Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

Régi ízek Szirákró! X5/f; IVILÄG PROLETÁRJAI, EGYESUtJETEKI Kedveltek a gyógy- és fű- •zernövények a fogyasztók kö­rében. A természetes anya­gok iránti igényt érzik a Mátradrog Gazdasági Társa­ságnál is. Az 1984-rc terve­zett 18 millió forintos árbevé­teli tervüket már szeptember 30-án teljesítették a fokozott kereslet miatt. A Mátraaljai Állami Gazdaság, a bereeli termelőszövetkezet, a Mónim­pex Külkereskedelmi Vállalat és a Külkereskedelmi Bank Rt. egyesüléséből létrejött tár­saság másfél száz növény fel­vásárlásával és feldolgozásá­val, értékesítésével foglalko­zik. Termékeik hatvan száza­lékát exportálják. A hazai ve­vőket többek között a Com- paek Vállalaton, a Skála áru­házi hálózaton, a nagykeres­kedelmi füszérteken keresztül látják el. Slágercikkük az üveges csomagolású íüszerkol- lekció és az ötletes, fűszerőr­lőben kapható ízesítöanyag. A magyaros konyha elfelejtett aromáit a pásztói állami gazdaság sziráki telepén töl­tik flakonokba. Képünkön: Hajdú Zsuzsanna a töltőgép­nél, valamint Kollár Mária fűszerőrlővel. kulcsár -— T 'A XXII. országos egészségnevelési tudományos konferen­cia ma kezdődik Budapesten a Duna Intercontinental Szál­lóban és péntekig tart. Témája: az egészségnevelés szere­pe az alapellátásban és az életmódból adódó kockázati té­nyezők. A konferencián a két témát együttesen tárgyalják. Ezek időszerűségét az adta, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet 1978-as alma-atai dekorációjában az egészség- ügyi gondozás elsődleges szerepét hirdette meg. Ez a prog­ram a fejlett országok egészségügyében — a civilizációs ártalmak és az életmódból adódó kockázati tényezők sza­porodása miatt — igen fontos feladat. Hazai egészségügyi ellátásunk gondjainak megoldásában alapvető, hogy meny­nyire tudjuk az egészségügy szerkezetében az alapellátást minden tekintetben olyan szintre emelni, hogy feladatának meg tudjon felelni. Szükséges az is, hogy a gazdasági-poli­tikai tényezők és a társadalom csoportjainak szerepét, va­lamint feladatát szintén világosan megfogalmazzák. A konferencia alapvető tárgyalási formája a munkacso­portok keretében zajló vita. Ebben Nógrádból három kör­zeti orvos, és a megyei KÖJÁL két egészségnevelője vesz részt. Az öt egészségügyi alapellátásnak megfelelően: kör­zeti egészségügyi szolgálati, körzeti gyermek- és iskola­egészségügyi szolgálati, üzemegészsiégügyi szolgálati, fogá­szati és gyógyszerészeti munkacsoportok tevékenykednek az adott szakma, valamint az egészségnevelés egy-egy képvi­selőjének vezetésével. A körzeti egészségügyi szolgálati munkacsoportban várhatólag előadást tart dr. Csonka Má­ria bátonyterenyei felnőttkörzeti orvos „Indokolt és indo­kolatlan orvoshoz fordulás” címmel. Minden megyéből egy-egy tematikus kiállítással is kirukkolnak. Nógrádból az „Egészségnevelés a bőr- és nemibeteg-gondozó intézetben” című kiállítás tekinthető meg. Egy-egy munkacsoportban 20—25 ember — orvosok, egészségügyi szakdolgozók, művelődési szakemberek, tár­sadalmi szervezetekben, a tömegkommunikációban, gazda­sági, szolgáltató szervekben dolgozó — vesz. részt. A munkacsoportok feladata, hogy a megadott fő témák­ban (dohányzás, korszerű táplálkozás, túlzott gyógyszerfo­gyasztás, fizikai aktivitás) saját szakmai területük egész­ségnevelési gondjait vitassák meg. Ennek alapján olyan reális, konkrét állásfoglalásokat, javaslatokat, ajánlásokat dolgozzanak ki, amelyeket a tanácskozás záróülésén plénum elé terjesztenek, megjelölve, hogy a javaslatokat mely egészségügyi, politikai, gazdasági, szolgáltató, vagy társa­dalmi szerv, intézmény számára tartják szükségesnek to­vábbítani. A tanácskozás témáját az Egészségügyi Világszervezet európai irodája oly jelentősnek tartja, hogy az országos konferenciával egyidejűleg nemzetközi szemináriumot is szervez Budapesten. A szeminárium szervezésére a magyar Egészségügyi Minisztériumot kérte fel. A bevezető referá­tum megtartására a magyar Országos Egészségnevelési In­tézetet jelölte ki, hogy mutassa be a magyar egészségnevelés egészségügyi ellátásban betöltőt^ igen fontos szerepét. izeizi nyamdász-szakszervEzeti tanácskozás Nyolc ország nyomdász­szakszervezeti vezetőinek részvételével kétnapos ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten. A Nemzetközi Grafikai Szövetség és a Szak- szervezeti Világszövetség nyomdaipari állandó bizott­sága közös munkacsoportjá­nak belga, finn, francia, NDK- és NSZK-beli, olasz és svájci, valamint magyar küldöttei megvitatták, hogy milyen gondolatok jegyében hívják össze jövőre az európai nyom­dászszakszervezetek konfe­renciáját. A konferencia középpont­jában a szak.szer vezetekne« a munkanélküliség elleni harc áll. NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES* MEG VEI TAN AOS LAPJA, t. XL. ÉVF., 250. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1534. OKTÓBER 24., SZERDA Köpeczi Béía sajtótájékoztatója A közművelődés időszerű kérdéseiről Köpeczi Béla művelődési miniszter kedden a Parla­mentben a közművelődés időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elsősorban a közelmúltban megrendezett közművelődési tanácskozás tapasztalatainak tükrében elemezte a közmű­velődés általános helyzetét, aktuális feladatait és a fej­lesztésre vonatkozó elképze­léseket. Többek között megállapítot­ta: a közművelődés állapotá­nak megítélése és vizsgálata napjainkban különböző néző­pontokból végezhető el, -attól függően, hogy annak miiyen szektorát, rétegét és célját emeljük ki. Különböző abból a szempontból is, hogy mi­ként látjuk a demokrácia kö­vetelményeinek érvényesülé­sét. Hangsúlyozta, hogy a meg­ítélés sokfélesége természetes és szükségszerű, de minden kulturális politika számára hasznos és elengedhetetlen a vélemények olyan ütközteté­se, amelyből kialakulhat az objektív kép. Ha ezt nem tesz- szük, akkor sem feladatokat, sem programot nem tudunk adni. Köpeczi Béla kiemelte, hogy ma a fő kérdés: volt-e hala­dás az utóbbi tíz évben a közművelődésben, vagy pe­dig stagnálás és visszaesés jellemzi az eltelt ’ időszakot. Határozottan leszögezte, hogy a 'tények azt mutatják: előre­léptünk. Ezt bizonyítja többek között az iskolai végzettség alakulása is. hiszen jelenleg már az érintett korosztályok 95—96 százaléka elvégzi az általános iskolát es a közép­fokú képzésben részt vevők ará­nya — a szakmunkásképzés­sel együtt — 78—80 százalék. Márpedig az iskolai végzett­ség meghatározó a személyi­ség egészének kulturális ér­deklődésében. Nem véletlen, hogy az új oktatásfejlesztési program ebből a tényből in­dul ki. A közművelődés és a közoktatás összetartozó kate­góriák, s ebből a tényből ter­mészetszerűleg kell következ­nie az együttműködés széle­sebb és megalapozottabb kö­vetelményének. (Folytatás a 2. -oldalon) Javítani a termelés-gazdálkodás eredményeit a kohászoknál Ilyenkor, az esztendő utolsó hónapjaiban a szokásosnál is jobban figyeljük a napi, heti termelési adatokat. Azt, hogy miként alakul az anyagellátás, a termelés, a kiszállítás, tel­jesülnek-e az év elején elkés zített tervek. így van ez a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is, ahol az év eddig el­telt időszakában sem voltak híjával a nehézségeknek és a gondoknak, s most sem mon dhatjuk el, hogy nagyon nyu­godtan nézhetnek az év vége elé. A megye egyik legnagyobb ipari vállalata a szokásosnál nehezebben teljesítette három­negyed éves tervét, ami ér­zékelhető az eredményeken is. A vállalat a mennyiségi ter­vét 96,5 százalékra teljesítet­te, míg az értékterv teljesíté­se valamivel jobb, 97,2 szá­zalék. A háromnegyed éves telje­sítés nem kielégítő, mivel a kísérleti bérgazdálkodásban részt vevő vállalatnak ennél jobb eredményeket kellepe produkálnia. Ez az eredmény nincs összhangban a vállalat- vezetés elképzeléseivel sem. Noha a háromnegyed év fo­lyamán objektív nehézségek is jelentkeztek, a szerényebb eredmények okát nem itt kell keresni. Nagyon sok múlt és múlik a dolgozókon, a kollek­tívákon, a munkafegyelmen, a munka szervezettségén. Ha a vállalat termelő gyár­részlegeit tekintjük, akkor a legkedvezőbb a helyzet a hen­germűben, ahol alig 1 száza­lékkal maradtak el a száz- százalékos tervteljesítéstől. A hengerműben az alapanyag-el­látás zavarai mellett közre­játszott az a kellemetlen kö­rülmény is, hogy keresleti okok miatt visszaesett a DE- XION—Salgó szerkezeti elemek termelése. Igaz, a gyárrész­leg lemaradása nem jelentős, de tény. A kovácsoló gyárrészleg a termelési tervét a vállalati át­lag fölött teljesítette vala­mennyivel. Ebben a gyárrész­legben a folyamatos gyártás­hoz szükséges alapanyag és rendelésállomány mellett szükséges a megfelelő szer­számkészlet is a jó eredmé­nyekhez. Alapanyag-ellátási rendezetlenségek is hátráltat­ták a munkát. Gondot jelent, hogy az év hátralevő hetei nem elegendőek egyes ter­mékek tervezett mennyiség­ben történő legyártásához, a dolgozók igyekeznek javítani eredményességükön. A legnagyobb termelőegy­ségben, a huzalmű gyárrész­legben sem volt zavartalan az alapanyag-ellátás, s hozzájárult a lemaradáshoz a COi-es vé- dőgázas hegesztőhuzalok alapanyagának kifogásolha­tó minősége. A szöggyártásJ ban pedig az új szögverő gé­pek működésének zavarai okoztak lemaradást. A bátonyterenyei feldolgo«’ zó gyáregység mondhatja ma-J gáénak a legjobb háromne­gyed éves eredményt. A ko­rábbi problémák megoldód­tak, mivel ennek a részleg-) nek a termékei iránt a leg-) nagyobb a kereslet, ami meg­mutatkozik a rendelésálloJ mányban. Alig több, mint két hónap van még hátra az idei esz-) tendőből, ennyi az időbeli le-i hetőség, hogy a kohászati üze­mek javítson a termelés, a gazdálkodás eredményein. A gyárrészlegek felmérték a helyzetüket, a lehetőségeket és intézkedési tervbe foglal­ták, mit kell tenni az év vé­géig. Többek között ezek a teendők, s végrehajtásuk ka­pott nagy figyelmet az októ­ber 24-i termelési tanácskozá­sokon, ahol a vezetők a dolgo­zókkal vitatták meg a fel­adatok következetes végre­hajtásának fontosságát és mó­dozatait. A kohászati üze­mekben számítanak a munka­versenyben részt vevő dolgo­zókra, a szocialista brigádok­ra is, akik a korábbi évek­ben már számos esetben bi­zonyították, szerepük alap­vető fontosságú a vállalat éle­tében. Nemzetközi kooperáció a hústermékek exportjának fokozására Kooperációs megállapodá­sok életre hívásával segíti az élelmiszerek, húsfélék piac- képességének fokozását a TERIMPEX. így olyan kor­szerű technológiákhoz, gé­pekhez, alapanyagokhoz, gyár­tási eljárásokhoz juttatja az üzemeket, amelyek hozzájá­rulnak a termelés színvona­lának emeléséhez, a legkere­settebb termékek gyártásá­nak megindításához. Jelen­leg 16 nemzetközi kooperá­ciós szerződés alapján ter­melnek, illetve dolgoznak lel húst a hazai vállalatok, gaz­daságok. Az együttműködésekkel — részben a külföldről behozott gépsorokon — a partner igé­nyeinek megfelelő termékek gyártását kezdhették meg. Ily módon az együttműködés valamennyi résztvevője meg­találja számítását: a hazai vállalat előrelép a technikai rejlesztésben, a TERIMPEX több exportárualaphoz jut, a külföldi cég pedig — részben gépei ellenértékeként — ga­rantáltan kiváló minőségű árura talál. Így van ez a bús- és a baromfiipar több vállalatánál, ahol a kooperá­ció keretében átvett modern gépekkel egész sor új export- terméket állítanak elő. A cso­magolás színvonala is ja­vult. Ezekben a napokban a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatnál szerelik azokat a berendezéseket, amelyeket cvájci partner adott át más­fél millió márka értékben. Az üzemben szeletelt pulyka­mell készül majd. A tíz év­re szóló kooperációs megál­lapodás szerint a terméket évente kétmillió márka ér­tékben — legalábbis Svájc­ban — kizárólag a partner­cégnek adja el a TERIMPEX. •Más kooperációban a hazai üzemek olyan tenyészállatok­hoz jutnak, amelyek egyes tulajdonságaikban felülmúl­ják az itthoni hasonló fajtá­kat. A Baranya megyei Ba­romfifeldolgozó és Forgalma­zó Közös Vállalat és a TE­RIMPEX francia céggel álla­podott meg a nálunk is­mert fajtáknál nagyobb má­jat, értékesebb húst adó mu- lard fajhibrid tenyészállo- mányának és tartástechnoló­giájának átvételében. A pé­csi vállalat állattartó partner­üzemei az idén 250 ezer, jö­vőre pedig 400 ezer ilyen hib­ridkacsát nevelnek ieL A feldolgozott árut főlég a fran­cia cég vásárolja meg. A ter-J vek szerint hamarosan har­madik piacon is értékesítik majd a kacsahúst, -májat. Ha­sonló jellegű a kecskeméti baromfifeldolgozó, a TERIM­PEX és a Palotási Állami Gazdaság együttműködése is: a külpicon legkapósabb, csök­kent zsírtartalmú, vörös hú­sú barbari kacsa elterjesz­tésére kötöttek szerződésig szintén francia céggel.. Előkészítés alatt áll egy újabb együttműködés; a Hús­ipari Tröszt, a TERIMPEX és az egyesült államokbeli Atalanta cég közös vállalatot kíván életre hívni. A terv szerint együttes kutatási prog­rammal évente 8—10 új ter­méket fejlesztenek majd kij

Next

/
Oldalképek
Tartalom