Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-14 / 216. szám
HZ IGAZSÁG PILLANATAI — Ili. ¥ Írott mcilcsszt A sok-sok kilincselés, a maratoni levelezés után az igazságért perrel is csatározó Stromfeld udvari lakók egy pillanatra azt hihették: piros betűs ünnepük lesz január 10-e. Ekkor, 1984. január, 10-én hirdetett ugyanis ítéletet a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiuma, s ahogy az utca embere mondaná: teljes volt a győzelem. A felperes OTP a per beavatkozóival együtt nyert, ugyanekkor elmarasztalták az elsőrendű alperes Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, valamint a. másodrendű alperes Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot. A szavatossági és kártérítési. kötelezettséget megállapító bíróság úgy rendelkezett, hogy a lépcsők és járdák hibáit: a üveg-tégláik hibáit; az utcai homlokzaton a lábazati fal repedéseit; á lefolyó- vezetékek szétcsúszását, valamint a konyhai lefolyók csatornák iány ossága i t egyaránt 120 napon belül helyre kell hozni a fele-jele arányban elmarasztalt, vagy 30—70 százalékos arányban felelőssé tett tervezőnek és kivitelezőnek. A válaszfailrepedések ügyében ugyanakkor elutasította a bíróság a felperesek keresetét. Kártérítés, perköltség mindemellett — tehát lehet heurékát kiáltani Pasztán. Fellefefcazés Csalatkozik azonban a kívülálló, ha azt hiszi, hogy ezek után a rossz munkát végző fogja magát és elindul helyrehozni azt, amit elrontott. Ehelyett inkább él tör« vényadta jogával és fellebbez, hadd foglalkozzon ezzel az üggyel a Legfelsőbb Bíróság is. A két alperes nemcsak a bíróság rendelkezései és a kártérítés ellen' nyújtott be feMebbeasst, hanem az elévülés okából is kérték a kereset elutasítását. Magyarán: egyrészt vitatják felelősségük jogalapját; másrészt azt mondják — tonyhanyelv- re lefordítva, hogy „ha rosz- szul is dolgoztunk, már késő’’. A líakók kifutottak az időből, miért nem pereltek előbb ? időpontjára vonatkozóan kiegészítette. Az elévülésre hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság a. járdák süllyedése, a lépcsőházi üvegtáblák törése, a lábazati falak repedése,) valamint a konyhai levezető- csöveknek a lépcsőház falában történt elhelyezése ügyében az első fokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. A fellebbezéssel nem támadott, valamint más szavatossági és kijavítási kötelezettséget azonban a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyott. — Azért valamit mégis nyertek... — Mit? — néz rám csodálkozva Zeke László. — Lyy tanulságot mindenképpen. „. nem baj, ha valaki rosszul végzi a munkáját, csak ne pereljék időben. Vagy megfordítva: ha feljön a parketta, vagy megjelenik egy folt a falon, akkor minden kérés és egyezkedés helyett célravezetőbb a bírósághoz rohanni? — Csatomaügyekben mégis nyertek valamit a perben.^ . — Papíron. De ez addig csak írott melaszt. Nézze meg az ítéletet! 1984. április 19-e a keltezése. 11-én volt a tárgyalás, az írásbeli ítélet pedig május 14-én érkezett meg a megyei bíróságra. Akárhonnan is számolom a 120 napot, mindenképpen letelt. De a kutya sem szólt azóta hozzánk, nemhogy helyrehoztak volna valamit. Minden változatlan Látom ezt a saját szememmel is, hogy minden változatlan. Azt már nem is próbálom nyomozni, hogy a fai- pergés és faMoltosság melyik cső rovására írható és így a pernyertes hibák közül való-e. A mai napig kii van bontva a lépcsőház fala is, a kíváncsi szemek elől a tátongó lyukat egy esztétikusnak egyáltalán nem nevezhető hungarocell lemez takarja. A kukatárolóba most is csepeg a víz, a pincében pedig ezt mondja Zeke László: Perdöntő késedelem Ez az okoskodás nem is bizonyult hiábavalónak. A másodfokú tárgyaláson a szakértő a szakvéleményét a hibák felismerhetőségének — Hozok egy vízimertéket, meg lehet nézni, hogy milyen lejtése van annak a csatornának ott a mennyezet alatt. Vízimérték ide nem kell. Szabad szemmel is jól látható, hogy „kontra van benne’’. Az istenadta víznek itt bizony' visszafelé kellene folyni. Ha rá tehetne venni ilyesmire. A 3. lépcsőház földszint’ 1. számú lakásában immár harmadik éve van kibontva a fürdőszoba, egy másik lakásban pedig fél éve kényszerültek bontásra. Ez utóbbi kissé idegesítő, hiszen előrevetítheti újabb, egyelőre még nem látott bonyodalmak árnyéká} is,Potyogd vakolat A pincében az ázott falból potyog a vakolat, mert a vízhiányos Pasztán a Stromfeld udvar házainak a falából is víz fakad. Mindenesetre Zeke László közös képviselő lakásának ajtófélfáján ott láttam egy jegyzőiüaetet. Ki-ki felírhatja oda továbbítás végett a' sirámát, akkor is, ha nincs otthon a lakás- tulajdonos. — Mennyi munkát ad ez a hercehurca? — Sokat! Van úgy, hogy egy egész napom rámegy. — Kötelesség, mert közös képviselő, tíz év alatt a harmadik. De meg is fizetik... — Meg, Háromszázhatvan forint a tiszteletdijam havonta. Ideje talán összegezni. Esze. rint: van a Stromfeld udvar lakóinak egy résziben megnyert perük. Ami írott mulaszt. Mert ahogy a kivitelező a rosszul, „szakszerűtlenül” elvégzett munkájának következményét > elévülés okán törvényesen nem viseli, úgy a legfelsőbb bírói fórumon megítélt kötelezettségek teljesítésére sem jelentkezik. — Hogyan tovább? — Felénk sem néz senkii Most letelt minden határidő, kezdjük újra az egész csatát. Mi mást tehetnénk? Különösen akkor, amikor már olyan hírek is járnak, hogy menekülnek az emberek a Stromfeld udvari lakásokból. Valahol, valaki majd csak segít abban, hogy a legalább perben is megnyert igazunk a mi igazságunk legyen. Ennyi a történet, amelynek legalább egy tanulsága van. Nevezetesen: mielőtt lakást venne az ember, minimum a jogi egyetemet végezze el. Hogy tisztában legyen az építési szerződésekkel, meg a szavatosisági jogokkal. Vagy más tanulság is akad? Esetleg tisztességesen is lehetne (kellene?) dolgozni..; (Vége a cikksorozatnak, de nem a Stromfeld udvari lakók kálváriájának.) Kelemen Gábor R kongresszus és a felszabadulás tiszteletére Volán a szénért Kicsi íüzetecskében megjelent a Volán 2. számú Vállalat kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felaján- lása. A versenyre lépők között szerepel a Volán ifjúsági szocialista brigád is. amelynek vezetője Körmendi Ferenc gépkocsivezető. Most Mátraterenye határában dolgoznak a külszíni szénfejtésen. A Volán elvállalta a szénbányától, hogy kitermeli és a szénosztályozóba szállítja a külszínről a szenet. Egyszerűnek túni-k ez így elmondva. Pedig az egyik leg- keményébb munkáról van szó. Egy esztendőre kettőszázki- lencvenezer tonna szén kitermeléséről döntöttek, amelyhez csak akkor férnek, ha előbb elfuvaroznak a szénről egymillió-kettőszázezer köbméter földet. A volánosoknak ehhez egy nagy teljesítményű földgyalu, néhány rakodógép és több tehergépkocsi áll a rendelkezésükre. Megy a munka a porban, ha meleg van, a sárban ha esik, és a hidegben ha tél van. A terep holdbéli. Váltakozva hirtelen emelkedik, mélybe zuhanó szakadékok és végtelen nagy felfordulásnak tűnő összevisz- szasag. Ez a kívülállónak tűnik így, mert nagyon is tudatos a rend. Ahol ekkora teljesítményt kell kifejteni, ott nem lehet rendetlenség. A külszíni művelést Szántó József bányaveze- tő mérnök és Szvirácsik András aknász, valamint még néhány szénbányászati szakember irányítja. A többi a volá- mosoik dolga, akiknek ezen a külszínen Fábián Gábor a vezetőjük. Nagy gyakorlata van az ilyen természetű munkában, hiszen • végigjárta a külszíni szénfejtéseket, isme-, ri e munkára alkalmas embereket is. A szénbányászati . szakemberek elégedettek a Volán dolgozóival. Ők azok, akik igazán tudják milyen erőfeszítést igényel tőlük a külszíni szénkitermelés. Itt nincs tehetőség a lazításra, a gépeknek dolgozni kell, a mindennapra előirányzott szenet el kell szállítani. Kell a szén, sőt több kell, mint amennyit erre az évre terveztek kitermelni. A szénbánya vezetősége hatvan-Jietven ezer tonnával kért többet. Mert szén van. A Volán érdeke is a több termelés, mert ha teljesítik a tervet, százmillió forinton felül fizet érte a szénbánya. A Volán 2. számú Vállalat a kongresszus tiszteletére és a felszabadulásunk 40. évfordulójára meghirdetett munkaversenye most teljes erőből folyik. A Volán ifjúsági foritanylicn a ti széléit * [ggloetasl a legyein * Vállalati szilien gád Körmendi Ferenc vezetésével birkózik a célért. A helytállásukon, példamutatásukon sok mülik a külszíni bányában. Júliusban tizen- négyezerszáz tonnával termeltek többet, amely közel nyolcvanezer forintot jelentett a vállalatnak. Augusztusra 685 ezer forint értékű szén kitermelését vállalták, ezt közel 750 ezer forintra teljesítették. Az összteljesítésük tehát 107,5 százalék. Most már jobban összeszoktak az emberek, erősödik a fegyelem és jó ütemben folyik a munka. Kihasználják a számukra kétségtelenül kedvező száraz időjárást. Igaz, hogy felhőnyi por kavarog felettük, az emberek arcát verítékbarázdák szelik. Komor is az ábrázatulk az erőfeszítéstől, de dolgoznak. A Volán ifjúsági brigád eddig teljesíti amit vállalt, sőt túlteljesíti. És ez vonzó hatással van a többiekre is. Aki a külszínen megteszi a magáét, annak nem lehet panasza a keresetre. Az ifjúságbeliek havonta a nyolc- tízezer forintot megkeresik. De nincs lazítás egy percig sem. A brigádvezető Körmendi Ij'erenc nagy utat bejárt ember. Vékony, szikarcs alkatú, kevés beszédű, azt is halkan teszi. A cselekvés, meg a gondolkodás a fővonása. Talán azért is olyan barázdás az arca. Híres nagy teljesítményt elér*- brigádból jött, amelynek „Törekvés” volt a neve és az országutakat járták. Ezután idekerült a Volán _ ifjúságihoz, ahol brigadvezetőnek választották. Annyit mondott a kezdetről: — A régi brigádban a csúcson jártunk. Itt meg mindent elölről kellett kezdeni. A nyolcvanas évek első há-* rom évében csak vergődtek.' Aztán válogatott a munkaerő közül, mert az embereket már a mozgásukból ki lehet ismerni. Mező István, Bangó Imre, N. Szabó Mihály és a többiek, hogy kilencen legyenek, kerültek a brigádjába. Kiváló, munkabíró emberek, mégis hosszú időnek kellett eltelni, amíg megszületett az első sikerük. De ehhez kellett a fegyelmet megszigorítani. A külszínen a munkaidő napi tizenkettő óra, nincs sem szombat, sem vasárnap, sem tévé, sem foci. A szén kitermelése és elszállítása nem szünetelhet. — És magunkra vagyunk utalva — mondotta Körmendi Ferenc. Arra gondolt, hogy ha elromlik a gép, neki -kell dőlni és kijavítani. A szerelőkre várni nem szabad, csak akkor, ha már maguk sem boldogulnak. Ma is vannak még gondok, mert az emberek a szombatot és vasárnapot nem szívesen adják oda. De bármennyire is nehéz lemondani erről, meg kell tenni. Az idő kedvez, termelni kell. Azt mondta Körmendi Ferenc, hogy létkérdése ez a vállalatnak, mert erre a külszínről származó bevételre alapoznak. — Nekünk is vállalati szinten kell gondoskodnunk... Ez az, amire tanítja a munkatársait a brigádvezető. Fábián Gábor, az egységvezető segít a bngádvezetőnek. Amikor a vállalat vezetősége megküldte számukra a felhívást, a szocialista munkaverseny- válLalásra, Körmendi Ferenc alaposan átgondolva dolgozta ki a szocialista brigád számára a tennivalókat. Ennek főbb pontjai: a követelmény igen magas, közel háromszázhetvenezer tonna szén. Ehhez bevezetik a folyamatos munkát. A gépek javítását elvégzik, de ha kell a lerobbant gép vezetője átül a jó gépre, hogy ne álljon a termelés. A szállításnál pontosan betartják a menetidőt,' kerülik a balesetet. Nagy ütemben, a gépek zúgása közben, folyik a külszínen a széntermelés. Körmendi Ferenc brigádja állja a sarat Ezt igazolja az augusztusi teljesítésük is. A szén megy a bátonyi osztályozóra. Ha valaki az országúton találkozik a szénnel rakott Tátrákkal, adjon nekik utat. Szocialista niunkaversenytben vannak. Bobál Gyula flz esetek 50 százalékánál sikerül az okokat kideríteni Burgonyaszüret Ersekwadkerten A hét elején még hatalmas port kavartak az erő- és munka, gépek az érsekvadkerti termelőszövetkezet burgönyaföldjc- in. Azóta a lehullott csapadék talán könnyíti a betakarítást, a kőkeménnyé száradt talajon azonban így is nehezen halad a gumók gyűjtése. A termés sem kecsegtet ki ugró reményekkel, a bokrok alatt kevesebb a burgonya a szokásosnál. Mi okozhat halpusztulást? Az időnkénti halpusztulást ma még nem tudjuk elkerülni, hazánkban a megtermelt évi halmennyiségnek mintegy 0.7 százaléka megy e módon veszendőbe. Az elhui- lási arányt azonban mindenképpen csökkenteni kell, ami viszont csak az okok ismeretében a bajt megelőzve lehetséges. A hal- pusztulás okát jelenleg az eseteknek alig több mint 50 százalékánál sikerül felderíteni. A felderített okok között oxigénhiány, ipari és mezőgazdasági szennyezés, illetve szerves anyagok rothadása szerepel. Ma már nincs is olyan folyó- vagy állóvizünk, amely valamilyen formában ne lenne szennyezett. E vizek öntisztító képessége a bennük található oxigénkészlettől függ. A szerves, biológiailag lebontható hulladékok kimerítik a vizek oxigéntartalékát. A baktériumok, miközben lebontják a hulladékot, felelik az oxigént. A vízi életnek pedig okvetlenül szüksége van oxigénre, különben a folyó- vagy állóvíz elveszti képességét az élőlények fenntartására, holt vízzé válik. A szerves anyag molekulákra bomlik, amelyek kalciumot, foszfort, nitrogént és más tápanyagokat tartalmaznak. Ezek óriási adag műtrágyaként hatnak: a folyó, tó robbanásszerűen „virulni” kezd, elburjánza- nak benne a baktériumok és az algák, felélik a még megmaradt oxigént. Ekkor munkához látnak az úgynevezett anaerob baktériumok, kénhidrogént és egyéb bűzös gazokat fejlesztve. Egyes országokban a szennyvizekre kivetett adót aszerint állapítják meg, hogy a szennyezés milyen hatással v an a folyó oxigénszükség leiére — az úgynevezett biokémiai oxigénhiányra —, és addig a mértékig engedik a szennyvizet beömleni a folyóba, amíg az nem válik a halak ártalmára. NÓGRÁD — 1984. szeptember 14., péntek 3
