Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' NŐGRÁD A Z MSZMP NÓGRÁO. MEGyE^ BIZqXTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA , XL, ÉVF. 210. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK Kezdjük felismerni a pályázatok hasznát. Hogy minek köszönhető ez a változás: az egyre nehezedő gazdasági helyzetnek, a tehetségkutatás fellendülésének, az alkotó­kedv serkentésének? Is — is. Az újságokban egyre több olyan állást hirdetnek, amely pályázattal nyerhető el, egymást érik a képzőművészeti, az irodalmi, a fotópályázatok, sőt az iskolákban már sokall­ják a vetélkedésnek ezt a módját, mert a tetemes tananyag elsajátítása, számon kérése mellett a pályázati kiírások újabb terheket rónak pedagógusra, diákra egyaránt. A pályázati rendszer amellett, hogy feltárja a szuny- nyadó szellemi értékeket, növeli az egyéni és társadalmi igényességet, segít a formailag, tartalmilag legjobb alkotás kiválasztásában, s ami nem lehet közömbös: a gazdaságos­ság kritériumainak is megfelelő pályaművek létrehozására ösztönöz. < A napokban adták át az év lakóháza országos pályázat díjait Budapesten &' MTESZ-székházban tartott saját ház­építés ’84 konferencián. Ez az esemény is arra utal, hogy kezdünk körültekintőek lenni, igyekezünk szűkre szabott pénzkereteinket a legjobban kihasználni, hisz nem mind­egy. hogy az elkövetkező ötven-henrvem évben milyen kör­nyezetben élünk, milyen otthonokban laknak a családok. Most, amikor minden öt lakásból négy magánerőből épül, s 1976—1990 között egymillió 200 ezer lakás készül el, nem hagyható figyelmen kívül az építészeti kultúra fejlesztése, terjesztése. Ebben a pályázatok is lényegesen közrejátsza­nak. Nem volna sok értelme annak, hogy a múlt mara­dandó mulasztásai felett tépelődjünk az egyhangú lakó­negyedek, a sátortetős házsorok, a környezetbe nem illő, funkciójukban is alkalmatlan középületek láttán, amelyek még sokáig állni fognak és rontják a városok, a falvak képét. Most az a fontos, hogy ezután ne kövessünk el lépéshibát; megondoltabban kell felkészülni, kiválasztani a tervek közül a legjobbakat. Valahogy úgy, mint amikor az üzletben válogatunk, kritizálunk, s ha nem megfelelő a kínálat, inkább várunk vagy máshol keressük a kívánt árut. Bár a korábbiakhoz képest az elmúlt években több épí­tészeti pályázatot hirdettek meg, de még mindig nem tartunk ott, ahol kellene, hogy a tervidőszak programjá­ban szereplő iskolák, egészségügyi intézmények, ipari, me­zőgazdasági beruházások egy bizonyos költséghatáron felül csak pályázat útján elfogadott, kiválasztott tervek alapján valósulhatnak meg. Több pályázati kiírásra lenne szükség, ehhez azonban nem elég az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elhatározása. A megyék, városok, a települé­sek felvesztésében, alakításában döntést hozó testületeknek az eddigieknél sokkal jobban támaszkodniuk kellene a szellemi alkotásokat összegyűjtő, alternatív tervjavaslatot kínáló pályázati rendszerre, hogy több változat közül vá­laszthassák ki a legmegfelelőbbet. Bizonyításul szolgálnak a sikeres kezdeményezések: Miskolc, Eger új lakónegyede, Baja belvárosának korszerűsítése, Kaposvár szabadidő-köz­pontja, Szombathelyen a városi tanácsház, a képtár. Or­szágos híre van a salgótarjáni és a kecskeméti városköz­pontnak, amelyek a magyar építészek dicséretére válnak. Egyes beruházók a pályázatokat felesleges időhúzó és költségnövelő tényezőnek tartják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok haszna, hogy a beruházás csekély költ­séggel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészé*: teszik ki a helyezési és a megvételi díj —, a beérkező 30—40 pályaműből legalább 6—8 olyan tervhez juthat a beruhá­zó, amelyek közül kiválaszthatja a legjobbat. A jó döntés csak összehasonlítás alapján születhet, s az építkezőnek eh­hez'nagy biztonságot nyújt a bíráló bizottság véleménye, azaz a szakemberek állásfoglalása. Az o*kos beruházó nem mulasztja el ezt a lehetőséget. A pályázat — mondhatni — a tervezők munkaver­senye. Az építésznek szüksége van a szakmai versengésre, ez országos kitekintést ad neki és megóvja az intézeti bezártságtól. Egy-egy pályaművön 15—20 tagú csoport dol­gozik hónapokon át, éjszakákat is szánva rá, tehát nem­csak a pénz, a díj sarkallja őket, hanem az alkotás szép­sége. a siker elérése. Ilyenkor munka közben az építészek, statikusok, technikusok, szerkesztők, műszaki rajzolók egy- szemályben várospolitikusok, közgazdászok, szociológusok is. vigyáznak arra, hogy a szakmai szemlélet mellett ne szoruljon háttérbe a humánjelleg, a városok, épületek ha­gyományai. esztétikája, összhangja. S vigyáznak arra is, hogy ami a jövőben épül, jobb lehessen, még az adott gazdasági körülmények között is. H. A. Villamos energiát termel a Paksi Atomerőmű kettes reaktorblokkja KÄRHNCSI NAPOK '84 Gazdag program az első napon Szoboravató — Tudományos ülések — Kiállítások és vásár Dr. Gergely Sándor a Karancs Mgtsz elnökének üdvözlő szavai után, Czinkc Fereno avatta föl Bobál.v Attila Termékenység című szobrát (bal oldal). Már a kora délelőtti órákban birtokba vette a nagyszámú közönség a kiállítás területét (jobb oldal) — Bencze — „Ennek az értelmes életnek lesz része ezen­túl ez a szobor, ez az életfa, amely minden bizonnyal hozzájárul szellemi gyarapodásunk, hoz. Tekintsenek büszkén erre az alkotásra, mert a palóc népművészet legszebb hagyo­mányait ápolja.” Ezekkel a szavakkal avat­ta fel Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafi­kusművész a fiatal, tehetséges alkotó. Bobály Attila „Termékenység” című fa térplaszti­káját a karancslapujtői termelőszövetkezet központjában. Nem szokatlan az ilyen esemény errefe­lé, hiszen már megszokhattuk, hogy a „Ka­rancs” Termelőszövetkezet megtalálta a módját annak, hogyan lehet a jó ízlést ápol­ni, a szellemi megújhodást szolgálni és a gazdálkodás tudományát ezekkel együtt gya­rapítani. Példa volt erre az ezelőtt két év­vel első ízben megrendezett Karancsi napok rendezvénysorozat, s. hogy ez iránt igény volt, ezt szükségesnek tartották, azt jól bizo_ nyitotta, hogy az idén már a megnyitó előtt ki lehetett volna tenni a ..megtelt” táblát a termelőszövetkezet központjára. Ami nem is csoda, hiszen a több mint 36 biállitó — köztük külföldiek is — mutatják be legkor­szerűbb termékeiket, eljárásaikat, vásárlási lehetőséggel is összekötve. Eljöttek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Magyar Tudományos Akadé­mia képviselői és jelen voltak a megye párt- és állami vezetői, de több száz szak­ember érkezett az ország minden tájáról és a szomszédos Csehszlovákiából is. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára mondotta Üdvözöljük a kezdeményezést Csütörtökön hajnalban-meg­indították a Paksi Atomerő­mű kettes reaktorblokkjának berendezéseit, és azóta ára­mot termel hazánknak ez az újabb, jelentős viliampsener- gia-íorrása is. A párhuzamos kapcsolásra Kapolyi László ipari miniszter adta meg az engedélyt a helyszínen, a blokkvezénylőben. Éjjel 2 óra 2 perekor a már forgásban lé­vő egyik generátort rákap­csolták az országos energia- hálózatra. Az ünnepélyes indítás al­kalmából, amelyen ott voltak Tolna megye vezetői, az ipari miniszter elmondotta, hogy az ország villamosenergia-ellátá- sában igen sokat jelent az újabb, 440 megawatt teljesít­ményű blokk üzembelépése, í&y már összesen 880 mega­watt teljesítménnyel dolgozik a Paksi Atomerőmű. Hazánk a korszerű technika megvaló­sításában — elsősorban a Szovjetunió segítségével —­fölzárkózott a világ élvonalá­ba, hiszen jó ütemben épül Pakson a harmadik és a ne­gyedik reaktorblokk is, ame­lyek elkészülésével már 1760 megawatt teljsítményű lesz az erőmű. A csütörtökön átadott ket­tes blokk megindítása csak­nem egy hónap)>al a kitűzött határidő előtt történt, és ez azért vált lehetővé, mert az atomerőmű dolgozói, szakem­berei — a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny­hez való csatlakozás jegyében — minden időt kihasználtak az üzembe helyezés munkáinak elvégzésére. (MTI) fi megyei népfront- bizoitság elnökségének ülése Hz időskorúak helyzete, szervezeti változások- A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottságának el­nöksége csütörtöki ülésén meg­vitatta az időskorúak helyze­tének javítását szolgáló nép­frontfeladatokat. Czégény Sándorné, a megyei bizottság alelnöke, összefoglalóját szá­mos hozzászólás követte, s a napirendet a kiegészítésekkel együtt terjesztik a megyei népfrontbizottság legközelebbi ülése elé. Az elnökség ezt követően Srám Antal községi népfront- titkár előterjesztésében meg­vitatta a Hazafias Népfront rétsági városi jogú nagyköz­ségi bizottságának gazdaság­politikai munkáját. Az érté­kelés szerint elismerés illeti azokat a népfrontos munka- módszereket, amelyekkel a gazdaságpolitikai célok meg­valósítását segítik Hátságon. Az elnökség ülésén Kazinczi Pál, a megyei népfrontbizott­ság munkatársa tájékoztatást adott a Hazafias Népfrontot illető, a közigazgatási válto­zásokhoz igazodó szervezeti intézkedések végrehajtásáról, A többi között új körzeti nép- frontbixottságok alakultak például Mátraterenye—Mátra- novák-bányatelepen és Bá­tony tereny e—Kister enyén. Mátraterenye nagyközségben és Bátonyterenye városi jogú nagyközségben új bizottság alakult, több községi nép­frontbizottság a jövőben kör­zeti bizottságként folytatja munkáját, Pásztón pedig vá­rosi népfrontbizottság ala­kult. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága elnökségi ülésén végezetül Marczinek István megyei népfronttitkár adott tájékoztatást az orszá­gos békekonferencia előkészí­tésével összefüggő feladatok­ról. A Volán 2. sz. Vállalat dol­gozói, szocialista brigádjai is csatiakoztak a XIII. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából kibontakozott or­szágos munkaversenyhez. Az üzemigazgatóságonként meg­tartott rendkívüli munkás- gyűléseken 154 brigád 1509 taggal, köztük 15 ifjúsági bri­gád tett felajánlást. Vállalták a kollektívák, hogy a vállalati tervben elői­rányzott 8Í millió forintos nyereséget — a munka haté­konyságának növelése, a költ­séggazdálkodásban meglévő belső tartalékok feltárása és hasznosítása útján — az idei évben kétmillió forinttal túl­teljesítik. Az üzemanyag-meg­takarítás terén az éves terv­ben meghatározott 7,3—8,2 millió forintos energiaköltség csökkentésén túlmenően az év során 11 ezer liter benzin és 32 ezer liter gázolaj megta­karítását ajánlották fel. A fő célkitűzések megvaló­sításához valamennyi szakte­— A megye párt- állami szervei, társadalmi és tö­megszervezetei nevében tisz­telettel és szeretettel köszön­tőm a „Karancsi napok” min­rület dolgozói kimunkálták a teendőket. A személyforga­lommal foglalkozók például a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb kihasználásával, jobb munka- és forgalom­szervezéssel az idén a' terve­zettől 400 ezer utassal többet szállítanak a menetrendszerű járatokon. Javítják a menet- rendszerűséget, a menetrendi morált: az indított járatok százalékában mért késett já­ratok számát öt százalékkal, a kimaradt járatok számát három százalékkal csökkentik. Az áruforgalmi és rakodási vállalás az, hogy idén a ter­vet meghaladóan 6,5 millió tonna súlyt mozgatnak meg, s így maradéktalanul kielégí­tik a megyei szállítási igé­nyeket. A -kiemelt feladatok végrehajtására a nágyfuva- roztató partnerekkel szocialis­ta együttműködési szerződés keretében dolgoznak. Nagy figyelmet fordítanak az áru- szállítási teljesítmény több mint felét képező, a Nógrádi Szénbányák külfejtési munkái­különböző tájairól és a szom­szédos Csehszlovákiából ér­kezett kedves vendégeinket. Üdvözöljük a kezdeménye­zést. hogy a Karancs Terme­lőszövetkezet szervezésében, hoz kapcsolódó teendőikre. Az itt dolgozó bányász—Volán komplexbrigádok külön vál­lalásban rögzítették kong­resszusi felajánlásukat. A lakossági szolgáltatásokat, a mezőgazdasági és közellátá­si áruszállítási feladatokat mennyiségi tekintetben szin­ten p tartják, minőségét az esz­közé 'Zomány és a fuvarválla­lás korszerűsítésével javítják. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny kereté­ben kiemelt vállalás a MÁV- val való együttműködés to­vábbfejlesztésé. A vasúti cso­mópontokon dolgozó MÁV— Volán komplexbrigádok fel­ajánlásai alapián a tervet meghaladó több mint 8600 vagon kezelése esetén is 2,5 százalék alatt tartják a Vo­lánt terhelő, késetten kezelt arányt. Tovább javítják a hét végi rakodások szervezett­ségét, rövidítik a vasútiko- csi-állási időt, gyorsítják, a ra­kodást. a rendező szervek közremű­ködésével — a hagyomány mellett az értékteremtés gon­dolatától vezérelve — kiállí­tással és szakmai bemutató­val gazdagított fórumot biz­tosítanak az agrárgazdálkodás időszerű kérdéseinek megvi­tatására. Nógrád megyét az ország­ban elsősorban iparáról, mun­kásmozgalmáról, természeti szépségeiről, gazdag népmű­vészetéről, nyelvjárásáról is­merik elsősorban. Az agrár­ágazat az utóbbi időkig ke­vésbé hívta fel magára a figyelmet. Az elmúlt években végbement kiegyensúlyozott fejlődése eredményeként ma viszont már fontos szerepet játszik gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális éter tünk alakulásában, az életkö­rülmények kedvező változá­sában. Néhány jó kezdemé­nyezésre országosan is felfi­gyeltek. Több évtized következetes agrárpolitikája eredményeként a Központi Bizottságnak a' mezőgazdaság és • élelmiszer- ipar helyzetéről és fejleszté­séről szóló állásfoglalása nyo­mán a mi területünkön is je­lentős változások következe tek be. Növekedett a terme­lés. eredményesebb a gazdál­kodás. Kiemelt figyelmet for­dítottak a termelési szerke­zét alakítására, korszerűsöd­tek a termelés anyagi, mű­szaki alapjai, nőtt a szakem­berek száma, emelkedett az irányítás színvonala, tovább fejlődtek az önálló vállalat- szerű gazdálkodás módszerei. Jelentős szakosodás és kon­{•Folytalás a 2. oldalon) den résztvevőjét, az ország Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Értékes felagänlässal csatlakozott a Mólén

Next

/
Oldalképek
Tartalom