Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

v T TYIágvisszhanq 1 Gáspár Sándor Magyar—NDK évforduló Konsztantyin sajtónyilatkozatáról Reményt keltőeknek nevez­te Konsztantyin Csernyen- kónak a The Washington Post- ban megjelent nyilatkozatát Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár szóvivője. A TASZSZ tu­dósítójának elmondta, hogy az ilyen kezdeményezések je­lentős intézkedésekhez vezet­hetnek a fegyverzetkorlátozás terén. Ez az egész yilág ér­deke, és mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok javát szolgálná. A világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a két nagyhatalom közötti — a fegyverzetellenőrzést is ma­gába foglaló — párbeszéd fel­újításának lehetőségeit. Walter Mondale, az ameri­kai demokratái párt elnökje- löltje szerint túl általánosak azok a javaslatok, amelyeket Konsztantyin Csernyenko ter­jesztett elő a fegyverzetellen­őrzési tárgyalásokkal kap­csolatban. „Nem teljesen vi­lágos, miről is beszélnek a szovjetek. A javaslatokat meg kell tüzetesen vizsgálni” — mondta Mondale. Az ENSZ-ben széles körű visszhangra talált a szovjet államfő nyilatkozata. A vi­lágszervezetben tartott sajtó- értekezleten a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének helyettese, Ricsard Ovinnyi- kov kérdésekre válaszolva rá­mutatott: a szovjet külpolitika célja az államok közötti biza­lom légkörének helyreállítása. A Szovjetunió kész arra, hogy komoly, tárgyszerű megbeszé­léseket folytasson. A szovjet— amerikai kapcsolatok konst­ruktív fejlődésének nincs, és nem is lehet ésszerű alterna­tívája. Most az Egyesült Álla­mokon a sor. Az NSZK kormánya üd­vözli azt a hangnemet, amely Konsztantyin Csernyenkónak a The Washington Postban megjelent interjúját jelle­mezte és egyetért az ameri­kai kormánnyal abban, hogy a szovjet javaslatokat gondo­san meg kell vizsgálni — jelentette ki pénteki sajtóérte­kezletén Peter Boenisch, a bonhi kabinet szóvivője. A Csernyenko-interjú hang­neme azt bizonyítja, hogy ja­vult a két nagyhatalom kö­zötti légkör, amit nem szabad lebecsülni — vélekedett Boe­nisch és hozzátette: a bonni kormány bízik a kelet—nyu­gati párbeszéd felélénkülésé­ben. A bonni szóvivő ugyanak­kor úgy értelmezte az interjú tartalmát, hogy az a Szovjet­unió alappozícióinak változat­lanságát tükrözi. Pravda-cikk a népgazdaság hiányosságairól A nagyvállalati szervezeti forma hiányosságait elemzi a Pravda a belső, népgazdasá­gi kooperáció és szakosodás alacsony szintje, az irányítás hiányosságai kapcsán, A lap pénteki számában megállapítja: a termelés mé­reteinek növekedésével pár­huzamosan nőnek, egyre sok­rétűbbekké válnak a terme­lőegységek közötti kapcsola­tok, s az irányítás felső szint­jén gyakran nem tudják kel­lőképpen ellenőrizni azokat. A megoldást a lap abban látja, hogy — kiindulva a több ágazatban folyó gazda­sági kísérlet eredményeiből — a vállalatok és egyesüle­tek számára csak a termelés végeredményére vonatkozó normatívákat határozzanak meg központilag, a többiről maguk döntsenek az egyes termelési egységek. A szerző rámutat arra is, hogy az igényeknek és szük­ségleteknek megfelelő terme­lést mindenekelőtt az akadá­lyozza, hogy a vállalatok sa­ját terveiket követik, amelye­ket a kereskedelmi és vásár­lói igények figyelembevétele nélkül alakítanak ki. Példa­ként említi a cikk a textíliák és ruházati termékek gyártá­sát. Ezeket az országban ele­gendő mennyiségben állíta­nák elő, ám az évente meg­rendezett nagykereskedelini börzékre a termelő vállalatok képviselői már jóváhagyott termelési tervekkel mennek el. Hiába nem tart igényt tehát a kereskedelem számos elavult, divatjamúlt termékre, a termelő üzemek tovább gyártják azokat. A cikk megállapítja, hogy a jelenlegi ötéves terv kez­detén a termelő üzemek mintegy fele — 45,9 százalé­ka — kétszáznál kevesebb munkást foglalkoztatott. Ezek az üzemek specializáltabb termékeket gyártanak, ugyan­akkor a munkatermelékeny­ség négyszer alacsonyabb, a termékek önköltsége 2—2,5- szer magasabb, mint a nagy- vállalatoknál. Éppen ezért ezeket a termelő egységeket a nagyvállalatok specializált termelő egységeivé, leányvál­lalataivá kéne átalakítani, mivel nem általában a válla­lati nagyság növekedése a cél, hanem a további specializá- ció előfeltételeinek kialakítá­sa. V. Boldirev közgazdász, a cikk írója nem általános vé­leményt fogalmaz meg a „kisvállalatok” problémája kapcsán. Korábban ugyan­csak a Pravda közölt olyan cikkeket, amelyek szerzői a nagyvállalati szervezeti for­ma hiányosságait ostorozva éppen a kisebb üzemek ön­állósága mellett foglaltak ál­lást. A legfőbb érvük az volt, hogy így magasabb termelé­kenység érhető el, s az ilyen vállalatok gyorsabban tudnak alkalmazkodni az igényekhez. Október 29-31 között KGST­tanácskozás Havannában Október 29—31. között Ha­vannában tartják a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 39. ülésszakát. „Ez a tanácskozás lesz a legmaga­sabb szintű szocialista ren­dezvény, amelynek Kuba va­laha is otthont adott” — je­lenette ki sajtóértekezleten Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács elnökhe­lyettese. Az ideiglenes napirend sze­rint az ülésszak résztvevői megvitatják, hogy a júniusi, moszkvai értekezlet határoza­tait miként lehet átültetni a gyakorlatba. A tagállamok megvizsgálják a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének módját a KGST-n kívüli or­szágokkal — mondotta Rodri­guez. A tanácskozáson a tagálla­mokon kívül megfigyelőként részt vesz Jugoszlávia, Laosz, Afganisztán, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Angola, Etiópia, Mozambik, Mexikó és Nicaragua. Első al­kalom, hogy ilyen szintű ta­lálkozót Európán kívül ren­deznek., A KGST és Latin- Amerika gazdasági kapcsola­tainak erősítése érdekében az ülésszakra meghívót kapott két regionális gazdasági szer­vezet is az ENSZ latin-ame­rikai gazdasági bizottsága (ECLA) és a Latin-Amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) — közölte sajtóértekezleten Carlos Rafael Rodriguez. hazaérkezett Szófiából Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke, a SZOT elnöke, aki magyar szakszervezeti küldöttség ve­zetőjeként részt vett a Szak- szervezeti Világszövetség Fő­tanácsának XXXVI. üléssza­kán. pénteken hazaérkezett Szófiából A küldöttség foga­dására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) Ülésezett a VSZ katonai tanácsa Szófiában Viktor Kulikov- nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokának elnökletével megtartotta so­ros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek katonai taná­csa. A katonai tanács mun­kájában részt vettek a kato­nai tanács tagjai és vezeté­sükkel a bolgár néphadse­reg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadsere­ge, a lengyel néphadsereg, a Román Szocialista Köztársa­ság hadserege, a Szovjetunió fegyveres erői és a csehszlo­vák néphadsereg küldöttségei A katonai tanács a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének és honvédelmi miniszteri bizott­ságának ülésein elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban az egyesített fegyveres erők gyakorlati te­vékenységének néhány kérdé­sét vitatta meg. A katonai tanács munkája konstruktív, tárgyszerű légkörben, a fegyverbarátság és elvtársi együttműködés kölcsönös meg­értés és egység jegyében zaj­lott le. A magyar katonai küldött­ség, amely Oláh István ve­zérezredes, vezérkari főnök vezetésével vett részt az ülé­sen, pénteken este hazaérke­zett. (MTI) Honecker visszaérkezett Berlinbe Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke hivatalos finnországi látogatásának be­fejeztével pénteken délután visszaérkezett Berlinbe. Az NDK államfője Mauno Koi- visto finn köztársasági elnök meghívására tett négynapos hivatalos látogatást Finnor­szágban. Várkonyi Péter külügymi­niszter táviratban köszöntöt­te Oskar Fischert, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, a magyar —NDK diplomáciai kapcsola­tok felvételének 35. évfordu­lója alkalmából. Oskar Fischer ugyancsak táviratban üdvözölte magyar kollégáját. Az évforduló alkalmából Várkonyi Pénter pénteken vacsorát adott, amelyen je­len volt Karl-Heinz Lugen- heim, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövet­ség több diplomatája, vala­mint részt vettek az MSZMP KB külügyi osztálya és a Külügyminisztérium vezető munkatársai. (MTI) Lenqyelország Közzétették a szakszervezeti mozgalom programtervezetét Pénteken közzétették a len- A szakszervezetek részt gyei szakszervezeti mozgalom programtervezetét, amelynek végső formába öntése és el­fogadása fontos lépés lesz a szakszervezeti mozgalom or­szágos egységének megterem­tése felé. A dokumentum a szakszer­vezetek fő céljaként a tor­zulásmentes szocializmus épí­téséhez való hozzájárulást, fő feladataként pedig az érdek- védelmet, azután pedig a gaz­dasági életben való aktív részvételt, s a dolgozók ne­velését rögzíti. A tervezet szerint a szak- szervezetek függetlenek az állami irányító szervektől, önállóak saját tevékenységük megszervezésében, s a LEMP szövetségeseiként részt vesz­nek a szocialista eszmék még- valósításában, a torzulások megakadályozására hivatott biztosítékok létrehozásában. A szakszervezetek védik a dolgozók munkával, pihenés­sel, kuturálódással, egészség- védelemmel stb. kapcsolatos jogait, érdekeit. vesznek a dolgozok szakmai továbbképzésében, nevelésében, a munkaerkölcs, a munkakul­túra fejlesztésében. A programtervezet megálla­pítja, hogy szervezetileg erő­síteni kell a ma még szétap­rózott lengyel szakszervezeti mozgalmat. A dokumentum kiemeli a szakszervezeti élet demokra­tizmusának alapvető jelentő­ségét. Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti tagoknak bele­szólásuk van minden szak- szervezeti vezető testület sze­mélyi összetételének alakítá­sába, minden vezető tisztsé­get választás útján töltenek be. A tagoknak minden szin­ten joguk van kifejezni — adott esetben bíráló — véle­ményüket a szakszervezeti ve­zető testületek minden lépé­séről. kezdeményezéséről. A tervezet szerint az egység érdekében létre kell hozni egy országos szakszervezeti képviseletet, amelynek össze­tételéről, hatásköréről várha­tóan a november végére ter­vezett első országos szakszer­vezeti találkozó dönt majd. Politikai botrány az NSZK-ban Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, a Keresztényde­mokrata Unió elnöke és Rai­ner Barzel, a nyugatnémet parlament elnöke, a CDU— CSU parlamenti frakciójának pénteki, rendkívüli ülésén visszautasították Jürgen Re- ents zöld képviselőnek azt a csütörtöki kijelentését, amely szerint „a Flick-konszern vá­sárolta meg Kohl számára a CDU elnöki tisztét”. A nyugatnémet kancellár viszont elismerte, hogy Bar- zél a frakció elnöki posztjá­ról való, l!)73-as lemondása után, ami egybeesett a párt­elnöki székből történt távo­zásával, 3 hónapig a frakció­elnök teljes fizetését, 1975 végéig pedig annak felét kap­ta kézhez (képviselői hono- l ____________________________ r áriuma mellett), mintegy ér­demei elismeréseként. A CDU—CSU frakciójának csütörtöki ülésén Horst Eyl- mann CDU-képviselő, a par­lament „Flick-bizottságának" a tagja, azt az álláspontot képviselte, hogy a Barzel el­leni vádaknak legalábbis egy része megalapozott és ezért már szerdai meghallgatása előtt le kellene mondania. A pénteki, nyugatnémet la­pok többsége Barzel lemon­dását sürgette arra az esetre, ha nem tudja tisztázni ma­gát a vádak alól. Az osztrák Die Presse ér­tékelése szerint a legújabb fejleményekkel a. Flick-üay a Német Szövetségi Köztár­saság történetének központi botrányává /kezd válni. Belgrad: Számvetés az évforduló n Hondáié és Ferraro támadásban Felszabadulásának 40. év­fordulóját ünnepli Belgrád, s a jubileum jó alkalom a számvetésre, a modern met­ropolisszá fejlődött város gaz­dagodásának felmérésére. A Balkán kapujának vagy Európa küszöbének is neve­zett Belgrád nem igazi világ­város, s hogy nem lett azzá, az elsősorban történelmével magyarázható. Alig 120 éve, a négy és fél évszázados tö­rök uralom alól felszabadul­va lett előbb a kis Szerbia, majd Jugoszlávia fővárosa. A régi városrész lényegében ma is a török időkben kialakult szerkezetét őrzi, ez bővült, te­rebélyesedett az idők folya­mán. A másfél milliós város tel­jesen új arcát a Száva bal partján, az egykori mocsaras, ingoványos terepen a szocializ­mus éveiben felépült TJi-Belg- rád nyújtja. A modern város­rész 200 000 embernek ad ott­hont. A panelházak máshol szürke egyhangúságához szo­kott szemnek itt üdítő látványt nyújtanak a változatos for­mákban és színekben sorjázó magasépületek, a szellős utak, a zöld parkok. Az új-belgrá­diak azonban a külső megfi­gyelőnél kritikusabban szem­lélik lakhelyüket, amelyet ön- ironikusan „a Balkán legna­gyobb hálótermének” nevez­nek, alvóváros jellegére cé­lozva. A tisztább levegő, a több napfény, a jobb közle­kedés úgy látszik nem tudja feledtetni a történelmi patina hiányát, az elszigeteltség ér­zését. Belgrád most arra ké­szül, hogy nemzetközi pályá­zatot írjon ki városrendező építészek számára, akiknek az lenne a feladatuk, hogy „éle­tet leheljenek” a lakótömbök­be, azokat szociális, gazdasá­gi és építészeti egységbe in­tegrálják. Az ünnepeltnek ajándék du­kál, s ez alól egy város sem lehet kivétel. Bár az általános gazdasági nehézségek közepet­te az utóbbi években érthető­en lefékeződött Belgrád fej­lődése, azért a legszüksége­sebb tennivalókra mindig si­került előteremteni a szüksé­ges eszközöket. Ha máshon­nan nem, hát a városlakók önkéntes hozzájárulásából, társadalmi akciókból, miként az a 40. évfordulóra átadott új. villamosvonal esetében is történt. A Száván átívelő hi­dak egyikén 43 év után is­mét villamos halad, amely a rcjgi városban, a közgazdasági egyetem előtt kezdi meg út­ját. A kilenc kilométeres új sínpálya túlsó vége Űj-Belg- rádban van. Bár nem belgrádi létesít­mény, az obrenovaci hőerő­műnek az elmúlt napokban bekapcsolt új blokkjából el­sősorban a főváros kap több villanyáramot — s ezzel együtt annak reményét, hogy ezentúl az elmúlt évekénél kevésbé drasztikus áramkor­látozásokban lesz része. Szerény, de mindig szép ajándék a könyv — a jubilá­ló Belgrád is meglepte magát vele. Róla szól ez a maga ne­mében egyedi műfajú könyv. Újságírók a szerzői, Belgrád szerelmesei, a Kalamegdan és a Szkadarlija, a város meg­annyi más nevezetességének vagy éppen az őslakosok szá­mára is alig ismert műemlé­keinek, házainak jó ismerői. Belgrád nemcsak a múltját kutatja-őrzi féltő gonddal, ha­nem a jövőbe is tekint, ter­veket sző, köztük talán me­résznek tűnőeket is. A város polgármestere a jubileum ab kaiméból külföldi tudósítók­nak tartott sajtóértekezletén — igaz, rendkívül óvatos meg­fogalmazásban, de — szót ej­tett a „nagy tervről” is: Belg­rád esetleg kérni fogja az 1992. évi olimpia megrendezé­sének jogát. A nekibuzdulás­ban nyilván szerepe van an­nak az általános nemzetközi elismerésnek is, amelyet a szervező házigazdák a szara­jevói téli olimpiai játékok le­bonyolításáért kaptak. A je­lölés kérdése még nem dőlt el, javában folynak a szük­séges elemzések, s a „boldogí­tó igent” még majd a másik félnek is ki kell mondania. De ha megvalósul -a merész terv, Jugoszlávia fővárosa mindenképpen csak nyertes lehet, Belgrád tovább gazda­godhat, gyarapodhat, s' talán nemcsak az olimpia idejére válik majd igazi világvárossá. Kopreda Dezső Walter Mondale, az ame­rikai demokrata párt elnök- jelöltje egy csütörtöki tele­víziós interjúban élesen bírál­ta a Reagan-kormányzat liba nőni politikáját. Geraldine Ferraro demokrata alelnökje- lölt egy beszédében „erkölcsi vaksággal” vádolta Reagant, amiért kormányzata korrupt és brutális diktatúrákat tá­mogat a világban. Az elnökválasztási kampány résztvevői beszédeikben első­sorban nemzetközi kérdésekre helyezték a hangsúlyt. Mon­dale arról beszélt, hogy a Reagan-kormányzat elmúlt négy éve alatt „hihetetlen zűrzavar” volt Libanonban. E politika betetőzését jelenti, hogy a kormányzat a múlt hónapban nem vette figye­lembe azt a hírszerzői fi­gyelmeztetést, amely szerint támadás készül a bejrúti amerikai nagykövetség ellen — mutatott rá a volt alelnök. A demokrata párt alelnök- jelöltje Seatle-ben egyetemis­ták előtt mondott beszédében azért bírálta a jelenlegi kor­mányzatot, mert nem foglal­kozott korunk legnagyobb problémájával, a nukleáris fegyverkezés ellenőrzésével és a hidegháború óta a legmé­lyebb szintre süllyedtek a szovjet—amerikai kapcsola­tok. Ferraro kijelentette: ,.a kormányzat erkölcsi vaksága a legegyértelműbb Közép- Amerika vonatkozásában”. „Súlyosan téved, aki azt hi­szi, hogy a gyilkossági tech­nikák fejlesztésével előmoz­díthatja nemzeti érdekünk ér­vényesülését Közép-Ameriká- ban” — mondta a demokra­ta párti politikus, utalva » The New York Times jelen­tésére, amelv leleplezte, hogy a CIA kézikönyvet készített a nicaraguai ellenforradalmáról* számára a politikai gyilkos­ságok végrehajtásának módo. zatairól. Z NÓGRÁD - 1984. október 20., szombat fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom