Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Rí. számvitel konferencia Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) bővítése. Ekkor elérhető len­ne, hogy a reálbér ne csök­kenjen tovább és a beruhá­zások színvonala se süly- lyedjen. Ez fordulat volna, az utóbbi évekhez képest. A kulcsszó most a megala­pozás! — hangsúlyozta dr. Hetényi István, azaz nem is­mételhetjük meg az 1979 előtti gyakorlatot, amikor az évi 5—6 százalékos növeke­dést jelentős külföldi hitelek tették lehetővé. A már meglévő, bevált módszereket is tovább kell alkalmaznunk, és az újszerű kezdeményezéseket is fel kell karolnunk — mondta a mi­niszter. Az előbbiek közé tartozik többek közt az ener- g;aracionalizálás, az ésszerű takarékosság, a vállalatveze­tés pigci orientáltsága és az úgynevezett kisvállalkozás. Az új eszközök közé a struk­turális változást siettető mód­szerek sorolhatók. Az irá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésében nem szabad csak a szabályozók változtatására gondolni: a kormányszintűtől a vállalati szintűig minden­irányítási elem tökéletesíten­dő. Komplexebbé kell ten­nünk a vállalatok tevékeny­ségét: azaz közelebb hozni egymáshoz a kutatást, fej­lesztést, termelést, értékesí­tést. A nagy, a közepes és a kis vállalatok egészséges ará­nyát kell létrehoznunk: je­lenleg még a túl nagyok és az egészen kicsik jellemzőek. Tudatosítanunk kell, hogy az állami közép- és kisszerve­zetek léte segíti a nagyüzeme­ket abban, hogy kamatoztas­sák a nagy szervezet minden előnyét. Szólt a kormánytisztviselő sí meglévő, de • fölerősítendő folyamatokról. Ezek egyike, hogy a gazdálkodás objektí- vebb értékítéletek között folyjon. Lényeges továbbá a reális külkereskedelmi árfo­lyam megőrzése: ezzel kap­csolatban a közeljövőben további jellegzetes módosí- tás nem várható. Rugalma­sabbá kell tennünk az árpo­litikát: tovább szűkül majd a hatósági árak köre, illetve a hatósági árak is rugalma­sabbak lesznek. E munkában azonban a fokozatosság el­vét érvényesítjük, hogy ele­jét vegyük a — mint egy po­litikust idézve Hetényi fogal­mazott — „lórúgásszerű” ár­módosításoknak. Csökkenteni kell továbbá az adminiszt­ratív kötöttségeket, illetve az előírások ,.nyomását” a piaci körülmények nyomásával kell felváltani. „A világpiac szigorúbb, mint az árhiva­tal” — mondta a miniszter. Szólt dr. Hetényi István a számviteli szakemberek egyik legjelentősebb feladatáról: a belső érdekeltségi rendszer kiépítésének szorgalmazásá­ról. „Erről nem önök dön­tenek, de legyenek ennek az ügynek az apostolai” — kér­te a konferencia résztvevőit. Jó lenne, ha az érdekeltség minél kevesebb helyen vonat­kozna csupán az igazgatói iroda közvetlen környékére. Ez ma társadalmi kérdés is. hiszen ha sikerülne ezt - jól megoldani, akkor. a napi műszakban elérhető lenne az a munkaütem és összponto­sítás, amely ma még jobbára csak a gmk-kra jellemző. A jó példák közt említette a miniszter az Ikarust, a Tau­rust és néhány téeszt. A nyitó előadás után két külföldi delegációvezető üd­vözölte a konferenciát. Bol­gár, finn, jugoszláv, lengyel, nyugatnémet és szovjet szak­emberek foglaltak helyet a széksorokban. Bronislaw Ci- as lengyel pénzügyminiszter- helyettes az üdvözlő szavak i^tán azt hangsúlyozta, hogy a hallottakat lehetőség sze­rint hasznosítani kívánják gyakorlatukban. Nyikolaj Pantyelejev, szovjet minisz­tériumi osztályvezető-helyet­tes két és fél millió szovjet könyvelő nevében emlékpla­kettet adott át a konferencia elnökének. Ezután dr. Scholcz Rezső minisztériumi főosz­tályvezető a gazdálkodás és számvitel összefüggéseiről tartott értékes szakmai elő­adást. Délután négy helyszínen folytatódott a konferencia: egy ipari, egy mezőgazdasági, egy kereskedelmi és egy költségvetési szekcióban vi­tatták meg a résztvevők a számvitel friss gyakorlati kérdéseit. A magyar minisz­tériumi és vállalati vezetők mellett külföldiek: egy uk­rán és egy bolgár előadó is emelte a konferencia szín­vonalát. A rendezvény ma plenáris üléssel folytatódik és délben elnöki összefoglalóval zárul. I/bia—Marokkó államszövetsége Fenntartások a többi Maghreb-országban Líbiában már befejeződött, Marokkóban pénteken kezdő­dött a népszavazás a két or­szág közt megteremtendő ál­lamszövetségről. II. Hasszán király és a kormány felhívta a marokkói népet, hogy igen­nel szavazzon. A szavazás eredménye várhatólag szom­baton válik ismeretessé. A JANA hírügynökség je­lentése szerint a líbiai lakos­ság 100 százalékosan a terve­zett szövetség megteremtésére szavazott. Az államszövetségi szerző­dés —, amelyet Moamer el- Kadhafi líbiai államfő és II. Hasszán marokkói király augusztus 13-án írt alá —po­litikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködést irányoz elő. A felek tervbe vették egy kölcsönös katonai segítségnyújtási • egyezmény megkötését is. A két ország a szerződés életbe lépése után közös fejlesztési alapot létesít, és közös bíróságot hoz létre vitás ügyeinek elbírálására. Líbia és Marokkó közeledé­se egy évvel ezelőtt kezdődött meg, amikor Kadhafi villám- látogatásra Rabatba utazott. Az államszövetség rendelteté­se a hivatalos közlemények szerint: első lépés a Maghreb- országolf egysége, illetve az arab egység felé vezető úton. A többi Maghreb-országban — Tunéziában, Algériában és Mauritániában azonban fenn­tartásokkal fogadták azt a ja­vaslatot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez, (MTI) Utón az amerikai űrrepülőgép A negyedik rajt végre si­került, s a Discovery nevű amerikai űrrepülőgép máso­dik napját kezdte meg ma­gyarországi időszámítás sze­rint tegnap a kora délutáni órákban a Föld körüli pályán. Mint emlékezetes, a rajtot először még június végén próbálták meg, de csak most, e negyedik kísérletre sike­rült. A hattagú személyzet, amelynek tagjai között van a második amerikai űrhajósnő, Judith Resnik is. a rajt után tC'hány órával sikeresen in­dított útnak egy kereskedel­mi célokat szolgáló távközlé­si mesterséges holdat. Rea­gan elnök egyébként, aki nem sokkal a rajt után láto­gatást tett a Wáshington közelében lévő Goddard űr­hajózási központban, ott el­mondott beszédében elsősor­ban az űrhajózás eredmé­nyeinek kereskedelmi hasz­nosítását propagálta. Az amerikai űrrepülőgépet azonban mind fokozottabban használják fel katonai cé­lokra. Az első. kifejezetten csak katonai célú utat a jö­vő év őszére tervezik. (MTI) Hazánkba érkezik a csehszlovák külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szeptem­ber 1-én baráti látogatásra hazánkba érkezik Bohuslav Chnoupek, a Csehszlo 'ák Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztere. Kormányküldöttség utazott Líbiába A Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija vezetésé­nek meghívására Urbán Lajos közlekedési miniszter vezeté­sével magyar kormányküldött­ség utazott Tripoliba, hogy részt vegyen a líbia forrada­lom 15. évfordulójára rende­zett ünnepségeken. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti ün­nepe, a forradalom győzelmé­nek . 1,5. évfordulója alkalmá­ból táviratban üdvözölte Mo­amer el-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét. (MTI) Hol fart ma Vietnam? Hl.) Szembenállás vagy párbeszéd Nagygyűlés az Ipari Minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) rializmus napjainkban a nuk­leáris háború rémével fenye­geti a világot, s az emberek­nek, koruktól függetlenül, kö­zös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőt­len folyamatok kiteljesedését. Céljaink csak akkor válhat­nak valóra, ha körülöttünk béke van. Ennek érdekében munkálkodik a Szovjetunió, s szolgalmazza javaslataival a problémák tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a tö­rekvést erősítették meg ál­lásfoglalásukkal a hét szocia­lista ország párt- és állami vezetői 1983. júniusi moszkvai tanácskozásaik, illetve későb­bi megbeszéléseik alkalmával. Gyebroszky Andrásné ez­után arra hívta fel a figyel­met, hogy a tőkésországokban is gyarapodik azok száma, akik mind határozottabban állnak ki a béke, a leszerelés, a nemzetközi függetlenség és a társadalmi haladás ügye mellett. Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése jellemzi — húzta alá az előadó, majd részletesen is­meretté a NATO és a szél­sőséges imperialista körök azon törekvéseit, amelyek révén meg akarják változ­tatni a két nagy szövetségi rendszer között történetileg kialakult erőegyensúlyt. Szólt a Varsói Szerződés el­lenlépéseiről is, nyomatéko­san rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az emberiség védelmé­ben. Behatóan foglalkozott a fegyverzetcsökkentést elő­mozdító tárgyalások jelenlegi helyzetével, hangsúlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hogy a kibontakozás nincs karnyújtásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési haj­sza csupán egyik, de nem egyetlen következménye az imperialista politikának. A gazdasági kapcsolatokat is mindinkább beárnyékolják e* politika lépései. Végezetül szólt a hazánk életében meghatározó jelentő­ségű történelmi évfordulók­ról, kitérve a társadalom egyetértését tükröző akciók­ra. a munkaverseny-felaján- lásokra. s arra. hogy népünk erejét nem kímélve dolgozik az ország további felvirágoz­tatásáért, az újabb ered­ményekért. A szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Hanoi — sok más ázsiai városhoz hasonlóan — inkább hangulatával, a közép-európai ember számára gyökeresen el­térő, egzotikus összképével hat a látogatóra, mint egy- egy kiemelkedő látványossá­gával. A távoli-keleti ország vérzivataros történelme, s kü­lönösen az elmúlt évtizedek gyilkos háborúi, terrorbombá­zásai egyébként sem kedvez­tek a mi szóhasználatunkban szereplő „műemlékvédelem­nek”. Ez nem azt jelenti per­sze, hogy a vietnami főváros ne kínálna számos, messze földön híres érdekességet. Az Irodalmi Pagoda harmóniát sugalló medencéit, évszázados kőfaragványait, a város cent­rumában fekvő, vízbe nyúló fűzfákkal szegélyezett, festői Visszaadott Kard tavát, a füstölőktől illatozó, lakkozott szobrokkal teli apró templo­mokat, vagy Ho Shi IVfinh már említett mauzóleumát egyetlen külföldi sem hagyja ki. Kiemelt cél: a kereskedelmi hálózat bővítése. A hanoi vásárcsarnok, a Dong Xuan (képünkön) az állami üzletek mellett magánkereskedők boltjainak is otthont ad. HÁBORÚS MEMENTÓK Akad ezek mellett még egy — igaz, komolyabb - és komo- rabb — látnivaló, amelynek megtekintésére a hanoi ven­déglátók általában felhívják a figyelmet. A Zászlós to­ronytól, ettől a XIX. század elejéről származó, s napjaink­ra Hanoi egyik szimbólumá­vá vált 42 méter magas épít­ménytől nem messze található a vietnami néphadsereg mú­zeuma. Termei soha nem nép- telenek, sűrűn járnak ide is­kolai csoportok is. Az apró, fekete hajú, fénylő szemű gyerekek fegyelmezetten kö­vetik tanárukat, körbe állva a franciákkal vívott sorsdöntő Dien Bien Phu-i csata lefo­lyását bemutató jókora tér- képmakettet, vagy a legutób­bi, alig öt esztendeje lezajlott kínai „büntető támadást” is­mertető tablókat. A múzeum ugyanis — te­gyük hozzá, sajnos — nem csupán a régmúlt történelmi korok emlékeit őrzi, s nem fejeződik be az Egyesült Álla­mok elleni heroikus küzde­lem korszakával. Ezt tükrözi a múzeum épülete előtt elhe­lyezett szabadtéri kiállítás, ahol a memen tóként megőr­zött amerikai hadfelszerelés, vagy a felszabadító erők egy­kor Saigonba elsőként bevo­nult páncélosától néhány mé­terre egy 1979-ben lelőtt kínai repülőgép roncsai is láthatók. Elszomorító ez; nem hagyja elfelejteni, hogy Vietnam né­pe, amelynek olyannyira szük­sége lenne a békés fejlődés­re, a választott úton való előrelépésre a szocializmus alapjainak megteremtéséhez, az 1975-ös győzelem óta sem tudja energiáit teljes egészé­ben a nyugodt építőmunkára fordítani. Pedig a hetvenes évek kö- zenén volt olyan időszak, amikor az országegyesítés után Hanoiban épp a békés nemzetközi környezetre ala­pozva dolgozták ki a fejlesz­tési terveket, s diktáltak ké­sőbb túlzottnak bizonyult tempót a kívánt' átalakulás­hoz. Ám a remények meghiú­sultak, a kambodzsai esemé­nyek, majd Kína szembefor­dulása alapjaiban módosította a feltételeket. S a feszültség napjainkban, immár fél év­tizeddel az új Phnom Phen-i vezetés hatalomra jutása után sem szűnt meg. A Pol Pót el­távolított kormányzatához hű, hathatós kínai támogatást él­vező erők tovább folytatják harcukat, mindenekelőtt a thaiföldi—kambodzsai határ­vidéken, saját céljaikra hasz­nálva fel a körzetben elhelye­zett menekülttáborok lakóit is. RENDEZÉSI JAVASLATOK Hanoiban nemegyszer le­szögeztek, hogy békés, tár­gyalásos úton a konfliktus tartós, átfogó rendezésére tö­rekszenek. Ezt a célkitűzést több alkalommal is megismé­telték már az indokínai szo­cialista testvérországok (Viet­nam, Kambodzsa és Laosz) jó néhány magas rangú találkozóján, így leg­utóbb a vietnami csúcs- konferencián. Nguyen Co Thach, a hanoi diplomácia vezetője, csakúgy, mint más vietnami vezetők számtalan­szor hangsúlyozták: Vietnam nem érdekelt a szembenállás tartósításában, ellenkezőleg, a párbeszéd beindítását szorgal­mazza a Délkelet-ázsiai Nem­zetek Szervezetének (ASEAIÍ) tagállamaival. A részletes in­dítványok tartalmazták egy biztonsági övezet megteremté­sét a kambodzsai—thaiföldi határ mentén, a vietnami egy­ségek távozását pedig a Pol Pot-ista erők háttérbe szorítá­sától, illetve a Kínával kö­tendő két-, esetleg többolda­lú megnemtámadási szerződé­sek létrejöttétől tették függő­vé. Politikai gesztusként né­hány hónapja — az elmúlt egy-két évhez hasonlóan — ismét részleges csapatkivoná­sokra került sor. RUGALMAS ÁLLÁSPONT Konstruktív felelet minded­dig nem fogalmazódott meg, sem az ASEAN-országok, sem Kína részéről. Sőt, a hanoi külügy-minisztérium nemrég kiadott hivatalos nyilatkozata szerint Kína továbbra is Vi­etnam nemzetközi politika’ es gazdasági elszigetelésére tö­rekszik, miközben nem zárja ki a katonai eszközök fel- használását sem. Az elmúlt hónapok tucatnyi jelentése támasztja alá, hogy a két or­szág határtérségében valóban nem sokat javult a helyzet. Hosszú heteken keresztül egy­mást érték az összecsapások, a szomszédos körzetek csapat­egységeit riadókészültségbe helyezték. A tüzérségi táma­dások több száz halálos áldo­zatot követeltek. Veszélyes ellentétek feszülnek a két ország között egyes délkelet­ázsiai szigetcsoportok hova­tartozása ügyében is. Hanoiban soha nem titkol­ták: a honvédelmi kötelezett­ségek súlyos megterhelést je­lentenek a korszakos felada­tok sorával szembenéző viet­nami népgazdaságnak. Olyan emberi és anyagi erőket von­nak el, amelyeket eredménye­sebben lehetne felhasználni a gyengénfejlettség igájának lerázásához. Szükség esetén azonban — emelte ki az em­lített nyilatkozat — Vietnam a múltban tapasztalt elszánt­sággal száll szembe minden támadóval. Az a rugalmas álláspont, amelyet a kambod­zsai rendezés ügyében tanú­sítanak, vagy amely az ASEAN-nal szembeni maga­tartást megszabja, nem jelent elvi engedményeket, Vietnam a szocialista világrendszer része, értékeli a Szovjetunió­val kötött biztonsági szerző­dés előnyeit, a testvérországok cselekvő szolidaritását. Ugyan­akkor igyekszik külkapcsola- tait bővíteni, s aktívan tevé­kenykedik az el nem kötele­zettek mozgalmában Szegő Gábor ] Felváltva kormányoznak Az izraeli rádió csütörtök esti jelentése szerint az Iz­raeli Munkapárt és a Likud- tömb között megállapodás, jött létre arról, hogy a következő ötvenhónapos időszakban „nemzeti egységkormány” in­tézi az ország ügyeit. A megállapodás értelmében Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője huszon­öt' hónapig lesz miniszterel­nök, aztán Jichak Samir, a Lik.id-tömb vezére tölti majd Kísérleti atomrobbantás Az Egyesült Államok csü- a robbanószerkezet hatóén törtökön föld alatti kísérleti je kevesebb volt húsz kilo­atonirobbantást hajtott vég­re a nevadai sivatagban. tonnánál. Az idén a mostani volt Az amerikai energiaügyi tizedik bejelentett atomkísér- minisztérium közlése szerint let a nevadai telepen, (MTI) be a kormányfői tisztet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir megbízott miniszterelnök lesz — vagyis Peresz távollé­tében ő látja el az ügyeket —, és egyben ő irányítja az iz­raeli külügy-minisztériumot A hadügyi tárca birtokosa Jichak Rabin, volt munkapár­ti miniszterelnök lesz. Az új kormányban fele-fele arány­ban oszlanak meg a tárcák a Munkapárt és a Likud kö­zött. A munkapárti Simon Pe­resz, akit Haim Herzog izraeli államfő, mint a legutóbbi vá­lasztások győztesét az új kor­mány megalakításával megbí­zott, a feladat elvégzésére rendelkezésére bocsátott első három hét alatt nem tudott eleget tenni a feladatnak. A munkapárti vezető kor­mányalakítási elképzeléseit előmozdította az, hogy Ezer Weizman tábornok (Jahad párt, három mandátum) csat­lakozott a Munkapárt parla­menti csoportjához. Hátráltat­ta viszont, hogy alig néhány nap múlva Aharon Abuhaci- ra -képviselő (Tárni párt, egy mandátum) szembefordult a Munkapárttal. Simon Peresz kénytelen volt igénybe venni a második huszonegy napos megbízatási időszakot is. Mivel mind Peresz, mind Samir nagyjából hatvan kép­viselő támogatására számítha­tott, egyikük sem alakíthatott életképes kormányt. A kény­szerítő körülmények hatására jött létre — állítólag az utol­só percben — az izraeli rádió által ismertetett megállapodás. Megfigyelők véleménye sze­rint a kompromisszumos ala­pokon nyugvó nagykoalíció aligha hozhat lényegi változá­sokat Izrael kül- és belpoliti­kájában. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom