Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Vendégmunkások a Kisalfoldön (3.) Irigylésre méltó emberek (?) Bányásznap? ajándék r Ä megfeszített munka fok* ról fokra törte az embereket. Brigád vezetőnk jól mondta az elején: Vigyázzatok, em­berek! Nem kell sietni. Csak mindent jól csináljatok. ö tudta, hogy a magamutogató nekigyűrkőzés csak ideig-qrá- ig tarthat; ám tudta azt is, hogy néhány kényelmesebb emberrel meg kell küzdenie. — Ne bújjatok el! Ügyis meglátom — kiáltozta, ami­kor páran cigarettázni, dis- kurálni vonultak el a szőlő­sorok közé. — Pihenjetek, ha fáradtak vagytok, csak ne akarjatok becsapni.' Úgyse tudtok. A második héten már mon­dogatták egymás között az emberek: Csak öt napot al­szunk, csak négyszer vonu­lunk ki, csak háromszor..., kétszer..., egyszer... A szőlőpótlást csonkázás követte. A szőlő alsó hajtá­sait, elálló végeit kellett visszanyesni, hogy a napfény jobban érje a fürtöket, hogy a tápanyag csak a fürtökre koncentrálódjék. Egy ici-pi- Cit kapáltunk is: a széleken „idomítottuk” a buja füvet, erősre nőtt disznóparéjt. S egyszer, • amikor végképp nem lehetett dolgozni az esőtől, a esémpusztai magtárba indítot­tak bennünket vetőmagborsót zsákba szedni, aztán később más társainknak .ezeket kel­lett bevagonírozni. A rugal­mas munkavégzés — ugyan­úgy, mint a már említett dol­gok — a hajdani summásélet jellemzője: ha esett, a föld járhatatlan volt, a summást elvitték más munkára, 'mag­tárba, istállóba, azaz, tető alá. A munka maximum egy órá­nál tovább sohasem szünetel­hetett. De, hogy nem ment minden simán, arra_álljon itt az utol­só előtti nap egyik esemé­nye. Már egészen belejöttünk a fesonkázásba. Kerítés Ferenc­né és Varga Györgyné — a be vontatni a vagonokat. A két Manci Nagybátonyból —, vezetők tudhattak erről, hi­mint a valamikori előmun- kások, vitték a prímet, nyes­tek rendületlen, és rendsze­rint besegítettek a mellettük levőknek. szén fejlett a technika, ren­delkezésre áll a CB-rádió is. — Előző nap elfelejtett jön­ni értük a busz, és csak két és fél órás késéssel érkezett. Tizenegy óra körül járt az Kétszer elfelejtettek teát hoz- idő, amikor három férfiú je- ni a reggelihez. Ezeket tettük lent meg a bokrok között, szóvá — talán nem kellett Őket reggel zsákolni vezé- volna — az osztályvezetőnek, nyelték, és most itt vannak, és azután hozatta a szondát. Miért? Kiderült, hogy a szál- Éreztük, hogy biztosra megy. lítójárműre várva megjelent Mindenesetre, a tanulság a kombinát osztályvezetője es megszívfelendő itt is, ott is. a szőlészét telepvezetője, szon­dáztatta őket. Elindulás előtt . Persze, pénteken este —, valóban —, mint csaknem ahogyan mondani szokás — mindenkor — megittak egy már pénzért dolgoztunk. Ban- féldecinyí körtepálinkát. dagazdánk elosztotta köztünk a munka jutalmát. A túlnyo- — így nem lehet munkába mó többség terményért jött. menni, balesetveszélyes — Kukoricát, búzát kért fára­— dozásáért —, s ez többet közölte az osztályvezető. Feküdjenek le! Nemsokára megjelent .párttitkár is. jelentett a pénznél. A Kis­alföld széliben ugyanis jóval kevesebbe számítják mázsá­____ , ját, mint nálunk, s mázsán ­~ ként lehet akár kétszáz forin­tos haszonra is szert tenni. Ha eladja valaki. Ám ez Így is történt. A boldog- mostanság ritka, gyenge a pusztai kastélyban —, ahol a kukoricatermés, szinte min- konyha működik, ahol a ven- den vendégmunkás tart álla- dégeket is fogadják — meg- tot, szüksége van a termény­reggeliztek a szeszes, de nem re. meg, aztán menjenek ki a szőlőbe, az asszonyok közé! ittas emberek. Az esetet se­hogyan sem értették, s ebben —, noha alkoholt fogyasztva Szépen fizetett a gazdaság, elégedett lehet mindenki. — Lejöttem megnézni, mit valóban kockázatos^ munkát csinálnak a nyugdíjasok, ho­gyan keresik a nagy pénzt — mondta egy huszonéves agro- nómus, Meglátta. Az első nap után — igaz, egy deci pálin­kát is megivott — fürdés nél­kül, felöltözve aludt el azasz­végezni — figyelemre méltó észrevételeik voltak. Először: nekik senki sem mondta, hogy nem ihatnak meg egy féldécit, kiváltképp ott, ahol esténként egyébként is mé--' rilaz Más™^z°r,:,,, * tál sarkán. Hajnali ötkor úgy szobán forgó vezetők taktikai költötték a Wrsal. huzasanak fogták fel a szón­dázást, mivel az elfogyasztott Vendégmunkásnak lenni alkoholmennyiségtől —egyéb- érdemes? ként sem először teszik — Azt hiszem, rossz a kér- nyugodtan tudtak volna dől- désfeltevés. Vendégmunkásra gozni, de a kombinát nem tu- szükség van, és vendégmunkás dott vagont biztosítani. Dél- tisztességes bérért mindig je- után hallották azoktól, akik lentkezik. Hajdan a szükség, más járművön jutottak el ma a többetakarás vezérel. Csémpusztára, hogy ők sem Az utóbbi sem idegen az em- vagoníroztak; bedöglött a bértől. mozdony, nem volt mivel ki- Sulyok László Ház — közsegítséggel Ki ne emlékezne arra a júniusi napra? „A Nógrádi Szénbányák leá­nyost bányaüzemében 1983. június 22-én, 13 óra 39 perc- ||pf kor, a XXII. számú, újonnan indított frontfejtésben bánya­omlás következett be. A ba­nyaszerencsétlenség követ­keztében halálos balesetei szenvedett Kanizsai László, 28 éves föld alatti szállító és Ottmár Károly 38 éves vá­jár. .— adták tudtul az újságok szűkszavúan, hiszen ebben a drámai’ helyzetben mi mást is mondhatnának, mint a rideg tényeket. A bányásztársak. akik Ka­nizsait ismerték, tudták, két kislánya maradt árván, s ép- penhogy hozzákezdtek az építkezéshez, alig voltak meg az alapozással. — Segítsünk felépíteni a házat! — fogalmazódott meg a gondolat többekben is. Ma már senki nem' tudná meg­mondani, ki kezdeményezte, hiszen néhány nappal a te­metés után már ott voltak az — Jóllehet nem ismertem építkezésen, segített, ki Épül a hál tudott. Kanizsai Lászióné kis fü- és° áruforgalmi osztá- Gyula, a kányási KISZ-bi­zetecsket vesz elő, benne föl- , ,yas es aruiorgaimi oszra . .... , ' trthhipl_ _ írva, mikor, ki dolgozott. lyán teamcsoport alakult a zottsag titkára a többiek ne­a közepén nem könnyű. Másol* mit szerencsétlenül járt Kanizsai munkaidejük alatt tudtak el- Lászlót, de tisztában voltam jönni, ilyenkor a bentiek he- vele, milyen helyzetbe került lyettük is elvégezték a mun- a családja kát. Szóval, ki így, ki úgy, de A Nógrádi Szénbányák segített. Hogy miért? Kertesa snir cpeítséeet házépítés anyagellátásának vében is fogalmazott: kaptam a bányától - mond- biztosítására. Rákos József - Vigyáztunk arra, hogy ne Nagyon pram a bányáról — monar pjöportvMetönek nein kevés tűnjék valamiféle elrendelt ja —, volt, aki szabad idejeben csoportvezetőnek nem kévés í a»»munka ameivet jött el, más a szakmai hozzá- utanjarasba került, hogy ide- bionak az a munka, amelvet értését adta, legfőképpen a jóben megérkezzenek a szuk- KlSZ-esek tettek sokat. seges berendezések, Az emeleti helyiségben az an.yagok. utolsó simítások: folynak. — Aki csak csöppet is is­Torok László, . ki.W.i jenJ M«pOke«S leOetO.é STRESSES»*.«. I. tésszerelési munkálatokat. tendőn belül fölhúzni a házat. akciónak az a munka, amelyet minden jóérzésű ember ön- építési ként vállal. S, nem csalód­tunk, mert akik csak tehettél:, hacsak néhány órára is, de eljöttek megsegíteni a csala­járt társat..1 resszereiesi muiiKaiaroK.au a ■ — Szóltak, jöttem — intézi Természetesnek vettük, hogy ^ezza’ leadni «* egyszerű tömörséggel a a kétgyermekes özvegyasz- J*“ Wrt^nf ve?ük ha választ Török László, akt az *z°ny helyett mi szervezzük “ íróasztal . _ ... melletti munkáját az anyagellátást. Fölsorolni is egészíti ki azzal hogy alkat- "ehéa, hogy' Jászbe- ták ére ^"fteSÄ mánként elvállalja egy-egy lénytől Tatabanyán at Nyék- „.-zi, t-G ___ l akás fűtésszerelését. Ha nem ládházáig mennyi mindent társadalmi munkában csinál- nieg kellett mozgatni. Mond­ja húszezer forintot is meg- hatom, egy emberként dolgo- kereshet vele. zott a stáb, tárgyalt, vitatko­— Ezt társadalmi munká- zot, könyörgött, mikor éppen ban csinálom — teszi hozzá, mire volt szükség. És nagyon örülünk, hogy rövidesen be­kerültek Kanizsaiék. De nem sajnálkodtak, hanem csele­kedtek! Emberközelben Régi —, vagy nem is olyan régi — fotókat nézegetünk Kiss Sándorral, a HVDSZ volt megyebizottsági titkárá­val Ez a volt nem is annyi­ra múltidő, hiszen mindösz- s/.e egy napra tekint csak vissza... — Előző nap köszöntötték kitüntetése, búcsúztatása al­kalmából volt munkatársai, párt- és állami vezetők. Gon­dolom, nem olyan nap volt, mint a többi? — Nem. Nagyon nehéz, de egyben felejthetetlen is. Va­lami — ami soha többé nem tor vissza — ért véget és kez­dődik egy merőben új élet. Ezelőtt 45 évvel, 1939-ben, ti­zenkét éves koromban álltam munkába, apám halálakor, szülőhelyemen, Karancssá- g in. mint gazdasági cseléd, öt év múlva már az acélgyár­ban dolgoztam gyári mun­kásként. Szükség volt ránk, javában dúlt a háború, a gyár hadiüzem volt... Kiss Sándor szavaival szin­te észrevétlen lopakszik be a hűs irodába a múlt. A ne­héz, számunkra ma már is­meretlen világ, amely — mint mondja — szokványos sors volt akkoriban. A gyár után a bánya következett, előbb Ságújfaluban, majd Tokod- 'Altárón egészen 1949 augusz­tusáig. míg csillés, majd vá­jár i^olt. — Egy nap üzentek értem, hogy menjek a megyei párt- bizottságra. Kerékpárra ül­tem. bekarikáztam Salgótar­jánba. ahol azt mondták, hol­naptól pártmunkás leszek. Tudomásul vettem, hiszen 1945 óta voltam tagja a pártnak, hogy mostantól ' az életnek ezen a területén van rám szükség. Párttitkárokat, — A szakszervezeti mozga- Kiss Sándor mindebből azt aktivistákat oktattam közben tanultam magam is — olyan iskolában, amelyből mindössze öt volt az ország­ban a bányászoknak. és lomban 1973-tól vesz részt, szűrte le, amit munkássága Nehéz volt az átállás? során mindvégig szem előtt is ta'rtott, hogy közel kerülni Az ötvenhatos eseménye­ket követően ismét munkás­kézre volt szükség, így Kií Sándor nyolc hónapig újbő nap mint nap alászállt a föld mélyébe. Emellett KlSZ'tit- kárként is dolgozott. — A mozgalom, az mozga- emberekhez mes kell ér­lom, nem okozott különösebb -ket é ugyanakkor meg zökkenőt a váltás. Sok isme- , ' , . . ^ . ° még több barát, akire- kel1 tudm gy5znl oket, rös, — Nagyon sok fiatallal ke­rültem kapcsolatba a mozga­minden körülmények között Kiss számíthattam, segített. Hallat­újból láncú szép feladat volt a jómban. Élmény volt figyel HVDSZ megyebizottsága élén nk hogy fejlődnek, válnak dolgozni. Egyszer betoppant mind ügyesebbé, hasznosab- egy fiatal cigányember az bá a társadalom számára. SZMT-be. Már az ajtóból or­dított, hogy vele így, meg Családja, amely mind né- is az ifjúsági úgy kitoltak. Behívtam, hely- pesebbé vált, ugyancsak se- szervezésében, lyel kínáltam. Csak nézett gítette egész embert igénylő rám, életében soha, sehol nem munkáját. Felesége, aki szin­— Szükség volt ránk, idősebbekre mozgalom így négy évig szervező titkár­ként dolgoztam a megyei mondták neki, hógy foglaljon tén ifjúkorától kezdve párt- KlSZ-bizottságon, majd a helyet. Rögvest megszelídült tag, fia és lánya, akik kiváló PTO következett, egészen és nagyon jól elbeszélgettünk, tanulmányi eredményeikkel 1964-ig, amikor pártfőiskolá- Mint kiderült, igaza volt, no, járultak hozzá a zavartalan ra kerültem, amelyet kitün- nem a kiabálásban, hanem munkavégzéséhez, ezek után tetőssel végeztem el. Hét éven abban a vitában, amelyben kissé gyakrabban láthatják át a szécsényi járási pártbi­zottság első titkára voltam. te. ..i —«■: v égül is a segítségemet kér- Kiss Sándort, a megérdemelt nyugdijasévek jóvoltából. — És jut idő az öt unoká­ra és a pécskői kis telekre is — mondja Kiss Sándor. — Ügy érzem, tisztességgel, be­csülettel elvégeztem, amivel megbíztak. Bízom benne, hogy azok az emberek, akik eddig köszöntek, vagy éppen megállítottak néhány mondat erejéig az utcán, ezután sem maradnak el és továbbra is ugyanolyan őszinte és embe­ri marad a kapcsolatunk, mint eddig. Emellett tovább­ra is tagja maradok a megye- bizottságnak. Nézzük a fényképeket, a korabeli lapkivágásokat. S a legújabb fényképet, ame­lyen átveszi a HVDSZ főtit­kárától a Munka Érdemrend arany fokozatát, a tizenkette­dik kitüntetését egy nem min­dennapi munkával töltött pá­lya jutalmaként... Z. T. Szép! mutatós há* áll T»­, xiix u . , ,. , , . . Km, a Szondi üt 20. szám költözhetnek M ÚJ lakásba .Jatt. S, nemcsak azt jelzi. Kanizsaiéi! hogy agy éven belül »1 lehet Csütörtökön egy szerény építeni egy Ilyen szép lakást, ceremónia keretében a bánya hanem azt Is, hogy a szolida- képviselői Taron jártak, s ritás sokmlndenre képes, formálisan is átadták a bá- A minap levelet kapott a n.vászok munkáját. Különö- Nógrádi Szénbányák vezeté­sen a KTSZ-esek dicsérendők, se, a feladó özv. Kanizsai Kertész Gyula, ifj. Molnár Lászióné: László, Kiss András, Manu- „Szeretném megköszönni a sek Gusztáv és a többiek Nógrádi Szénbányák gazda- sok-sok órát töltöttek az épít- sági és társadalmi vezetőinek, kezéseken. Rózsa Lajos víz- c kányási bányaüzem, a kis- vezeték-szerelő, munka után terenyei építési üzem. a nagy- hazatérve — a szomszédban bátoHyi gépüzem. a külfejtési lakik — gyakorta átment né- üzem azon dolgozóinak és re­hány órára dolgozni, hogy zetöinek. akik áldozatos muri­én'} hamarább folyjon a csap- Icájukkal elősegítették. hogy ból a víz. bányásznapra két gyermekerrt­Voltak, akik nem társadai- mel beköltözhessünk családi mi munkában jöttek, de a házunkba. Külön köszönelem szokásosnál olcsóbban dolgoz- fejezem ki a KlSZ-fiatalok- tak — ez is segítség volt, nak faradhatatlan, segítőkész hiszen szakembert találni a munkájukért”. nyári építkezési szezon kellős T. L. Fölmérés Balassagyarmaton Szombattól, szeptember 1- ják majd a város házait, hogy tői tanácstagok, egészségügyi aztán tapasztalataik összesíté- dolgozók a népfront és a se után életközelibb képet Vöröskereszt aktívái keresik kapjanak az egykori megye- fö! Balassagyarmat 60 éven székhelyen lakó nyugdíjas­felüli lakosait. A fölmérés korú állampolgárok jelenlegi célja: az időskorú lakosság helyzetéről. Tájékozódnak valós szükségletéinek föltér- anyagi körülményeikről, la­káshelyzetükről, családi kap­csolataikról — így a városi . ... . , , , tanács a rendelkezésére álló politika igazodhat. A kerde- anyagiakkal jobban, hatáso- zőbiztosok 20 napon át jár- sabban gazdálkodhat majd. képezése, amihez azután a „testreszabottabb” szociál­Megszépült Napsugár Tizennégy éve szolgálja a üzlet belső terét is átrendez- vásárlókat a salgótarjáni Nap- ze, csinosítsa. Üj Tayler-áll- sugár ABC-üzlet. Idén szűk- ványokat helyezett el az áru ségessé vált a bolt villanyhá- tárolására, 4400 literesre nö- lózatának, fűtésének, tetőszi- velte a bolt hűtőkapacitását, getelésének felújítása, illetve A zöldséget, gyümölcsöt a korszerűsítése. A munkákat jövőben előre csomagolva áru­összesen 300 ezer forintért a sítják. Üj gépekre, berende- Klimavill, illetve a Nógrád zésekre az egy hónapig tartó megyei Élelmiszer-kiskeres- munka során százezer forin- kedelmi Vállalat karbantartói tot költöttek. A 236 négyzet­saját kivitelezésben végezték méter alapterületű, megszé- el. Felhasználta a vállalat ezt pitéit üzlet szeptember 5-én az alkalmat arra is, hogy az nyit kaput a vásárlóknak. NÓGRÁD — 1984. szeptember 1., szombat l

Next

/
Oldalképek
Tartalom