Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

Hktívaiilás a megyei nártlmotisáqon Hazánk és a nemzetközi kapcsolatok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \J v>,‘ it A Szűrös Mátyás Salgótarjánban XL. ÉVF., 245. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK Szűrös Mátyás találkozott a BRG salgótarjáni gyáregységében •ranykoszorús szocialista brigáddal is. Tegnap Salgótarjánba láto­gatott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A Nógrád megyei pártbizottság székiházában Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megye; pártbizottság első tit­kára és Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnö­ke fogadta a vendégeket. Géczi János tájékoztatta a XIII. pártkongresszus, hazánk felszabadulása 40. évforduló­jának előkészületei során ki­bontakozott politikai aktivi­tásról, azokról az értelmes vállalkozásokról, amelyek az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben. intézményekben ta­pasztalhatók a kongresszusi .munkaverseny során. Szólt az időszerű gazdasági felada­tokról, a pártszervezetekben folyó eszmei, politikai neve­lő munka tapasztalatairól és a további tennivalókról, a nem­zetközi kapcsolatokról. Szű­rös Mátyás a külgazdasági helyzetről, a KGST-országok együttműködéséről, hazánk külpolitikájáról adott tájé­koztatót. Részt vettek a ta­lálkozón a Nógrád megyei pártbizottság titkárai, a sal­gótarjáni városi pártbizott­ság első titkára, a megye tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek vezetői, a Nógrád me­gyei pártbizottság osztályve­zetői. Ott volt Gampel István, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa. Megtízszereződött a termelés A tájékoztató után a me­gyei párt- és állami vezetők kíséretében ellátogatott a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységébe, ahol Stenczinger Sándor ve­zérigazgató, Klug Nándor, a salgótarjáni gyáregység igaz­gatója, valamint a gyáregy­ség pártbizottságának szak­szervezeti és KlSZ-bizottságá- nak titkára fogadta. Ezután Klug Nándor ismertette az országos nagyvállalat szerve­zeti felépítését, termelési te­vékenységét, termékszerkeze­tét, a fejlesztői munkát, a vállalat exportkapcsolatait, majd rátért a salgótarjáni gyáregység kialakulásának és fejlődésének ismertetésére. Közölte, hogy. 1972-höz képest megtízszereződött a termelési érték, az ez évi feladataik pedig 820 millió forint URH rádiótelefonok előállítására irányul. Ebből csaknem 670 millió forintot képvisel a szo­cialista export. Az itt gyár­tott termékek elsősorban a Szovjetunióba, Bulgáriába, Csehszlovákiába és NDK-foa kerülnek. A tökésexportjuk elenyésző. A terv időarányos részét az első kilenc hónap­ban nem teljesítették, de megvan minden lehetőség az elmaradás pótlására. Szocia­lista exportkötelezettségüknek december 10-ig tesznek ele­get. A vállalat dolgozóinak átlagjövedelme eléri az évi 60 ezer forintot. Befejezésül a tennivalókról szólt majd a jövő évi tervvel kapcsolatban elmondta, hogy kapacitásuk nagyobb részét már rendelésekkel biztosítot­ták, 11 százalékkal többet kí­vánnak termelni, ugyanakkor nagyobb részarányt képvisel majd a korszerűbb termékek száma. Ezt követően üzemlátoga­tásra került sor. A Központi Bizottság titkára nagy érdek­lődést tanúsított az itt folyó munka minden folyamata iránt. A tekercselőüzemben járva Pisch Károlyné, a Blá- thi Ottó aranykoszorús szo­cialista brigád vezetője, a kollektíva nevében megkérte, hogy látogatását örökítse meg a brigád naplójában. Szűrös Mátyás a következőket írta a naplóba: „Sok sikert és boldogságot kívánok a szo­cialista brigádnak a haza építésében, gyári kollektívá­juk erősítésében és egyéni életükben. Szívélyes üdvöz­lettel’’. Nem sokkal később Laka­tos József üzemvezetőtől afelől érdeklődött, milyen is­kolát végzett, milyen termelő- tevékenység folyik az irányí­tása alatt. Szabó Istvánnétól pedig megkérdezte, milyen alkatrész gyártásával foglal­kozik. Utjának., következő ál­lomása a Komarov brigád volt. B kapcsolatok továbbfejlesztéséről A brigád vezetője Szilágyi- né -Nagy Zsuzsa kérésére az alábbiakat jegyezte a kollek­tíva naplójába: „Sok sikert, minden jót kívánok a Ko­marov Szocialista Brigád minden tagjának. Legyenek boldogok, éljenek békében. Szívélyes üdvözlettel”. Délután a megyei pártbi­a Pisch Károlyné vezette zottság székházéban került sor az aktívaülésre Szűrös Mátyás tájékoztatást tartott az időszerű nemzetközi kér­désekről. A nemzetközi helyzetet jellemezve beszélt a feszültség növekedésé­nek általános, majd közvet­len kiváltó okairól. Ismer­tette azokat a kezdeménye­zéseket, amelyeket a Szovjet­unió tett a szocialista orszá­gokkal együtt a feszültségek csökkentésére, a fegyverke­zési verseny megszüntetésére, a világbéke megőrzésére, az Egyesült Államokkal való kapcsolat javítására. A kelet- nyugati kapcsolatokról szólva a párbeszéd fenntartásának, erősítésének lehetőségeit, a további elképzeléseket ismer­tette. Foglalkozott a Szov­jetunióval, a szomszédos szocialista országokkal kiala­kított jó viszonyunkkal, an­nak további erősítésével, ahol szükség van rá, ott pe­dig a megoldásra váró prob­lémákat is érintette. Foglalkozott még a tőkés-, va­lamint a fejlődő országokkal meglevő kapcsolatok tovább­fejlesztésével, majd válaszolt az előzőleg írásban feltett, később pedig szóban elhang­zott kérdésekre. ' rv. J. NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA'gJA \ Bátonyterenyés a közép-szlevákiai páráilliföttssg Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága meghívására me­gyénkben tartózkodó közép­szlovákiai pártküldöttség teg­nap Bátonyterenyén folytat­ta pragramját. A városi jogú nagyközségben Czene József, a pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a tavaly lezajlott közigazgatási átszervezés tapasztalatairól, Bátonyterenye és vonzáskör zete társadalmi, gazdaság: helyzetéről, a pártszervezetek ideológiai tevékenységéről. A többi között elmondta, hogy a település ipari jelle­gű, szólt a terület ipar; üze­mei termelési szerkezetéről, a mezőgazdasági üzemek mun­kájáról, a kibontakozó kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyről. Kifejtette, hogy 700—900 lakás épüi tervciklusonként, s a mosta­ni ötéves terv lakásépítése eredményesen folyik. A kör­nyék községi tanácsai évente 6—7Ó0 millió forinttal gaz­dálkodnak, amiből a fejlesz­tést, az alapellátást igyekez­nek biztosítani. Megemlítette Czene József, hogy a gyer­mekintézményekben négyezer gyermek fejlődésének feltéte­leiről gondoskodnak elfogad­ható színvonalon, nincs pél­dáiul váltott műszakú tanítás. Tájékoztatta a csehszlovák pártmunkásokat arról, hogy Bátonyterenyén és környé­kén 68 alapszervezietben 2800 kommunista tevékenykedik, jelentős részük nyugdíjas. Hangsúlyozta az agitáció és a propagandamunka fontos­ságát, amelynek középpontjá­ban most a párt XIII. kong­resszusára és a felszabadulás 40. évfordulójára való készü­lődés áll. A vendégek érdek­A csehszlovák küldöttség megtekintette a nagybátonyi ha­risnyagyárat. lődtek a szakmunkásképzés, az ideológiai felkészítés gya­korlata iránt. A baráti, elv­társi légkörben lezajlott esz­mecserét követően a küldött­ség és kísérete, közöttük Sza­bó Nándor, a Bátonyterenyei városi jogú nagyközségi Ta­nács elnöke, Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, a településsel is­merkedtek. Megtekintették a közelmúltban átalakított, fel­újított Bányász Művelődési Központot, ahol & művelődé­si létesítmény tevékenységé­ről, programjairól Szerencsi Andrásné igazgató adott tá­jékoztatást. A délelőtti órákban elláto­gattak a nagybátonyi haris­nyagyárba js. Kékesi Sándor igazgató tájékoztatta a besz­tercebányai küldöttséget a könnyűipari üzem tevékeny­ségéről. Elmondotta, hogy a 729 főt foglalkoztató gyár az idén 230 millió forint értékű harisnyát állít elő. amelynek 7,2 százaléka szovjet és mon­gol exportra kerül. Éves ter­vüket a harmadik negyedév végére 102,4 százalékra telje­sítették, az exportot pedig időarányosan 4.9 százalékkal teljesítették túl. Szabó Ist- vánné, a pártvezetőség titká­ra a munkásnők között vég­zett tömespolitikai munka ta­pasztalatairól beszélt, azokról a törekvésekről, amelyek a dolgozók politikai műveltsé- génék fejlesztését szolgálták. A csehszlovák küldöttség megtekintette a gyárat Kékesi Sándor kalauzolásával. Lossnczi Pál fogadta Ali Wardiianá! Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta Ali Ward'ha- na indonéz tárcaközi együtt­működési minisztert, aki Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Szí­vélyes légkörben véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről, valamint a magyar—indonéz kapcsola­tokról. Egyetértőén állapítot­ták meg, hogy számos terü­leten lehetőség van a kölcsö­nösen előnyös együttműködés fejlesztésére. A, találkozón je­len volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, és Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság buda­pesti nagykövete is. Ali Wardhana és kísérete szerdán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Borbándi János bú­csúztatta'. Jelen volt a bu­dapesti indonéz nagykövet. (MTI) Október 24—25-én: Telepiiléstudományi konferencia lesz az Akadémián Sajtótáj'ékoztató a programról „A város lakóterülete — helyzet, tennivalók” címmel tudo­mányos konferenciát rendez október 24—25-én a Magyar Tudományos Akadémia településtudományi bizottsága az MTA székházában. A tanácskozás programját szerdán az MTA tudósklubjában sajtótájékoztatón ismertették. Mint Perényi Imre, a tele­püléstudományi bizottság el­nöke elmondta, e szakmai testület kétévente rendszere­sen szervez hasonló konferen­ciákat. Az utóbbi esztendők­ben egyebek közt a városépí­tés gazdasági kérdéseit, a nagyvárosok agglomerációs gondjait és a falvak fejlesz­tésével kapcsolatos problé­mákat vitatták meg a szak­emberek. A mai gyakorlatot tanulmányozva a bizottság tagjai felfigyeltek arra, hogy a városépítés egyre inkább. laíkáscentriikussá vált. A nagy­arányú lakásépítés jelentős mértékben hozzájárult az életkörülmények javulásához, á városszerkezet korszerűsö­déséhez, ám a fejlődés ellené­re városainknak azok a ré­szei. amelyek lakóhelyül szol­gálnak, csak ritkán illeszked­nek kielégítően a . közlekedési rendszerhez, s a lakókörül- mények is sok helyütt előny­telenek, változtatásra szorul­nak. A vizsgálódásokból ki­derült, hogy az emberek a nagy, több-tízezer-lakásos tér lepeknél jobban kedvelik a családi házas lakóterületeket, s az ezekben kialakított ott­honokat jobban magukénak érzik, mint a jellegtelen la­kótelepek lakásait. A magánerős építési kedv növekedésére alapozó lakás­fejlesztési politika folytán a lakossági kezdeményezések, társulások szerepe erősödni fog a jövőben. Kérdéses azon­ban, hogy ez a tendencia milyen hatással lesz a város­építés tervezhetőségére, irá­nyításának módszereire. Szá­mos gondot okoz az is, hogy a városok közelében a ma­gánüdülők, hétvégi, piihenőhá- zak, zártkerti épületek kiala­kítása jórészt szabálytalanul fcÄyik. A konferencián — amelyr 150—200 településtudomány nyal, városrendezes.se 1 foglal kozó szakembert várnak - előadások hangzanak el vá rosaink lakóterületének hely zetéről, a fejlesztési felada tokról. A tanácskozás rész vevői ezen kívül megvitatjá a már meglévő lakóterülete átépítésével, illetve az újor nan létrehozandók tervezés« vei és megvalósításával kap csolatos szempontokat. A ta nácskozáson ajánlásokat do! goznak ki a városi lakóterü letek építéséről és átépítésé ről, s ezeket a javaslatokat Magyar Tudományos Akadé ' mia eljuttatja az illetékesek hez, így kívánva segíteni a érdekelt szervek és intézme 'nyék''munkáját. ’ (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom