Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

Elnökielöltek vitáid Reagannak nincsenek elképzelései a leszerelésről Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Vasárnap este Kansas Ci­tyben tartották meg az ame­rikai elnökjelöltek második televíziós vitáját. Reagan és Mondale más'fél órás vitája lényegében nem hozott új elemeket: mindkét jelölt a korábbiakban már sokszor elhangzott nézeteit ismételte meg. A vita fontosságát már- csak azért is inkább az el­nöknek a legutóbbi hasonló találkozó során mutatott gyengébb szereplése hatá­rozta meg. Most azt kellett igazolnia, hogy nem vesztet­te el ,<elnöki képességeit”. Mondale számára viszont — mivel a legkülönbözőbb köz­vélemény-kutatási adatok sze­rint még mindig jelentős hát­ránya van Reagan elnökkel szemben, — alig két héttel a választás előtt ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy lényegében az egész ország­hoz szóljon. A vita középpontjában a leszerelés kérdései álltak. Reagan most is azt mondotta, hogy végső célja a nukleáris fegyverek teljes kiiktatása, de semmiféle új elképzelést nem ismertetett, s nem adta tanú- jelét annak, hogy esetleges újraválasztása után határo­zottabban próbálna előbbre lépni. Ismét arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai erejének megerősí­tését tekinti e téren kiindu- lónontnak, s határozottan védelmébe vette űrfegyver­kezési terveit. Mondale — bár ő is az l,amerikai erő” hívének val­lotta magát —, élesen támad­ta az űrfegyverkezési prog­ramot, azt hangoztatva, hogy az a fegyverkezési verseny újabb és minden eddiginél veszélyesebb szakaszát hoz­hatja magával. Azt is aláhúz­ta, hogy a második világhá­ború óta egyedül Reagan kormánya idején nem történt semmiféle előrehaladás a fegyverzet korlátozása terén. Újra hangoztatta, hogy híve a nukleáris fegyverek, „kölcsö­nös és teljes mértékben ellen­őrizhető” befagyasztásának. Reagan a vitában fenntar­totta pllenséges nézeteit a Szovjetunióval szemben, de — korábban sokszor kifejtett álláspontját valamelyest mó­dosítva,' — azt mondotta, hogy „realista” módon kell megítélni a helyzetet, s mivel a két ország egyaránt képes a pusztító háború kirobban­tására, megegyezést kell ke­resniük egymással. Erről azon­ban nem mondott semmi konkrétumot. Mondale meg­ismételte, hogy megválasztá­sa esetén évenkénti csúcsta­lálkozót javasolna a szovjet vezetésnek a nemzetközi kér­dések megvitatására. A demokrata elnökjelölt élesen támadta a kormány közép-amerikai, különösen nicaraguai politikáját, ki­használva azt a lehetőséget, amit a CIA által a nicara­guai ellenforradalmárok szá­mára készített kézikönyv kö­rüli botrány adott. Reagan igyekezett ez ügyben elhárí­tani a felelősséget a kormány­zatról, de azt mondotta, hogy a könyv vázlatát „a CIA nicaraguai képviselője” hagyta jóvá, ezzel mintegy .elismerve, hogy a kontrákat az amerikai kémügynökség a helyszínen irányítja. Később gyorsan visszavonta ezt a ki­jelentését, úgy helyesbítve, hogy a könyvet a CIA-nak egy „a térségben lévő” képvi­selője hagyta jóvá, de állító­lag ő is ;,kihúzta” a gyilkos­ságokra uszító és azok mód­szerét tanító részeket, ame­lyek „tévedésből” kerültek a könyvbe. Egyetlen szóval sem ítélte azonban el a titkos háború folytatását. Mondale erkölcstelennek minősítette ezt a háborút, s a közép- amerikai problémák megol­dására a békés diplomácia alkalmazását sürgette. A Közel-Kelet témái közül csupán ai Libanonban ameri­kai célpontok ellen elkövetett merényletekről folyt vita, az érdemi kérdésekről nem esett szó. Mondale mindvégig arra törekedett, hogy Reagant fel­készületlen, felelőtlen és kül­politikai téren sikertelen el­nökként tüntesse fel, akinek nincsenek konkrét ismeretei a tényleges veszélyekről, és azok elhárításának lehetősé­géről, s akinek politikája veszélyesebbé tette a világ helyzetét. Saját magát viszont igyekezett felkészült és meg­felelő szakismeretekkel ren­delkező jelöltnek mutatni. Reagan ugyan jobban szere­pelt ebben a vitában, mint a megelőzőben, de néhány te­rületen nem tudta teljesen eloszlatni a demokrata párti jelölt által keltett kétségeket. Az erőpróba bizonyos érte­lemben eldöntetlen eredmény­nyel végződött: egy órával a vita lezárása után az ABC televízió első felmérése sze­rint a megkérdezettek 39 százaléka Reagant, 36 száza­léka Mondale-t látta jobbnak. Az egyik kérdező újságíró felvetette Reagan életkorának kérdését is. Mondale kije­lentette, hogy ezt nem tartja témának a választási kam­pányban. Reagan tréfával ütötte el a kérdést. „Az élet­kort nem tenném a választási kampány témájává. Én sem emlesetem például, hogy el­lenjelöltem fiatal és tanaszta- latlan” — mondta. Az ő takti­kája viszont az volt. hogy Mondale-t gyenge és különösen a katonai erő fenntartásának kérdésében „veszélyes” néze­teket valló politikusnak mu­tass« be. A két jelölt ezúttal sem követlenül vitatkozott egy­mással. Egy kiválasztott, négytagú újságírócsoport kérdéseire válaszoltak felvált­va. Zárónyilatkozatában mind Reagan., mind Mondale azt igyekezett aláhúzni, hogy „a jövőt” az ő politikája képvi­selt. Arbatov-nyilatkozat Párbeszéd kölcsönös érdekek alapján ' Rendkívül feszültnek, ag­gasztónak minősítette a nem­zetközi helyzetet az El Pais című független spanyol napi­lapnak adott interjújában a hét végén Georgij Arbatov, a moszkvai Egyesült Államok- és Kanada-kutató intézet igazgatója. A terjedelmes interjúban Arbatov a szovjet—amerikai kapcsolatokról kijelentette: „Nem tudok visszaemlékezni ennél rosszabb viszonyra, a kapcsolatok kétségkívül a legrosszabbak az utóbbi húsz esztendőben, s még az a kér­dés is felvetődhet, nem rosz- szabbak-e, mint a kubai ra­kétaválság idején, mivelhogy az a válság más jellegű volt, könnyebben feloldható”. Ar­batov szerint a mostani hely­zetet az teszi különlegesen aggasztóvá, hogy a két nagy­hatalomnak „a kölcsönös bi­zalom teljes lerombolásának” veszélyével kell szembenéz­nie, s ezt a veszélyt rendkí­vül nehéz leküzdeni. A szovjet politikus szerint a feszültséget az Egyesült Ál­lamok politikája idézte elő, s az az utóbbi időben sem fl termelés a tervezettnek megfelelően r (Folytatás az 1. oldalról) és az import fedezi az igényeket. Födémgerendákból és más előregyártott szerke­zetekből mintegy 25 százalék­kal bővült a termelés. Fala­zóanyagokból és tetőcserépből azonban csak kis mértékben enyhült a hiány, de az év végéig várhatóan beérkező jelentős mennyiségű tégla és cserép már nem az ide>, hanem a jövő évi ellátást segíti. A legjobban keresett ter­mékek gyártói a jövő évben további kedvezményeket kap­nak a termelés bővítésére és az ideihez hasonló importra is sor kerül. Élénkül azon. ban a kereslet is, így a nagy feszültségek megszüntetése a már megkezdett fejlesztések befejezésével 1986-ban várha­tó. A jövő évi feladatokról szólva Somogyi László hang­súlyozta, hogy az építőipar­nak jobb minőségű és szer­vezettebb munkával keli ki­elégítenie az építési igénye két. A vállalatok további szervezeti változtatásokkal ja­vítsák versenyképességüket és gazdálkodásuk eredmé­nyességét. Jól szervezett mun­kával, a termelékenység fo­kozásával alapozzák meg te­hát vállalatuk és dolgozóik jövedelmének növelését. A szakszervezet elnöksége arra hívta fel az üzemi szak- szervezeti testületek figyel­mét, hogy nyújtsanak a ko­rábbinál is több segítséget a vállalatok vezetőinek a jövő évi tervek elkészítéséhez. A vállalati feladatokkal hangol­ják össze a versenyfelajánlá­sokat. . Körültekintően gon­doskodjanak a kongresszusi és felszabadulási versenyben tett felajánlások teljesítésé­hez szükséges feltételek meg­teremtéséről. NÓCRÁD - 1934. október 23., kedd változott. Az úgynevezett amerikai békeóhaj, tárgyalá­si készség mögött nincsenek tettek, a feszültség csökken­tését célzó konkrét lépések. A Szovjetunió megszámlálha­tatlan kezdeményezésére Washington kitérő megfogal­mazásokkal, a lényeget el­kendőzendő nyilatkozatokkal reagál. Arbatov kilátástalannak ítélte az amerikai kormány erőpolitikai próbálkozásait, s rámutatott: „nem fogunk belenyugodni, hogy az Egye­sült Államok katonai fölény­re tegyen szert, s nem fo­gunk tárgyalni Washington­nal a gyengeség pozíciójából, csakis az egyenlőség helyze­téből”. Végezetül a tekintélyes szovjet Amerika-szakértő aláhúzta, hogy a Szovjetunió továbbra is a kölcsönös ér­dekeltségen alapuló, őszinte párbeszéd híve, s érdemi megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, ám eh­hez az egyik fél jó szándéka nem elegendő. A X. országos hékekonferenci a jegyében A szombaton kezdődő X. országos békekonferenciához kapcsolódóan ezen a héten számos eseményt rendez az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága. Hétfőn több megyéből elin­dult a fővárosba a fiatalok békestafétája. A küldöttsége­ket a következő napokban Újabbak követik, így hat út­vonalon hazánk valamennyi megyéjét érintve haladnak majd, s útjuk során staféta­botjaikra a lakosság képvise­lői a békekonferenciát köszön­tő üzeneteket erősítenek fel, tolmácsolva üdvözletüket. s kifejezve elkötelezettségüket a béke ügye iránt. A váltók cs ü t ö r tökön S zá z hal ómb a ttá n találkoznak, ahol nagygyűlé­sen számolnak be az eltelt napok eseményeiről, béke­mozgalmi tapasztalataikról. Ütjukat pénteken folytatják, s a kora délutáni órákban érkeznek majd Budapestre. Gazdag programot állított össze a centrum látogatóinak a KISZ Központi Bizottsága és az OBT ifjúsági és diák- bizottsága: a fiatalok fóru­mokon kaphatnak tájékozta­tást a békemozgalom idősze­rű kérdéseiről, a békeklu­bok munkájáról, és találkoz­hatnak a konferencia kül­dötteivel is. Játékos vetélke­dőkre is sor kerül: a csaknem kétezer fiatal plakát készítés­ben és dalolásban is össze­mérheti erejét, tudását. Szom­baton délelőtt az úttörő­szakkörök mutatják be mun­káikat. A kisebbeknek töb­bek között Kemény Henrik bábművész, Levente Péter, a Kaláka, illetve a Bojtorján együttes ad műsort. A konferenciát megelőző napon, pénteken nagyszabású ibékedemonstrációt rendez a Parlament előtt az Országos Béketanács és a KISZ buda­pesti bizottsága. A tömeg­gyűlésre csaknem százezer résztvevőt várnak, akik je­lenlétükkel is hitet tesznek az emberiség legfontosabb ügye mellett. Ezen a héten egyébként a főváros hat na­gyobb aluljárójában — a Dé­li pályaudvaron, a Marx té­ren, a Baross téren, a Blaha Lujza téren, a Kálvin téren és a Nagyvárad téren —dél­után 4 és 6 óra között poli­tikai dalosok szórakoztatják a közönséget, s hívják fel fi­gyelmüket közéletünk kiemel­kedő eseményére, valamint a békecentrum programjára és a Parlament előtti de­monstrációra. (MTI) Papandreu Varsóban Wojcieeh Jaruzelski lengyel miniszterelnök meghíváséi hétfőn délelőtt háro Ilil'hiu, JÓS hivaiaios látogatásra Varsóba érkezett Andreasz Papandreu görög kormányfő. Személyé­ben először látogatott NATO- tagország miniszterelnöke Lengyelországba 1981 vege óta, amikor ott átmeneti mo­re bevezették a szüKségi ka­pótok Éppen ezért Papandreu varsói tárgyalásainak jelen­tősége túlnő a kétoldalú kapcsolatókon. A lengyel fő­városban azt remélik a láto­gatástól, hogy meggyorsítja a kapcsolatok normalizálódá­sát Nyugat-Európa ^és Len­gyelország között. * (MTI) Vonat- és buszjegyek drágulása Lengyelországban A lengyel közlekedési mi­nisztériumban célszerűnek tartják, hogy még az idén emeljék a vonat- és autó­buszjegyek árát, mert a sze­mélyszállítás egyre nagyobb mértékben veszteséges, közöl­te sajtónyilatkozatában a minisztérium egyik osztályve­zetője. Bár 1983. januárja óta Lengyelországban három íz­ben emelték az áruszállítási tarifákat, a szállító- és közle­kedési vállalatok anyagi hely­zete nem javult, növelni kel­lett az állami dotációt. A vasúti és buszjegyek árai 1960-tól 1982-ig nem változ­tak, holott ugyanebben az időszakban a bérek és az árak hétszeresre nőttek. Az 1983— 85-ös gazdasági terv azt he­lyezi kilátásba, hogy min­den évben annyival emelik a jegyek árát, amennyibe 1982- ben kerültek. Az idén azon­ban még nem hajtották vég­re a tervezett áremelést. A közlekedési minisztérium ezen kívül az áruszállítási tarifák emelését is szükségesnek tart­ja. (MTI) Grenader Egy varázsát vesztett sziget Ügy tűnik, az idei október '*nii»iii .. K özép-Amerikáé a világpo­litikai naptárban. Több. egy­mástól nem függet'eníthető e7e- "mény zajlik eayidőben a tér­ségben. Nicaraguát az Egye­sült Államok fenyegeti'. Amint azt Dániel Ortega. . a kor­mányzó tanács vezetője beje­lentette. Washington nagysza­bású offenzívát tervez a kö- z°o-amerikai ország ellen. Uavanesak ebben az őszi hó- naoban vonta magára a világ figyelmét a Contadora-cso- port a béketerve körüli huza­vonával. A rendezési e'kénze- lés komoly feifáiást okoz Wa­shingtonban, s énnen ez kész­tette Shultz amerikai kül- üavminisztert arra. hogy utat teeven a térségben és meg- gvőzze az Eevesült Államok­kal rokonszenvező közép- amerikai országokat a Con- tadora-javasiat' felülvizsgálá­sának szükségességéről. Mind­eközben Salvadorban Napo­leon Duarte elnök tárgyaláso­kat kezdett a kormány eben fegyverrel harcoló hazafiak képviselőivel. - Az Egyesült Államokban még a tárgyalá­sok előtt bejelentettek, hogv semmi olyan eredményt nem hailendók tudomásul venni, amelv lehetőséget adna a ha­zafiaknak arra. hogy részt ve­gyenek a kormányzat munká­jában. AMERIKAI AGRESSZIÓ Szintén október emlékezte­ti a világot e"v számumtól les eseményre. Egy esztendeje, október 25-én a Pentagon nyolcezer katonát, ejtőernyőst és tengerészgyalogost indított útnak az apró karibi Grenada felé. Washingtonban az ag­ressziót azzal indokolták, hogy az ottani események veszé­lyeztetik a szigeten élő ame­rikaiak biztonságát. A grenádai események egy évvel ezelőtt viharos gyorsa­sággal követték egymást. Szin­te hetek alatt veszélyes mé­reteket öltöttek a vezetésen belüli ellentétek. Azok az erők. amelyek 1979 óta nem voltak képesek belenyugodni a Maurice Bishop vezette de­mokratikus, antiimperialista forradalom győzelmébe, le­váltották és házi őrizetbe ve­tették a népi forradalmi kor­mány miniszterelnökét, a fegyveres erők főparancsno­kát. A 120 ezer fős greoadai lakosság nagv része Bishop „Együttműködés a jólétért, az oktatásért és a szabadságért” elnevezésű mozgalmát támo­gatta, amely a négy esztendő alatt kiemelkedő eredménye­ket ért el a munkanélküliség csökkentésében, az írástudat­lanság felszámolásában, a néniólét n-innalarinzésában. Ta­valy októher 19-én mintegy háromezer ember vonult az utcákra, hogy kiszabadítsa Bishopot. Az események azon­ban tragikus vé'»et ért»k. A tűzharcban meghalt Bishop mini szí ere’nők. rajta kívül még két miniszter. a szak- szervezet \rezetők is. BISHOP EMLÉKE Az Egyesült Államokban a hír hallatára „válságstábot” állítottak fel. Washington fel­jogosítva érezte magát arra, hogy akár fegyverrel is - ren­dezze — természetesen saját szája íze szerint — a belpoli­tikai fesz.ültséget. „Egyszer s mindenkorra el­venni a grenadaiak kedvét a baloldali, vagy forradalmi esz­méktől” — fogalmazta meg az amerikai elképzeléseket a washingtoni propagandagé­pezet, amely nem késlekedett követni a Pentagon katonáit. Az évi 50 ezer dollár költség- vetésből gazdálkodó „felvilá­gosító” szervezet, a Voice of Heves Az iraki—iráni frontvonal középső részén, Mejmak kör­zetében fellángolt harcok va­sárnap a korábbiaknál is he­vesebbekké váltak és a front déli — Bászra környéki —, valamint északi szakaszára is átterjedtek. Az iráni hírügynökség va­sárnapi jelentése szerint az iráni csapatok visszaverték a Maurice Bishop, a meggyilkolt miniszterelnök. Grenada című hetilapon és a Radio Grenada adásain ke­resztül igyekszik feledtetni az egy évvel ezelőtti véres ese­ményeket, kitörölni a lakosság emlékezetéből Bishop megbe­csült alakját, s népszerűsíteni az amerikai eszméket. Grenada hétközraojai — a hangos, amerikai stílusú rá­dióadások ellenére — csend­ben telnek. Az „idilli” álla­potok mögött azonban az esztendővel ezelőttinél sokkal komolyabb belső feszültség húzódik meg. Ma már újra 25 százalékos a munkanélküliség, s az országot jelentős károk érték azzal, hogy elvesztene vezető szerepét a kakaó és déligyümölcs világpiacán. A. „fűszersziget”, a „turistapara­dicsom” ma már csak fényte­lenül hangzó, üres szavak Gre­nada esetében. ÉS HOLNAP? Grenada sorsa egyelőre nincs megoldva, a politikai konszolidáció még várat ma­gára. Csupán egy dolog lát­szik bizonyosnak, mégpedig az, hogy az Egyesült Államok hosszú időre kíván berendez­kedni a szigeten. Grenada kedvező stratégiai fekvése mi­att fontos Washingtonnak. A kelet-karibi térségben levő Amerika-barát rendszerek, Jamaica, Barbados és egyGre- nadán kialakítandó hasonló politikai irányultságú kor­mány hosszú távon biztosíta­nák az Egyesült Államokkal a jelenlétet a térségben. Éppen ez az oka annak' a nem csökkenő érdeklődés­nek, amit egy évvel az ese­mények után is megfigyelhe­tünk Washingtonban: rendü­letlen szorgalommal tervezik a „jövőt” Grenada számára. A Fehér Házban jól tudják, előbb-Utóbb engedélyezni kell a választásokat a szigeten, de ezt csak abban a helvzethen kívánják megtartani, amikor már biztosítva látják, hogy a választások után Washington­nak nem kell változtatóig Grenada-politikáián. Ezért is halasztották el több ízben a választások időpontját. (A leg­utolsó bejelentés december 3- ra helyezte kilátásba a vok­solást.) S addig is — szep­tember végén — programot készítettek. Fnnek értelmé­ben a megfelelő szemoonmk alánján kiválogatott grenaclai- akat néhánv hórianos ..átkéo- zésre” küldik, ahol megtanul­nák a törvénytiszteletet, a hatóságok iránti hűség alán- szabályait, a fegvverforgatást stb. A tanfolyam elvégzése után a rendőrség tisztjeivé ki­nevezett grenada'ak vennék át az amerikai és a jamaicai katonák rendfenntartó szo- renét, szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit az immár egy esztendeje varázsát vesz­tett szigetországban. Maliár Éva harcok múlt heti offenzívajukra vá­laszként indított iraki ellen­támadást, s jelentős vesztesé­geket okoztak az ellenfélnek. Bagdad ezzel szemben arról számolt be, hogy az iraki erők szombati ellenlökésük eredményeként valamennyi el­vesztett területet visszaszerez­ték és igen súlyos vesztesé­geket okoztak az iráni csapa­toknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom