Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

A Sponza-palota, s előtte a terecskc az A Gundulic téren délelőtt a piac tarkáink, egyik legszebb szabadtéri színházi helyszín. de este itt is színházi előadás zajlik. Színház az utcán A dubrovniki ' A VÁROS. Szürkésfehér kö­vek, vörös cserepes tetők, itoronysisakok, kupolák, ro­bosztus bástyák, erődök, sér­tetlen városfalak, tövükben k sziklákon megtörő hullá­mok fehér taraja, kikötő csó­nakok, motorosok, jachtok se­regével a vaskos Ivullámtörő- gát mögött — s körben a va­kítóan kék tenger. Ez lát­szik a magasból, a Belgrád— Dubrovnik repülőjárat gépé­nek fedélzetéről, a bal oldali ablak melletti ülésről, amint a pilóta enyhe bal fordulóba dönti a repülőtér, Cilipi felé nláereszkedő gépet. Közeledj Dubrovnik felé a levegőből, a tengerről, a szá­razföldön: a látvány lenyűgö­ző. Történelmében voltak nehéz Időszakok, sújtották elemi csapások — tűzvész, földren­gés —, de mindig képes volt talpra állni, képes volt megőrizni a szabadságát és függetlenségét, még a nagy vetélytárs, Velence ellenében Is. Noha épp Szent Márk köz­társasága volt elég ideig név­leges ura az akkori Ragusá- nak, s tartott benne kormány­zót (rektort, ahogyan nevez­ték). De Ragusa, az ős'i köz­társaság (melynek területen - ezerkétszáz éve élnek hajó­sok és kereskedők, kézműve­sek és halászok) zászlaján a {Libertás — Szabadság — fel­irattal, a különböző uralmak alatt is önálló maradt, saját törvényekkel, saját kereske­delemmel, pénzzel, hajózással — és kultúrával. Pedig sok­féle uralom váltakozott itt: ,1358—1526-ig, a zadari béke és a mohácsi csata közt a ma­gyar királyok, majd 1526—1808 közt a török szultán, 1808— 1814. közt a francia császár, Napóleon, 1814—1918. között pedig az Osztrák—Magyar Monarchia. Ahhoz sohasem lett volna elég erős, hogy fegyverrel védje meg magát a nagyhatalmak ellen, bár ki­állt súlyos ostromokat is. JELEN ÉS JÖVŐ. Dubrov­nik ma , annak köszönheti ápolt és sértetlen , szépségét, páratlan 1 vonzó atmoszférá­ját, hogy mindig voltak olyan polgárai, akik a jelenükről nyári iátékok 35 éve gondoskodva a jövőt is szem előtt tartották. És köszönheti annak a törődésnek is, mely- lyel — 1945 óta — a jugoszláv népi állam, s azon belül is a Horvát Köztársaság figyeli, gondozza mai életét. Az óvárosban, melyet a két kilométer hosszú városfal ke­rít, talán húszezren laknak, élnek, de a falakon kívül fel­épült az új Dubrovnik, mely­nek összesen mintegy hetven­ezer lakosa van, beleszámítva a környező kis településeket is. Működik a nagy, új kikö­tő, ahonnan az Adria más ki­kötőibe, főként olasz és gö­rög városokba indulnak a ha­jók. Működnek a különböző gyáraik, feldolgozó üzemek; működik a hatalmas turista­üzem, mintegy félszáz kisebb- nagyobb szállodájával, renge­teg magánpanziójával, meg­számlálhatatlan kiadó szobá­jával, kisvendéglőjével, fagy- laltozójával, borozójával. Mű­ködik a tíz perc hajóútra lé­vő, csodálatosan zöld szige­ten, Lokrumon a strand, a naturístatelepek, működnek a város piacai, üzletei. Dubrov­nik él és nyüzsög, mint év­századok óta mindig. A nyári középhőmérséklet 26 fok, a tenger középhőmér­séklete 21 fok, a napfényes napok száma évi 270—280, a téli 0 fok oly ritka, mint a hó Rámában, és a Lakók — főleg a szép fekete, nyúlánk dalmát nők — csak azért vi­selnek elegáns télikabátokat, bundákat, mert a naptár te­let mutat. És mert telik rá. Dubrovnik mindig gazdag vá­ros volt, s tehetős ma is. Jól jövedelmez a hatalmas mére­tű turizmus. Nyáron állandó­an átlag annyi bel- és kül­földi turista tartózkodik a városban, amennyi az összla­kosság száma. A napfény, a levegő, a tenger, a város szépsége jó pénzért értékesít­hető. Még most is, amikor a gazdasági nehézségek nem kerülték el Dubrovnikot sem, mint ahogyan Horvátországot és egész Jugoszláviát sem. A FESZTIVÁL. Harmincöt éve kezdődött, s így az egyik legrégibb, legpatinásabb euró­pai fesztivál: a dubrovniki is jubileumán nyári játékok. Hagyományo­san július 10-től augusztus 27-ig tartó rendezvénysorozat. Az adottságok különlegesek: a városnak több mint har­minc olyan pontja — terek, utcák, paloták udvara, erődök terasza, kazamatája — kí­nálja magát előadások, kon­certek, operák, balettek hely­színéül, amelyhez úgyszólván hozzá sem kell nyúlni, mert kész színpad. A házak, falak, homlokzatok, lépcsők, erké­lyek, tornyok, boltívek, lőré- sek, kőkávás kutak, üzletbe­járatok, kapuk: megannyi díszlet. Csak a nézőteret kell kialakítani, és fel kell szerel­ni pár reflektort, s máris kez­dődhet a szabadtéri előadás. Persze csak este fél tízkor, hiszen a hőség csak ekkorra csökken úgy harminc fok kö­rülire, de még éjjel egykor, fél kettőkor, az előadások vé­geztével is, közelebb van a harminchoz, mint a húszhoz. A fesztivál kínálata válto­zatos: klasszikus drámák, ré­gi dalmát szerzők színjátékai, balett, opera a legjobb nem­zetközi nevekkel, kiváló zene­karok, hangszeres és énekes szólisták, remek folklóregyüt­tesek, érdekes képzőművésze­ti kiállítások, költők estjei. A fesztivál ideje alatt összesen vagy kétszáz produkció látha­tó, hallható. S mindez a sza­bad ég alatt —, hiszen a leg­öregebb fesztiválemberek sem emlékeznek rá, hogy Dubrov- nifcban elmaradt volna előadás a rossz idő miatt. Nappal strandolás a ma Is átlátszóan tiszta tengerben, délután városnézés, este szín­ház vagy koncert, utána pe­dig még egy séta a híres fő­utcán, a Stradunon, majd a nap zárásául egy pohár jeges gemis vagy spricer (magyarul: fröccs), valamelyik kisven­déglő utcára települt tera­szán. Dubrovnikban kelleme­sen telhetnek a nyári napok. Feltéve, ha van elég (sok) pénzünk. Mert minden nagyon szép, minden nagyon jó. min­dennel meg lehetünk eléged­ve —, de a dalmát tenger­part árait az idén nem egé­szen a mi zsebünkhöz talál­ták ki... Takács István Egy szobor ürügyén A z idén a közeledő képzőművészeti világhét központi témája az iskola és a műalkotások kapcsolata lesz. A kérdés nagyon időszerű és szerencsére már a napi, gyakorlati életben tapasztalhatók dicséretes példái. Egyre több tanintézet használja nevelési energiának a képzőmű­vészetet és fordít gondot nemcsak a tér, hanem az en}'3er belső környezetkultúrájára. Számos gimnáziumot sorolhat­nánk fel, amely egyúttal szinte kis múzeum, illetve galé­ria is a szobrok, festmények, grafikák jóvoltából. Nemrégiben Péceleo, a Ráday Pál Gimnáziumban Cs. Kovács László szobrászművésznek az iskola névadójáról készített mellszobrát avatták föl, s bár csak egyetlen kis példa ez, mégis alkalmat ad arra az ösztönzésre, hogy az- iskolák névadójuk szobrát nevelői célzattal készíttessék el. Itt Kohn Gábor igazgató és Pósfai Imréné igazgatóhelyet­tes a műalkotást ennek szolgálatába állítja. Ezúttal — mint bizonyára másutt is — nemcsak a környezetet emelte aa udvaron elhelyezett bronzszobor, nemcsak II. Rákóczi Fe­renc egykori bizalmasának, az intézet névadójának emlé­két ápolja a méltó hazaszeretet jegyében, hanem szoborba hívott ügyeletes tanárként fegyelmet, magatartást a'akít. A szobrász: üzenet és jel embernövelő energiával válik státussá.. Ehhez az emelkedett állapothoz hozzájárult Cs. Kovács László, aki a magyar plasztika jelenének egyik erőssége, aki Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanítványa volt a képzőművészeti főiskolán, tanulmányúton járt a Szovjet­unióban és az USA-ban. A fiatalok véleménye — ahogy a művet fogadták és be­fogadták — különösen sokatmondó-, sőt általánosítható ta­pasztalatokat nyújt. A legtöbbjükben tudatosítja a névadó egykori tetteit, amelyekből szintén épült a haza. Rákóczi kancellárja könyvtáralapító is volt, a tudományok sáfára, s mindez valamennyi péceli diákot olyan lelkesedéssel töl­tött el, mely a példán okulva folytatást is vállalt a Rá- day-életműből. Van, aki komor tekintetű férfit lát benne, egy másik tanuló egyszerűen csak büszke rá, hogy szobra •van a péceli gimnáziumnak s ez az intézmény rangját emeli. Sokan felismerték, szebb lett az iskola környezete, jóleső érzés naponta az udvarra lépni, hiszen a szobor, a művészet fogadja őket néma üdvözlettel. Egv kislány ísy lelkesedik: „A szobor megváltoztatta az udvar kénét". Hozzátehetjük, hogy a tanulóifjúság tudatára, szemléleté­re is különböző mértékben é.s irányban, de feltétlenül ha­tott. Ahogv az egyik harmadikos megjegyezte: „komolyabb lett az iskola.” A szobrot úgy avatták fel, hogy egy-egv előadás elemez­te II. Rákóczi Ferenc korát, á kuruc szabadságharcot és Cs. Kovács László szobrát, Ráday Pál életét. Így valamit mindenkinek mond a mű. Idézem az egyik tanulói véle­ményt: „Mindenkinek mást. Mást jelent az iskola tanári karának, megint mást a tanulóknak és az idegeneknek, akik talán csak a szobrot akarják megnézni nem ismerve azt, akit ábrázol.” Lényeg, hogv mindenkinek mond vala­mit a szobor formává csöndesüit gazdag némasága. Isaz, megoszlanak a véleménvek. Van, aki szerint jő helvre te­rült. a kert gyújtópontiába, más ú^v vélekedik, hogv a fők rejtik a bronzportrét. Ám sokk"1 több ennél, amit az egv'k gondolkodó fiatal hangoztet: „Nem e'"g az. hogy ünnepé­lyeken megkoszorúzzuk. Többre, mindig többre, serkent a mű, Ráday Pál szoborban is megfogalmazott leilkülete.” E z az igazi értéke a szoborkiállításoknak, szoborava- ^ tásoknak, természetesen nemcsak a . példaként- felhOr,> zott Pécelen, hanem az egész országban. Különösen akkor, ha általánossá válik ez a példa, s egyre több mai szemléletű kép, szobor értelmezi iskoláinkban a névadó alakját Nógrádban is. Losonci Miklós „A verés irányelvei0 Rendkívüli leletek A jereváni Avtoaggregát gyár területén az időszámítás előtti VIII. századból szár­mazó kerámia edényeket és vastárgyakat találtak. Voldemar Davtyán ejckavá- torkezelő kábelvezeték-árkot ásott. A kotró kanalába egy­szer csak egy vörös színű fa­ragott kő került. Az újabb markoláskor a kotrókanál el­tűnt egy mélyedésben, mely a csodálkozó munkás szeme előtt nyílt meg. A munka le­állt és a többi munkás is odasietett a hasadékhoz. A mélybe lépcső vezetett le. Ezen leereszkedve a munká­sok egy vörös kővel borított helyiségbe értek. Polcokon, falmélyedésekben, a padlón kerámia edények sokasága, valamint . vastárgyak sora­koztak. Az örmény SZSZK Tudo­mányos Akadémiája régészeti és néprajzi intézetének szak­emberei a helyszínre érkezve, megkezdték a leletek vizsgá­latát. Ügy vélik, hogy a ta­lált helyiség minden valószí­nűség szerint temető. Kora több mint 27 évszázad. Voldemar Davtyán (balra) exffávátorkézelö és az ör­mény SZSZK Tudományos Akadémiája régészeti és nép­rajzi intézetének tudomá­nyos munkatársa, Leonyid Vijágov válogatják a kriptá­ban talált tárgyakat. Aforizmák A szépség csak a boldog­ság ígérete. (Stendhal) * A jó indíték semmit nem ér, ha nem lesz belőle jó tett. (Adolf Nowaczynski) * Nagy tettekről kell álmo­doznod ahhoz, hogy legalább néhány kicsit véghezvigyél. (Jules Renard) * A bálványt nem lehet föl­melegiteni. (Wlawomir Wróblewski) Az angol pedagógusok or­szágos szövetsége új útmuta­tásokat adott 20 000 tagjának arra vonatkozóan, hogy ho­gyan kell a verést lányok esetében alkalmazni. „Nem tanácsos — hangzik az út­mutatás —, hogy férfi taná­rok ilyen büntetést alkalmaz­zanak. Azután pontosabban: „Semmiképpen sem szabad pubertáskorúnál idősebb lá­nyokat veréssel büntetni, csak a kezükre szabad ráüt­ni. A kamaszkorúaknál fia­talabb lányok esetében a bün­tetésnek meg kell terelnie an­nak a büntetésnek, amelyet józan és gondos szülők al­kalmaznak.” A pedagógusszövetség az­után tartotta az új irányvo­nalakat „tanácsosnak”, hogy az európai emberjogi bíróság megtiltotta, hogy angol isko­lákban veréssel büntessenek. Keith Joseph közoktatásügy: miniszter ennek megfelelően utasította a pedagógusokat, anélkül azonban, hogy a nádpálca használatát telje­sen megtiltotta volna. Időközben az európai bíró­ságnál újabb eljárást indítot­tak, hogy elérjék az angol iskolákban a verés teljes betiltását. f KOSSUTH RADIO: 8.25: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.55: Cseh előadóművészek albuma. X/3. rész. 9.09: Operarészletek 9.33: Csigabiga told ki szarvadat. Óvodások ' műsora 9.53: Lottósorsolás 10.05: Révkalauz 10.35: Gyászjelentés. Csorba Győző versel 10.40: Három operettdal — három világhírű énekes U.0(f: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja 11.39: Elgar: Severn! szvit 11.59: t. Bajai filmesek. 2. Ahol a bábok születnek, 3. Színházi körkép az új évadról stb. 12.30: Ki nyer ma — TZsákon? 12.45: Hét végi panoráma. (Ism.) 13.45: Lajtha László népzenei feldolgozásaiból 14.11: Balettzene 14.44: Magyarán szólva. •• (Ism.) 15.05: A három testőr. V. rész. 15.41: Paulos Raptis opera­áriákat énekel 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Két Mozart-divertimento 17.05: Külföldről érkezett 17.25: Helyszínrajz — a Vigadóról 17.50: Nóták. 11.15: Eper és vér. Részletek a film zenéiéből 19.25: Vészi Endre hangjátékai- ból: Agyak a horizonton. Dráma három hangra 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Házfelügyelők helyett — házmesterek. Riport 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6 os stúdiót 23.30: Operaáriák 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 8.35: A nótaműsor folytatása 8.44: Slágermúzeum. (Ism.) 9.31: Külpolitikai arcképcsam^1 9.53: Lottósorsolás in.no: Zenertélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anvanvelvünk " 12.40: N^nl muzsika * 13.15; Gyermekeknek 14.00: Zenedélután 14.35: Vásárrádió 15.05: Sullivan: Patience — Az I. felvonás fináléja 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: Rod Stewart felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.30: Tudósítás a várnai súlyemelóversenyről. Riport 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21.35: A Shadows együttes felvételei 22.15: Verbunkos muzsika 22.30: Nem szentírás 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Péntek este F:szak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Vendégvárás a turista- házakban. — A MERITSZ szolgál­tatásai. — Mit főzzünk vasár­napra? — Programok három m^- gvében. Szerkesztő: Nagy Ist­ván.) 18.00: E^zak-magyarországi krónika. 18.25—-18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv torna (ism.) 10.05: Történetek az első gőzva- útról, (ism.) 0.55: A tegnap gyermekei. (ism.) 11.25: Képújság 15 .53: Iskolatévé: Orosz nyel kicsiknek. 4. rész It.05: ..Ez vacyok én” 4. rész (ism.) 16.45: Hírek lt.50: Óceánia népei. Üj-zélandi rövidfilm 17.25: A Canticum 17.45: Képújság 17.50: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esii mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Gyilkolni könnyű Amerikai tv-film. 21.35: Magellán. 21.45: Péntek esti randevú 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Egy kis kirándulás. V/2. rész (ism.) 18.45: Az állatok nyomában. XTII/8. rész: A kakukk 19.00: Keresztkérdés 19.30: Hetedik kontinens. Francia rövidfilm 20.00: Liszt: Faust-szimfőnia 21.15: Tv híradó 2. 21.35: Reklám 21.40: Nemzetközi súlyemelő- verseny 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.10: Kanada Kupa. Jégkorong­torna. A második elődöntő 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Miért nem kérték meg Evanst? 3. rész. 23.10: Raimond Paulusz zenés portréja. (Ism.) 0.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradő 20.10: Máj kg. asm.) 21.25: A rendőrség naplójából. (Ism.) 21.35: Időszerű eseményeit 22.05: Az eltört korsó. 23.25: Nemzetközi sportversenyek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Klapka-légió. Színes ma­gyar történelmi film. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Valaki kopogott (14). Színes szovjet bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A .Tedl visszatér. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pász­tói Mátra: Mária-nap (14). Színes magyar film. — Rétság: Munka és művelődés. Angi Vera (14). Színes magyar film. MESEMOZI: A békák királyt választanak. — Szécsényl Rákóczi: Nőrablás (18). Színes NSZK—jugoszláv történel­mi kalandfilm. — Ersekvadkert: Felhőjáték (14). Színes magyar film. — Nagylóc: King Kong (14). Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. 4 NÓGRÁD - 1984. szeptember 14., péntek '1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom