Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

Olésezett az SZKP KB .Széles körű intézkedés a mezőgazdasági termelés növelésére Október 23-án Moszkvában ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Az ülésen áttekintették az országos élelmiszeralap fo­lyamatos növelését célzó ön­tözéses gazdálkodás és az ön­tözött földek hatékonyabb hasznosítása hosszú távú prog­ramjának kérdését, amelyről Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának itagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke tartott beszámolót. A napirendi kérdésről ha­tározatot fogadtak el. A ha­tározat szövegét nyilvános­ságra hozzák a sajtóban. Az SZKP Központi Bizott­ságának ülésén mondott be­szédében Konsztantyin Cser- nyenkó bejelentette, hogy a Szovjetunióban újabb széles körű intézkedéseket kívánnak foganatosítani a mezőgazda- sági termetes fokozottabb belterjessé tételére és egy át­fogó talajjavítási program megvalósítására. Az SZKP KB főtitkára em­lékeztetett rá, hogy a Köz­ponti Bizottság két évvel ez­előtt hagyta jóvá a Szovjet­unió élelmiszerprogramját, s ma már kimutatható, hogy az azóta eltelt időszak szá­mottevő eredményeket ho­zott. 1983-ban a Szovjetunió történelmének eddigi legna­gyobb mezőgazdasági terme­lését érte el. A mezőgazda­ság számára azonban tovább­ra is kulcsfontosságú problé­ma a gabonatermelés állandó növelése Ugyancsak kiemel­kedően fontos, hogy az állat- tenyésztésben meginduljon a tartós, gyors ütemű fejlődés. A feladatot a mezőgazdasági termelés belterjessé tételével és a nagyüzemi módszerekre való átállításával lehet telje­síteni. Magyar felszólalás az ENSZ-hen Az ENSZ-közgyűlés dekolo- nizációs bizottságában a kül­földi gazdasági érdekeltségek­ről folyó vitában felszólalt dr. Somogyi Ferenc, hazánk képviselője. A magyar képviselő aláhúz­ta, hogy az önkormányzattal nem rendelkező területeken a külföldi monopóliumok ki­zsákmányoló tevékenysége akadályozza a függetlenség megszerzését, a népek önren­delkezési jogának érvényesü­lését. Elítélte a fajüldöző dél­afrikai rezsimet Namíbia meg­szállása és a terület termé­szeti kincseinek lelkiismeret­len kizsákmányolása miatt és követelte a Namibiára vonat­kozó ENSZ-határozatok ké­sedelem nélküli végrehajtá­sát. (MTI) A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko szólt arról, hogy a mezőgazdasági terme­lés még mindig elmarad a szükségletektől. Az SZKP Központi Bizottsága ezért tartja szükségesnek egy szé­les körű talajjavítási program megvalósítását. Ügy tekinti ezt, mint a mezőgazdasági termelés további növelésének egyik döntő tényezőjét. A Szovjetunióban viszonylag rö­vid idő alatt másfélszeresé­re kell növelni az öntözött és lecsapolt mezőgazdasági területek nagyságát. Mindez végeredményben azit jelenti, hogy a mezőgazdasági termés csaknem fele mentesül az időjárás hatásaitól. Létre kell hozni több nagyüzemi termelést folytató és garan­tált terméseredményt nyújtó mezőgazdasági területet is. A továbbiakban Csernyenko szólt arról, hogy a széles körű talajjavítási programot első­sorban az ország déli terü­letein valósítják meg, ahol megfelelő termőföldek állnak rendelkezésre, kedvező az ég­hajlat és az időjárás, ren­delkezésre áll a szükséges munkaerő, s mindez lehetővé teszi, hogy rövid időn belül a maximális eredményt érjék el. Végezetül Konsztantyin Csernyenko megállapította, hogy a szovjet gazdaság idei eredményei nem lesznek rosz- szak. Javulnak a minőségi mutatók, emelkedik a szov­jet emberek életszínvonala. Ugyanakkor még több üzem, gazdaság, a népgazdaság sok ágazata lehetőségeinél keve­sebbet teljesít. (MTI) Köpeczi Béla sajtótájékoztatója fFolytat&s az 1. oldalról)' Az iskolai végzettség emel­lkedésének egyébként statisz­tikailag is igazolható követ­kezményei vannak a könyv- vásárlások, vagy a múzeum­látogatások számának emel­kedésében, illetve a rádió- és tévéműsorok nézettségi mu­tatóinak alakulásában —han­goztatta. A mennyiségi ada­tok tendenciákat is mutatnak, s utalnak egyes minőségi és tartalmi problémáikra. Két­ségtelen ugyanis, hogy néhány művelődési ágazatban vissza­esés tapasztalható: csökken a mozilátogatók száma, stagnál a színházba és koncertre já­rók köre. Azonban még a fejlődő területeken is felme­tására és életmódjára hatnak, egyre gyakrabban jönnek lét­Ezen a téren jelentős szem­léletváltozás figyelhető meg, de a művelődési tárca veze­tője ezúttal is felhívta a fi­gyelmet az aktív bekapcsoló­dás fontosságára. Ugyanis nap­jainkban egyre inkább igény, hogy az emberek a kultúrá­nak ne csak passzív befoga­dói, hanem aktív résztvevői legyenek. Szólt a gazdaság és a kul­túra kapcsolatáról is. Megál­lapította, hogy nagyobb anya­gi erőforrásokra volna szük­ség, ám a gazdaság általános helyzete ennek határt szab. Kétségtelen az is, hogy az 1968-as gazdasági reform he­re különböző egyesületek és klubok. Közösségek alakul­nak, nő a közművelődésben résztvevők aktivitása. Kérdés azonban, kell-e ezeknek a kö­zösségeknek a szakmai, mód­szertani támogatás, s milyen legyen például az engedélye­zési eljárás, vagy a félügye­let tartalma. E problémát mintegy összefoglalva hangoz­tatta: e sokféleséget nem sza­bad korlátozni, de javítani az irányítást, és egységes elveket érvényesíteni a művelődés- politikában ; eszmékkel és szakmai tudással irányítva az intézményeket. Végül aktuális feladatokról szólva megállapította, hogy a vezetése után nem gondoltuk rül a minőség problémája, te- végig, hogy miként reagáljon közművelődési tevékenységben ’ * ■* ~ *" ‘ a kultúra tartalmi kérdéseit szükséges előtérbe állítani, különösen azokat, amelyek a befogadás mozzanatára irá­nyulnak. Meg kell tenni min­dent a gazdaság és a kultú­ra közötti komplex kapcsolat kialakítása érdekében, hogy ezek egymást kölcsönösen se­gítsék. Űj koncepciót alakíta­nak ki, meghatározva az ér­tékek befogadása és az álta­lános művészetpolitikai ci­hát: milyen témák felé for- a kultúra a gazdasági élet dúl a közönség, befogadja-e a változásaira. Napjainkban fi- nagy kulturális értékeket, vagy gyelerabe kell venni, hogy a olyan produktumokat választ, közművelődés nemcsak az ál- amelyek kizárólag a szóra- lami dotációból él, hanem a koztatóst szolgálják. közönség pénzéből is, s mind­A szórakoztatás Iránti igény ez nemcsak gazdasági,'-hanem önmagában még nem elité- tartalmi kérdés is. Elsősorban lendő — szögezte le a minisz­ter. Az igazi gond másutt van: e művek is gondolato­kat, bizonyos életmintákat az állami intézményekben kell megjavítani a gazdasági munkát, mert nem mondha­tunk,, le arról, hogy. a jót, a közvetítenek. De milyen le- művészileg, esztétikailag ér­gyen a szórakoztatási kultú- tékesebbet kínáljuk. Pillanat- vek érvényesítése érdekében ra? Kétségtelen, hogy az el- nvilag alig van olyan kultú- szükséges állami feladatokat, múlt tíz évben a szabadidő- rális tevékenység, amit nem . felhasználás szokásai sokat dotálunk, de meggondolandó változtak, bár igaz az is, hogy például, hogy mennyi pénz e változás mértékét néha el- jusson a különböző, viszony­Barátaink életéből Lengyel kisautógyár Sikerek, gondok, tervek A hetvenes években az el­sősorban idegenforgalmi érté­keiről és több mint kétszáz éves ipari hagyományairól is­mert Beszkid-hegység Len­gyelország leglendületesebb fejlődő járműipari központjá­vá lépett e:lő. Az 'itt felépült autógyárnák 11 üzemegysége és mintegy 30 000 dolgozója van. A Bielsko-Bialában és Tychyben működő üzemek legjobb éveiben a szerelősza­lagokról naponta 800 gépko­csi — évente negyedmillió! — került le. A tervezettnél egy évvel ko­rábban, 1976-ban kezdődött a Fiat 126 p kiskocsi exportja. Egy évvel később hozzáláttak az új motor szériagyártásá­hoz, kidolgozták a kis Fiatok komfortosabb modelljeit, va­lamint a rokkantak számára konstruált gépkocsit. A Fiat 126 p egymilliomodik hajtó­művét 1979 januárjában gyár­tották le, s ugyanez év máju­sában — két esztendővel a kitűzött határidő előtt —en­nek exporjával törlesztették a gyár építésére felvett hitel utolsó részletét is. A millio­modik gépkocsi 1980-ban ke­rült le a szerelőszalagról. Kül­földre eddig 112 000 kiskocsit adtak el. Az üzem — lengyel nevén az FSM — története azonban nem volt csupán a sikerek sorozata. A nyolcvanas évek elején meginogtak, megsza­kadtak a kooperációs kapcso­latok, elfogyott az alkatrészek és a részegységek vásárlásá­hoz nélkülözhetetlen deviza. Ennek következtében a Fiat 126 p gyártása —, amely 1980- ban éVi 214 000 darabot tett ki — 1981-ben 150 000-re, 1982-ben 156 000~re csökkent. Az üzem megkezdte a harcot a termelés fokozásáért. Az át­szervezéseknek és módosítá­soknak köszönhetően az el­múlt évben a szerelőszalagról már 187 000 kiskocsi gördült le, s az idei éves tervben már 200 000 darab előállítása sze­repel. Két évvel ezelőtt megkez­A kis Polski Fiatok a szerelőszalagon .és az utcán találjon, akik átsegítik a gyár­tás beindításának nehézsége­im”. A gépkocsigyárban 1982-től aktívan tevékenykedik a szak- szervezet. A különböző gyár­egységek képviselői létrehoz­ták az üzemkombinát szak­szervezetét, amely az FSM igazgatóságával megtárgyalja az egész kollektívát érintő kérdéseket. Brygida Kamel, dődött a gépkocsi motorjának \ az üzemi szakszervezet titká- ^ szerkezeti korszerűsítése, s en­nek eredményeképpen 1983- ban az üzemanyag-takarékos Fiat 126 pE gyártása is. Ez a kocsitípus 100 km-en 5,5 liter benzint fogyaszt, azaz 1 liter­rel kevesebbet, mint a koráb­ban gyártott modell. „Az FSM szakemberei — mondja Jerzy Siemianowska műszaki és fejlesztési igazgatóhelyettes — már elkészítették a korsze­rűbb, az üzemanyagot még takarékosabban hasznosító gépkocsi prototípusát. Áram­vonalas karosszériája azOpel- Juniorra hasonlít, a réginél hosszabb és szélesebb, üzem­anyag-fogyasztása 4 liter lesz száz kilométerenként. A je­lenlegi gazdasági nehézségek szükségessé teszik, hogy az üzem megfelelő partnereket ra a következőket mondja: Már eddig is számos ered­ményt értünk el a szakszer­vezeti munkában. Kidolgoz­tuk a hatékony teljesítmény- bérezési rendszert, amit el­fogadtak dolgozóink. Üdülő­inkben javultak a pihenési feltételek, jó volt a gyermek- üdültetés szervezése, az NDK- val devizamentes üdülési cse­rére vonatkozó megállapodást írtunk alá. Ezek a kezdemé­nyezések és a konkrét ered­mények hozzájárulnak a szak- szervezet tekintélyének és be­folyásának növekedéséhez. Természetesen igen sok még a teendő: a dolgozók lakás­hoz juttatásának segítése, az üzemi kulturális tevékeny­ség fejlesztése, bérezési *■' kér­dések és így tovább. Az FSM sok külföldi part­nerrel tart fenn kapcsolatot. A megbízható és jó partnerek közé tartozik Magyarország. Már 1973 júliusában lengyel— magyar kooperációs szerződést írták alá, amelynek értelmé­ben a magyar fél az FSM-nak dugattyúkat, hangjelzőket, fe- szü itségszaibályozókat, ab 1 a k- tör löket, gyújtóberendezése­ket, s más alkatrészeket szál­lít. Ezek fejében a magyar fél kis Fiatokat kapott. A ki­lencéves kooperációs kap­csolatok időszakában a ma­gyar gépkocsipiac több mint 40 ezer kis Polskival gyara­podott. Az idén Magyarország­ra 4000-nél több kis Fiat ér­kezik. A kooperációs szerző­dés két év múlva lejár. Ered­ményeivel mindkét fél elége­dett, s a szerződést a lengye­lék további öt évre szándé­koznak meghosszabbítani. Mi több, bővülni fog a Lengyel- országnak szállított termékek köre: a kis Polskiknak ma­gyar gyártmányú kormány- zárás ön,indítójuk s javított változatú visszapillantó tük­rük lesz. Stanislaw Mol túlozzák. A könyvkiadásban például kétség kívül jelen van a lektűr, vagy a best­seller, ugyanakkor megfigyel­hető az is, hogy folyamatosan látnak napvilágot klasszikus művek. Sok helyen egyfajta arisztokratikus elzárkózás fi­gyelhető meg a szórakozta­tás kapcsán — tette hozzá. A sajtótájékoztatón Köpeczi Béla érintette a mindennapi kultúra kérdését is. Ez a té­ma a közművelődési tanács­kozáson figyelemre méltó he­lyet kapott, s ezúttal az is megfogalmazódott, hogy se­gíteni kel! a legelemibb köz­gazdasági, jogi, erkölcsi és környezetvédelmi ismeretek továbbadását, amelyek az em­berek mindennapi magatar­lag szűk rétegeket érintő kí­sérletekre. A kulturális kisvállalkozá­sok hatóköre szűk. Mind­azonáltal bizonyos korrekci­ókkal, fellépve a szélsőségek ellen, szükség van reájuk, fő­leg ott, ahol kiegészítenék va­lami hiányzót. Türelmesen meg kell várni, hogy milyen eredményeket hoznak létre e vállalkozások. A demokrácia és az irányítás témaköre ugyancsak a köz- művelődés egyik legaktuáli­sabb kérdése — hangsúlyoz­ta. Az állami kulturális intéz­ményrendszer az utóbbi idő­ben decentralizálódott, s job­ban figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket. Megfigyelhető az is, hogy NÓGRÁD — 1984. október 24., szerda Nicaragua: Ötvennégy összecsapás október első felében Október első felében ötven­négy összecsapás történt Ni­caragua különböző részein a sandinista hadsereg alakula­tai és az országba betört fegy­veres ellenforradalmárak kö­zött. Egy hétfőn nyilvános­ságra hozott katonai jelentés szerint a harcokban 139 ellen­forradalmár vesztette életét, 26 megsebesült, 21 pedig fog­ságba került. A hadsereg 98 főnyi vesz­teséget szenvedett halottak- sok időpontjának közeledtével ban és sebesültekben. Az el- várható, hogy áz amerikai lenforradalmárok emellett titkosszolgálat, a CIA által több mint 70 védtelen embert irányított ellenforradalmárok gyilkoltak le, illetve sebesí- a katonai akciók kiszélesité- tettek meg. sével megpróbálják I jhetet­Az említett időszakban 34 lenné tenni a szavazás meg- alkalommal sértették meg tartását. Nicaragua légterét Honduras A Nicaraguái Független Li- és Costa Rica felől behatoló berális Párt (PLI) veze őségé különböző katonai repülőgé- úgy döntött, hogy a párt nem pék. vesz részt a november 4-i ál­Jelenleg az ország észak- talános választásokon — je- nyugati részén fekvő Esteli lentette be hétfőn Managuá- város körül dúlnak a leghe- ban Virgilío Godóy, a PLI el- vesebb harcok. A Managuá- nöke sajtóértekezletén. A tói 150 kilométerre levő Es- PLI a novemberi választá- teli Nicaragua északi részé- sokra korábban bejegyzett hét nek legfontosabb városa. , párt közül az első, amely a A november 4-re tervezett távolmaradás mellett határoz­ni caraguai általános választá- ta el magát. Godoy szerint „nemzeti pár­beszédre” van szükség Nica­ragua legégetőbb problémái­ról — ezért követelte a vá­lasztások elhalasztását. A hét párt a múlt héten egyébként már megállapodott egy ilyen párbeszéd megkezdéséről. Magyar—jugoszláv parlamenti tárgyalások Kedden az Országházban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások az országgyűlés és a jugoszláv parlament hazánk­ban tartózkodó küldöttsége között. A két tárgyalócsopor­tot Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, illetve Dusán Alimpics, a Jugoszláv SzocU a,lista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöke vezette. A megbeszélésen tájékoz­tatták egymást a törvényhozó testületek tevékenységéről, az előttük álló feladatokról. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom