Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

SCsacfar Sumos Párizsban

1 (Folytatás az 1. oldalról)

» tervet1. Kulturális miniszterünk kérésemre megindította azt a folyamatot, amelynek keretében lefordítják a magyar irodalom értékes kincseit, amelyek eddig hozzáférhetetlenek voltak a francia közönség számára. Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is amelyeket önök folytatnak Magyarországon, a mi nyelvünk tanítására. A francia nyelvoktatás fejlődik Magyarországon és ezért személyesen köszönetét mondok önnek.

Az elnök ezután rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem feleintek meg a közös törekvéseknek. Pedig ezen a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegyipar, a gyógyszeripar terén a francia—magyar együttműködés

példássá válhat.

• Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentőséget nyer, amely messze meghaladja a kétoldalú kapcsolatok közös vizsgálatának területét — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltételeivel kapcsolatos. Van mondanivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be. Politikai és tái'sadalmi-gazdasági opcióink ugyan különbözőek, de keressük azt, ami közelebb hoz bennünket egymáshoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy Európához tartozunk, és ez mindkét nép történelméből faliad. A két ország közötti reális különbségeken felülkerekedve, kezet nyújthatunk egymásnak, és megtanulhatjuk egymás nyelvét. Európa .tudja azt, hogy mivel tartozik a magyar népnek, amely oly büszke hagyományaira, nyelvére, a mely bátorságot tanúéit a viszontagságok közepette is, és nyitott a külvilág felé.

Tudom, hogy önt nagyon érdekli mindaz, amit Francia- ország tesz és mond, érdekli Franciaország politikája, a világban elfoglalt helye. Ez az

érdeklődés kölcsönös. Én személyesen nagy rokonszenvvel, és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hogy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ihletöen akciónkra azokban a nemzetközi szervezetekben. amelyekben jelen vagyunk. így például a genfi konferencián, ahol globális tárgyalás indult meg a vegyi fegyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapítható, hogy a kelet—nyugati viszony nehézségei ellenére is az utóbbi időben bizonyos haladás mutatkozott itt a párbeszédben.

Azt óhajtjuk hogy a stockholmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva, lesz hű saját sorsához, csak ez tehet! lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfelelően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység, hallassa szavát a világban.

íme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet együtt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik, mihelyt az a közös akarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlanságot és hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség tényezőinek kiküszöböléséhez. Üjra fel kell venni a párbeszéd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép-európai helyzeténél fogva e vállalkozás egyik fő láncszemét képezi.

Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepette is, s ez kétségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszönhető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan országnak látom, amely bebizonyította: az akarat nem csak az életbenmaradást biztosítja, hanem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeretném kifejezésre juttatni a magyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is át- érezze, milyen különös jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának itt, a Szajna partján.

Az elnök végül a magyar

nép boldog jövőjére, és Kádár János egészségére ürítette poharát.

Francois Mitterrand köztársasági elnök pohárköszöntőjére Kádár János válaszolt:

Kádár János pohárköszöntője

' Mélyen Tisztelt Köztársasági Elnök Űr!

Francia Barátaink!

A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogadtatásért, a Magyar- ország iránti érdeklődésért és rokonszenvért, amely Elnök Ür szavaiból is megnyilvánult.

Mi, a Magyar Népköztársaság képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársaságba érkeztünk, amely a nemzetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője. Örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam a Francia Köztársaság vezetőinek és népének a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókívánságait.

A magyar nép nagyra értékeli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő eseményként tartja számon Elnök Or 1982. évi magyarországi látogatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is eredményesek lesznek, és a közös szándékoknak, a reális lehetőségeknek megfelelően lendületet adnak minden téren a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országaink, hanem kontinensünk népeinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is meggyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőződésem, hogy további vélemény- cserénket is a konstruktiv szellem, a kölcsönös jószándék fogja jellemezni.

Tisztelt Elnök Űr!

ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi berendezkedése eltérő, és más szövetségi rendszerekhez tartoznak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdését. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvéseinkben lényeges találkozási pontok vannak, és ezekre a jövőben is építeni lehet. Kapcsolataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzéséről folytatott véleménycserénknek. Találkoznak törekvéseink abban is, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat.

Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is, folytatódott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a konfrontációs elemek a nemzetközi életben.) Mindez olyan időszakban történik, amikor az atomfegyverek száma rendkívül megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelennek meg.

Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem növeli, hanem csökkenti a biztonrjyot. Akik egy atom2 NÖGRAD - 1904. okíóber 16., kedd

háború megnyerhetőségéről,

egy korlátozott nukleáris ösz- szecsapás lehetőségéről felelőtlenül beszélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára.

A Magyar' Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javalatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erőfölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény megszerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Érvényes az a javaslatunk, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépésként — kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való lemondásról — és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez Európában, s kedvező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmozdításához.

Támogatjuk a Szovjetunió javaslatát a világűr demilita- rizálására és üdvözöljük a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Konkrét eredményeket várunk a stockholmi bizalom- erősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól, így az 1985. évi budapesti kulturális fórumtól is. Megtiszteltetésnek vesszük, hogy Magyarországra bízták e fontos tanácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni.

Néhány húrsp múlva lesz* fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem 40. évfordulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a francia ellenállás hősei és a francia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik vállvetve harcoltak a náci barbárság ellen. Az idő múlása sem homályosíthatja el emlékezetünkben a történteket; elítéljük a fasizmust akár új köntöst viselő, bárhol jelentkező kísértő árnyait. Határozottan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, amelyek megkérdőjelezik az antifasiszta koalíció áldozatos harca nyomán kialakult európai realitásokat.

Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság következetesen kitart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés erősítése mellett.

A Magyar Népköztársaság külpolitikája abból indul ki, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Támogatunk minden olyan érdemi tárgyalást, amely konkrét problémák megoldására, rendezésére irányul. A kétoldalú megbeszélések hasznosan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a konfrontáció helyett a tárgyalások és a megegyezések, a feszültség növekedése helyett ismét az enyhülés jellemezze a nemzetközi helyzet alakulását.

Elnök Űr!

Kétoldalú kapcsolatainkat áttekintve, már nemegyszer szót váltottunk a világgazdasági válságról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról is. Bár vannak javulást ígérő halvány kedvező jelek, de ezek hatása kontinensünkön még nem érzékelhető eléggé. Ebben a helyzetben senkinek sem használ, ha a kelet— nyugati gazdasági együttműködés szűkül, és még politikai indíttatású intézkedések is hátráltatják.

Hozzá kell tenni, hogy Magyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb bekapcsolódás útján kíván járni.

A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos és megbízható partner lesz a nemzetközi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a magyar—francia kapcsolatok további, sokoldalú

fejlesztésére és gazdagítására

az élet minden területén.

Tisztelt Elnök Ür!

Élve az alkalommal, őszinte köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséért tett.

Megköszönöm önnek azt a korrekt, rendkívül jó légkört, amely eddigi és a ma megkezdett tárgyalásainkat is jellemezte, és azokat a meleg szavakat, amelyeket a magyar néphez intézett.

A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom önnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívását, hogy arra alkalmas időpontban ismét látogassan el Magyarországra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném.

Kádár János végül a francia népre. Mitterrand köztársasági elnök, a jelenlevő francia személyiségek egészségére, a magyar—francia kapcsolatok fejlődésére, a békére emelte poharát.

*

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfő délután a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületében találkozott Georges Marchais- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, majd Lionel Jospinnel, a Francia Szocialista Párt első titkárával.

Kádár János és Georges Marchais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar—francia kapcsolatok nemcsak a két ország, hanem kontinensünk minden népének érdekeit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Francia Köztársaság együttműködésének bővítése hozzájárul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika eredményeinek megőrzéséhez. Megerősítették, hogy a kommun'..v.áknak különösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi politikában az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításában és felszámolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is ezért tevékenykedik a két párt kapcsolatait jellemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében.

Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy az MSZMP és a Szocialista Párt szilárd törekvése előmozdítani a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsönösen előnyös, sokoldalú kap. csolatainak fejlesztését. Egyetértés volt abban, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű, elfogadható alternatívája. Az MSZMP és a Szocialista Párt kész tevékenyen fellépni a nemzetközi légkör javításáért, a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdításáért.

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az ElnöKi Tanács tagja, délután szálláshelyén, a Marigny-palotában találkozott Claude Cheyssonnal, a Francia Köztársaság külügyminiszterével.

Nyílt, őszinte légkörű véleménycserét folytatták a nemzetközi, s különösen az európai helyzet, legfontosabb kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden államnak — társadalmi rendszerétől és szövetségi rendszerhez való tartozásától függetlenül — a nemzetközi feszültség csökkentésén kell munkálkodnia. Megállapították, hogy a magyar—francia kapcsolatok, a rendszeres magas szintű találkozók és a különböző területeken folytatott, együttműködés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését.

*

Este a külügyminisztériumban Laurent Fabius francia miniszterelnök vacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Laurent Fabius és Kádár János rövid pohárkö- szönlől mondott, (MTI)

Ígéretek választások előtt

Reagan is Mondale az ilrfegvverkeiésrttl

Az amerikai elnökválasztási kampány résztvevőinek hét végén elhangzott nyilatkozataiban az űrfegyverkezés szerepelt az első helyen.

Ronald Reagan elnök az

U. S. News and World Report című hetilapnak kijelentette: kész megfontolni, hogy tárgyalásokat kezdjenek a műholdelhárító fegyverek kölcsönös moratóriumáról.

Mint emlékezetes a Szovjetunió már korábban javasolta hogy Bécsben kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalások az űrfegyverkezés megállításáról. A tanácskozás nem jött létre mert Washington előfeltételeket támasztott és nem fogadta el azt a szovjet indítványt, hogy a tárgyalások megkezdése előtt állítsák le az űrfegvverekkel folytatott kísérleteket.

Reagan szerint kormányzatának a Szovjetunióval szembeni magatartása „reális”

volt, és azt ígérte, hogy új- jáválasztósa esetén a Szovjetunióval szemben „nem fog merev és hajthatatlan magatartást tanúsítani”.

Walter Mondale demokrata párti elnökjelölt viszont kijelentette, hogy megválasztása után felhívást tenne közzé az űrfegyverkísérleteknek és telepítésüknek kölcsönös és ellenőrizhető leállítására. Az elnökjelölt vasárnap Minne- apollsban az űrfegyverkísérletek befagyasztására szótftot- ta fel Reagant. Rámutatott,’ hogy Reagan „csillagháború^” terve „új és igen veszélyes” fegyverkezési versenv felé sodorja az Egyesült Államokat,’ és hoev az űrfegyverrendszer kifejlesztése és telepítése dollármilliárdok elpazarlásá- val, Washington szövetségeseinek elidegenítésével és az eddigi legsikeresebb fegyve1'- z»tkorlátozásl szerződés, a SALT—T alkalmazásával jár-; na. (MTI)

A brightoni merénylet után

Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti:

A Scotland Yard terrorizmusellenes különítménye vasárnap arra figyelmeztette a brit közvéleményt, hogy az „ír Köztársasági Hadsereg” őszi robantásl kampányt kezdeményezhet politikusok, magas rangú katonatisztek és bírák ellen.

Bill Hucklesby, a különítmény vezetője a péntek hajnali brightoni bombamerénylet jellegét kísérelte meg felvázolni. Azt mondta, a brit kormány vezetői ellen megkísérelt terrormerénylet lehetett egyedi akció is, de lehetett része egy „nagyobb szabású hadjáratnak”.

A The Sunday Times tudni vélte, hogy az IRA politikai szárnyának, a Sinn Fein pártnak novemberre, Dublinba tervezett közgyűlése előtt, sorozatnyi „figyelemfelkeltő” akcióba kezd majd, lévén életeleme a nyilvánosság, amely merényleteit kíséri.

Közben egy dublini lap felfedte, hogy az IRA konzervatív párt múlt év! black- pooli kongresszusa idején már megtervezte ugyanazt a merényletét, amelyet egy évvé! később, Brightonban hajtplt végre.

Maga Thatcher miniszterelnök a hét végét, szokás szerint a chequersi kormányrezidencián töltötte, és feljegyezték róla, hogy „soha nem látott” biztonsági őrizetben vett részt a szokásos, vasárnap délelőtti istentiszteleten, amelynek színhelye a legközelebbi község.

A rendőrség a brightoni merénylettel kapcsolatban eddig két embert tartóztatott le. Utóbb azt közölték mindkettejükről, hogy „nem terrorista bűncselekmények” miatt hallgatják ki őket, más szóval nincs közük a robbantáshoz. Tettes és — Valószínűleg — használható nyom kevés lévén, az angol sajtóban több szó esik a rendőrség lehetséges mulasztásairól. A The Sunday Times azzal a meglepő hírrel szolgált olvasóinak, hogy a brightoni robbantás előtt — hírszerző jelentés nyomán — „az egész brit hadsereget” riadókészültségbe helyezték, s ugyancsak riasztó táviratok mentek ki a körzeti rendőr- kapitányságokhoz.

Hz indiai sajtó Afganisztánról

Pakisztán segíti az ellenforradalmárokat

Pakisztán közvetlen részvétele az Afganisztán ellen folyó hadüzenet nélküli háborúban, nagymértékben akadályozza a közép-ázsiai ország körül kialakult helyzet politikai rendezését — állapítja meg az indiai sajtó.

Az iszlamabi di kormány és a pakisztáni hírszerzőközpontok nyíltan támogatják az afgán ellenforradalmárok akcióit. Pakisztán északnyugati tartományában száznál is több kiképzőtáborban készítik fel azokat a csoportokat, amelyek azután afgán területen felforgató és terrorcselekményeket hajtanak végre — írja a Tribune napilap. A banditák nyílt terrort alkalmaznak a békés lakossággal szemben, úgynevezett „muzulmán adót” szednek be tőlük. Az ígyösz- szegyűjtött pénzből Pakisztánban kábítószer-laboratóriumokat nyitnak.

Ilyen körülmények között — mutat rá az .Indian Observer című hetilap — különösen fontos szerepet játszik Afganisztán biztonságánák szavatolásában az a szovjet csapatkontingens, amely az afgán kormány kérésére, a két állam között érvényben levő szerződés értelmében érkezett az országba. A szovjet katonák jelenlétükkel nem Veszélyeztetik a térség egyik államának biztonságát sem — hangsúlyozza a hetilap, majd rámutat: a szovjet csapatok rendeltetése annak megakadályozása, hogy az amerikai és pakisztáni támogatást élvező ellenforradalmárok fokozzák fegyveres provokációikat Afganisztánban. (MTI)

Irak és Irán egymást vádolja

Bagdad és Teherán a hét végén egymást vádolta azzal, hogy katonai erőik — megszegve az ENSZ égisze alatt létrejött júniusi megállapodást — polgári célpontokat támadtak a másik fél területén.

Először teheráni jelentéseket hoztak nyilvánosságra arról, hogy iraki repülőgépek Ilam iráni tartományban egy falut bombáztak. Szombat este viszont bagdadi katonai közleményben tagadták a légitámadást, sőt, azt jelentették, hogy az iráni erők Bász- ra, iraki város külterületeit lőtték.

A két fővárosban közzétett hadijelentések egyébként élénk harctéri tevékenységről számoltak be a frontvonalak teljes hosszában.

Elhárították a közvetlen robbanásveszélyt azon a panamai zászló alatt hajózó gázszállító tartályhajón, amelyet a Perzsa-(Arab-) öböl középső részében ért rakétatalálat három napja. (MTI) ,

A