar­ján Tamásnak. A beszélge­tést láthattuk-hallhattuk va­sárnap este a kései órákban közvetlenül a Kapcsoltam rendhagyó adása után (a Radnóti gimnazisták prolon­gálva megnyerték a tízezer forintot), mert hiába min­den, Székely János Caligula helytartója című drámájának tévés változata után közvet­lenül nem következhetett a szerzővel folytatott egyébiránt nagyon invenciózus és tömör beszélgetés. A Kapcsoltam adásideje is szent és sért­hetetlen, elvégre pénzről is tzó van, ami nagy úr. * Érdekesebb az, minek tart­ja maga a szerző a drámáit (Caligulát játszot­ták nem túl régen, ta­lán a gyulai játékokon és ar­ról felvételt készített, amit be is mutatott a televízió, Pro­testánsok című drámáját a Resti Színház tűzte műsorá­ra), ö maga így aposztrofálja éket, „könyvdrámák” olva­satra, de a tiszta műfajokról amúgy is az a véleménye, hogy jó ideje nem léteznek. „Írásművek” vannak a leg­jobb esetben, és őt magát ki­fejezetten zavarja, ha a szí­nészt hallja, aki az általa le­írtakat felmondja-eljátssza, Nem tudhatni, hogy látta-e Székely János a Caligula helytartója legújabb hazai változatát, amelyet Esztergá­lyos Károly rendezett (az a gyulai minden tekintetben meggyőzőbb erejű előadásnak tűnt számomra), és amelyben hazai , játszásunk legújabb felfedezettje a klasszikus sze­repeket sorra játszó Gáljfi László alakította Caligula helytartóját, Petroniust. Jó­magam nem osztom a szerző véleményét — nem lehet „igazi” könyvdrámáról beszél­ni akkor, amikor valójában egyedül üdvözítő és sarkpont­nak, sőt bölcsek kövének is alkalmas dramaturgia sem létezik. A drámaírásnak valóban le­hetnek és vannak (még) úgy­mond kötelező szempontjai — /eszes cselekmény, eleven dialógusok, játszható helyze­tek és persze a tartalom, a „mondandó” — de ez a séma is egyre inkább konvencioná­lisnak bizonyul. Más szóval, ha igaz az, amit maga Szé­kely állít, hogy hovatovább kizárólag írásművek születnek — akkor a drámaírás sem járhat csak és kizárólagosan a régi csapásban. Akkor sem, ha továbbra is nagy igény él a „minden hájjal megkent”, tömegjelenetekkel és ötletek­kel telezsúfolt, agyonbonyolí­tott dráma iránt. A könyv­drámákról — amelyeket an­nak tartottak időközben be­bizonyosodott, hogy nem azok. Ilyen az egy időben so­kat vitatott Madách-művek közül maga a Tragédia és különösen a Mózes. * Feszes cselekményről itt valóbgn nehéz lenne beszél­ni. A hatalom öntörvényű erőszakával szembenálló cso­port és a hatalmat töprengő, ‘ tehát gondolkodó (ami eleve kizárja a tettet esetenként) módon képviselő helytartó között mindvégig egyetlen té­tel feszül — bevihető-e a ró­mai uralom alá kényszerítetl jeruzsálemi zsidók templomá­ba a császár szobra: miért szükséges ez, és miért egyben lehetetlen is, míg a végső megoldást két mellékszereplő sorsa és a császár halála hoz­za meg. Bölcseleti tézisek és a hatalom ideológiája mégis feszes gondolati cselekményt eredményeznek. Más kérdés, hogy ebben a tévés változat­ban két fontos ponton inga­tag talajjá változott az egyéb­iránt tömör megbízható szö­veg és ez kizárólag a rende­zés és színészválasztás hibái­ból következett. A főpapot alakító Sinkó László játéká­nak nagyobbik fele inkább tűnt egy a helyzettel depresz- sziós kapcsolatban álló nép- képviselő, mint a bölcsessé­get erőként alkalmazó valódi tisztségviselő tükörképének. A másik pont maga a fő­szereplő színészi adottsága (vagy hiányai) révén került a játékba: Gálffi László lehet népszerű az új arcokat keres­gélő tévés rendezőknek és nem tévés színházi emberek köré­ben, ezen túl nyilván népsze­rű korosztályának nézői sere­gében (hiszen olyan mint ők, s a hasonló a hasonlónak örül), de hogy az egyik leg­nehezebben érthető színésze­ink egyike, azt nem kell bi­zonygatni. Rossz artikuláció, fedett hang valódi orgánum nélkül, a divatos hadarás korunk színészválasztásának és képzésének egyik legszebb (?) bizonyítéka. Nem tehetek róla — nevét hallva mindun­talan a vattás szövegmondás rémképe villan fel bennem, és bár itt éppen a szöveg­mondás különlegesen súlyo­zott (elvégre „könyvdrámá­ról” van szó!) szerephez ju­tott, Sálfii külön erőfeszíté­sei semmiképpen nem hozhat­tak százszázalékos eredményt. Koronként változhatnak a színészeszményképek. Ez a kor ilyen. A dráma elejére és végére berendezett gladiátor- jelenet és az iszapbirkózás női résztvevőkkel meg nem is lehet más bölcseleti dráma esetében, mint egy korszerű mai rendező kézjegye, * Az est élménye Székely János személye volt. (T. Pataki) Korszerűsödnek a báfonyterenyei körzet iskolái A korábbinál jobban készült fel minden oktatási intézmény ez idei tanévre — summázta véleményét Erney Attila, a Bátonyterenye városi jogú nagyközségi Tanács művelő­dési, egészségügyi és sportosz­tályának vezetője. Noha a tennivalók semmivel sem vol­tak kevesebbek, vagy kisebb horderejűek. Az intézményekben folya­matosan és terv szerint halad ez olajtüzelésű kályhák, kazá­nok használatból történő ki­1 KOSSUTH RADIOS 8.20: Társalgó 9.44: Éneklő ifjúság 10.05: Világok meséi 10.35: Találkozás a Hangvillában 10.52: Évszázadok mesterművei 11.40: A sötétség mélyén. 2. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza 13 44: Katonadalok 14.10: Magyarán szólva 14.25: Schubert: B-dúr trió. (Suk trió) 15.00: Elő világirodalom. Nagy-Brit.annia 15,19; Nótacsokor 16.05: A Nyitnikék postája vonása. A legtöbb helyen ezt úgy oldják meg, hogy kor­szerűbb fűtéstechnikára tér­nek át, azaz központi fűtési szerelnek be. elektromos hő­tárolókat helyeznek üzembe. Néhol azonban — bányavi­dékről van szó — a hagyo­mányos szén- és fatüzelésre állnak vissza. A Mátramind- szenti Általános Iskolában hő­tárolós kályhákat szereztek be. Bátonyterenyén, a nagybáto- nyi Sport úti és a kisterenye- bányatelepi óvodában köz­*■1 un————km—mi 17.00: Világablak. A létezés mű­vészete. I. rész 17.30: Filmzene 17.43: A Szabó család 18.13: Hol volt, hol nem volt.. 19.15: Gondolat 20.00: Aki civilben Is cár volt. XII/9. rész 21.0ii: Népi muzsika 21.30: Autóbusz hossz.ü távon. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusok az NDK-ból 22.50: A közjó szolgálatában 23.00: A dzsessz világa 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO! 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz. perc külpolitika 9.05: Napközben — zenés dél­előtt közben: 9.05: Mindenkit érdekelhet 9.30: Köz.érdekű tanácsok 10.00: Sportvilág 10.10: A Közérdekű tanácsok folytatása 10.25: Néhány szó zene közben 10.45: Láttuk, hallottuk ll.oo: Művészet- és művelődés­kritika 12.10: Könnyűzene az NDK-ból 12.30: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók 4 NŐGRÁD - 1934. október 2., kedd ' ponti fűtést vezetnek be. Be­szélgetésünk idején a speciá­lis kazánok még nem érkeztek meg, de mind a tanácsi ve­zetők, mind az óvodai alkal­mazottak azon munkálkod­nak, hogy az üzemeltetés mi­nél előbb megkezdődjék. Az iskolák egy részében hozzáfogtak a világítás kor­szerűsítéséhez is. Például Mát- ramindszenton, Dorogházán — megyei tanácsi segítséggel, tár­sadalmi munkatámogatással — a hagyományos égőknél sok­kal nagyobb teljesítményű és gazdaságosabban üzemeltet­hető armatúrákat szereltek fel. A tárgyi feltételek tekinte­tében a vonzáskörzet három településén mutatkoznak ne­hézségek. Mátraterenye— Mátranovákon több mint száz­13.05: Popnullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-ea stúdiót 14.15: Népdalkörök pódiuma 14.40: Hangos szótár 1Í.05: Pomázi Zoltán dalait ének­li: a Bojtorján együttes 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: Tlnitonik 18.00: Közvetítés a Dukla Praha— Videoton UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés II. félide­j éról 18.50: Bliss: Kenilworth 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Haj 20.30: Fél óra népzene 21.05: Panialeón és a hölgyvendé­gek. VIIl/4. rész 21.32: Kapcsoljuk a 8-os stúdiót. 12.32: Táncnázl muzsika 23.20: Romberg és Friml operett­jeiből 24.00: Éjféltől hajnalig. A Petőfi rádió zenés mű­sora MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.03: Kulturális kalei­doszkóp (A tartalomból: Dosz- tojevszkij-bemutató elötl a Mis­kolci Nemzeti Színházban — A nagyüzemek és a dolgozók isko­lája) Szerkesztő: Pongrác* Ju­dit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mii- sorelőzetes. Chopin Amikor az ember zenét hallgat, a világot hallja. Rá­száll az a fajta csönd, ami csak a gyorsan múló élet leg­nagyobb pillanataiban ölel át bennünket, miint a töré­keny kék égbolt a földet. Ilyenkor a lélék is csönddé válik, a szellem a legnagyobb magasságokba és mélységek­be taszítja az embert. Ezek az élet döntő pillanatai, hal­lani a világ szivének dobba­nását. Egyedül vagyunk — és minden emberhez közünk van Megszűnik számunkra a világ — és fölfoghatatlanul kitágul, mint a szenvedély ritíka pillanataiban. A csönd­ben hallani a ritkán látott tengerek háborgását, a part­hoz csapódó hullámok dü­börgését, a tisztító szelek mu­zsikáját, az esőcseppek izga­tó kopogását éjjel az ablak- párkányon, fölszikráznak a déli tájak színei, az északi hómezők vakító fényei, óriá­sira nyúlnak a magas hegyek árnyékai, határtalanul nagyot lélegzik a völgy. Ezekben a pillanatokban ér­zi az élő, hogy él. És erre mondja Dmitrik Sosztakovics, hogy: „A zene egyesíti az embereket," o Az Olza-hidat veri a zápor. Kicsit átáztam Cieszynben, jólesik a forró kávé a sarki cukrászdában. Ajtajából lát­ni a széles hidat, amely át­ível a folyó fölött. Az Olza 1920-tól Lengyelország és Csehszlovákia határa. Bu­borékok pattognak a tükrén. Nálunk azt mondják, ha bu­borékosán esik, hosszú esőre kell számítani. Szemközt a várdomb, erdős oldalában a klasszicista Habsburg-kastély. Boltívei alatt a bejáratnál szintén vendéglő és kávézó van, népviseletes pincérlá­nyokkal. Nem tudni, hol vi­selnek ilyen ruhákat, itt a Nyugati-Beszkidekben-e, vagy Felső-Szilézia tájain. A ké­peslapokon csúcsos szénabog­lyák körül táncolnak ilyesféle ruhákban a lányok a ligetes réteken, a kéklő dombok és hegyek között. Mindez olyan, mint a szivárvány, csaknem valóságos. Nézem a múlt szá­zadi kastélyt az eső függö­nyén át, 1840-ben ennek téli­kertjében adott hangversenyt Liszt Ferenc. Gyönyörű könyvet írt 1852- ben Chopinről, nagy lengyel esztendős épületben folyik az okiatás, s az épület állaga nem kiró; ústalan. A művelő­dési osztály ezért műszaki szakértői vksgáiatoc kér az épületre. Mátraverebély régi iskolája hasonló korú, de en­nek már a felújítása sem ki­fizetődő, ugyanakkor a tele­pülésen építési tilalom van érvényben. Lucfalván, Mátra- verebélytől eltérően nem ket­tő, hanem négy helyen taní­tanak, nevelnek. A szétforgá- csoltság mellett a pedagógu­soknak meg kell küzdeniük az épületek korszerűtlense^d- vel is. Itt, különös tekintettel a község nemzetiségi voltára, elkelne egy modern, a jelen­legi igényeknek megfelelő ok­tatási intézmény létesítése. barátjáról. Ez a könyv fél évszázad alatt öt kiadást ért meg eredeti nyelvén, a fran­cián és más nyelvekre is le­fordították. Méltó emléket állított benne a nagy zongo­raművésznek és zeneszerző­nek, a forradalmi romantika egyik halhatatlan alakjának, s kicsit a kornak is, amikor Közép- és Kelet-Európa né­peinek hangja először csen­dül föl máig hangzó érvény­nyel az európai muzsika tör­ténetében. Szabolcsi Bence szerint az európai zenetörté­net nagy korszaka ez. „Költő és nemzet viszonyának prob­lémája, akkor élesedik ki az európai köztudatban, mikor új nemzetek lépnek a szín­padra s új távlatok nyílnak a látóhatáron” — írja. — „És ilyen problémákat vet fel az újabbkori zenetörténet is, előbb Chopin, Glinka, Liszt és Gade, azután Muszorgszkij és Grieg, s újabb néhány év­tizeddel utóbb Stravinsky, Bartók és Kodály megjelené­sekor." Megtörtént a csoda, ami Európának e tájain élő né­pek történetében másutt és máshol is ismétlődött, hogy az eppen akkor legyőzött len­gyel forradalom Chopin zené­jében, vagyis a művészetben győzött. Távol az álom! szü­lőföldtől, Mazóviától, Zelazo- wa Wola mezőitől, távol Var­sótól és még Becstől is, Pá­rizsban. Még mindig esik. Cigaret­tára gyújtok. Lehet, hogy még egy csésze kávét kellene in­nom. Nem lesz soli? © Kopernikusz bronzhátát for- rósítja a nap Varsóban. Ki­fújom magamat a csillagász jótékony árnyékában, mielőtt átvágnék az úttesten a két­tornyú Szenikereszt-templom felé. Nagyszabású barokk A KIOSZ szervezésében hét­főn négynapos orthopédeipész- tanfolyam kezdődött, mely­nek célja, hogy több cipész is­merje meg e sajátos szakmát. A városkörnvéken kilenc új pedagógus kezdte meg a mun­kát szeptemberben. A tanév során azonban hiány mutat­kozik majd, mert a jelek sze­rint egy tucatnál is többen tá­voznak gyermekszülési sza­badságra. Legégetőbb a pe­dagógushiány Mátraverebély- ben, ahol szolgálati lakás hí­ján képtelenek a letelepítés­re. Itt öten képesítés nélkül végzik munkájukat. A von­záskörzet oktatási Intézmé­nyeiben 90 százalékos a sza­kosellátottság. A körzetköz­pontban. Bátonyterenyén vi­szont teljes fokú. Mindezek együtt lehetőséget adnak a színvonalas, tartalmas oktató­nevelő munkára. (sulyok) homlokzata pár száz év óta fordul az utca felé, Bölcs öre­gek, sokat megélt vének ül­nek ilyen mozdulatlanul, mint ez a barokk-klasszicista temp­lom, unokáik körében, A hűvös templomban sze­membe vág az aranyos, ba­rokk pompa, de én a hajókat a kápolnáktól elválasztó pil­lérek között járkálok inkább, mint az erdőben. A londoni Westminster-apátságban érez­tem egyszer valami hasonlót, mint amit itt érzek. Ott is a Költők sarkánál. Az egyik pillér itt Wladyslaw Reymont szívét rejti. Itt ragyog Juliusz Slowacki a költő sírlapja is. Egy másik pilléren Sikorski- nak, a hajdani lengyel emig­ráns kormány miniszterelnö­kének, a lengyel erők főpa­rancsnokának sírlapja látha­tó. Másutt Boleslaio Prus emléktáblája néz rám. A bal oldali első oszlop zarándokhely. Ezen tündöklik az a márvány emléklap, amely mögött a Chopin szívét rejtő urna áll. Tündökletes muzsi­ka. lengyel táncok és kerin- gők, etűdök, nocturne-ök, prelúdiumok, halhatatlan zon­goraversenyek emléke kava­rog a pillér körül, harminc­kilenc esztendő hódító — és józanító — emléke, hiszen a zeneköllő mindössze ennyi 'időt töltött ezen a földön, ahol mindnyájan átutazók vagyunk csak. Hatalmas, ha­tártalan zengő világ ez, amely­nek csupán egyik csillogó ága az E-dúr etűd. Ennek dalla­mát „Száz éve már” címmel és kezdettel megszövegesítve éneklik régóta az egész vilá­gon. Megállók a márványlap előtt, amely mögött Chopin szivének hamvait őrzi az ur­na. Itt van a szív, amely 1849-ben szűnt meg dobogni. De milyen jó, hogy egyszer dobogott. Az elmúlt évben mintegy 120 ezer pár orthopéd cipő ké­szült az erre rászorulók ré­szére, főleg az Elite Orthopéd Cipőkészítő Szövetkezetben és a gyógyászati segédeszközök gyárában. Ez azonban kevés, 30—40 ezer párral többre len­ne szükség. Kevés a szakem­ber, ezért gyakran hosszú ide­ig kell a cipőre várakozni. Ja­vítást is kevesen vállalnak. Kevés cipész ismeri kellő­képpen az orthopéd cipő elké­szítésének, javításának mód­ját. Szervezett képzés — kü­lön orthopédcipész-szakmára — csak a legnagyobb gyár­tóknál folyik, ez viszont nem elegendő a folyamatos után­pótláshoz. A mostani szakmai tanfo­lyamon a cipész kisiparosok megismerhetik a kaptafaké­szítés, a műanyagkapta-ön- tés technológiáját és a szak­ma sajátos fogásait. Az elő­adásokat gyakorlati bemuta­tók, filmvetítések követik és lehetőség nyílik szakmai kon­zultációra is. Tóth Elemér Orthopédtanfolyam cipészeknek MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna (ism.) 8.10: Iskoiatévé. Deltácska 8.30: Magyar irodalom 8.50: Éneklő ifjúság. Viva la musical Ősz (ism.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 4. oszt.) 9.10: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.). Sír-nevet. I. rész (ism.) 9.45: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 3—4. oszt.) 10.05: Láthatatlan arcvonal. V/l. rész: Az ellenség há­tában 11.05: Képújság 15.00: iskolai évé 15.40: Szórak at énusz. lfí.00: Adni. kapni jó 16.20: Hírek 16.25: Pampalini és a Yetí 16.35: Sakk-matt különkiadás 17.00: MIDEM. ’83. Gála 17.50: Reklám 17.55: Képújság 18.00 Dél-alföldi krónika 18.30: Az Ararat lábánál: 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hírarló 20.oo: Az Onedin család. X/5. rész: 20.50: Stúdió, ’81. 21.55: Arabia Felix 22.35: Szép magyar tánc 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 16.50: Képújság 16.55: Dukla Praha—Videoton. UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 18.50: A Wall Street Crash együttes műsora 19.40: Balcsik 20.00: Zenés Tv-színház 20.50: Kínai tájak és emberek, ’83. VITT '1. rész: Kína. a Nagy Fal országa (ism.) 21.35: Tv-hiradó 2 21.55: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 1. Regölés 2. Történet N-ről 3.. A7 ajtó VIII. 4. Majd a tisztáson 5. Az éjszaka csodái 22.40: Képúisáe BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tévéhíradó 20.00: A szervezet. Bolgár bűn­ügyi film. 15 éven felüli­eknek 21.35: Egy időszerű témáról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hűek 2. műsor; 19.30: Tv-híradó 20.00: Szovjet dalok 84. Az Ostra­va! gálakoncert műsora 21.10: Dukla. Dokumentumműsor 21.30: Időszerű események 22.00: Casterbridge polgármestere. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Jedi visszatér. Színes, amerikai fantasztikus kalandfilm. — Ko­hász: Vértestvérek. Színes. NDK indiánfilm. — Tarján vendéglő: Elcserélt szerelem. Színes, ma­gyar filmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. három­negyed .8 és 8-tól: Arany a tó fe­nekén. Színes, szinkronizált ausztrál—Ú1-zélandl kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált olasz—francia— NSZK western. — Nagvbátonvi Bányász: Te. rongyos élet!... 04L Színes magyar film. — Pásztói Mátra; Or«cs fivérek (14), Sz(n»s. szinkronizált. szovjet bűníWvi film. — Pé'sáff: A niszkos ke11ő, I—TI. (14). Színes. ron’'/nlt. amerikai háhorús ' ,"'- landfilm — Kisterenyef Petőfi: Grog (14) Színes olasz hífnO*vi. film. — Jobbágyi: Omega. Ome­ga. Színes, zenés magyar film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom