Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-07 / 210. szám
Barátaink fejlődése rokon a miénkkel Nagygyűlés Bulgária nemzeti ünnepe Bulgária* beszélgetések ^2.) Partnerek a nagyvilágban Bolgár vezetők megtekintik a magyar pavilont a plovdivi nemzetközi vásáron. A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, az antifasiszta felkelés győzelmének és Bulgária felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazaíis Népfront Országos Tanácsa Budapesten. a Hazai Fésűsfonó művelődési házában. Az ünnepi megemlékezésen a IX. és a XX. kerületi vállalatok és intézmények mintegy félezer képviselője vett részt. Az elnökség tagja volt Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Var- konyi Péter külügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, valamint a főváros és a két munkáskerület politikai, társadalmi, gazdasági életének vezető képviselői. A nagygyűlés a bolgár és a magyar himnusz hangjaival kezdődött el. A megjelenteket Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte, majd Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, — A Bolgár Kommunista Párt vezetésével 40 esztendeje, 1944. szeptember 9-én győzött az antifasiszta népi felkelés Bulgáriában, amely nemcsak a monarcho-fasiszta diktatúrát söpörte le a történelem színpadáról, hanem a szocialista forradalom győzelméhez vezető fordulat lehetőségét is megteremtette — mondotta. — A bolgár partizánmozgalom a harcok során hadsereggé fejlődött és a Vörös Hadsereggel egyesülve nemcsak saját hazáját tette szabaddá, hanem részt vett a mi hazánk. Magyarország felszabadításában is. — Az 1944. szeptember 9-i sorsfordulat után a gazdasági-társadalmi elmaradottság súlyos örökségével kellett az országnak megküzdenie. Tiszteletet parancsolnak azok az eredmények, amelyeket bolgár barátaink az utóbbi négy évtizedben a magasabb rendű társadalmi rendszer építése során elértek Bulgária Európa egyik legelmaradottabb agrároszágából olyan ipari agrárországgá vált: az ipar immár a nemzeti jövedelemnek több mint felét állítja elő, kialakult a nagyüzemi gépesített szocialista mezőgazdaság, tartósan emelkedik a munka társadalmi termelékenysége, dinamikusan nő a nemzeti jövedelem és folyamatosan javul az életszínvonal. — Jól jellemzi a bolgár népgazdaság lendületes és folyamatos fejlődését, hogy a nemzeti jövedelem tizenháromszorosa, az ipari termelés 84-szerese, a mezőgazdasági termelés háromszorosa az 1939. esztendeinek. A szónak méltatta azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a bolgár nép a kultúra fejlesztésében, a tudomány és a művészet gazdagításában, az értékes néphagyományok ápolásában, a történelmi múlt anyagi és szellemi értékeinek gondozásában ért el. A továbbiakban elmondta: — Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk megkülönböztetett figyelemmel kíséri a testvéri bolgár nép alkotó munkáját, és nagyra értékeli a szocialista társadalom építésében elért kimagasló Eredményeit. Szilárd meggyőződésünk, hogy bolgár testvérpártunk XII. kongresz. szusa határozatainak sikeres végrehajtása újabb eredményekhez vezet belső építőmunkájukban. erősíti a szocialista országok közösségét, jelentősen hozzájárul a béke és a szocializmus védelméhez. — Bolgár barátaink útja a fejlődés jelen szakaszában is rokon a miénkkel. Népünk — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — nagy és egyre eredményesebb erőfeszítéseket tesz azért, hogy megfeleljen a külső kihívásnak, és a gazdálkodás minden területén érvényt szerez. alkalmából zen az intenzív fejlődés követelményeinek. Országaink, együttműködéséről szólva a kormány elnökhelyettese megállapította, hogy azt meghatározza a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt testvéri viszonya, amelynek elmélyüléséhez új lendületet adott a Kádár János vezette párt- és kormány- küldöttség 1979. évi bulgáriai, valamint a Todor Zsivkov vezette bolgár párt. és állami küldöttség elmúlt évi magyar- országi látogatása. Államközi kapcsolataink rendszeresek, az élet minden területére kiterjednek. Külön említést érdemel gazdasági kapcsolataink dinamikus fejlődése: 1950-től napjainkig 35-szörösére nőtt a két ország közötti áruforgalom, és a kölcsönös szállítások értéke az idén megközelíti a 400 millió rubelt. Marjai József napjaink kétoldalú gazdasági megállapodásairól a szakosítás és a kooperáció korszerű formáiról, valamint a két ország közötti kulturális, tudományos és oktatási együttműködés népeinket gazdagító eredményeiről is szólt, majd méltatta azt a harcot, amelyet a szocialista közösség országai — köztük hazánk és a Bolgár Népköztársaság — vív a haladó emberiség legféltettebb kincséért: a béke megőrzéséért. Végezetül egész népünk nevében az élet minden területén további sikereket kívánt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság kormányának, a testvéri bolgár népnek. Ezután Boncso Mitev nagykövet mondott beszédet. Köszönetét mondott a két nép barátságát és testvériségét bizonyító ünnepségért és más rendezvényekért, amelyeket a jubileum tiszteletére Magyarországon rendeznek. Beszéde végén a nagykövet méltatta a bolgár—magyar kapcsolatok jelentőségét, sikereket kívánt hazánk dolgozóinak a Magyarország felszabadulása 40. évfordulójára és a XIII. kongresszus (tiszteletére indított munkaversenyhez. A beszédek után ünnepi műsor következett, majd a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) A külkereskedelmi minisztérium öreg épülete Szófia belvárosában található. Ott, ahol a sárga keramittéglával fedett utakon csúszkálnak az autók, s a szeszélyesen kanyargó szűk utcákban kes- kenyvágányú öreg villamos zörög, nyög, csattog, a nap minden órájában utasokkal zsúfoltan. Az egymillióssá duzzadt város régi tömegközlekedése nehezen tűri már a meanövekedett terhelést. Jevgenyij Petrov, a szocialista országokkal folytatott kereskedelem főosztályának igazgatója és Georg: Szvesta- rov, a bolgár—magyar külkereskedelmi kapcsolatok szakértője volt a beszélgetőtársunk. — A KGST-ben megvalósuló sokoldalú egvtittműködés a bolgár áruk számára nemcsak korlátlan elhelyezési piacot biztosít, de a specializá- ció révén lehetővé válik a gazdaságos sorozatgyártás. — mondotta az igazgató. A SZOVJET KAPCSOLAT A bolgár gépek és berendezések exportjának 86 százaléka a szocialista országokba irányul és viszont: a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származik Bulgária importjának túlnyomó többsége. A Szovjetunió biztosítja a bolgár energia- és energiahordozószükséglet 99 százalékát, a komplett berendezések 90 százalékát, a gépek 89. a nyersanyagok és félkész termékek 84 százalékát. Az aktív nemzetközi munkamegosztás eredményének tulajdonítják, hogy Bulgária külkereskedelmi íor-alma a második világháború óta ötvenszeresére emelkedett, és 1983-ban elérte a 25 milliárd USA-dollár értéket. Ez 8 százalékkal volt több mint a megelőző évben. A legtöbb termelési, együttműködési, szakosítási szerződést a Szovjetunióval kötötték, de jelentősek az NDK- val, Romániával és más KGST-országgal kötött szerződések is. Bulgária erőteljesen részt vesz a szovjet beruházásokban, amelyek új energiahordozó- és nversanyag-termelő- helyek feltárását és kiaknázását szolgálják. Ez az együttműködés, számításaik szerint, az ezredfordulóig rendszeres és jelentékeny mennyiségű földgázhoz és sok más értékes nyersanyaghoz, például cellulózhoz, azbeszthez, vas- érckoncentrátumhoz juttatja az országot. Részt vesznek a bolgárok a más KGST-orszá- gokban folyó beruházásokban is. Kubában például a nikkel- és kobaltféltárásban. Mongóliában az érc. és kőszénkutatásban. ...ÉS A MAGYAROKKAL Néhány termelési kooperáció hazánkhoz is kaocsolódik, Bolgár beszélgetőtársaink udvarias válaszai szerint ezek jók, de még távolról sem merítik ki a lehetőségeket. A bolgár—magyar külkereskedelemről szólva, is általában a további lehetőségeket hangsúlyozták. Egyébként Georgi Szvesta- rov elmondta: az 1981-benaláírt hosszú távú bolgár—magyar egyezmény az 1976—80. között elért forgalom 45 százalékos növelését irányozta elő. Az ötéves terv első három évében 15 százalékkal nagyobb volt a forgalom az előirányzottnál és ez jó jel a sikeres teljesítéshez. — A külkereskedelem klasz- szikus formájában, az árucserében is nyílnak még lehetőségek. De a perspektíva a termelési kooperációban rejlik, amely megteremtené a tőkéspiacon való együttes fellépésünk lehetőségét is — húzta alá J. Petrov. KÖZÖS VÁLLALATOK Bulgária — 1983-as adat szerint — teljes külkereskedelmi forgalmánál* 78 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le, ennek több mint a felét a Szovjetunióval. De a világ más országaival, köztük a fejlett tő- késországokkal, mindenekelőtt az NSZK-val, Svájccal, Franciaországgal is élénken kereskedik. Néhánnyal közös vállalatot is alapított. A bolgár államtanács létesítése előtt és azóta jól funkcionál az első három közös cég: a Fanuk-Machinex, amit a japán Fanuk céggel, a Sofia— Mitsukoshi, amelyet a japán Mitsukoshi és a Tokio Mau- richi Sodshi céggel, valamint a Tangra, amit a hasonló nevű svájci céggel közösen alapítottak. — A bolgár gazdaság természetesen elsősorban a szocialista közösségben keresi az integrációs lehetőségeket. Büszkén mondhatjuk, iparunknak vannak olyan modern termékei, mint a termelő robotok, az elektronikai és az elektrotechnikai cikkek, aztán a szállítóberendezések, az építőgépek, amelyek állják az összehasonlítást a fejlett országok termékeivel. A közreműködés gyártásukban országaink és az egész szocialista közösség javát szolgálná — búcsúzott Jevgenyij Petrov. Hári Sándor (Következik: Haltól * paradicsomig.) Karancsi napok ’84 (Folytatás az 1. oldalról) centráció ment végbe, javult a mezőgazdasági üzemek együttműködése, az alkalmazkodás sikerét, a hozzáértést igazolja, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a két fő árunövény — a búza és a napraforgó — hozamai elérik az országos átlagot, a burgonyát, a bogyósgyümölcsűeket pedig élenjáró színvonalon termelik gazdaságaink. Jó állattenyésztő hagyományokkal rendelkezünk. Meglevő adottságainkat, a tenyésztési tapasztalatokat különösen a húsprogramhoz csatlakozva jobban hasznosítják gazdaságaink. Ennek eredménye, hogy növekedett a hús- és a tejtermelés. A juhtenyésztésben azonban sajnálatos megtorpanás következett be. A termőhelyi adottságokban meglevő hátrányok csökkentése és a továbbfejlődés lehetőségeinek megteremtése érdekében, üzemeink évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a kiegészítő tevékenység fejlesztésére. Napjainkban ez az ágazat adja a szövetkezetek árbevételének közel 60 százalékát, a nyereség háromnegyedét. A nagyüzemek gazdálkodási színvonalának javulását jelzi, hogy a szigorúbb követelmények közepette az elmúlt 3 évben a termelés növekedésével azonos mértékben — kb. 60 százalékkal — nőtt nyereségük. Tizenhétről kilencre csökkent az alacsony hatékonyságú kategóriába tartozó gazdaságok száma. A dolgozók évi átlagos keresete a múlt évben meghaladta az 54 ezer forintot. Ismerjük a gyorsabb előrehaladást fékező gondjainkat is: a szükségesnél és a lehetségesnél lassúbb ütemű a fajlagos költségek csökkentése, a hozam- és jövedelemdifferenciálódás mérséklődése, az állattenyésztés színvonalának és jövedelmi helyzetének javulása. Rendkívül kevés a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi forrás. ■— Engedjék meg, hogy külön szóljak az erdő- és fagazdaságról, amely a ma kezdődő rendezvénysorozat egyik központi témája lesz. A jelenlevők előtt ismert, hogy Nóg- rád az ország legerdősültebb megyéi közé tartozik. Az utóbbi években végrehajtott telepítések nyomán az erdő aránya eléri a termőterület 37,5 százalékát. Az erdő környezetkímélő, pihenést, felüdülést biztosító szociális funkcióján túl, jelentős, ma még nem eléggé hasznosított gazdasági tényező is. Sajnos, a kedvezőtlen adottság e területünket is jellemzi. A fafaj összetétele és a faállomány minősége rosszabb az országosnál. Az ágazat műszaki technikai felszereltsége, szakember-ellátottsága a fejlődés ellenére sem éri el a- kívánt színvonalat. Alapvető I gazdasági érdekünk lehetőségeink mind jobb hasznosítása, így a favagyon- nal való ésszerűbb gazdálkodás is. Nálunk meghatározó fafaj az akác — aránya az erdőterület 30 százaléka —, melynek ipari célú hasznosítása hosszú időn keresztül megoldatlan volt. Ezért is támogatjuk azokat a kezdeményezéseket és erőfeszítéseket, amelyek erdeink jobb hasznosítására irányulnak. A Narancs Termelőszövetkezet ebben élenjáró szerepet tölt be. AGROFA-termékeik, a különböző hazai és nemzetközi kiállításokon elért eredményeik. az eddig gyártott több tízezer négyzetméter állatférö- hely és mezőgazdasági tárolótér igazolja ezt. Kezdeményezésüknek a gazdaságinál általánosabb érvényű haszna is van: bizonyítja, hogy kitartó munkával, hozzáértéssel a korábban kevésbé be. csült lehetőségek is kiaknázhatok. Úgy gondolom, a rendezvénysorozat kiemelkedő eseményének számít, és közérdeklődésre tarthat számot az agrár-közgazdasági kérdésekkel foglalkozó előadássorozat és konzultáció. A VII. ötéves terv előkészítésének időszakában ez a termelésben és az irányításban dolgozó szakemberek számára nélkülözhetetlen információ, az előrelátáshoz szükséges biztonságot adhat. A számítástechnika mező- gazdasági alkalmazásának bemutatása a jövő útját is jelzi a mezőgazdasági vezetőknek. Ezen a területen a megye nagyüzemei még csak a kezdetnél tartanak. A számítástechnika alkalmazási lehe2 NOGRÁD — 1984. szeptember 7„ péntek tőségeinek bemutatását nagyon fontosnak tartjuk, mert rámutat a gazdasági folyamatok fontosabb megfigvelése, a gyorsabb adatszolgáltatás révén elérhető előnyökre. Megyénk lakossága, dolgozói kiegyensúlyozott, bizakodó politikai légkörben, tenniaka- rással dolgoznak középtávú tervcélkitűzéseink megvalósítása érdekében. A XIII. kongresszusra és hazánk fel. szabadulásának 40. évfordulójára készülés érezhetően felélénkítette a megye közéletét. A tények meggyőzően bizonyítják. hogy a párt reális politikájának végrehajtása során a nehezebb körülmények ellenére is megvalósítjuk főbb célkitűzéseinket. Az ipari, építőipari üzemekben szerényebben, a mezőgazdasági ágazatban a termelés dinamikusabban növekedett. Lakosságunk élet- és munka- körülményei a közös erőfeszítés eredményeként tovább javultak. Városaink, községeink arculata kedvezően változott A helyi vezetők mind jobban élnek lehetőségeikkel, az összefogásban a lakosság ten- niakarásában rejlő energiákkal. Az emberek politikai tudata, erkölcsi arculata, szakértelme. tájékozottsága, közös céljainkért érzett felelőssége is tovább fejlődött. Az élet- és munkakörülmények javulása sem feledteti azonban, hogy sok településen hiányzik az egészséges ivóvíz, még mindig magas a korszerűtlen kolónialakások száma. A közlekedés, a hírközlés viszonyai akadályozzák az eredményesebb munkát. Egyes társadalmi rétegek, családok, az átlagosnál nehezebb körülmények között élnek. A tárgyi feltételek mellett ismerjük azokat az irányítási, szervezeti gonaoicat is, amelyek fegyelmezetlenségből, következetlenségből, a hozzáértés hiányából adódnak. Mindezeket a problémákat a kongresszusi felkészülés során figyelembe kell venni. Területileg és helvileg is legfontosabb tennivalónkat képezi a gyorsabb előrehaladás feltételeinek megteremtése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kongresszusi felkészülés nem csupán a párt, hanem a társadalom egészének ügye is. Meggyőződésem, hogy a Karancsi napok eszmecserére, tapasztalatszerzésre alkalmat adó rendezvényei jól szolgálják megyénk mezőgazdaságának fejlődését, a hasznos kezdeményezések gyorsabb elterjesztését, elősegítik, hogy barátaink még jobban megismerjék munkánkat, eredményeinket, sajátos gondjainkat. Tudományos szakmai fórumaival, gyakorlati bemutatóival jó lehetőséget biztosít a szakembereknek a tudományos eredmények elterjesztésének és gyakorlati meg. valósításának gyorsítására. — A megyei párt-, állami és társadalmi szervek nevében hasznos tanácskozást, eredményes munkát kívánok a Karancsi napok valamennyi résztvevőjének. E gondolatok jegyében a rendezvénysorozatot megnyitom. Kétmilliós üzlet A megnyitót követően került sor az MTA—MÉM Erdészeti Bizottság nyilvános ülésére, amelyen dr. Keresztesi Béla akadémikus elnökölt, a téma az akác termesztése és hasznosítása volt. Azok, akik nem fértek be a nagyterembe — szép számmal akadtak — megtekintették a fagazdasági szakkiállítást, a melléktermékek és hulladékok mezőgazdasági hasznosítását bemutató kiállítást, valamint a megye termelőszövetkezeteinek szabadalmi és újítási bemutatóját. Autóbuszok szállították az érdeklődőket a karancslapujtői termelőszövetkezet AGROFA-üzemébe és ugyanígy megtekinthették a közös gazdaság húsmarha- gazdasági társaságát, bogyós- gy'ümölcs-termesztését és erdészeti bemutatóját. Számos érdekiődő kereste fel a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pavilonját, ahol egyik legújabb termékükkel, a hulladékégető csöves légkazánnal ismerkedhettek. Nagy sikere volt a szolnoki AGROKER kisgépbemutatójának, különös tekintettel arra, hogy vásárolni is lehetett a kiállított eszközökből. Már kora délelőtt megszületett a Karancsi napok első nagyobb üzlete. Mint Per- cze István, a szécsényi termelőszövetkezet kereskedelmi irodájának vezetője mondotta, az első órákban elkelt az az SZCS 8—30-as zsugorfóliázó automata csomagolóberendezés. amely az elmúlt napokban készült el. Egy másik SZCS 700—18-as zsugorfóliázó csomagológépük is gazdára talált. így összesen kétmillió forintra tettek szert az első napon. A rendezvénysorozat ma fél tizlől az aqrarkbzgazda- szók napjával folytatódik Ka• rancslapujlőn.
