Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-16 / 243. szám
■fjpt A_ Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Balassagyarmat központjában modern, minden igényt kielégítő lakásokat készít. j — gy — Tulajdonviszonyok és hatékonyság Félmilliárdos költséggel: Korszerűsítik a hatvani vasúti csomópontot Új rendszerű felüljárót építenek Ä Propagandista című folyóirat legújabb száma közli Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB ágit. prop.-osztálya vezetőjének előadását, amely á Gazdasági fejlődésünk és a gazdaságirányítás továbbfejlesztése címmel Veszprémben tartott kétnapos tanácskozáson hangzott el. Önosi László az önálló tanulás jelentőségével foglalkozik. A szerkesztőség tájékoztatást ad az időszerű ideológiai és politikai kérdések tanfolyamáról, az előadássorozatok 1984—85-ös témáiról és közli a propagandisták képzésére hirdetett pályázat értékelését. Vitéz Vilmos áttekinti az alapszervezeti vezetőség és a propagandista kapcsolatát. Kahulits László elemzi a szocialista tulajdonviszonyok és a hatékonyság közötti ösz- szefüggést. A szerteágazó tulajdonviszonyok játszanak döntő szerepet abban, hogy az adott' termelőerőkkel milyen hatékonyságot érhet el a társadalom. Abban, hogy a tulajdonviszonyok ma sok területen nem felelnek meg a termelőerőknek, s ebből következően nem biztosítanak kielégítő hatékonyságot fel- használásukban, döntő szerepe van annak, hogy uniformizáltuk a tulajdonviszonyokat, nem vettük kellően figyelembe a termelőerők és a szükségletek differenciáltsá-. gát. Ezért sok kritika éri jelenlegi tulajdonviszonyainkat. A gazdasági hatékonyságot nagymértékben befolyásolják a társadalmi, termelési viszonyok. És mivel ná- ’lunk az utóbbi időben egyik kulcsfontosságú kérdés a hatékonyság, a termelés javítása lett», természetes, hogy a szakemberek tartalékainkat a viszonyokban is keresik. Számos eredményt mondhatunk ■ már magunkénak e "téren, de —, amint ez a cikkből kiderül — szükség van ezek általánosítására, más területen történő adaptálására is, illetve folytatásukra, hiszen ezt kívánja az intenzív gazdasági fejlődés. Hazánk terület- és település- fejlődése az erőteljes iparosodás és a gyors társadalmi átalakulás hatására felgyorsult. Perczel György és Szigeti Ernő cikke a helyzet tör- iéneti és gazdasági magyarázatával folytatja a közigazgatási rendszer átalakításáról szóló politikai elemzést. Bácskai Tamás nemzetközi fizetőképességünk fenntartásával foglalkozik. Megállapítja, hogy ez még néhány évig központi kérdésünk marad. Az időtartam attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek exportunk növelésére, ráfordításaink csökkentésére, a behozatal ésszerű helyettesítésére; azaz, milyen ütemben tudjuk átalakítani gazdaságunkat. A Történelem rovatban Pritz Pál tanulmányát olvashatjuk Magyarország német megszállásáról, Gergely Jenő pedig arról ír, milyen szerepet töltött be az egyház a polgári Magyarországon 1944-ig. Balázs József összehasonlítja a helsinki, a belgrádi és a madridi konferencia időszakára jellemző nemzetközi mozgástendenciákat. Berényi Pál az Egyesült Államok „differenciálási” politikáját elemzi. Szentes Tamás tanulmánya feltárja, hogy a hetvenes évek eleje óta tartó világgazdasági válság milyen hatást gyakorolt a fejlődő országok gazdasági életére. Szilágyi Imre a konzervativizmus, a dogmatizmus, reví- zionizmus fogalmának jelentéstörténetét magyarázza. Tolna László beszámol a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások helyzetéről. A Nógrádi Szénbányák újítótevékenységét az elmúlt években a dinamikus fejlődés jellemezte. Az egyre inkább kibontakozó újítómozgalom hatékonyan segítette a vállalat műszaki fejlődését, a megújuló tevékenység szerves részévé vált. A vállalat vezetése alapvető célnak tekintette, hogy a korábbihoz képest még több lehetőséget biztosítsanak a vállalati műszaki fejlesztési feladatokból eredő gondok megoldására. A konkrét , intézkedések során arra törekedtek, hogy az újítómozgalomban növekedjen a szocialista brigádok, az ifjúsági brigádok és az egyéni újítók Fűtés, fűzés, melegítés A belkereskedelem illetékeseinek tájékoztatása szerint szilárd tüzelésű kazánokból, tűzhelyekből és kályhákból meglehetősen széles a választék. A kályhák közül a vásárlók főként az NDK,, a csehszlovák, valamint a hazai, salgótarjáni energiatakarékos termékek iránt érdeklődnek. Ezekből mind a mennyiség, mind a választék kielégítő, s a kereskedelem elegendő készlettel rendelkezik. Tűzhelyekből háromfélét, szilárd tüzelésű kályhákból tízfajtát, kazánokból még ennél is nagyobb választékot kínálnak. A gázkészülékek választéka korántsem ilyen széles; kevés a cirkogejzer, valamint a keresett ÉTI kazán, továbbá a Szieszta, palackkal működő gázkályha. Kazánokból — a Közös Kazángyártó és Gépipari Vállalat termékéből — az idén kétszer annyi került forgalomba, mint tavaly, s mégsem bizonyult elegendőnek. Más gyártók is megkezdték kazánok előállítását, ezek fogyasztói ára azonban lényegesen drágább az ÉTI- énél. A hazai és az importradiátorok kínálata az idén 80 százalékkal haladja meg a tavalyit, ez főként a második fél évben érződött az üzletekben. száma. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak annak, hogy a kalkulált újítások aránya és a gazdasági haszon emelkedjen. A célokért végzett serénykedést siker koronázta, mert az V. ötéves terv utolsó évében az újítók száma 770-re, a hasznos eredmény pedig közel hétmillió forintra emelkedett. A jelenlegi ötéves tervben e kedvező folyamat fenntartása volt a cél. Az eddig végzett elemzések azt mutatják, hogy a célokat sikerült valóra váltani. Tavaly például 526 újítást nyújtottak be és a hasznosítás vállalati, gazdasági A Miskolci Vasútigazgaló- ság területén 1962-ben kezdték meg a törzshálózati vonalak nagyarányú korszerűsítését, villamosítását, az automatikus biztosítóberendezések kiépítését. E í nagy munka befejező részeként a Miskolc és a Nyékládháza közötti jobb oldali vágány rekonstrukcióját ez év közepén rekordidő alaitt végezték el. Ennek eredményeként a Hatvan—Miskolc—Mezőzombor közötti törzshálózat mindkét vágányán 120 kilométeres sebességgel is roboghatnak a vonatok. . A fejlesztést szolgálja, hogy korszerűsítik, villamosítják a Füzesabony—Eger—Bélapátfalva közötti vasúti vonalat, ,s az idén adták át Vámos- györk és Gyöngyös közötti villamosított, korszerűsített vasúti pályát. Sürgetően szükségszerű ez a Hatvan— Salgótarján közötti vonalszakaszon is. — Évek óta, s egyre fokozottabban nagy gondot okoz számunkra — mondja Juhász István,, a MÁV Miskolci Igazgatóság fejlesztési főmérnöke — a hatvani állomás. Területünkön, a második legnagyobb vasúti csomópont helyzete, elmaradottsága. Az iparban gazdag Észak-Magyarország és a főváros közötti személy- és te- heráru-íorgalom dinamikáját egyre jobban lassítja, bénítja ez az állomás. A vágányhálózat annyira elavult, hogy itt a vonatok csak 40 kilométeres sebességgel mehetnek, ősi módon, kézi erővel- állítják át a váltóirat, s így fokozott, nagy a balesetveszély. — Mit tesz az igazgatóság e feszítő gondok megszüntetése érdekében? A közúti igazgatóság megyei szervezetnél az elmúlt hónapban tartottak komplex munkavédelmi ellenőrzést. Ennek eredményét jónak ítélték meg: a telephelyeken gondot fordítottak a közlekedési útvonalak felfestésére, a jármű- és gyalogosutak elhatárolására. A különböző szintű vezetők munkavédelmi szemléje rendszeres: havonta, negyedévenként, félévenként ütemezett. A munkavédelmi vezetőnek pedig a munkaidő után, vagy az éjszakai munka során végzendő ellenőrzési kötelezettségét is előírja a szabályzat. eredménye meghaladta a 9,2 millió forintot. Az ötletemberek sem jártak rósszul. Az eredmény alapján kifizetett kalkulált díj 261 ezer, az eszmei díjazás összege 346 ezer forint volt. Az üzemek, a szocialista brigádok és egyéni újítók számára éves versenyfelhívást dolgoztak ki. A verseny állását negyedévenként és évenként értékeli a vállalat vezetése. Mint minden évben, az idén is megrendezték — mégpedig augusztusban — a bányásznap tiszteletére a hagyományos újítási hónapot. Az augusztusban lebonyolított újítási hónapban 155 benyúj— Ez év májusában a hatvani állomáson — amely 1981-ben került újra vissza hatáskörünkbe — pályakorszerűsítéssel megkezdtük Észak-Magyarország „kapujának” nagy rekonstrukcióját. A több éven át tartó beruházás költsége eléri a félmil- liárd forintot. A legnagyobb, s a legfontosabb munkánk a pályakorszerűsítés. E munka során ide is méterenként — 48 kilogrammos helyett — 54 kilogrammos síneket építünk be. Modernizáljuk, s Integra Dominó biztosítóberendezéssel látjuk el az állomást, mindezt úgy végezzük, hogy az elősegítse a Hatvan—Salgótarján közötti vasúti vonal villamosítását, automatizálását. A személyvonatokra való fel-, onnan való leszállást magasított, fedett peronokkal tesszük biztonságosabbá. — Gondolunk a vasutas dolgozókra is. Az ő érdekükben egyebek közt kazánházat építünk, a fűtési rendszerrel együtt. Sürgetően szükség van korszerű szociális épületre, de erre egyelőre nincs anyagi erőnk. Ez évben megkezdjük, s 1985-ben befejezzük a vontatási műhely korszerűsítését. — Építenek-e aluljárót, vagy új, korszerű felüljárót? — Jelenleg Hatvan két városrésze között a gyalogos- összeköttetést két felüljáró biztosítja. Mindkettő már elavult, s a rekonstrukció miatt ezeket egyébként is le kell szerelnünk. —■ A városrészek közötti összeköttetést, a peronok megközelítését két megoldással biztosíthatjuk. Egyik megoldás az aluljáró. Ennek építése azonban áthúzódna a VII. ötéves tervidőszak végéLényeges változás történt a dolgozók munkavédelmi oktatásának rendszerében. Célszerűnek látták, hogy az eddig havonta történő munkavédelmi oktatásokat félévenként tartsák. így a tavaszi és őszi oktatásra egész napot szánnak, együtt az elkövetkező időszak feladataira való felkészülés ismertetésével. A gyakorlati oktatást végző egység- vezetők, művezetők részére a munkavédelmis rendszeres továbbképző oktatást tart, ismertetve az anyagban történt változásokat. A munkahelyi ártalom és a balesetveszély elkerülése tott ötletből 122-t fogadtak el. A 35 éven aluli újítók újításainak száma megközelítette a 70-et. A szocialista brigádok köréből a ménkesi Sziklai Sándor kollektíva került az első helyre. Az ifjúsági szocialista brigádok között a gépüzemi Ságvári Endre kollektíva vitte a prímet. Egyénileg a kisterenyei Os- gyáni Dávid hat újítással bizonyult a legjobbnak. A fiatalok versenyében ugyancsak a kisterenyei Varga Péter volt a legfurfangosabb, szintén hat elfogadott újítással. re, hiszen „élő” sínpárokat kellene felszedni. Ez a sok időt igénybe vevő kivitelezés mellett nagymértékben tovább bénítaná a főváros és hazánk északi iparvidéke közötti forgalmat. Ehhez járul az anyagi ok: 120—150 millió forintba kerülne, de ennek alig egynegyede áll rendelkezésünkre. Éppen ezért itt, területünkön először új rendszerű felüljáró építését tervezzük. — Milyen lenne a felüljáró? — A MÁV már több évvel ezelőtt Kőbánya—Kispest állomáson épített egy fedett, zárt szelvényű felüljárót. A tapasztalatok szerint ez igen jól, zavartalanul biztosítja a gyalogosok számára a lakótelepek közötti összeköttetést, a metró- és a MÁV-állomá- sokhoz, peronokhoz való csatlakozást. — A hatvani állomásra ilyen új rendszerű, közel 120 méter hosszú 6 méter széles, fedett, zárt szelvényes felüljárót tervezünk. Ez a gyalogosokat megvédi az időjárás viszontagságaitól. Erről a le- és felvezető, pihenőkkel ellátott, ugyancsak zárt szelvényes lépcsőrendszerekkel biztonságosan lehet eljutni a fedett peronokra. — A felüljáró építése 45 millió forintba kerül. Ezt is úgy tudjuk megvalósítani, hogy a Heves megyei Tanács — a két városrész összekötése érdekében — 10 millió forinttal támogatja e beruházást. A főmérnök közlése szerint az új rendszerű felüljáró építését jövőre megkezdik, s egy év múlva talán át is adhatják rendeltetésének. Csorba Barnabás ] érdekében 23 munkafolyamatra írja elő védőeszköz használatát a szabályzat. A közúton dolgozók narancssárga ruhája ugyan munkaruhának minősül, de, ha valamilyen oknál fogva ez nincs rajtuk, úgy fényvisszaverő betétekkel ellátott narancssárga védőmellényt kötelesek viselni. A munkavédelem kiemelt jelentőségét érzékelteti a munkavédelmi őrök hálózata. A munkavédelmi őröket a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben jelölik ki, akiknek feladata a munkatársaik segítése, a munkavédelemre vonatkozó észrevételek továbbítása. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat — 3 termelőegységgel, 14 üzlettel, 5—6 felvevővel, 2 túrajárattal látja el tevékenységét — munkavédelmi sajátossága, hogy különösebb technológiai váltás nincs, az új, korszerűbb gépek sem követelnek lényegesen eltérő, bonyolultabb munkaműveletet az ott dolgozóktól. A leglényegesebbnek vélik a munka- védelemben a munkafegyelem megtartását. Az ellenőrzések és oktatások rendszeresek: a termelőegységekben negyedévenként, az ipari tanulóknak havonta tartanak oktatást. A védőeszközök a szabályzatban megállapított munkakörökre rendelkezésre állnak: az utóbbi öt évben egyszer történt baleset a védőeszközök használatának elmulasztása miatt. A munkahelyeken kijelölt munkavédelmi őrök segítik a rendszabályok betartását. A vegyi tisztításban vegyi tisztító, vegyi vasaló, szalondolgozó és bőrfestő munkakörökben kötelező a dolgozók félévenkénti orvosi vizsgálata. A közúti igazgatóságnál idáig négy —• ebből kettő úti baleset —, a Patyolatnál két üzemi baleset történt. zs. a. NÖGRAD - 1984. október 16., kedd Ä 3 Fejlődés a szénbányászatban Űjítömozgalom és miiszaki fejlesztés Mlando ellenőrzés, oktatás a munkavédelemben A munkavédelemben évekkel ezelőtt történt jogszabályi változások óta a gazdálkodó szervek is új munkavédelmi szabályzat szerint dolgoznak. A megye két kisebb gazdálkodó egységénél — a Budapesti Közúti Igazgatóság Nógrád megyei koordinációs üzemmérnökségénél és Patyolat Vállalatnál — a munkavédelmi ellenőrzés, oktatás gyakoriságát, rendszerét, a védőeszközök használatát és a munkavédelem „társadalmasítását” tekintettük át.
