Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

/ Kuniputerfolvalok — kompu^errendö rfik Betörők - számitógépek A bűnügyi statisztikába az elmúlt esztendőkben egy újabb kategóriával kellett kiegészí­teni: megjelent, s aggasztó gyorsasággal kezdett terjedni az úgynevezett számítógépes bűnözés. Hiába — mondják a szakértők, minden kor kiter­meli a maga krimiműfajait. A középkorban a marhalopás, vagy a pénzcsonkítás járta, a XX. századi korszerű techni­ka viszont létrehozta a jól képzett, hozzáértő elektronikus gonosztevők nemzedékét is. Sőt, nemzedékeit. A kom­puteres bűnözésnek ma már ugyanis megkülönböztetik első, klassziküs korszakát. En­nek legtipikusabb bűn°sete az volt, hogy egy bank szá­mítógépekkel foglalkozó va­lamelyik alkalmazottja saját hasznára szolgáló utasításokat iktatott be az eredeti gép­programokba. Például, hogy egyes átutalások töredékösz- szegeit különítse el, vagy, hogy minden befizetés meg­határozott százalékát tegye külön számlára —, amit aztán persze, ő vett fel. INTELLEKTUÁLIS bűnözés A pénzforgalqm, a bank­technológiák, az üzleti élet ál­talános fejlődése hamar túl­lépett ezen a kezdeti szaka­szon. Megjelentek a hitelkár­tyák, a bankbetét gépesített felvételének különböző mód­szerei, az automatizált nyil­vántartási és könyvelési rend­szer —, s mindezek vadhajtá. saként kinőtt a hozzájuk ta­padó intellektuális bűnözés. Természetesen leginkább azok­ban az országokban, ahol az üzleti és technikai háttér ezt ez csak az ismertté vált és bL zonyítható esetekre vonatko­zik. (A felső határ ismeretlen: az US News and World Re­port című hírmagazin 3 mil­liárdos összeget is említ!) S még egy érdekes tényező: az elkövetők döntő része a vál­lalat saját embere, aki tisz­tában van a belső1 munkafo­lyamatokkal. meg tudja ítélni, mekkora a lebukás veszélye. MEGCSAPOLT ADATTÁRAK Nos, általában csekély, hi­szen az esetek egy része va­lószínűleg ki sem derül. A csábítás pedig óriási. Az USA számitógépes hálózatán na­ponta körülbelül 400 milliárd dollár cserél gazdát, ráadásul — legalábbis egyelőre — min­denféle rejtjelezés, vagy kódo­lás nélkül. A tettesek mód­szerei változatosak: néha ele­gendő tudniuk egy-egy tőke­erős ügyfél titkos kódszámót, s ezzel végeznek hamis átuta­lásokat. Álcázásul betáplált, később azonban törölt hitel­számlára egy-egy cinkostárs­sal rövid idő alatt nagy össze­gű áruházi vásárlást lehet lebo­nyolítani. Nem ritka a beteg- biztosító csekkjeinek „eltérí­tése” sem. Egy-egy csalásso­rozat olykor több százezres kárt okoz. Ebhez képest a re­volvert szorongató bankrabló a maga átlagosan 8 ezer dol­láros zsákmányával szinte kis­stílűnek, túlhaladottnak tű­nik. Hasonló adatokat tettek közzé nemrégen az NSZK-ban is. A nyugatnémet óriásvál­lalatok körülbelül egyharma- dát károsították már meg lehetővé tette, mindenekelőtt komputerbanditák állapí- az. Egyesült Államokban, Ja- tóttá meg egy hamburgi biz- pánban és Nyugat-Európa több tosítóintézet nyár^ eleji jelen- államában. Hogy milyen mé- lése. A nagyobb ügyek előbb- retekről van szó, jól mutatja utóbb kiderülnek, a kisebb át­programozások felére viszont rá sem jönnek — teszi hozzá a felmérés. Vadonatúj jelenség a „kom­puterbetörés” is. Egy. szemé­lyi számitógéppel és egv tele­fonnal felszerelve nemegy­szer jófejű, kellő szorgalom­mal és némi képzelőerővel rendelkező középiskolás diá­kok is rá tudtak kapcsolódni egy néhány hete nyilvános­ságra hozott amerikai felmé­rés, amelyet több száz nagy­vállalat válasza alapján ké­szítettek, Eszerint a cégek 48 százalékánál észlelték az el­múlt egy esztendőben a kom­puterbűnözés valamilyen megnyilvánulását. Az okozott kárt pedig 145 és 730 millió dollár közöttire becsülik —, s állami intézmények, pénzin­tézetek komputerére, „megcsa­polva” adattárolójukat, vagy megzavarva eredeti program­jukat. Hát még az igazán hozzáértők! Az ő kezükben a komputer az ipari kémkedés veszélyes fegyvere lehet. Nagy port vert fel például, amikor egy konkurrens cég megsze­rezte a Coca-Cola bizonyos la­tin-amerikai értékesítési in­formációit, s üzletpolitikáját ehhez igazítva, csaknem 150 milliós veszteséget okozott an­nak. Akadt példa arra is, hogy tudományos, egészség- ügyi, sőt, katonai jellegű in­tézmények számítógépeit sike­rült szóra bírni. BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK Tagadhatatlan persze, hogy a technika a másik oldalt is segíti. A számítógépgyárak, bankok és más cégek különös biztonsági szolgálatot tarta­nak fenn. Fokozzák a véde­kezést a speciális,, betörés­mentes programok. Segít az is, ha kiegészítő berendezé­sekkel kódolják, kívülállók számára érthetetlenné teszik a gépek közti üzenetváltást. Megoldható, hogy a gép ne fo­gadjon el automatikusan uta­sítást, hanem bontsa a vona­lat, s előbb visszahívja a be­jelentkezőket, ellenőrizve azok kilétét. S persze, terjedőben van a számítógép alkalmazása a bűnüldözés terén is. Az ame­rikai hatóságok például az elektronika felhasználásával akarják leleplezni az adócsa­lók mesterkedéseit. A francia vámhivatal számítógép segít­ségével fejtette meg több ezer olyan állampolgár névsorát, akik illegális svájci bank­számlát tartottak fenn. Számítógépes betörőit, kom­puterkatasztrófa, adatcsapo- lás, elektronikus beszivárgás — új fogalmakkal kell tehát lassan megismerkednünk. Le­het, hogy a XXI. század gye­rekei rablópandúr helyett már programozó-operátor csa­tákat fognak játszani?!.,. Fenékpuszta titkai Ott, ahol a Balaton legdé- környék lakói kezdték szét- padlójának a szintjéről került libb csücske kanyarodik, van hordani, és házakat építettek elő. A leggazdagabbak a 9. Fenékpuszta, ez a kis Zala maradványaiból. századi sírok; ezeket 1951-től megyei település. Igaz, a De nemcsak erődítménye kutatják, térképek igen apró betűkkel volt Valcumnak, hanem óke- jelzik a nevét, . története resztény bazilikája is. Ez a azonban annál gazdagabb: a 4. században épült, és egészen múlt kutatói — elsősorban a régészek — csupa nagybe­tűkkel emlékeznek meg ró­la, olyan fontos helység volt egykoron. A 4. század közepe táján De hogy miként változott az élet Valcumban, azt az immár egy évszázados búvár- a középkor beköszöntéig — kodás után is csak sejteni Ie- azt követően sőt, talán még is — működött. Amikor a népvándorlás újabb és újabb hullámai a Kárpát7medencét is hét. Egyelőre még nem tud­ni, hogy csak kétszer, avagy többször is leégett-e az erőd. Szintén nem lehet még fel­elérték, rajzolni a falak pontos ábrá- óriási erődítményt építettek Fenékpuszta afféle alkalmi ját. A birtokosok „listája” itt a rómaiak. Ennek marad- menedékhelye lett a különfé- megintcsak igen hiányos, ványai aztán magukhoz von- le nációknak. Megfordultak Rengeteg tehát a kérdőjel, zották az egymást követő ge- benne a gótok — 1976-ban az s így nem csoda, hogy a szak- nerációk sokaságát és az épít- az 5. századi temetőjüknek emberek egész hada tartja ménycsoport közül több ezer- több mint negyven sírjál kötelességének Fenékpuszta nyi sírt magába foglaló te- bontották ki régészek, akik kutatását. A régészeken kívül mető alakult ki. egyebek között arra figyeltek biológusok elemzik az álla­Ezeket a 4. és a 9. század fel, hogy az előkerült kopo- ti és a növényi eredetű ma- között ásott sírokat éppen nyék nagy többsége torzított radványokat, a műszaki egy évszázada kezdte kutat- formát mutatott; — majd e „mesterek” pedig az építmény ni Lipp Vilmos, a közeli germán népcsoport tagjai felmérését végzik. Készültek Keszthely városában működő után a szintén germán Ion- már légi jelvételek is e gimnázium tanára, akinek gobárdok következtek, őket Keszthely melletti terepről, és munkáját aztán a régészek az avarok, majd végül a a talajkutatók szintén talál­honloglaló magyarok váltót- tak maguknak való munkát, ták fel. A legújabb vizsgáló- E komplex kutatásnak hála, dásokból tudjuk, hogy őseink Immár a rómaiak odateleoü- még a 12. században is lak- lése előtti időkről is alkotha- ták az erődöt. Ezután a Ba- tunk némi fogalmat: gyűlnek laton-parti település élete a nem messze levő Fenék fa­újabb és újabb nemzedékei folytatták. (A Magyar Nem­zeti Múzeum szakemberei után jelenleg a Magyar Tu­dományos Akadémia kutatói vallatják ott a földet.) Miért volt érdemes és hasz­nos az egykori Valcumban lucskában folytatódott: neve­Szegő Gábor Széchényi számvetés zehongoit fejlesztés Még egy bő esztendő, s le­zárul egy újabb tervidőszak, amelynek időarányos teljesí­tését helyi szinten Szécsény városi jogú nagyközségi Ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga nemrégiben tekintette át, összegezve az eddigi tapaszta­latokat, meghatározva a to­vábbi teendőket. A terv meg­alkotásaikor a fejlesztési alap 33 millió forint összkiadással számolt, ennek zömét a cél­csoportos lakásépítésre, az ivó- és szennyvízvezeték há­lózatának bővítésére szánták. Elsődleges feladat Szécsény- ben is a lakáshelyzet jobbí­tása; annak idején 20 célcso­portos, 8 szövetkezeti, s 90— 90 korszerű, illetve hagyomá­nyos családiház-építését ter­vezték. Ezt a későbbiek során módosítani kellett, az igé­nyek és a lehetőségek alap­ján. A Dugonics úton har­minc OTP-s lakást még 1982- ben átadtak, az újabb 31 a Rákóczi úton készül — e la­kóépület földszintién keres­kedelmi és szolgáltató egysé­gek is helyet kapnak. Keve­sebb lesz a célcsoportos, több az OTP-s lakás, s várhatóan mintegy másfél száz hagyomá­nyos családi ház megépítésé­re kerül sor a tervidőszakban. Számos telket alakítottak ki, a Sport utcában például több mint 140 parcella áll az építkezők rendelkezésére. Ugyanakkor jelentős összeget fordított a tanács a meglévő la k ásá 1 lornány f e 1 ú j í tásá ra, korszerűsítésere, így összesen 28 otthon kap szebb külsőt, s kényelmesebb komfortfoko­zatot. Már túllépték a tervezett összeget a vízellátás javítása érdekében. A túlteljesítést a nagyobb arányú közművesítés okozta, elkészülhetett a Sport utcai ivóvízvezeték, megépült a Szántó Kovács János és a Kun Béla utakon a vezeték­hálósat, a Dugonics út csat­lakozó közművei, s bekapcso­lódhatott az ivóvízellátásba Pősténypuszta, továbbá átad­ták az 500 ms-e« víztornyot — mindezek ellenére ma sem mondható megnyugtatónak a vízellátás helyzet* a koordi­nációs bizottság alakult a gondok Javult »• **á*j»>J-gí!gyi és szociái's «-'Iá tát ftzécsényben és környékén, "»KaVér-pen ter­ven felül a.aki'oéták ki a III. számú orvosi körzetet, a a fogorvosi körzeték száma is négyre emelkedett. Az elkép­zelések között szerepel, hogy a jelenlegi KIOSZ és ÁB-fiók helyén részleges egészségügyi szakrendelőintézet lesz, a ter­vek egy része már elkészült. A kulturális ágazat kiemel­kedő beruházása a művelődé­si központ építése, amelynek munkálatai a VII. ötéves terv időszakára is áthúzódnak, hi­szen a tervezett befejezési határidő: 1986. december 31. A kivitelezés — amelyet a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Terme lőszövetíkezet végez — költségei várhatóan megha­ladják a 35 millió forintot. Ez évben nyolc, jövőre tízmil­lió forint értékű munkála­tokra kerül sor. — valószínűleg ez volt Fe­nékpuszta római kori neve — megmozgatni a talajt? Nos, mindenekelőtt azért, mert szokatlanul sok tárgyi emlék került elő, főképpen a római korból. A tárgyi emlékek napfényre kerülésével együtt pedig kirajzolódtak a kőből épült erősségeknek a körvo­nalai is. Immár tudjuk, hogy egy 392-szer 348 méter nagy­ságú, négyzet alakú kőfal ke­az adatok a neplitikum, a réz- és a bronzkor emberei­nek életéről is, akik a Bala­tont övező dombok otthonos karéjában jó szemmel látták meg a megtelepülésre alkal­mas helyet. A fenékpuszta! ásatásokon zetesen az egykori Festetics- major területén. Ha egy külön kiállítást kellene rendezni mindabból, ami Fenékpusztán Lipp Vil­mos, majd Csák Árpád je- nemcsak magyar, hanem len korunkban pedig Sági szovjet régészek is dolgoznak, Károly, illetőleg Erdélyi 1st- mégpedig annak a szerződés­űd« régészek munkásságának nek az értelmében, amely a köszönhetően előkerült egy magyar kollégáknak a Don kisebb múzeumra való tárgyi völgyében való leletkeresést emlékből lehetne válogatni, tette lehetővé 1975 és 1982 E tárlat egyik fő ékessége között. Az Aznvi-tengerbe retezte a rómaiak lakhelyét: bizonyára az a római korból igyekvő folyónál őseink nyo- ezt a hatalmas várfélét pe- való tégla lenne, amelyen mait kutatták a Magyar Tű­dig negyvennégy bástya tagol- egy halakat ábrázoló karcolat dományos Akadémia régészei: ta. A mai szemmel nézve is látszik. A másik egy frank azokét, akik aztán évszáza- jókora kőtömeg még a 18. típusú szárnyas lándzsa, a dók múltán Valcumot is meg- században is a régi formáját harmadik pedig az a láncing, lakták... mutatta. Ekkortól azonban a amely egy 5. századi kunyhó Akóez László Barátaink, a baglyok Az emberi butaság ősidők­től rosszindulatúan, ellensé­gesen kezeli a baglyokat, pe­dig tulajdonképpen hasznos és szeretőire méltó madarak. A velük kapcsolatos sok té­ves nézet oka az ember előtt titokban folyó életük, lévén főként éjjeli madarakról szó. Különleges alakjuk, hangjuk, mozgásuk még csak fokozza irántuk a bizalmatlanságot. De nem minden nép ennyire elfogult velük szemben. Dél- Európában közkedvelt mada­rak, sőt Görögországban az ókorban Athéné istennő szent madaraként tisztelték. Ezt úgy érdemelte ki, hogy együtt „lakott” az Akropotiszon a görög istenekkel. Mivel a nappalt csendes pihenéssel ójjaj töltötte, a nyugalmas, elmé­lyült elmélkedésnek, a böl­csességnek, a tudománynak a jelképévé vált. Hazánkban leggyakoribb a kuvik és a macskabagoly. Az csaknem a karmokig tollasak, s az egyedüli ba­golyfaj, amelynek a szeme fe­kete. Jelenlétét leginkább a hangja árulja el. Örvendete­sen gyakori még hazánkban a fülesbagoly, melynek erdei előbbi egyike a legintelligen- és réti változata van. A réti sebb baglyoknak. Az utóbbi mintegy kétszerte akkora ter­metű, mint a kuvik, s kön­füiesbagoly érdekes szokása, hogy a többi bagolytól eltérő­fajt számláló népes családjá­ból megtalálható még nálunk a gyöngybagoly és az uhu is. (Ez utóbbinak elsősorban nagysága érdemel tiszteletet: testének hossza eléri a 75— 80 cm-t.) Képünkön tudományos ku­tatás céljára befogott baglyo­kat — két macskabaglyot és en fészket épít, s ezt elszán- egy fülesbaglyot — láthatunk, nyű felismerni arról, hogy tan védelmezi minden köze- amint éppen röptetésre viszi szürke arcfátyola a csőr irá­nyában mind világosabb, láb­lébe merészkedő ellen. A valódi baglyok mintegy 200 őket gazdájuk gépkocsiban. egy személy­Kőkorszaki emberek — ma A Fülöp-szigetek belsejé­nek vadonjában, a fővárostól — Manilától — mintegy 680 kilométerre délnyugatra olyan törzsre bukkantak, amelynek tagjai eddig még sohasem ke­rüllek érintkezésbe a rajtuk kívüli civilizációkkal. Állat-, bőrbe öltözködjek, s kialudt vulkáni kráterek falába vájt barlangokban laknak. Egy- egv család mintegy harminc tagból áll. A törzs létszámá­nál nem közöltek adatokat. A taotbatok — így nevezik az újonnan felfedezett törzset — a mezőgazdaság kezdetle­ges formáját űzik: egy téli dinnyefajt, édesburgonyát és egvéb gumós növényeket ter­mesztenek. Ivóvizüket egy fo­lyó szolgáltatja. A törzs tagjai ismerik a tüzet: két kő összedől zselé­sével szikrát csiszolnak, s az­zal száraz mohát gyújtanak flieg. A lakások biztosításáról Otthonunk egyre tágasabb, komfortosabb, kellemesebb lesz. Elődeinknél jobban élünk, szebbek * bútoraink, a sző­nyegeink m.á** egy-egy ere­deti fectménr Is kerül a fal­ra kAnwtÉPUPkiwrr. kedvenc olvaemanyunät »ccakoznak, ki* dcboBurvVrtvari ejy egy ék- sze>*, háatwtiau-nV gépesített, i Tigyátunic i* rá. hiszen megdolgoztunk minden dara­bé ri. Ha vendég jön, szívesen készítjük ki az otthoni pa­pucsokat — ne legyen pisz­kos a szőnyeg, Ha a szom­szédoló kisfiúval csemeténk rendetlenkedik, rászólunk: ne ugráljatok az ágyon, mert leszakadhat, tönkremenhet! Ha megrongálódik otthon va­lami, szakembert hívunk, ne legyen nagyobb a baj. Ha el­megyünk hazulról, gondosan bezárjuk az ajtóikat: féltjük óvjuk értékeinket. De elegendő-e ez a véde­lem, hogy bizton megóvjuk mindazt, amiért egy egész életen dolgoztunk, hiszen a városainkban, faívainkban lé­vő lakásokban is egyre na­gyobb értékek halmozódnak fel. Megrendülünk, ha újság­ban olvasunk vagy a tévében látjuk, hogy egy-egy véletlen lakástűz vagy gázrobbanás romokba dönti egy család ott­honát, hogy a gyerekeknek nincs hová hazamenni, hogy a csatádnak nincs miből új­rakezdeni. Sajnálkozunk, ha arról ér­tesülünk, hogy betörtek va­lahová és vandál pusztítást végezve feldúlták, kirabolták a lakást. E „véletlen” bárki­vel előfordulhat, s még ide­jében lehet tenni valamit ja­vaink megóvása érdekében. A megoldás egyszerű: la­kásbiztosítás! Az Állami Biz­tosítónál kezelt lakásbiztosítá­sok éves díja átlagosan csu­pán 303 forint. Ez havonta 25 forint átlagkiadást jelent. A biztosítás kiterjed a lakó­épületre ás például a- telken lévő melléképületekre, kerí­tésre ti A megfelelő feltéte­lek szerint a lakásban tartott ingóságokra, a ház körül lé­vő terményekre, állatokra, bérelt tárgyakra (kivétel a készpénz, értékpapír stb.). A biztosítás érvényes tűz-, vihar-, árvíz-, elöntés-, jég­verés, betöréses lopás, csőtö­rés, üvegtörés stb, esetén a szerződésben szereplő feltéte­lekkel, A Lakásbiztosítás a megjelöltek szerint baleseti kártérítést is nyújt, s átvál­lalja a tulajdonos és család­tagja által okozott károkat is bizonyos esetekben a lakás- biztosítás fe lel ősség b i zt os í tás i része alapján. Az Állami Biztosító 1976 óta változatlan áron vállal­ja a kockázatviselést, s most egy újabb lakásbiztosítás ki­dolgozása folyik. Ennek egyik lényegi vonása lesz az, hogy kedvezőbb feltételekkel kap­ja a biztosítást az, aki felsze­reli a megfelelő biztonsági be­rendezést. | NQGRAD — 1984. október 2,> kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom