Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

mmmm Az orvostudomány fejlődése új — egyre hatásosabb — gyó­gyító eljárások alkalmazását eredményezi. A vérrel való gyógyítás is lépést tart a fejlő- dessei. Legújabb elvek sze­rint alig van betegség (példá­ul: nagyfokú vérveszteseg, új­szülöttkor! vércsere), ami in­dokolja a teljes vér adását. Minden más esetben a kívánt véralkotó részt adjuk. A vérkészítmény adásának számos előnye van: — javul a vérfelhasználás hatékonysága, mert alkotóré­szeire bontva több betegnek juttatható vérkészítmény, — egyes alkotórészek kon­cén trátumaival fokozott gyógy- halás érhető el, — csökken a nem kívána­tos immun izálódás veszélye, — elkerülhető a keringés- túlterhelés. Mostanában jelentősen meg­növekedett a vérplazma irán­ti igény, ami szükségessé tette, hogy a már sokak ál­tal ismert hagyományos vér­vétel mellett megnöveljük a plazmaferezisek számát. A plazmaferezissel nyert vérplazma a keringő vér fo­lyékony része, amely sok — biológiailag értékes — anya­got. vérfehérjét, alvadási faktorokat és védőanyagot tartalmaz. A plazmaferezis a véradás­nak egy különleges formája, amely módot nyújt arra, hogy a donoroktól nagy mennyisé­gű plazmát nyerhessünk anél­kül, hogy az náluk anaemiát (vérszegénység) o-kozna. E módszernél a szokásos vérvétel után a teljes vérből a plazmát centrifugálással el­választjuk és azt követően a vörösvérsejt-koncentrátumot a donor keringésébe vissza­juttatjuk. A ferezises módszer ked­vező lehetőségeket biztosít különböző vérkészítmények konzerválására és gyógyító alkalmazására, továbbá immu­nológiai szempontból értékes savók diagnosztikus felhasz­nálására. A fentiekből következően végezhetünk még leukafere- zist, thrombocytaferezist stb., aszerint, hogy a donoi véré­ből milyen alkotórészt kívá­nunk kivonni. A művelet vé* gezhető gépi és kézi módszer­rel. A plazmaferezis veszélyte­lenségét, ártalmatlanságát bizonyítja, hogy egészséges donornál, akár hetenként is ismételhető. Természetesen nem lesz és nem is lehet cé­lunk a donorok gyakori igénybevétele. A plazmaferezises vérvétel fekvő helyzetben lévő donor­nál történik „egyszúrásos” módszerrel. Maximálisan 2x400 milliliter vért veszünk (dupla ferezis). A levehető plazmamennyiség maximum: 0.5 liter. A vérvétel megfe­lelő mennyiségű alvadásgát- lót tartalmazó szokványos vérvételi palackba történik. A dupla ferezis a véradást megelőző vizsgálatokkal együtt optimális feltételek mellett, kb. két órát vesz igénybe. A donor a vérszeparálás folyamata alatt a levett plaz­ma mennyiségével azonos mennyiségű fiziológiás kony- hasó-cseppinfúziót kap. A Itt a miskolci rádió Kapcsoljuk a salgótarjani Adás előtt egy órával még oly’ kihalt a stúdió, mintha éppenséggel szabadnapos len­ne, aztán úgy fél öt tájban mór beindul a „verkli”. A fa­li hangszórókból — akár egy túlvilág! üzenet — megjön „Miskolc hangja”, G. Tóth Fe­renc műsorvezető barátian üdvözli Zengő Árpá­dot, a salgótarjáni stú­dió szerkesztő-riporterét. Röviden egyeztetik a 17 órás hírek után kezdődő Hétről hétre műsor fontosabb mozza­natait. Nincs idő vitatkozásra, tiszteletkörökre: tömör, lé- nyegretörő megbeszélés. Mi­alatt Zengő Árpád jó néhány métert a szobában „leköröz”. — Mikrofonláz? — Ez a harmadik élő adá­som — mondja —, de valójá­ban minden felvétel előtt át­járja az embert az a bizo­nyos drukkérzés. Jó lesz-e a vonal, nem futunk-e ki az időből, lesz-e baki, nem za­varja-e meg valami az adást... és így tovább, szóval, ez igazi szakmai feladat. Az alkalom a nógrádi rá­diózás történetében mérföld­kő: a nemrégiben elkészült salgótarjáni rádióstúdió élő adásának premierje. Tíz perc van az adásig. Megérkeznek a riportalanyok: Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök és dr. Gordos Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Mindketten rutinos nyilatkozók, s miközben — pontban 17 órakor — fölcsen­dül a miskolci rádió szignál­ja — éppen a könnyűzenéről esik szó, a régi idők nagy énekeseit, Rita Pavone, Gian­ni Morandi, a Beatles korát idézik. Aztán nem sokkal negyed hat után hirtelen minden ab­bamarad, a hangszóróból G. Tóth Ferenc „felvezető” mon­datai jönnek, s máris a hely­színen, a Nógrád megyei Ta­nács épületében a szó. — Szép jó estét kívánok! — kezdi habkönnyű hangvétel­ben Zengő Árpád, mintha ép­pen egy családi vacsorához érkezne, ám itt a menü: a szellemi élet. A rövid konfe- ransz után hangzik is az első kérdés, a két megyei vezető­nek, mit tartanak az elmúlt esztendők legnagyobb helyi vívmányainak ? u Órákat lehetne erről beszélt ni, de mindkét válaszoló — igazodva a rádiózás* követel­ményeihez — röviden, frap­pánsan fűzi a mondatokat. Devcsics Miklós a nehezebb gazdasági körülmények elle­nére elért eredményeket — lakásépítés, kórházi rekonst­rukció, általános iskolai prog­ram — említi, míg dr. Gor­dos János, a demokratizmus szélesedését, a műveltség gya­rapodását emeli ki, hozzá té­ve ez utóbbihoz, hogy éppen a stúdió átadása is jellemzi ezt a törődést, hiszen terven kívül, gyorsan, jó minőségben készült el... — És mennyiben tudja a rádió segíteni az önök mun­káját? veti közbe egy léleg­zetvételnyi szünetben a ripor­ter. — Először is azzal, hogy reális tájékoztatást ad a me­gye életéről — válaszol Dev­csics Miklós —, másodszor pe­dig az önálló stúdió létrejöt­tével nem csak egy-egy epi­zódot ad, hanem tendenciájá­ban, fejlődésében szemléli a dolgokat. — Ez a vélemény akkor is, ha éppen szurkapiszkál...? — Igen! Ha olyan kérdése­ket vet föl, amelyek reálisak, megoldásukra van lehetőség, elképzelés, nos az ilyen ese­tekben örülünk is a kritiká­nak. — Hogy milyen hatása’van a helyi rádiózásnak — veszi át a szót dr. Gordos János —, azt számos dologból le tudjuk mérni. Például, ha beolvas­nak egy pályázati felhívást, s százával kapjuk a pályamun­kákat. .. ez is a rádió hatá­sát mutatja. Zéngő gyorsan az órájára néz: a négy percből hat és fél lett! Gyors visszakapcso­lás Miskolcra, folytatódik a magazin, de fél óra múltán újra jelentkezik még Salgó­tarján. A telefonnál ülő Pau- lovits Ágoston, a Magyar Rá­dió miskolci stúdiójának ve­zetője rögvest telefonál: nincs semmi probléma (mondja), majd a zeneszámok rövideb- bek lesznek. Halk eszmecsere indul is­mét az újabb kapcsolásig, ér­keznek a 11-191-en a kérdé­sek: mikor lesz színház Sal­gótarjánban, épül-e új szállo­da, mikor javulnak a vételi viszonyok a Beszterce-lakóte­Véradás új formában dupla ferezis dupla véradás­nak számit. A plazmaferezis kizárólag intézetben, a Nógrád megyei Vértranszfúziós Állomáson végezhető, mert a plazma el­választásához szükséges steril körülmények ott vannak biz­tosítva. Megfelelő ütemezéssel egy­szerre 4—5 donort tudunk fo­gadni. Kérésünk, hogy a plaz- maferezisre vállalkozó donor fehérjedús táplálkozás és bő­séges folyadékfogyasztás (tea) után, kipihenten érkezzen. Ne jöjjön éhgyomorral! A túl zsíros ételtől és az al­koholtól tartózkodjék! A vér­adás utáni pihenésről és ka­lóriapótlásról gondoskodunk. Főleg „0” Rh pozitív és „A” Rh pozitív donorok se­gítségét kérjük. A Nógrád megyei Vértransz­fúziós Állomás a plazmafe- rezist, mint a véradás külön­leges formáját már évek óta alkalmazza, főleg betegeknél és Rh immunizált terhesek­nél, therápiás célból. A vérplazma iránt megnö­vekedett helyi és országos igény tette szükségessé, hogy a sajtó hasábjain keresztül is kérjük donorainkat plazma- ferezises véradásra. Arra alkalmas önkéntes do­norok segétségével, ilyen mó­don is szeretnénk hozzájárul­ni a gyógyító munkát akadá­lyozó hiány csökkentéséhez. Bízunk abban, hogy donora­ink, mint eddig, ezután is megértéssel, cselekvőén tesz­nek eleget kérésünknek! Dr. Halász József, a vértranszfúziós állomás ve­zető főorvosa [KözlBhefföbnek — a módosított «RESZ-röt Í2.1 Jelzőtáblák, útburkslati jelek stúdiót! lepen, milyenek a lakáshoz jutási lehetőségek megyénk­ben? Jönnek a válaszok is, de már „élőben”, ezrek hallhat­ják az észak-magyarországi vidéken. Most is pillanatok­nak tűnik az a négy-öt perc, de ezúttal sincs semmi baki, G. Tóth Ferenc „lekon­feráló” hangján azért érezni a megkönnyebbülést: — Azzal a reménnyel bú­csúzunk Salgótarjántól, hogy soha rosszabb ne legyen az összeköttetés! Tanka László A KÖZŰTI JELZŐTÁBLÁK és útburkolati jelek is kiegé­szültek, részletesebb infor­mációt adnak. „Állj! Elsőbb­ségadás kötelező” táblát he­lyezhetnek el biztosítás nél­küli vasúti átjáróknál. Ilyen esetben a közlekedőknek a megállás helyét jelző útbur­kolati jel előtt — ilyen út­burkolati jel hiányában a táb­la előtt — meg kell állni, és továbbhaladni csak akkor szabad, ha meggyőződtek ar­ról, hogy vasúti jármű nem közlekedik. A módosítás hatályba lépé­se óta találkozhatunk olyan jelzéskombinációval is, mely nem egy útszakaszra, hanem egy területi egységre vonat­kozhat. Ez pedig a „Lakott terület kezdete” és a „Se­bességkorlátozás” jelzőtábla egy oszlopon történő elhelye­zése. Ez a sebességkorlátozás a lakott terület egészére vo­natkozik, tehát a legközeleb­bi útkereszteződés nem old­ja fel, azonban a „Lakott te­rület vége” jelzőtábla meg­szünteti hatályát. Ha a jel­zőtábla 60 kilométeres órán­kénti sebességnél kisebb ér­téket mutat, az minden jár­műre, ha annál nagyobbat, az csak személygépkocsikra vonatkozik. Űj tilalmi tábla az „Autó­busszal behajtani tilos!” Ez a tábla nem vonatkozik a me­netrend szerint közlekedő közforgalmú autóbuszokra, tehát a tömegközlekedést nem érinti. Ha a „Legkisebb követési távolság” jelzőtáblán teher­gépkocsi jelképe látható, csak a 3,5 tonnát meghaladó meg­engedett legnagyobb össztö- megű tehergépkocsikra (von­tatókra, mezőgazdasági von­tatókra és lassú járművekre) vonatkozik, E táblát olyan helyen teszik ki (pl. híd előtt), ahol csak a nagy te­herbírású járművek szoros követése veszélyezteti a terü­letet. Ha már a követési tá­volságot említjük, a jövőben nem a tíz métert meghaladó, hanem már a hét méternél hosszabb tehergépjárművek is kötelesek olyan követési tá­volságot tartani, hogy közé­jük egy személygépkocsi biz­tonságosan besorolhasson. A „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” táblák ha­tálya az úttestre vonatkozik, az útpadkára nem. Eddig, ha útpadkán is meg akarták tiltani például a várakozást, akkor ezt a tábla alatt kie­gészítő táblán jelezték, „Út­padkán is” felirattal. Ezután a „Megállni tilos!” vagy a „Várakozni tilos!” tábla alat­ti kiegészítő tábla azt is je­lenti, hogy az útpadkán min­den járműnek, a járdán pe­dig az egy tonnáinál nem na­gyobb tengelyterhelésű jár­műveknek a megállása (vá­rakozása) is tilos! Nem volt egységes az álláspont, hogy mit jelent ez a kifejezés: a tilalmi táblák hatálya a „kö­vetkező útkereszteződésig" tart. Egyesek az útkereszte­ződés el°iéis gondolták, má­sok az útkereszteződés négy­szögét is belevgve az útke­reszteződés végéig értették. Az új megfogalmazás — „az útkereszteződés kezdetéig” — minden vitát kizár. A kanyarodási és megfor­dulás! tilalmat jelző táblák, valamint a sebességkorlátozás­tábla alá időszakot feltünte­tő, kiegészítő táblát is elhe­lyezhetnek. A „Várakozni ti­los” jelzőtábla alá helyezhe­tő el a kijelölt rakodóhelyet jelző kiegészítő tábla. Ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lerako­dáshoz szükséges ideig ma­radhat. Más jármű beállhat, sőt akár várakozhat is itt, ha a vezető a járműnél ma­rad, de áruszállító jármű ér­kezésekor azt köteles a ra­kodóhelyre haladéktalanul beengedni. A jövőben ismét találkozlfbtunk a „Két vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” jelzőtáblával. A BIZTONSÁGOT szolgál­ják azok az új útburkolati jelek és egyéb létesítmények, amelyekkel már elvétve ed­dig is találkoztunk. Ilyen út­burkolati jelek az. úttest szé­lén cikcakk alakú, fehér szí­nű „Veszélyes helyre figyel­meztető vonal” vagy az út­testre felfestett jelzőtábla. Új és igen lényeges a „Külö­nösen veszélyes hely”-et jel­ző útburkolati jel. Ez szag­gatott vonallal körülhatárolt sárga színű terület, melyet elsősorban a vasúti átjárók­nál, útkereszteződésekben fes­tenek fel, de felfesthető az úttestbe beépített tűzcsap fe­lett is. Nem téveszthető ösz- sze a járműforgalom elől el­zárt területtel, mely fehér színű. E sárga szaggatott vo­nallal körülhalárolt és bevo­nalazott területen át szabad hajtani, de rajta a közúti járművek még forgalmi ok­ból sem állhatnak meg. Találkozhatunk olyan se­bességjelző lámpával, amely négyszögletű fekete alapon fehér számértéket feltüntető jelzés. Ez azt a sebességet mulatja, amellyel a forgalom- irányító lámpa előtt az egyen­letes haladás érdekében cél­szerű haladni. A jelzőlámpa nem oldja fel a tehergépko­csikra érvényes 50 kilométe­res óránkénti felső sebesség­határt. A vasúti átjáróval kapcso­latos szabály, hogy a 30 mé­teren belüli megállási tilal­mat a ..Vasúti átjáró kezde­te” jelzőtáblától kell érteni, és az útra, az úttestre, út­padkára, járdára stb. egy­aránt érvényes. A jelzőtáblát a síntől számítva 30 méteren belül helyezik el. Ha 20 mé­terre van kihelyezve, akkor a megállás a síntől 50 mé­teren belül tilos! Évekig vitatkoztak a fény­sorompó villogó,' fehér jelzé­sén hiszen eddig az előírások szerint úgy kellett értelmezni, hogy a berendezés működik, más európai országokban ez eddig is az áthaladást enge­délyezte. Most mi is csatla­koztunk az európai gyakor­lathoz, mely szerint a fény­sorompó villogó fehér fény­jelzése az általános áthaladá­si szabály megtartása mellett a közúti járművek tovább- h»'"'4á'ál nnEpOójyp£j. MÉG KÉT ŰJ ponttal egé­szült ki a vasúti átjáró. A egyik fokozott elővigyázatos­ságra utal, amikor úgy fogal­maz, hogy nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet. A másik a gya­logosoknak szól: vasúti pá­lyán gyalogos csak akkor ha­ladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közlekedik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberen­dezés a továbbhaladás tilal­mát jelzi. (Folytatjuk) Koronczi Imre Tizennégymillió forint értékű cikket forgalmaznak egy esz­tendőben a berceli iparcikküzletben. A magyarnándori áfészhez tartozó boltban a Blaskó Istvánné vezette többszö­rös aranykoszorús brigád látja el munkáját. Elmúlt évi tel­jesítményük alapján elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet. Képünkön: Blaskó Istvánné brigádvezelő kötöttárut ajánl vevőinek. Régi épület — új gépek A fonalkikészítő gyár egyik régi épületén megkezdték an­nak a kötszerfehérítő és -szá­rító gépsornak az összeszere­lését, amely — ha elkészül — az elavult és kiselejtezett gépek munkáját veszi át. A vállalat termelésének mintegy egyötödét teszi ki a nyers- szövet fehérítése, egészség- ügyi felhasználásra való ki­készítése. A svájci és az NSZK-beli cégtől vásárolt fehérítő, il­letve szárító üzembe állítá­sával lényegesen lerövidül a fehérítési idő, s az anyag út­ja. A zárt rendszerű beren­dezések alkalmazásával a je­lenleginél kevesebb energiá­ra, gőzre, vízre és vegyszer­re van szükség, és a minő­ség is egyenletesebbé válik. A gyár szakemberei mintegy 30—40 százalékos termelé­kenységnövekedést várnak a beruházástól, amely a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztító berendezéssel együtt mintegy 65 millió forintba kerül. Az Állami Fejlesztési Bank segítségével megvásárolt gé­pek teljes üzembe állításával lényegesen csökkenthető a ki­készített egészségügyi kötszer importja. A szerelési, üzem­be helyezési munkákat kül­földi szakemberek vezetésével a vállalat karbantartói vég­zik; így, mire a gépsort üzembe állítják, behatóan meg is ismerik azt. A gépek összeszerelését de­cember közepére fejezik be. A próbagyártás után jövőre már üzemszerűen fehérítik, szárítják a kötszert. 0 liftben rabolt — halévi börtönbiintelésre ítélték A lakóház liftjében rabolta ki áldozatát Kovács József, 29 éves dunaújvárosi lakos. A sokszorosan büntetett előéle­tű, többszörösen visszaeső fia­talember az egyik dunaújvá­rosi élelmiszerboltban felfi­gyelt egy idős asszonyra, aki tömött pénztárcából fizetett. Elhatározta, hogy megszerzi a pénzét. Élettársával együtt követte a kiszemelt áldozatot, s amikor az a lakóházához ért, vele együtt beszálltak a liftbe. Miután a fülke elindult, több ütést mért az idős asszonyra, majd elvette a pénztárcáját, amiben háromezer forint volt. A kilencedik emeleten sorsá­ra hagvva az eszméletét vesz­tett nőt. kiszálltak a liftből. Az áldozat — aki egyébként nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett — pon­tos személyleírást adott táma­dójáról. Bűncselekményét Ko­vács Józsf hamarosan újab­bal tetőzte: betört egy duna­újvárosi lakásba, s onnan öt­ezer forint értékű holmit tu­lajdonított el. A betörés más­napján, egy igazoltatás sorár» fogta el a rendőrség. A Székesfehérvári Megyei Bíróság másodfokú tanácsa — ahova fellebbezés során került az ügy — jóváhagyta az első fokon kiszabott büntetést, s Kovács Józsefet jogerősen hat­évi börtönben letöltendő sza­badságvesztésre és a köz- ügyektől való ötévi eltiltásra ítélte. NÓGRÁD - ,1984. október 17., szerda l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom