Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Csomagológépek Szécsényből Céltudatos fejlesztés — Könnyebb, Kisebb fogyasztású gepek Hajózni hullámzásban A szécsényi termelőszövet­kezetben második éve ké­szülnek az SZCS jelzésű cso­magológépek. A négy alapgép­típust a svéd Iwema cég li­cence alapján gyártják több­féle változatban. A zsugorfó­liázó berendezések iránt azért is nagy — és egyre növekvő •— az érdeklődés, mert a ter­melőszövetkezet Poly-Pack ágazata valamennyi megren­delő igényének igyekszik ele­get tenni. A szerencsés csil­lagzat alatt született ágazat eredményességének másik oka, hogy az utóbbi időben a magyar ipar mind nagyobb gondot fordít a korszerű cso­magolásra, amely növeli ter­mékeinek piac- és verseny- képességét bel- és külföldön egyaránt. A megrendelők sorában éppen úgy ott van a konzerv­ipar, mint a kohászati, papír­ipari vállalatok, mint a cipő­gyárak, sörgyárak, vagy az élelmiszeripar és az építő­ipar. A szövetkezetben a jól át­gondolt fejlesztés egyik állo­másaként nemrégiben készült el az ötödik alapgéptípus a zsugorfóliázó automatából. Ugyancsak korszerűsítés alatt állnak a folyadéktöltő auto­maták, amelyeknél a fólia­hegesztés új módszerét kísér­letezték ki. A közeljövőben várhatóan por és granulátum töltésére is alkalmas automa­ta berendezéseket állítanak elő, mert ezek iránt is nagy érdeklődés tapasztalható. A távlati fejlesztési tervekben — a további versenyképesség és a takarékosság növelése ér­dekében — a gépek méreté­nek, ezzel együtt súlyának, valamint az energiafogyasz­tásnak a csökkentése a fő cél. Emellett a szécsényi fejlesz­tő mérnököknek meg kell ol­dani olyan problémákat, mint például annak kiküszöbölése, hogy a műanyag fóliák ne ta­padjanak egymáshoz és a tál­cás csomagolás is tökélete­sebb legyen az eddiginél. A további céltudatos mun­kához mindenesetre biztatást adhatnak azok a külföldi ér­deklődések, amelyek a külke­reskedelmi vállalatokon ke­resztül érkeznek Szécsénvbe. Már jelenleg is tárgyalások folynak az algériai, kínai, jugoszláv és szovjet megren­delőkkel, nem szólva azokról a megbeszélésekről, amelyek újabb licencek vásárlásával kapcsolatosak. A Poly-Pack ágazat két üzemének idei árbevételi ter­ve megközelíti a 40 millió fo­rintot, ami figyelembe véve, hogy 44 fő dolgozik két mér­nök irányításával az ágazat­ban, nem kis teljesítmény. Igaz, itt a nagyüzemben hely­ben, a nagylóci ipartelepen állítják elő a csomagoló­berendezések tetemes részét, a kapcsolószekrényeket pedig a KLIMAVILL GT gyártja, így a motorokon kívül úgy­szólván minden alkatrész sa­ját termék. A gyártásfejlesz­tés további fontos lépcsője lesz, hogy hamarosan egy he­lyen, egy üzemben folytató­dik a csomagológép-gyártás, a szécsényi termelőszövetkezet­ben. — OLYAN AZ EXPORT ná­unk, mint a tenger. Nem olyan sok, hanem olyan hullámzó — jellemzi találóan a külho­ni partnert célbavevő mun­kákat Szűcs József, a drégely- palanki Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet ter­melési osztályvezetője. Azt mondja a jó humorú osztályvezető, hogy, ha tavaly év elején valaki azt jósolta volna, miszerint a szövetke­zet 1983-ban 47 millió forint értékű dolláros exportot csi­nál — nos, akkor teli torok­ból kinevették volna. Mert hiszen képtelenségnek látszott akkor még, ami aztán év vé­gére valóságos tény lett, s, amiről utóbb gyakran meg­emlegették a palánki szövet­kezetét, mint kiugró export­teljesítményt nyújtó kollek­tívát. Az idei kilátások a tavalyi­tól szerényebb reményekre jogosították fel a Szondyt. Eszerint is tervezett a szövet­kezet: az éves 120 millió fo­rintos árbevételen belül 3 millió forint értékű szocialis­ta és 18 millió forint értékű tőkésexportot feltételeztek, ami bizony jócskán szolidabb keretek közt mozog, mint az előző évi produktum. Ám, ahogyan a tenger hul­lámzása hosszú időre előre aligha számítható ki, úgy van itt valóban az export: nem túl távol az esztendő végétől még mindig nehéz megjósol­ni, mi lesz az eredmény, bár Szűcs József nem kevesebbet mond, mint ennyit: — Még az is lehet, hogy az idei terv megduplázódik... Márpedig ez legalábbis any- nyit jelez, hogy az esztendő indulóján még szerény remé­nyek a későbbiekben igen­csak megizmosodtak. A kül­földi partner nem szívesen kötelezi el magát hosszú idő­re, így hát akár egyik negyed­évről a másikra is igen so- 'kat változhat a helyzet. KEMENCEBERENDEZÉ­SEKET hosszú évek óta szál­lít határon túlra a drégelvpa- lánki szövetkezet. A nyugat­német Ipsén, az osztrák Aiche- lin cég megbízható, jó vá­sárlója. Űj kapcsolatot vi­szont az ugyancsak nyugatné­met Degusza cég, az együtt­működés gyümölcsözőnek ígér­kezik, miután a nyugatnémet fél igen tekintélyes mennyi­ségekre tart igényt. Az igazán jó üzlet persze, a komplett gyártás és szere­lés, hiszen a haszon föle a végtermék szállítójáé. Ilyen­re az idén bolgár partnerrel tett szert a Szondy szövetke­zet: komplett kemencét készí­tettek, s szerelnek egy öntö­dével együtt készre bulgáriai megrendelésre. S. amit ugyan­csak érdemes még csinálni, az a külföldi szerelőmunka, ami­ben a drégelypalánkiaknak már jócskán van gyakorlatuk. — Áz NSZK-ban és Irakban dolgoznak idén szakembere­ink — közli Szűcs József. — Autógyárban szalag mellett, motorkerékpár-gyártásnál, il­letve repülőtér-építkezésnél. A külföldi munka mindig nagy erőpróba a kiutazóknak: aki nem állja a sarat, azonnal jö­het haza. Fegyelemben, morál­ban, tempóban, hozzáértés­ben egyaránt magasak a kö­vetelmények. Ezt tudja is mindenki, a magasra állított mérce még­sem szegi kedvét a külföldi munkára vállalkozónak. Az újdonság varázsa, a jó kere* seti lehetőség erős vonzerő —^ nem is szólva a szakmai tudás próbára tételéről, amiről az igazán képzett szakmunkás nem szívesen mond le. Míg beszélgetünk, a terme­lési osztályvezető közbevető- leg megjegyzi: a mai napon újabb tizenkét emberünk in­dul útnak, s a legfrissebb cso­porttal együtt már százan .tfo- vékenykednek útlevéllel a zse­bükben. Zömmel a BMW au-’ gvárban, mely létszámerősi- tést kért, behozandó a hosz- szadalmasra nyúlt munkabe-* szüntetés miatti kieséseket. így hát vab ok a bizako­dásra Drégelvpalánkon az idei exportteljesítményt illetően. Van, még akkor is, ha az első félévi eredmény gyengébbre sikerült a kelleténél. Akkor szűkösebb keretek közt moz­gott a teljesítményre .sarkal­ló alkalom, mosti viszont tá- gabb a mozgási tér. S, ami­kor a piaci viszonyokhoz va­ló rugalmas alkalmazkodás­ról beszélünk, az annyit is tesz, hogy legyen bár a hul­lámzás bármi erás, a felkí­nálkozó lehetőségre azonnal válaszolni kell. EZT ÉRVÉNYESÍTI a min­dennapok gyakorlatában a szövetkezet. Nem csekély szer­vező munkával, számtalan gyors intézkedéssel —, de ered­ményesen. S noha az eszten­dő felének zártával még csak 6 millió 700 ezer forint "olt az exportleljesítmény, július végéig már csaknem megdun- iázódott, s a partner külföldi munkára vonatkozó korrekt ígéretére alapozva nem illu­zórikus a tervszám megdup­lázódása sem. — széndi —■ STESZ-munkak a megyeszékhelyen Kétszázezer ipari 'A' Nyugat-Szibéí iába repü­lőgéppel szállított berendezé­seket már nagyon várták az ott dolgozó földgázbányászok. A ládák tartalma: az uren- goji lelőhely kitermelését megkönnyítő mikroprocesszo­ros rendszer. Ennek üzembe helyezésével jelentősen csök­kenthető a kitermelésben dol­gozók létszáma. A közeljövő­ben pedig a körzet másik je­lentős lelőhelyén — Jamburg- ban — olyan automata ki­termelő rendszer üzembe he­lyezését tervezik, amely tel­jesen emberi közreműködés nélkül működik. Itt már minden gázkitermelési fel­adatot robo.ok látnak el. A Nyugat-Szibériában — a világ koola;- és földgázter­melésének több mint egytize- dét adó körzetben — terve­zett kitermelések megvalósí­tása egyértelműen jelzi a szovjet roboíépítés kijelölt fő irányát. Nyugat-Szioériában állandó a magasan képzett szakemberek hiánya. Ennek egyik oka, hogy az Északi- Jeges-tenger közelsége miatt rendkívül nehezek az élet- és munkakörülmények. A robotok alkalmazására j elsősorban az egészségre ká- I ros, monoton, nehéz fizikai j munkafolyamatoknál kerül | sor. A Leningrad melletti ! petroQvoreci crugyárban j üzembe helyezett lóö robot j például évente 4 millió óra- i szerkezetet szerel össze. En- ■ nek megfelelően mintegy ezer dolgozó került más, általá­ban magasabb képzettséget igénylő és jobban fizetett munkakörbe. A szükséges szakmai továbbképzés költsé­geit. — a korábbi fizetés fenn­tartása mellett — a gyár fi­nanszírozza. I Az energiaracionalizálási pályázaton a beruházási bank­tól mintegy hárommillió fo­rint hitelt kapott az Élgép pásztói üzeme. így már ebben az évben teljesen helyettesí­tik a tüzelőolajat, amiből évi kétszáz tonnás mennyiséget használtak fel. Az összes be­ruházás hatmillió forintba ke­rül, a Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat a kivite­lonÁ. robot A szovjet robotgyártásra jellemző adat, hegy amíg 1983- ban a teljes ipari termelés növekedése 4 százalékos, ad­dig a robotgyártás növekedé­se 96 százalékos volt. Ez szá­mokban kifejezve 10,7 ezer darabot jelentett. 1990-ig a Szovjetunióban és a robotizáciőban résztvevő KGST tagországokban együt­tesen 200 ezer ipari robot üzemeltetésére kerül sor. Megkönnyítik az emberek munkáját, de nem fosztják meg őket a munkalehetőség­től. Teljes szakipari kapacitás­sal dolgozik ezekben a hetek­ben a STÉSZ a különböző salgótarjáni munkahelyeken, A szövetkezeti építőit néhány jelentős féladat befejezéseim-' közelednek, s az előzetes becslések szerint valamennyi határidőt tartani tudják. A Hársfa úton a tizenne­gyedik kőbeton húz átadása várható heteken belül. Ezt az épületet még az OTP rendel­te meg a ’szövetkezettől. A STÉSZ-esek még négy ha­sonló épületen dolgoznak je- len’eg a Hársfa úton. Az egyik — amelyet javarészt a szövetkezeti dolgozók kapnak majd meg — még idén de­cemberben elkészül: jelenleg szakiparosok ügyködnek rajta. További egynek a napokban áll össze a szerkezete, kettőt pedig most alapoznak. Jövő­re további kőbeton házak ké­szítéséhez látnak hozzá a szö­vetkezetiek a helyszínen. Hidegburkolók, melegbur- kolók, épületgépészek, laka­tosok és más szakiparosok ténykednek a hosszú évek óta tartó Mérleg úti épít­kezés utolsó elemén. A STÉSZ-esek elképzelése, hogy a fontos — többek közt a technika házát tartalmazó — épületet még az idén, az üzembe helyezéssel együtt rendelkezésre bocsássák. Mint*"y negyven-ötven ember munkálkodik e napokban az épületben és környékén. Hoz­zá!:’ital: már a tömbök kö­zötti tér burkolásához is a szakavatott dolgozók. A még kellő anyagok túlnyomó része már a helyszínen van; a na­pokban — mihelyt „visszajel­zést” kapnak — küldenek szállítóeszközt az úgynevezett keret nélküli üvegtáblákért, amelyekhez hasonlók jelleg­zetes részei a már elkészült ; épületeknek. Az igényes épír tőanyagdt az orosházi üveg­gyár állítja elő. Részleges átadását tervezik a háromszintes rendőrségi lé­tesítménynek a szövetkezeti­ek a fegyveres erők napjára; Ezt az épületet gyors munká­val, egy év alatt készítette el a STÉSZ gárdája. E munká­kon kívül még különféle üze­mi felújításokon fáradozik az erre kirendelt néhány mun­kacsoport. Az SKÜ-ben pél­dául rövidesen elkészülnek az ipari vízvezeték kiegészítésé­ben vállalt feladattal. A kife­jezetten ipari jellegű teen­dőkben is a határidők pontos betartására törekszenek a szövetkezeti építők. wsa Szülei szegény mezőgazda- sági munkások voltak, így az­tán Francia József is hamar megtanulta, amit legtöbb cse- iédgyerék Varsányiban. Az ínség nagy úr, eiiene tenni nem igen lehet mást, mint dolgozni látástói vakulásig. Ezt tette az apja is. így éltek a rokonok, szomszédok. Ép­pen csak befejezte az iskolát, ő is summádnak szegődött. Az idősebbek vitték magukkal Mezőhegyesre, aztán hogy nem akadt több munka, ha­zajöttek, Varsányba. — Mennyivel másképpen él az, aki nem vergődik nincs­telenül ide-oda az ország­ban. .. akinek biztos kenyér, szakma van a kezében, — mondogatta otthon egyre sű­rűbben a felserdült fiú. Nem is nyugodott addig, amíg el nem szegődött tanu­lónak egy kőművesmesterhez. Dolgozni ott is kellett, nem is keveset. Ám a munkával telt napok egyre közelebb hozták Francia József számá­ra a szabadulást, A mester­rel is megvolt, nem is kere­sett más munkát akkor sem, amikor megkapta a segédle­velet. A háború vége, az ország szabadulása Varsányban érte. Azok között volt, akik meg­érezték, a változás soha nem látott lehetőséget kínál az embereknek. Azoknak is. akik addig egyik napról a másikra tengették életüket, s a re­mény parányi szikrája sem i pislákolt bennük, hogy ez Jo^bitain a világot, az embereket [ fa ~c:a Józsefre emlékezve másképp is lehet egyszer. A Magyar Kommunista Párt varsányi szervezetébe az el­sők között lépett Francia Jó­zsef. Erejét megfeszítve dol­gozott, hogy a célok, az em­berséges élet, a szabadság mindennapi valóság legyen. Nem csak másoknak tanácsol­ta, hogy a közös munka az első lépés ezen az úton. Ami­kor 1948-ban megalakult a termelőszövetkezet, Francia József maga is aláírta a be­lépési nyilatkozatot. Lelkesedéssel, hozzáértéssel végzett munkája nem csak Varsányban szerzett neki tiszteletet. Nevét gyorsan megismerték Szécsényben, Salgótarjánban is. Munka­társnak hívták a Défosz me­gyei titkárságára. S amikora Kisterenyei Állami Gazda­ságban a munka során nem annyira az eredmények, sok-, kai inkább a gondok szapo­rodtak, Francia Józsefet ne­vezték ki igazgatónak. Ké­sőbb a salgótarjáni járási pártbizottságon dolgozott. Az ő feladata volt, hogy a gép­állomások jó körülmények között dolgozhassanak. Le­gyen elegendő gép, munkás­kéz, meg munka is a közös gaz­daságokban. Mindig is sokat adott arra, hogy amit tesz, azt a hozzá­értő ember szívével, fejével tegye. Munkája mellett ta­nult, ha csak tehette. Az el­lenforradalom idején az egy­éves központi pártiskola hall­gatója volt. Habozás nélkül fogott fegyvert, amikor a helyzet úgy kívánta, segített, hogy mielőbb helyreálljon a rend, a nyugalom, megindul­jon a munka. A járási, a megyei pártbizottság munka­társaként meg azon fárado­zott, hogy világosság gyúljon a megzavart fejekben is. Az­tán újra Kisterenyén dolgo­zott, az állami gazdaságban, majd Kishartyánban a terme­lőszövetkezet elnökének vá­lasztották. Nem csalódtak ben­ne. tudását, erejét a szövet­kezet, a tagok gyarapodására fordította. Nem is csodál­koztak a falubeliek, amikor egy niapon hazahívták Var­sányba Francia Józsefet, el­nök kell a termelőszövetke­zetnek. Akik munkájuk során meg­ismerték, tudták róla köte­lességtudó, munkáját becsü­lettel ellátó, emberséges párt­munkás, szövetkezeti vezető. Sokra becsülte azokat, akik tisztességgel tették a dolgu­kat, tanultak, arra töreked­tek, hogy holnap többek le­gyenek, mint tegnap voltak. Francia József maga is ilyen volt. Munkájáért, helytállásá­ért a legnehezebb időkben is, több elismerést kapott. A Magyar Szabadság Érdemérem^ a Munkás-Paraszt Hatalo­mért Emlékérem, a Szocia­lista Munkáért Érdemérem, a Felszabadulási Jubileumi Em­lékérem tulajdonosa volt, s a termelőszövetkezetek szerve­zésében, megszilárdításában végzett munkáját ugyancsak elismerték. Mindvégig meg­maradt szerény, becsületes embernek, aki hitte, hogy jobbítani a világot, benne az embereket csak munkával le­het. Szécsényben hunyt el. 1976 novemberében. Most. október 1-én lett volna hatvanéves. Francia József születésének évfordulóján az MSZMP var­sányi termelőszövetkezeti és községi alapszervezete tegnap Salgótarjánban, a központi temetőben emlékezett a párt elkötelezett harcosára. V. G. NOGRAD — 1984. október 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom