Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
irr Október elején hideggel és esőkkel hirtelen köszönt be az ősz Moszkvába. Olykor már hullani kezd a hó is, a hőmérő higanyszála pedig éjszakánként csaknem a fagypontra süllyed. Ám a seregélyek nem akarják elhinni, hogy igazán itt az ősz, még nem készülődnek, hogy itthagyják a megszokott környezetet. És olykor még a nyári meleg is visszatér néhány napra. Sokszor esik, és ez természetes. Ilyenkor aztán esernyők tömege alatt hullámzik a nép a főváros utcáin, s ha eláll az eső, üdén, tisztán csillognak a háztetők, a járdák, a hidak és a fák, amelyek még nem hullajtották el „aranyiban” őszi leveleiket. Október — az ősz dereka. Az időjósok azt állítják, ho?v az októberi hónapból előre meg lehet mondani, milyen lesz Moszkvában a november, sőt még azt is, hogy milyen fagyos hideg lesz a tél, de valójában bizonyosat nem tudhat senki. Aztán jön a november, amikor az idő teljesen kiszámíthatatlan. Az időjárásjelentés mindennap változóan felhős időt jósol és számíthatunk esőre is. hidegre is, hóra is, fel- melegedésre is. Ilyenkor 1 visz- szasfrjuk az őszt. amelynek mindennapja a hervadó természet költői hangulatát árasztja. Sikert aratott a „Segítség!” Bemutatkozott a GT 80 A fák ritkuló lombjai között megkapó látványt nyújtanak az ősi tornyok. Séta a megsárgult lombok al att A trójai háború nyomában Áz argonauták útján A görögországi Volosz szigetéről 1984. május 3-án indult útnak az „Argó” elnevezésű húszevezős gálya. Ez « hajó — a XIII. századi földközi-tengeri hajók pontos mása — , az argonauták legendás útjának megismétlésére vállalkozott. Az „Argó” elnevezést a gálya távoli ősének tiszteletére kapta. Anyaga görög erdei fenyő. A hajótestben nincs egyetlen szög sem, a deszkákat a régi mesterek mintájára facsapokkal rögzítették. A felszereléshez tartozó kötélzet erős kenderszálakból készült. A téglalap alakú vitorla anyaga lenvászon. A gálya víz alatti részét kátránnyal borították. A jobb úszótulajdonság elérése érdekében a gerincet és az oldalakat a régi recept szerint vastagon lekenték bárányzsírral és fenyögyantával. A haA legendás „Argo”-val szem ben az iij „Argó” nemzetközi legénységgel indult útnak. Köztük angolok, írek, kanadaiak és dánok. A görög vize ken görög hajósok kezelték a lapátokat. A török vizeken törökök, szovjet felségterületen szovjet hajósok segítették az utazást. A közelmúltban két előadásban láthatta a közönség — a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban — a gödöllői GT 80. színházi csoport bemutatóját. Schwajda György: „Segítség!” című egyfelvonásosával méltán arattak nagy sikert Balassagyarmaton is. Az idei Kazincbarcikai színjátszó fesztiválon az itt bemutatott darabbal elnyerték a legjobb női alakítás, a legjobb rendezés és a közönség díját. A balassagyarmati premier után beszélgettünk Kerényi Imrével, a csoport rendezőjével. — Mikor alakult a csoport az alkoholizmust mulatja a és kik alkotják? schwajdai eszközökkel és lá— Négy éve dolgozunk tásmóddal. Néhol talán ab- együtt, ami a névből is ki- szúrd, de aktualitását legjobderül: GT 80. Egyetemisták és a város tanulói-dolgozói alkotják a gárdát. — Ki vagy kik patronálják az együttest? — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a városi művelődési központ. — Nem megy egyik napról a másikra, hogy egy amaban a közönségsiker bizonyítja — Mégis csak furcsa, hogy ez a produkció Kazincbarcikán három díjat is kapott, csak éppen a nagydíjat nem. Mivel indokolták a zsűri döntését? i A zsűri nem jutott kötörökböl álló csoport ilyen si- zös nevezőre. Az az érzésem, kert érjen el. — Valóban így van. Fokozatosan érett be a siker. 1982-ben egy Mrozek-darab- bal aranydiplomát nyertünk az egyetemi fesztiválon Voltaképpen hasonlóság fedezhető fel az akkori és mostani előadás dramaturgiájában. A Mrozek-darab szobában indul és ott is játszódik. A „Segítség!” viszont konyhában. A közönség kinn ül a gangon és „benézhet” — mint a jó szomszéd — Kovácsék ablakán. Más szóval konyhaszínházat láthatnak. — Hogyan dolgozik a csoport? Rendezőcentrikus vagy mindenki hozza a maga ötletét? — Az ötletek zömét én hozom. Ezek főként dramaturgiai, tehát rendezői koncepciók. A megvalósítás során már közös a munka, hiszen nem belőlem áll a színpad. — Miért esett a választás a „Segítség!” című darabra? — Elolvastam és megtetszett. Társadalmi problémát: hogy senki sem merte fölvállalni a felelősséget. Ezt a legegyszerűbben oldották meg: nem adták ki a nagydíjat. — De azért csak mondtak valamit? — Persze, hogy mondtak. Például azt, hogy nem egységes a szereplők tudása, valamint „elbagatellizáljuk a mondanivaló jelentőségét, mert ez ma már nem jelentkezik ilyen élesen”. A szereplőkről alkotott vélemény részben igaz. A darabnak négy kulcsembere van. A férj—feleség szerepében S. Tóth Zoltán és Baranyai Gizi, a „jó” szomszédot alakító Gálvölgyi Anikó, aki csak „segíteni” akar, továbbá a Vöröskereszt ellenőrét játszó ők. Végül is az egész produkció a lényeg. — Említette már a zsűri szubjektivitását és az ebből eredő határozatlanságot. Az amatőr színjátszó mozgalomnak azonban ma más gondjai is vannak, ön szerint melyek ezek? — Számunkra a legfontosabb a közönség! Nem járhatunk állandóan mások után. Pál István és Fodor Tamás újat csempésztek be a színházi világba. Amit ők képviseltek, egyik lehetőség a számos út közül. Ebből adódik az egyik probléma. Minden rendezőnek határozott koncepciót kell kidolgoznia ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb utat válassza. Ha ez nincs, sikertelen lesz a vállalkozás. A sikertelenség pedig sértődéseket eredményez, ami a csoport széteséséhez vezet. A probléma másik pólusa a szakma, vagyis a zsűri. A szubjektivitás mellett, a maximalizmus a legnagyobb baj. Állandóan összehasonlítják a profikat az amatőrökkel. Ugyanolyan szintet követelnek, holott ez lehetetlenség! A harmadik probléma a rendezői képzésben van. A tanfolyamokon kevés a gyakorlat: a rendezők többsége nincs tisztában a színpad törvényszerűségeivel és annak hatásmechanizmusával. így kerülnek aztán egy ördögi körbe... — Hogyan működik ez az ördögi kör? — A tanfolyamokon az elméleti anyagot a szakma írja. A szakma viszont egyre Nagy Gábor. Baranyai Gizi extrémebb dolgokat követel nem véletlenül kapta meg a és a gyakorlat hiánya miatt legjobb női alakítás díját. De a rendezők ehhez alkalmaz- ha figyelembe vesszük, — kodnak, ezt tartják helyes márpedig ezt kell tennünk — útnak. Ez oda vezet, hogy nemcsgk ők vannak a szín- nem mindig olyan darabokat pádon. Minden epizódszereplő játszanak, amelyek valóban ugyanolyan lelkesedéssel érdeklik a közönséget, játsza a maga szerepét, mint - sz. s. — J BOCKERER Ritkán lát a magyar közönség osztrák filmet, de az utóbbi időben találkozhatunk néhánnyal, elsősorban a televízió jóvoltából. Közéjük tartozik a Bockerer, amelyet október 26-án, pénteken sugároznak a Népek kiáltják... sorozatban, az 1-es műsorban, 21.55-kor. Két évvel ezelőtt, amikor a filmet az NDK-ban bemutatták, így írt róla Michael Hanisch a Fürnsp legeiben: „Az ember nem hisz a szemének! Franz Antal, aki olyan szorosan kapcsolódik az osztrák és nyugatnémet film kommersz vonulatához, sőt, eljutott a nyersen erotikus mozihoz, most antifasiszta filmet mutatott be.” Franz Antal a Bockererből, Ulrich Becher és Peter Preses népszerű színdarabjából forgatott filmet. Bockerer afféle második világháborús Svejk. Egészséges, emberies gondolkodású bécsi hentes, nem foglalkozott politikával és védekezni próbál, amikor a politika betör az életébe. Nem az antifasiszta tudatosságával szegül ellen a náciknak, borotvaélen egyensúlyozva cselekszik olyan dolgokat, amelyektől hideg szaladgál a hátunkon, aztán felszabadultan nevetünk. Kari Bockerer heti tarokkpartijában egyik partnere dr. Rosenblatt, a zsidó ügyvéd. Amikor a német fasiszták 1938 áprilisában megszállják Ausztriát az ügyvéd eltűnik. Bockererné pedig, tizennyolc éves fiával együtt, lelkes náci lesz. Mennyi minden történik, amíg a csütörtök ismét a heti tarokkparti napja lesz! Kari Bockerert Kari Mer- katz alakítja kitűnően. A fel- sorolhatatlanul sok szereplő között megtaláltuk Torday Teri nevét is. (erdős) jótest hossza 16 méter 60 centiméter szélessége 3 méter ......................................................... A gálya a híres angol utazó és több tengerhajózástörténeti könyv szerzője, Tim Severin számára készült. Az „Argó” útja a Dardanellákon és a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerbe vezetett. A végállomás Poti, majd tovább a Tioni folyón a trójai háború legendás helyei. A kísérlet célja, bizonyítani az argonauták utazását a nyugati irodalomban elsőként megjelentető leírás hitelességét. E célra épült meg az „Argó”. Aforizmák Különféle tragédiák történnek. de semmi következményük nincsen. Alighanem ez a tragédia lényege. (Mrozek) A kötelességteljesítés szokása elűzi a félelmet. (Baudelaire) Megmutatnám neki a szívemet, de vajon fel tudja-e becsülni egy ilyen drágakő értékét? (Robert Karpacz) Hogy csináljuk, hogy semmit ne kelljen csinálni. Ezt megcsinálni egy Herkulesnek is nehéz lenne. .(Paul Valéry) Kürbenjárva a nógrádi „gör- TALLÓZÓ beországban”, mindig a legemlékezetesebb pillanatok közé sorolódott, amikor valahol megállva, helybelit szólítva és a tájra mutatva egy-egy hegy, görbe hátú domb vagy sötétzöldre vált völgy nevet ÁRNHÉKELEJE nyék valamikor a nap folyamán önmaga bejelöli azt a helyet ott, valahol Berény mellett. Vannak aztán nógrádi falvak, községek amelyek körül annyi a tanya- és • pusztanév, mint a Fiastyúk mellett a fiacsillag; mekkora élet lehetett azokban! Példának okáért itt van mindjárt kapott. Megneveztetett azide- öregek és egynémely közép- a költő is, hogy aki nem tud- mi okból, milyen életforma gén előtt. Ez a lóti-futi mo- korúak szűkzbb pátriájukról ja nevén nevezni szülőföldje dívott határukban, mi volt a torizált világ persze nem úgyszólván mindent tudnak valamennyi dőmbját, szegletét néveredet története (mert Alsópetény Bánkivölggyel, !íe?.veí. semminek, amihez idő ma is. A hegyek-völgyek-pusz- — nincs is az otthon igazán, hogy volt, az egészen nyil- Cseressel, Hajdúárokkal, Vadígy — ták régi elnevezésének persze A nevesincs közeli domb vánvaló), milyen legendák almással, Werbőczyvel (előtte kell. Elég fura is ez éppen a motorok adhatnának gazdasági, tulajdonjogi és nem különbözik attól, ' ami kötődtek oda, milyen valódi több időt az ismeretek ala- másféle paraszti munkavég- valahol a sivatagban mere- történetek, hány sors, ember, posabb szerzésére, ehelyett el- zés adta az alapját, egy a dezik (ha közben nem fújta történelmi forduló kifejeződveszik azt a keveset is, ami mainál szétszórtabb földi vi- el a szél). hét mindezekből! Ahogy így volt annakelőtte. Mert aki lágban kellett mindenkinek motort vesz az ölébe (kép- jól tájékozódni. Másszóval ezt letesen persze) és úgy szá- sem az iskolában tanulta az süld rohanvást, az messze ember, hanem az életben, akar jutni és valamennyi ho- szinte az anyatejjel szívta ma mokóra konzervált ideje kevés lesz a számára. Elroha- talán az anyatejen felnövek- nunk a tájban. Villantásra lát- vés sem akkora kényszerdi- szik azért ez is az is. de ta- vat, mint volt valaha. Azem- lán már el sem hisszük, hogy bér gyereke felnő tápszere- itt minden hajlatnak becsű- ken is, de azokból vitamino- letes (vagy legendás) neve kon kívül más egyebet nem- van! Mint az embernek. leírtam, látom, hogy készprog- , ram lehet akár már holnap is valakinek — nem bánom Pedig csak a nógrádi pusz- cseppet sem, hogy kiadtam a ____________________ ... tanevek, tanyanevek ts mi kezemből) mert az i<JŐ nem i s gába a tudást. Most meg már mindenről beszelnének, ha csaj- a válaszadókat ritkítja-- -----kérdezné őket valaki! Vá- gVorsanj a kérdezőket sem l asztott szülőföldjéhez, mint kíméli hát sietni keUene mostohagyerek az uj anyja- mindenképpen. hoz, tálán jobban bújik az ember — kigyűjtöttem hát a _______________ n yár végén a mai Nógrád valamennyi egykori és. mai ta- Borsosberény mellett ! talál- nyájának, pusztájának nevét tam az Árnyékeleje nevű Stajerka pusztával vagy tanyával). Baglyasalja mellett Sóslápa, Szurdokalja meg Krocsák (Dugdei), a Madácho- kat látott Bakópuszta mellett még külön is tanyák, a Miklósvölgy és a Szalatnya- puszta, Bárnánál a Vízimalomi!) puszta, ami molnárt is idézget, Bércéi körül meg annyi, hogy jegyezni sem győzi az ember: Fogacs, Büdöstó, Csolhány, Farkasberek, Forrás, Jákot, Lipót és Macskaárok, Szállás és Ürgéspusz- ta... Más kategória — írtam köbcenti — majd azt a honisigen szívhat masába, hát, mi tagadás, megnövünk aztán ió nagyra. De hogy a házzal egy okos könyvből, mert egy- pusztát vagy. tanyát (már per- szembenlévö dombnak mi a S7-r taián még kerülök (és sze papíron, de ezek mind neve és miért pont az ami, felismert igény alapján kerü- lakottak is voltak valamikor) azt soha sern tudjuk meg eb- lünk) olyan helyzetbe is, hogy ezen aztán elgondolkodtam, mereti kutatók népes gárda- ben a .,cs.;iiagok háborúján” megírhatom a nógrádi pusz- A nyilvánvalóan napszakhoz nevelkedett világban felfelé ta történe teket. Ezzel kellene meredhetve szemünket hogy síelni nem az öncélú rohanással, aztán „mi ran méq ' odafent sietni, amíg van ember, aki milliónyi fényévre”. miköz- válaszolni tud a kérdésekre. ”, , Most meg van. ben elhal a neve _ annak, Miként keletkeztek ezek az amin állunk, a szülőföldnek, egykor volt tanyák-puszták, ia, azok közül nem egy el fújja egy-egy táj valamennyi dűlőnevét nemhogy a kiemelkedő pontokat ismerné névről is csupán. Vannak ilyenek nem is kevesen, annyi figyelemmel körülvéve és megbeHát az Aranykút Bujáknál?; Hát a megyében egyetlen görbehegy a Gyarmathoz, Mohorához közeli Halápon, hát ezt legelsőbb is megnézni kötött népi megfigyelés tö- érdemes lesz, hogy nem in- mörsége, a tájnézés és látás nen vette-e Palócföld „ki- ősi leleméwe sűrűsödik ebben rályfia”, Mikszáth, a gör bear. elnevezésben. De mégis ország” elnevezést?' ió lenne látni, amint az ár- (T. Pataki) csüléssel amennyivel, de az Mondja más is, mondja talán hogyan változott a szamuk es NÓGRÁD - 1934. október 21., vasárnap L
