Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 NŐGRÁD tMSZMP NŐGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P>J A | XI ÉVF. 234. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 5., PÉNTEK Országos közművelődési tanácskozás a Parlamentijén Középpontban a köziivelidési törvény nipiotása óla eltilt ii tapasztalatai Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében megkezdődött az országos közművelődési tanácskozás. A kétnapos konferencián a közművelődési törvény 1916. évi megalkotása óta eltelt idő legfontosabb tapasztalatait vitatják meg. Több száz népművelő, szociológus, kultúrakutató és számos más, a kulturális életben tevékenykedő szakember elemzi azokat a társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a közművelődésnek is választ kell adnia. A megnyitón jelen volt Aezél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Megnyitó beszédében Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke emlékeztetett: a tíz évvel ezelőtt tartott hasonló tanácskozás fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse az 1974-es közművelődési párthatározat egységes értelmezését, és biztatást, ösztönzést adjon annak gyakorlati végrehajtásához. Egy évtized múltán politikai és .szakmai kötelesség az áttekintés, és szükség van arra is, hogy az időközben megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével gondoljuk újra és vitassuk meg: mit kell tennünk a hosszú távra érvényes közművelődési párthatározat még eredményesebb végrehajtásáért — mondotta. A tanácskozást széles körű előkészítő munka előzte meg: mintegy ezer szakember, s az érintett tanácsi, társadalmi szervek illetékes testületéi véleményezték az értekezlet vitaanyagát. Természetesen a vitára javasolt témák nem lezártak, de a fő figyelmet azoknak a gyakorlati tennivalóknak a megtárgyalására és tisztázására keli fordítani, amelyek a megváltozott körülmények között is reálisan segíthetik elő még eredményesebb társadalmi fejlődésünket. — hangoztatta. Utalt a kulturális demokrácia, s ezen belül a közművelődés demokratizmusa és mozgalmi jellege továbbfejlesztésének kérdéseire, mint azokra a problémakörökre, ahol az előrelépés olyan energiákat szabadíthat fel, olyan tartalékokat mozgósíthat, amelyék a nehéz gazdasági körülmények között is javíthatják és erősíthetik a közművelődési munkát. A megnyitó beszédet követően Kopeczi Béla művelődési miniszter tartott vitaindító előadást a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Az elmúlt tíz esztendő fejlődési tendenciáit áttekintve hangsúlyozta: jelentős eredményeket értünk el a kultúra demokratizálódásában, abban, hogy felkeltsük és kielégítsük a tömegek kulturális igényeit, és felkészítsük az ifjúságot az általános műveltség és a szakmai tudás befogadására. (Folytatás a 3. oldalon) Szüret a Rozsoson Nem kedvezett az időjárás idén a szőlőnek. A pásztói Béke Termelőszövetkezetben egyhónapos késéssel kezdték el a csemege- és borszőlő szedését. Felvételen: az Irsay Olivér illatos fürtjeit szüretelik — 16—17 százalékos cukorfokkal, saját feldolgozásra. N (Bencze Péter felvétele) Bányamérési konferencia a nógrádi szénbányászat Nagygyűlés az NDK megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Falu végi Lajos mondott A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten« az ÉVIG művelődési házában. A mintegy ötszáz résztvevő között ott voltak a nagyvállalat munkásai, a kőbányai vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói. Az elnökségben Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Juhár Zoltán belkereskedelmi és Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János, külügyi államtitkár, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, továbbá a főváros, valamint Kőbánya politikai, társadalmi, gazdasági életének kiemelkedő képviselői foglaltak helyet. Kedvező kép Országos bányamérö-kon- ferencia vette kezdetét tegnap a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban. Az idén 23. alkalommal megrendezett országos összejövetelen mintegy százhúsz hazai szakember — egyetemi professzortól föld alatt dolgozó geodétáig a szakma apraja-nagyja — sereglett Nógrád székhelyére a kétnapos tapasztalatcsere alkalmából. A nógrádi műszaki hónap egyik jellegzetes programpontjaként az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányamérő-szak- csoportjának és a Nógrádi Szénbányáknak a rendezésében került sor a konferenciára. Az idei előadások és konzultációk kiemelt témája a tachiméter: a föld- és bányamérők korszerű mérőműszere. Né^y előadó — köztük egy osztrák szakember — foglalkozik ezzel az eszközzel, emellett bemutatót is tartanak a két nap alatt. Kutató- és tervezőintézetek, bányaművelő, metróépítő vállalatok képviselői közük tapasztalataikat, ötleteiket a tachiméterekkel kapcsolatban. Tegnap a Nógrádi Szénbányákkal összefüggő előadások tartottak számot közérdeklődésre a konferencián. Zsuffa Miklós vezérigazgató megnyitója után Tóth József műszaki vezérigazgató-helyettes vázolta a vállalat helyzetét és perspektíváit. Mint a mérnökember elmondta: a jelenlegi évi egymillió tonnás széntermelést 1990-ig 1 millió 100 ezer tonnára kívánja emelni a vállalat (1 millió 278 ezer tonnás „nyerstermelés” mellett). A mélyművelésű széntermelés mai 70 százalékos részarányát az évtized végéig 80—95 százalékra tervezik bővíteni. E gyarapodásban kiemelt szerepet szánnak a kányási bányaüzemnek: ott a jövő évre előirányzott 290 ezer tonnáról a tervidőszak végéig 770 ezer tonnára növelik a termelést, elképzeléseik szerint. Valamelyest Ménkesen is gyarapítják a kibá- nyászást, a külfejtési kapacitást pedig évi 100—150 ezer tonna szintjén kívánják tartani. A felszínre hozott szén összetételét számottevően javítja most készülő bátonyi. szénmosó. A fontos berendezés 1987-ben működik majd teljes kapacitással. Lehetővé teszi, hogy évi 90 ezer tonna lakossági szén helyett évente 270 ezer tonna szén kerüljön a Tüzépekre, egyéni vevőknek kínálva. A nógrádi medence szénva- gyona több generációnak is képes feladatot nyújtani, nem csak a jelenlegi évi egymillió tonnás termelési szinten, hanem kétszeres, háromszoros mértékben is — állította Hermész Miklós, a Nógrádi Szénbányák főgeológusa. Az előadó véleménye szerint a kányási rekonstrukció és a „Mizserfa II.” bányanyitás — a ménkesi, szorospataki termelés megőrzése mellett — már megteremImmár hagyomány, hogy a Kereskedelmi Pénzügyi ■ és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete október hónapban országszerte kulturális napokat rendez. A KPVDSZ Nógrád megyei bizottsága is huszonnegyedik alkalommal szervezte meg az ágazat közművelődési tevékenységét reflektorfénybe állító programsorozatot, a szak- szervezet XXXIII. kongresz- szusának határozata szellemében, amely — egyebek között — így fogalmaz: „A kulturális napok hagyománya jelentse továbbra, is , a szak- szervezeti kulturális tevékenység fellendülését. A tisztté a kétmillió'tonnás éves termelés föltételeit, s ezt kiegészítheti akár félmillió tonnás külfejtési termelés is. Fővárosi előadó: Tasnádi Tamás, a KBFI csoportvezetője tartott ismertetést Mátra- verebély aláfej tési lehetőségeiről. Az intézet három éve kapott megbízást e kérdés tanulmányozására. Mint a tüzetes vizsgálatból kiderült: 1982- es árakon számolva, egy tonna szénre 25 forint 40 fillér úgynevezett „bányakár” jutna, s a szakemberek ezt, kedvezőnek ítélik. A konferencia délutáni szakaszában szoros szakmai előadások kerültek sorra: magyar kutatók és vállalati szakemberek mellett Peter Glass, a svéd AGA Geotronics cég ausztriai képviselője beszélt a tachiméterekről. A konferencia ma filmvetítéssel, műszerbemutatóval folytatódik, múzeumlátogatással, kirándulással zárul. ségviselőket ösztönözze a folyamatos, egyenletes színvonalú kulturális nevelő munkára, segítse a dolgozók művelődését, az alapszervezetek egymás közötti egészséges vetélkedését." A KPVDSZ tizenhat megyei alapszervezete mintigy 8000 dolgozót tömörít, s a programtervezet készítőinek szándéka szerint e hónapban valamennyi szakszervezeti tagot igyekeznek elérni”, aktivizálni a rendezvények során. Bár a kulturális napok első eseményei már a hét legelején lezajlottak néhány alapszervezetnél, a hivatalos A megjelenteket S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára üdvözölte. Ezután Faluvégi Lajos, a Mill is z tér tana cs ei n öfche 1 ye tt ese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben emlékeztetett 35 éve annak, hogy munkás-paraszt hatalom jött létre né— megyei — megnyitóünnepségre csütörtökön került sor az SZMT salgótarjáni székházában. Az alapszerv ize- ti tisztségviselők részvételével tartott ünnepség első részében Oravecz Tivadar, i a KPVDSZ megyei bizottságának titkára adott tájékoztatót a szakszervezetek előtt álló feladatokról, délután pedig a meghívottak ellátogattak Somoskőre, ahol megtekintették a várat és a világhírű ba- zaltömlést. A KPVDSZ kulturális napok toi>ábbi megyei rendezvényeiről 'folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat lapunkban. met földön, amely a nemzetközi proletariátus halhatatlanjait, Marxot és Engelst adta a világnak, amelyen a munkásmozgalom hajnalától kezdve sosem szűnt meg a harc az igazságosabb társadalmi rendért,, s a múlt században és a századelőn a nacionalista torzulásokkal szemben igen erőteljes volt a munkásosztály internacionalizmusa. — A német munkásmozgalomnak és nemzetközileg nagyra becsült vezetőinek: Rosa Luxemburgnak, Clara Zetkinnek, Kari Liebknecht- nek, Ernst Thälmannak és még nagyon sokaknak megkínlódott álma vált valóra 1949. október 7-én. Az ő történelmi örökségüknek, társadalomformáló eszméiknek, szellemüknek a beteljesülése volt Wilhelm Pieck és Otto Grotewohl. jelképpé vált kézfogása és ezzel a Német Szocialista Egységpártnak a megszületése, a német dolgozók egysége, a demokratikus német állam alapja. A három. és fél évtizedre visszatekintve a miniszterel- nökhélyettes kiemelte: — Az új állam nagyon nehéz helyzetből indult, nemcsak a háború okozta pusztulás miatt, hanem azért is, mert az egykori Németország iparilag kevésbé fejlett részén alakult, meg. , A talpraálláshoz, az újjáépítésihez,, a szocialista társabeszédet dalom alapjainak lerakásához és a fejlett szocializmus felé vezető úton való elinduláshoz sokszoros erőfeszítésekre volt szüksége. A Német Szocialista Egységpárt által a marxista—leninista eszmék szellemében vezetett nép ér ős akarattal és céltudatosan vágott neki az új életet teremtő és új reménysés geket ígérő munkának. Törekvéseit siker koronázta. A szónok a továbbiakban elismeréssel szólt azokról az eredményékről, amelyeket az NDK az országszépítö munkában elért, majd így folytatta: — Az igényesebb és ígéretesebb célok valóra váltásához az NDK-ban és nálunk is mindenekelőtt béke kell. Földrészünkön az utóhbi években veszélyes irányzatok bontakoztak ki — nem a mi hibánkból, hanem szándékaink, a szocialista közösség törekvései eilenére. A Varsói Szerződés tagállamai közösen kialakított irányvonaluknak megfelelően küzdenek és a jövőben is küzdeni ,fognak azért, hogy a jelenlegi helyJ zet jobbra forduljon, s enyhülés újra felülkerekedjék Európában és az egész világon. Reméljük, hogy Nvu- gat-Európában és a tengerentúlon is egyre többen felismerik: a mai körülmények között a két rendszer versenyében értelmét vesztette a háború mint a győzelem eszköze. Abban a- küzdelemben, amelyet az enyhülésért a szocialista országok közösen folytatnak, nagy szerepe van az NDK-nak, annak az országnak, amely a két katonai szövetségi rendszer határán terül el. Épp ezért helyeseljük az állami szuverenitását és szocialista társadalmi rendszerét védelmező, egyszersmind az alkotó párbeszédre mindig kész cselekvő külpolitikáját. (Folytatás a 2. oldalon) Október — a közművelődés jegyében Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok Nógrádban
