Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

Országos közművelődési tanácskozás a Parlamentlsen f (Folytatás az 1. oldalról) tett engedmények árán elé­gítettük ki. ’ Mint mondotta: ma a meg- a közművelődés terjesztet­te'.elő korosztályú gyermekek te műveltség tartalmát ele- 9(1 százaléka végzi el az álta- mezve kiemelte a tudomá- lános iskolát, 78 százaléka nyos világnézet közvetítésé­lóban végbement-e a kívánt szemleletváltozás a közmű­velődésben, s valóra vált-e a közművelődési törvény min­den előírása. Többen foglalkoztak a nép­szerez bizonyítványt közép- nek fontosságát, a társadal- művelők élet- és munkakö­íokon, vagyis szakmunkáskép­zőben, szakközépiskolában, il­lőivé gimnáziumban. Nőtt a felsőfokú iskolai végzettségű­ek száma. A rádió műsora minden otthonba eljut, a le- Jevizió-eiőfizetők száma elérte B 2.9 milliót. A lakosság vá­sárolta könyvek értéke 1983- foan 3.1 milliárd forint voii. át'agosan egy-e.gy lakosra 7— 8 kötet jutott. Jelentősen nőtt a múzeum- és kiállításláto­mi valóság hiteles megismer- teícsében a közművelődésre háruló feladatokat. Az elmúlt 10—15 esztendő­ben megsokasodtak a külön­féle irányzatok a magyar mű­vészeti életben — állapította rül.ményeivel. Hangsúlyozták, hogy e viszonylag kis lét­számú értelmiségi réteg gondjai szélesebb tömegeket érintenek. A közművelődési gyakorlat­nak jobban kell igazodnia a meg Köpeczi Béla. Az állam, megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekhez — állapították meg. mint mecénás természetesen nem közömbös az új monda­nivalókhoz nélkülözhetetlen új előadásmódok kikísérlete­zése iránt, de a fő feladat a g.1 ók száma és tavaly .már nagyközönség igényeinek szín­m^ghaladta a 18 milliót. A közművelődésben tapasz­ba ható fejlődés tehát szá­mottevő, a mennyiségi ada­tok azonban nem feltétlenül utálnak a minőségre — mu- talott rá a miniszter. Nem hagyható figyelmen kívül. vonalas kielégítése és ízlésé­nek fejlesztése. Köpeczi Béla a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a közművelődési munka több, az előrelépés szempontjából különösen lényeges területé­vel, összefüggésével. Előadá­hogy a felnőtt lakosságnak sát mintegy összefoglalva be- csaknem 34 százaléka nem fejezésül hangoztatta: végezte el az általános isko­la nyolc osztályát, s számos fiatal hagyja abba általános iskolai tanulmányait. Ez is amellett szól, hogy művelő­— Nyitottság az újra; a hazai és a külföldi — min­denekelőtt szocialista — ér­tékek jobb számon tartása; az igények kielégítése és felkel­déspolitikánk középpontjába' tése; a tudomány, az iroda- az oktatást kell állítanunk hangsúlyozta. liyitotlság az újra A terjesztett kultúra minő­légéről szólva általános és műveltség tartalma és szem­lélete korszerűbb lett. Az ál­talános és a középiskolákból lom, a művészetek kimagas­ló értékeinek előtérbe állítá­sa: nagyobb rugalmasság a formákban és az eszközök­ben: társadalmasítás; gazda­ságosság, de nem kommercia- lizálás; az értelmiség külön­kifejtette: az böző rétegeinek cselekvőbb a szakmai részvétele; a közművelődés munkásainak tudatosabb el­kötelezettsége és jobb felké­szítése, társadalmi szerepük ezek a legfontosabb-célok, amelyeket meg kell valósí­tanunk. kikerülő fiatalok tudásszintje erősítése és megbecsülése azonban gyakran még nem kielégítő. Ez a rossz tanítási ^Módszereknek és szükséges erőfeszítés hiányának is tu­lajdonítható — tette hozzá. Jellemző kulturális életünk­ké, hogy az elmúlt évtized­ben egyre fokozódó igény tn utat kozott a szórakoztatás Vita A vitában hozzászólók ab­ból a szempontból vizsgálták különféle formái iránt, s ezt a közművelődés folyamatait, te szükségletet gyakran az illetve egy-egy részterületét, szólalásokkal folytatja mun- értelemnek és az ízlésnek hogy a legutóbbi tíz évben va- kájét. (MTI) Felmerült az önképzés té­maköre is. A felszólalók rá­mutattak az önművelés je­lentőségére, arra. hogy az amatőr mozgalmaknak fontos szerepük van a „nézővé” ne­velésben. abban, hogy gon­doskodjék a műalkotások be­fogadására képes értő közön­ség. Sok ellentmondásával együtt a szocialista brigádok művelődési tevékenysége ma is a munkahelyi művelődés alapja. Nyilvánvaló azonban, hogy munkájukra erősen hat a gazdaság — benne az egyén — helyzete. Számottevő eredmények A tanácskozás első napján a vitában megfogalmazó dott, hogy a közművelődési párthatározatban, illetve a törvényben' megfogalmazódott célok és feladatok megvaló­sítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, és több terü­leten számottevő eredménye­ket hozott. Ugyanakkor az dokumentumokban foglaltak végrehajtása — a megválto­zott társadalmi, gazdasági kö­rülményeket, valamint a tár­sadalmi igényeket figyelem­be véve — számos további ten­nivalót ad. Az országos közművelődé: tanácskozás ma újabb fel­&. 35. éves NDK-ban ^IV.) Békében, barátságban Magyar kar­mesteri pálca is hozzájárul ahhoz, hogy az NDK születése idei 35. évfor­dulójának ün­nepségsoro­zatai minél emlékeze­tesebbek le­gyenek. A nagy múltú és nagy hagyo­mányú berlini Schauspel- haus újbóli megnyitása ugyanis akko­ra esemény az NDK állam­polgárai szá­mára, mint ne­künk volt e napokban az Állami Opera­házé. Az egy­kor nemzeti színház jelle­gű drámai szín­házat a hábo­rú pusztításai után hosszú évek munkájával hozták helyre eredeti stílusá­ban, impozánsan restaurált környezetben, hogy most, az ünnepet bevezető héten a ber­lini filharmonikusok állandó otthonává adják át. A meg­nyitó hangversenyt követő koncerték sorában két estén át föllépnek a budapesti szimfonikusok is: Kovács Já­Fiatalok tüntetése az NDK-ban, a békéért, biztonságért. alkalmával Klaus Steinhofer, a szomszédos országok (mely­be hazánk .is tartozik) osz­tályvezetője. — Ezért becsül­országot, hanem az imperia­lizmus, a saját ambíciói érde­kében. így jött létre a két né­met állam és nem két állam Németországban. Ez ma paár történelem és nálunk szocialis­ta nemzet van kialakulóban, amely nem vonja kétségbe a II. világháború nyomán létre­jött határokat. Hogyan alakulnak a két né­met állam közti további kap­csolatok? — erre a kérdésre a következő választ kaptuk: — Ezek a kapcsolataink be­ágyazottak a mindent' átfogó béke kérdésébe. Éppúgy bele­soroljuk ebbe az NSZK-t, mint más tőkésországot. Nincs külön kapcsolat, nem is akar­juk, hogy ilyen legyen, vagy, ahogyan az NSZK revansista körei szeretnék, belnémet kap­csolat alakuljon ki. Az NDK— NSZK közötti alapszerződés szerint kell kölcsönösen tevé­kenykednünk, mert csak ak­kor következhetnek be ész­lelhető javulások. Sajnos, napjainkban ennek sok min­den ellentmond az NSZK-ban. Márpedig különös mértékben nagy a felelősségünk, mivel a történelemben már két alka­lommal indult ki innen vi­lágháború. Kötelezettségvál­lalásunk mindent megfen n! jük nagyra a Szovjetunió és azért, hogy ez soha többé ne a többi szocialista ország, köz- ismétlődhessék meg. tűk a Magyar Népköztársaság aktív támogatását, sok éven át mind a mai napig tanúsí­tott szolidaritását. Mindegyik testvérországgal Mint tudjuk: az NDK való­ban mindent meg is tesz érte. Tanúsítja ezt tárgyalási kész­sége különféle fórumokon és azonosan szembeszállása a fegyverke­nos vezényletével, s Felix magas szintűek a kapcsolataink zési hajszával. „Jobb tízszer Mendelssohn, Bartholdy, és eredményesen fejlődnek, de tanácskozni, mint egyszer lő­Haydn, Bartók, Ránki muzsi­kája hangzik fel előadásuk­ban. Más estéken a leningrá- diak, prágaiak, a londoni Ro­yal szimfonikusai, a luzerni első helyre a Szovjetuniót tesszük, amellyel a legátfo- góbbak és a legmagasabb ren­dűek. Úgy véljük: az NDK jelenlegi nemzetközi elismeré­Festival Strings, az amster- se egyben a szocialista közös- dami Camarata együttes, a ség közös győzelme. ni” — ezt az elvet hangoz­tatták beszélgetésünk alkal­mával is a minisztériumban. Ezt szolgálja a katonai stra­tégiai egyensúly fenntartása. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják — mondották —, francia rádió zenekara és má- Klaus Steinhofer hozzátette hogy a szocializmus ellensé­Nagygyűlés az NDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából f (Folytatás az 1. oldalról) — Kétoldalú árucsere-for- Ezután Karl-Heinz Lugen- a, MrMr „ m i galmunk értéke jelenleg mint- heim, a Német Demokratikus . , ,~A „.N,DK P^bkajanak egy 45 milliárd forint éven- Köztársaság budapesti nagy. felelossegteljes voltat mutat- te. Az NDK második legna- ják azok a kezdeményezések, gyobb szocialista kereskedel- a melyek a két _ német állam mj partnerünk, míg Magyar- közötti párbeszéd fenntartó- ország a harmadik helyen áll sara es viszonyuk jobbí- az NDK-nak a szocialista ór­iására irányultak azután is, szágokkal folytatott hogy megkezdődött az új ame- reskedelmében. rikai nukleáris eszközöknek Nvugat-Európába való tele­pítése. Mi azt reméljük, hogy a párbeszéd folytatását ma nehezítő körülmények mie­lőbb megszűnnek, s a két né- laet állam közötti viszony alakulása jótékonyan hat majd a kelet—nyugati kap­csolatok fejlesztésére. Kétoldalú kapcsolatainkról szólva Faluvégi Lajos hang­súlyozta: — Hazánk és a Német De­mokratikus Köztársaság együttműködése a szocialista eszmék, az érdekek és a cé­lok közössége alapján fejlő­dik. Kapcsolataink széles kö­rűek és sokrétűek, a politi­kai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos életre egy­aránt kiterjednek. Együttmű­ködésünkben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt testvéri összeforrot'tságának, s Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs rendszeres ta­— Most azon munkálko­dunk, hogy a KGST-orszá- gok felső szintű gazdasági ér­tekezletének szellemében to­vábbfejlesszük az 1986—1990 között folytatandó gazdasági együttműködésünket — foly- ■ tatta a miniszterelnök-he­lyettes. — fet elsősorban a tartós termelési kooperációk, a vállalatok közötti közvet­len kapcsolatok bővítésével kívánjuk megvalósítani. A járműgyártás, az elektronikai ipar, a vegyipar, a mezőgaz­dasági gépipar és a könnyű­ipar egyaránt újabb lehető­ségeket kínál arra, hogy együttműködésünket elmélyít­sük. Nagy fontosságúnak tartjuk a műszaki és tudo­mányos együttműködést, ezen belül a kutatások össze­hangolását, különösen azok­ban az ágazatokban, ame­lyekben világszerte a leggyor­sabb műszaki fejlődési fo­lyamatok mennek végbe, pél­követe az NDK kormánya és népe nevében köszönetét mondott azért, hogy hazánk is megemlékezik nagy nem­zeti ünnepükről, majd szólt külke- arról, hogy 1949 október 7- vel új élet kezdődött az NDK népe számára. A beszédek elhangzása után a résztvevők megtekintették a KISZ Központi Művész- együttesének ünnepi műso­rát. (MTI) sok váltják egymást. Számos még: a szocialista országok ország hírneves zenészei kap- támogatása mellett az NDK csolódnak az ünnepbe. helyéhez, szerepéhez jelentő­A zene közös nyelvén sok sen hozzájárult, hogy stabilan ország művésze szólal meg fejlődött és születésétől kezd- itt, az NDK fővárosában. Ta- ve aktív békepolitikát folyta­ién nem tűnik túlságosan erői- tott. < Kijelentette azonban, tetettnek, ha ezt némiképpen hogy vannak még olyan erők, az új államiság, a szocialista amelyekkel komoly vitát kell német állam jelképének is folytatni. Az NSZK-ban be­tekintjük. Szép jelképének, folyásos körök adnak hangot Mert egyebek között a zene, az úgynevezett nagy német ál- a művészet nemzetközi jelen- lám gondolatának, amely az léte mintegy azt is mutatja: 1937-es határok között jönne az NDK ma már minden te­rületen részese a nagyvilág életjeleinek. Réges-régen kilé­pett abból az elszigeteltségből, amely születése első idősza­létre. Emögött természetesen a szocializmus felszámolásá­nak óhaja is rejlik. Ezért kel­lett későbbi időpontra ha­lasztani Erich Honecker kában — a testvérországok NSZK-ba tervezett látogatását, kivételével — körülvette, s ahol egyébként 18 év óta elő- amelyet egyes imperialista szőr fordul elő, hogy egy körök tartósítani szerettek kancellár — ez esetben Kohl volna. Napjainkban már 131 — olyan gyűlésen vegyen részt, országgal tart fenn diplomá- amely revansista szellemben ciai kapcsolatot, tagja az ősz- jön össze. szes figyelemreméltó nem­zetközi szervezetnek, és ezek­ben a békés egymás mellett élés, az új lehetőségeket és utakat feltáró megegyezések, a világbéke megőrzése mel­lett emelik fel szavukat kül­dötteik. — Ez nem önmagától ala­kult így — emlékeztetett rá Berlinben, a külügyminisz­tériumban tett látogatásom Ki csodálkozhat azon — jelentette ki Klaus Steinhofer —, hogy ilyen látogatás, amely a béke és biztonság jegyében állott, most nem jött létre. gei minden gyengeségünket azonnal kihasználni igyekez­nek és az imperializmus min­denütt, ahol lehet, illetve azt hiszi, hogy lehet, katonai erő­szakkal lép föl. Mi nem kí­vántuk a rakétákat, de a fel­ismerés és a tényleges hely­zet miatt vált elkerülhetet­lenné, az egyensúly biztosítá­sára”. Sokoldalúan érezheti a tá­mogatást az NDK vezetése. Nem csak azokban a tünteté­sekben, széles körű demonst­rációkban, amelyek — külö­nösen tavaly — lezajlottak Berlinben és a megyeszékhe­lyeken a béke megvédése mel­lett, hanem az NDK állam­polgárainak mondhatni fo­lyamatos megnyilvánulásai­ban. Akár arról van szó, hogy gyűléseken juttassák kifeje­zésre véleményüket, akár ar­ról, hogy a mindennapi mun­kában bizonyítsák. Másként hogyan is lett volna elérhető, hogy az NDK alapításának évében elért 24.1 milliárd már­ka nemzeti jövedelem (amely Viharfelhők Hispániában lálkozóinak meghatározó sze- dául a robottechnikában vagy repük van. Párt-, állami és a biotechnikában. társadalmi szervezeteink inindannyiupk számára érté­kes és hasznos kapcsolatokat tartanak egymással. A test­vérmegyék, a testvérvárosok és az üzemek, gyárak köz­vetlen érintkezései emberkö­zelbe hozzák és így érzékel­hetővé teszik a két ország ál­lampolgárai számára a jó vi­szony kölcsönös előnyeit. Faluvégi Lajos végezetül tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa jókívánságait az NDK népének, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának és veze­tőinek az évforduló alkal­mából. NÓGRÁD - 1984. október 5., péntek A bonyolult és nehéz spanyol gazdasági és politikai helyzet megjavításának lehetőségét remélte mindenki, politikus csakúgy, mint az egyszerű polgár egyaránt attól az úgy­nevezett társadalmi szerződéstől, amelyet a nyár dereka óta próbált kidolgozni a kor­mány, a szakszervezetek és a munkáltatók hármasa. Egy ilyen egyezményre kétségkívül igen nagy szüksége lett volna Hispániának, hi­szen a gazdaság gondjai nyomasztóak, tíz­százalékosnál jóval magasabb a munkanél­küliség (a hivatalos és a szakszervezeti ada­tok persze jócskán eltérnek), 12 százalék kö­rül lesz az idei infláció, komoly bajok van­nak a spanyol áruk versenyképességével külföldön. Tehát hatalmas problémákat kel­lene leküzdenie az országnak, s az vitán fe­lül leginkább a társadalmi békesség légkö­rében kecsegtetne sikerrel. Ezt szolgálta vol­na a szerződés, amely voltaképpen kompro­misszum a dolgozó tömegeket képviselő szakszervezetek és a vállalkozói szempon­tokat képviselő munkáltatók, valamint az ország általános gazdasági érdekeit szem előtt tartó kormány között. A várt kompromisszum' azonban nem szü­letett meg. Szerdán ugyanis a legnagyobb szakszervezet, a munkásbizottságok szövet­sége bejelentette, hogy nem írhatja alá a szerződést, mert az a kormány által kiala­Az az álláspontunk , amit egyébként a háborús következ­nem lehet kétsegbevonni —, rnényeket magán vicelő felté- hogy nincs nyílt nemet kér- teje^ között igen figyelemre- dés. Amíg csak lehetséges méltó volt) azóta csaknem ki­volt. támogattuk az egységes lencszeresére, évi 210,1 milli- Németország gondolatát. Nem ^rd márkára nőtt. mi választottuk ketté Német- Ebből következően állandó­an javultak a lakosság életkö- rülményei. így például csak tavaly 197 ezer lakást adtak át és 1990-re minden háztar­tásnak önálló lakást kíván­nak nyújtani. Növekszik ugyanakkor a családok fel­szereltsége műszaki fogyasztá­si cikkekkel: száz háztartás­kított formában nem felel meg a dolgozók érdekeinek. A szakszervezet álláspontja sze­rint a szocialista kabinet „engedett a mun­káltatók zsarolásának”. A vállalkozók ugyan­is a gazdaság össznemzeti érdekének nevez­ték, hogy a költségek csökkentésére a spa­nyol áruk versenyképességének javítása vé­gett erőteljesen mérsékeljék a béremelése­ket. Ezáltal azonban a szerződés jövőre csak 5,5—7,5 százalékos átlagos béremelést helyez kilátásba, miközben ä pénzromlás legalább 11—12 százalékos. Tehát — vélekedik a munkásbizottságok — ismét a bérből és fi­zetésből élőkre hárul a gazdaság talpraállí- tásának terhéből a túlnyomó rész. Ráadásul a kormány és a munkáltatók szinte semmit sem ajánlanak a munkanél­küliség csökkentésére. Érthető, hogy a leg­nagyobb szakszervezet éles harcot hirdetett ez ellen a politika ellen. Mivel a szerződést csak a szocialista párt által befolyásolt, nagyságra második szakszervezet, az UGT fogadta el, s a munkásbizottságok mellett az összes kisebb szakszervezet is elutasította, várható, hogy Spanyolországban a közeljövő­ben heves társadalmi viharok robbannak ki, sztrájkokkal, munkástüntetésekkel. Márpe­dig ez súlyos politikai fenyegetés, amikor az országban a baszk problémák miatt amúgy is igen feszüli a helyzet. Avar Károly ból már csak egynek nincs hűtőgépe és hétnek' televízió­ja, személygépkocsija pedig 42-nek van. Kiragadott példák csupán természetesen ezek. Mégis jel­zik — cseppben a tengerként —, hogy jubileumi esztende­jében békében, barátságban, növekvő jólétben él az az ál­lam, amelyről tavaly decem­beri berlini látogatásakor így beszélt Kádár János: „Az első német munkás- paraszt állam létrejötte és fej­lődése, Marx és Engels szülő­földjén, Európa második vi­lágháború utáni történelmének kiemelkedően fontos tényező­je. A szocializmus útján járó Német Demokratikus Köztár­saságnak a két világrendszer határán jelentős szerepe van a béke és biztonság megőrzé­séért, a különböző társadalmi berendezkedésű országok bé­kés egymás mellett éléséért vívott küzdelemben”. Lökös Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom