Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

Egy erdélyi proletáríró 75 éve született Asztalos István 7,A Phoeubosok közül való végül 6 szervezi meg a Nap- nak minősíthető. Hiányzik volt, aki szárnyat tudott adni sugár című erdélyi gyermek- alakjaiból a novellaíró Aszta- « szónak, a magasba hessen- lapot, melynek haláláig fő- losnál megszokott sokszínű­tek a mennybolt énekes kék- szerkesztője. ség, az egész történet inkább sége felé... titkokat tudott, frói pályáján elsősorban egy tétel illusztrációja, mint olyan titkokat, amilyeneket novellái és regényei váltak eleven sodrású eletabrazolás. csak az élet tud... hétközna- jelentőssé, de minden műfaj- Persze Asztalos István nagy- pi hősök, egyszerű hősök lel- ^an alkotott figyelemre mél- fortumátumú író, aki akkor is, kébe látott, és ami lappan- -tóti riportot, drámát, gyerek- amikor a közösség felé induló gott, elővillantotta szavaival: niesét. Első regénye, az 1939 '~"1‘ 1 J egyszerű szavakkal s mégis ti- tokzatosokkail...” — Bajor An. dor mondatai ezek az erdé­lyi magyar irodalom egyik legnagyobb ígéretéről, Aszta­los Istvánról. Len megjelent Elmondja Já­nos nagy sikert hozott, mert az író gazdag élményanyaga, emberismerete végig lebilin­cselt« az olvasót. Stílusa leg­inkább Tamási Áronnal új falut teszi meg egészében hősének, annyi szint tud bele' építeni írásába, ami messze | balettművészet elméleti köz A szovjet táncművészet alkotóműhelye A kétszáz éves moszkvai balettintézet A Moszkvai Akadémiai Ba-/ lettintézet falai között ma öt­száz leendő balettművész ta­nul, közülük hatvana* a szo­cialista országokból, ' >'abbá Franciaországból, Olaszor­szágból, illetve latin ameri­kai országokból érkeztek. Az intézet egyben a szovjet Müreszászán született 1909. rokonítja, de annak díszítőele­nr-«iisztus 28-án, és fiatalon, életereje teljében 1360. már­cius 5-én halt meg Kolozs- vaiwtt. Ha élne, ma ünnepel­né:* 75. születésnapját. Nem k; emeli a regényt a kor se­matikus irodalmának egészé­ből. E művet követte a Fiatal szívvel című kisregény, mely­ben az író célja: „megmu­tatni, hogyan jutott el egy if­jú a tőkés-földesúri rendszer ideien a mozgalomba.” Ebben a műben Asztalos a romániai munkásmozgalomnak próbál emléket állítani saját életél­ményei alapján, és megkísérli megalkotni benne a tradicio­nális nemzetképpel szemben új „proletárnemzet” megoldja A regény nem iga­zán sikeres alko.as, vége en­nek is egyszerre romantikus mei nélkül, mintegy egysze­rűbb, s talán természetesebb elbeszélésformával fogalmaz, za a román—magyar—nemet nyelvű szegénység szenvedése- fcáMÜIt írónak, huszonkilenc it. ö maga Móricz Zsigmondot éves, amikor megjelent első vallotta mesterének. S ami kü- noveilája. A Történet az ut- lönösen egyénivé teszi írói cár) című karcolat egy gaz- modorát: e proleiáréletek rit- dátlan kóborkutya elpusztító- ka jókedvű pillanatait, neve- sa által az emberek egymás- tésüket, csillogó mosolyukat azf az hoz való viszonyát mutatja be tudja hitelesen ábrázolni ,To- előképet amely véleménye realista módon, s mégis a jel- kedvű író Asztalos István, SZgj.int a nemzetiségi vitákat kép iszonyatos döbbenetével, akit keménv életsorsa nem tett végképpen megszünteti és Az író semmiféle kommentárt, érzékeimé .az emberi örö- —-s—u=- « —x—-----«— magyarázatot nem fűz hozzá, mök iránt. egyszerűen a történethez ha- Második regénye, az Üj _ _____ í ontatos élet valósága kénv- esztendö 1941-ben jelent meg. és egyszerre sematikus, a té- sz<«"ti az olvasót az azonosí- Ez is ugyanúgy mint az elő- tel itt is erősebb, mint az áb­rásra. Ez a szemléletmód Asz. zg r»gény, móriczi hatást rázolási készség. Ez a mű is fa .os István egész életművé- mutat, szerkezete inkább no- jelezte, hogy Asztalos inkább >ieif alapvonása. vellafüzér, egy erdélyi falu a novella, a kisregény mű­A „Történt az utcán” cl- szegényeinek élete, de már vésze, abban van otthon iga- taiű novella sikere — Kacsó sokkal több benne az indu- zán, a novellái azok, amelyek Sándor tanúvallomása sze- lat, sokkal több a tudatos nevét megőrzik ezek az iro- rint: „váratlan rábukkanás mozdulniakarás a nyomorú- dalmi maradandóig biztosi­örömét váltotta ki a hazai ságuk okozóival szemben. Leg- tékái. Nem didaktikus, nem meglepődését, a felfedezés jelentősebb és legismertebb kommentál, nem az író lázit írástudókból. Ügy éreztük: műve a Szél fuvatlan nem in- bennük, és nem is a hősök lá- toj író született. író, aki az dúl című 1949-ben megjelent zadnak. a hősök sorsa az, iakkori fojtogató körülmények kisregény. Reveláció volt. A amely lázit, között is rá tud tapintani a nemzetiségi problémának * uáhrirl-, éviben és lényegre meg tudja érékei- ilyen szemléletű feldolgozása közvetlen utána Nagy István tetni azt, amit egyenes szóval újdonságnak számított, mert írásai mellett AsztaloS István kimondani nem volt veszély- ha jelen is van benne mind- hangia látszott a legme.sz- »elen.’ Ezután az Erélyl Szép- az ara. az elmúlt . huszonöt „ebb Korán meghalt, kis míves Céh lehetőséget ad ne- évben jellemezte a nemzeti- 1 utána é«tra­ki egy kisregény megírására, ségi marakodásokat, ez a Sf. TogvéDnakkm ér­et thagyhatja a szövőgyárat, munka négy nap eseményeit fiútól’ a halál, amikor már csak az irodalomnak el. Ha- megjelenítve annyi optimiz- visszatalált eredeti hangjához, mar az erdélyi _ irodalmi élet mussal szol e-ol a kérdés- hiszen a sematizmus a kor egyik vezetőjeve válik, pedig rol, annyira az osztalyharc hfl lt _ m a Bvé ő közben a háború elsodorja, összefüggéseinek figyelembe. ,okszínű, eleven, realista író­behívjak katonának, 1945-ben vetelevel vizsgálja a nemze- alkotó volt kinek öröksége Budapesten éri a fe szabadu- tisegi kérdést, hogy optimiz- meghatározó erejű az erdélyi j£ü!& ma harminc^ tőr- magyar irodalomban. t hol különböző újságok szer- ténelmi távlatából kicsit fe- esrtőségében dolgozik, míg lületesnek, kicsit sematikus­Szalontay MTháJy pontja is — szaktanárképzés­sel és -továbbképzéssel is foglalkozik. Az intézet taná­rai gyakran utaznak más szovjet városokba, hogy mód­szertani tanácsokkal lássák el kollégáikat és találkozhatunk velük külföldön is, azokban az országokban, ahol a klasz- szikus balett mostanában te­szi meg első lépéseit. — Intézetünk tanulmányi anyagának alapja az orosz balett évszázadok során ki­csiszolódott hagyománya — mondja Szofja Golovkina, az intézőt igazgatónője, a Nagy­■ íz egykori híres bale- A moszkvai baiett- isaoia nemcsak arról híres, hogv növendékeinek magas fokú mesterségbeli tudást ad, hanem arról is, hogy igyek­szik kibontani művészi egyé­niségüket.* E hagyomány je­gyében tanáraink valamennyi növendékben az alkotó egyé­niséget igyekeznek kibonta­koztatni. azt a képességet, hogy a tánc eszközeivel tud­janak „beszélni” magukról és korukról. Meglehet, ez az oka annak, bogy a Moszkvai Nagyszínház balettegyüttese nagyrészt végzőseink közül válogatja tagjait. — A tehetség, a művészi egyéniség olykor már egészen korán mutatkozik.,.. Natasa Arhilova és Aíekszandr Vetrov, az intézet növendékei... A legfontosabb a művészi egyéni­ség. .. Szofja Golovkina igazgatónő tanítványai körében tem, hogy sajátos, kivételes — Természetesen, Jekatye- tehetséggel van dolgom. Az rína Makszimova például, aki ilyen esetekben kiemelkedő­ma a Nagyszínház prímába- en nagy a pedagógus fele- 1 er ín á ja, már az iskolai évek lőssége. Az ő dolga, hogy az alatt fölhívta magára a fi- egyéniséget kibontakozni se- gyelmet. Emlékszem, hogyan gítsen, kihangsúlyozza azt, táncolta a Don Quijote-ban ami egyéni benne, s ne en- Ámor szerepét. Csillogó jövő- gedje, hogy ez az egyéni te­jét már akkor meg ' lehetett hetség beárnyékolódjék az is- jövendölnii. Amikor megérke- kólái szabályok, technikai zett az osztályomba Natalja fogásók sokaságában. A leg- Bessamertnova, vékony, tőré- fontosabb, amit szeretnék a kény kislány, kifejező, nagy növendékeimnek átadni, hogy nyal hatással van a balettmű­vészet fejlődési folyamata... — Feltétlenül. Az iskola élete eltéphetetlen szálakkal kötődik az élő színházi gya­korlathoz. Az újító jellegű előadások a fiatal művészek korszerű ‘ felkészítését igény­lik. Érdemes megfigyelni pél­dául, milyen hatalmas válto­záson ment át a férfitánc. A modern bálettek férfihőseinek bonyolult táncmonológjait csak azok a táncosok tudják szemekkel, rögtön megérez- egész életükben tudjanak ta- megcsinálni, akik kivételes nulni, lássák és érezzék ma- plasztikus kifejezőkészséggel miHmtniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiimiiiniiiHiHHmiminiiiiiiilfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiiimimiiHniHiiimiiHiiiiiiHiiiiiiiHiiinttiniiHniKiiHiimiitiiiiMimiiiHHHiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii Alapítsunk-e múzeumot? *1 egtalannak kellett ml- I n5síteni és meg kellett változtatni egy községi tanács és egy művész közötti megállapodást, amely szerint: p helyi tanács önálló múzeum alapítását vállalta a művész kollekciójából Székesfehér- kaptak otthont. Martyn Fe- vár mellettfPécsre is juttattak, rencnek a pécsi Múzeum ut- ElőforduA, hogy az évfor- cában van állandó kiállítása, dulós ünnepségek sorozaté- Kisfaludy Stróbl Zsigmond ban olyan, közlekedéstől és még életében Zalaegerszeg- turistaíorgalomtól is távol esó nek adományozta műveinek helyen nyitottak múzeumot, gyűjteményét, ahol aztán ha- ahol egy idő után szükségsze- lála után megnyitották az ön- rűen csökkent az érdeklődés, álló kiállítását. Szülőhelyére, létrehozni —, még, ha a mű- a látogatók száma. De erre Gyula városára testálta teljes tárgyakat ajándékba, vagy van példa másutt Is. A buda- művészi hagyatékát a tragi- jutányosan is kapta a múze- pesti Ady-emlékszobát a nyl- kus sorsú Kohán György fés­űm — épületre, muzeológus- tást követő években még tőművész. A hatalmas anya- ra, személyzetre van szükség 20 000-en tavaly már csupán got előbb évente változó am­az anyag kezeléséhez, kar- 7000-en keresték fel. Aváii er- lékkiáliításon, majd az em- bantartásához, feldolgozása- dészházban, a községtől 8 ki- lékmúzeum felépülte után ál­okotésaiból. Pedig mindkét hoz, gondozásához, őrzéséhez, lométerre levő Vajda János- landó kiállításon mutatták be. fél jóhiszeműen járt el. A ta­nács a község szülöttjét akar­ta megbecsülni, s, ha a szom­szédnak van, nekünk is le­gyen, nemes gesztusától ve­Irók, festők, szobrászok, ze- emlékkiállításnak egész évben nészek gyakran úgy vélik, mindössze 16 látogatója akadt. akikor találják meg a halha­tatlanságba vezető utat, ha műveiket, személyes tárgyai­A minisztérium az újabb emlékmúzeum-alapításokat A Vajda-anyagot ezért bevit- politikai művészi-anyagi felté­Eérelve döntött. A művész kát önálló múzeumban őrzik pedig gyerekkorának helyszí- meg az utókor számára. Ha mén vélte munkásságának ma- szabad kezet kapva — min- radandó emlékét megteremte- denki ott és akkor hozna lét- ahol hangversenyeket, előadá­si. ték a községbe, s egy kas­télyban helyezték el. A jól megközelíthető helyen már nőtt az érdeklődők száma. A Bartók-emlókházat telekhez kötötte. Egyebek között azt javasolva, hogy az élő művész az önálló kiállí­tás fejében járuljon hozzá a múzeum fenntartásához, a bemutatás költségeihez. Az örökösök, örökséghagyók pe­re önálló kiállítást, ahol akar sokat, rendezvényekkel ápol Csakhogy a tanács túllép- —, ez óhatatlanul a színvo- ják a hagyományokat — egy- dig tegyenek alapítványt, ala­fce jogkörét. A múzeumalapi- nal esését, az értékek felhí- re többen keresik fel. Sokáig pítsanak díjat. Az alkotók ne tás joga nincs decentralizál- gulását jelentené. sújtotta érdektelenség az kizárólag önálló múzeumban jva, nem a városoké, közsé- Már most is itt van a mú- apostagi Nagy Lajos-emlék- gondolkodjanak. Hiszen a Igéké —, hanem a megyéké. S zeumalapító és -adományozó múzeumot, az 1983-as jubiieu- múzeumok jelenkori anya­it múzeum, emlékház, emlék- buzgalomnak olyan túlzása, mi ünnepsége, az Apostagra gában képviselve lenni — hely létesítését előzetesen mű- amely az élvonalba nem tar- időzített rendezvények vi- rangot jelent, relödéspolitikai összehango- tozó alkotónak állított emlé- szont újból divatba hozták ezt A szülőhelynek sem kell fel­iásnak kellett volna megelőz- két. a kiállítást is. tétlenül önálló múzeummal nie. Párt-, állami, és minisz- Az újonnan felajánlott ha- Magyarországon 120 emlék- tisztelegni művészszülötte központi irányítás, az orszá- nyilván. Legtöbb (45) az iro- gos gyűjtőkörrel rendelkező dalmi emlékhely: Petőfinek múzeumokhoz, közgyűjtemé- hét, Jókainak, Arany János- nyekhez továbbítja, egy-egy nak, Berzsenyinek, Babitsnak, gyűjteményt a hagyatékozó Gárdonyinak és József Attilá­nak két-két emlékmúzeuma is van. Huszonöt festőnek, ki- nie, amikor valakinek múzeu- térium így közvetíti a Med- lene szobrásznak nyitottak ön­mot, emlékhelyet szentelnek, veczky Jenő özvegye által fel- álló múzeumot, kiállítást. 'A minőségi megméretésen ki- ajánlott anyagot például a Kivételes esetben élő mű­miskolci képtárhoz. Így ke­rült Országh Lili életműve a Budapesti Történeti Múze­(tély okán. Villangó István, a Művelő­id ésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője: mondja — Egy­séges elvnek, azonos politi­kai, művészi, művészetpolitikai kívánsága szerint természete mércének kell érvényesül- sen együtt-tartva. A minisz vül meggondolásra ad okot, (ho~v az egyre-másra szapo- rr emlékhelyek az anyagi e.‘ .özök szétforgácsolását umhoz, a Magyar Nemzeti vonják maguk után. Mert egv emlékmúzeumot nem elég Galériához és több vidéki múzeumhoz, Schaár Erzsébei vészek is kapnak önálló kiál­lítást, múzeumot. Szentend­rén 1978-ban nyílt meg a Bar- csay Jenő életművét bemuhr zenek el emléktáblát, alapít­sanak díjat az alkotóra em­lékezve. A közelmúlt múzeumala­pítási sorozata műfaji és időbeli aránytalansá­got hozott létre a múzeum­ügyben a képzőművészet és a jelenkori alkotók javára. Mégsem kárhoztatható ez a jelenség, hiszen valamennyi emlékház, emlékszoba, önál­ló kiállítás értéket képvisel 8 NOGRAD - 1984. augusztus 25., szombat tó múzeum. Életében kapott és közvetít. Gyakran olyan itt múzeumot Czóbel Béla és településekre is eljuttatva a Kovács Margit, Borsos Miklós művészetet, ahol kiállítás szobrai, rajzai, vázlatai egy egyébként sose volt. győri műemleK épületben k. M. guk körül az életet, szívják vannak megáldva. magukba annak minden szí­nét. .. — Miből áll az iskola ta­nulmányi programja? — Növendékeink számos — Milyen helyet kap a ta­nulmányi programban a szín­padi gyakorlat? — Nagyon nagyon fontosat A színházi élet nagy önálló­olyan tantárgyat is tanulnak, ságot és művészi érettséget amelyek nemcsak azt szolgál- kíván. A tehetség természete- ják, hogy szakmájukban kép- sen mindig utat tör magá- zettek legyenek, hanem azt, nak, de ez a folyamat elhú- hogy gondolkodó, művelt mű- zódhat, áldozatául ejtheti a vész, ember váljék belőlük Az alapok alapja a klasszi­kus tánc. Ez kapja az iskolai legtermékenyebb éveket. Mi számolunk ezzel, s a felsőbb osztályos növendékeinknek programban a legmagasabb ezért rendszeres színpadi sze­óraszámot. Tanulnak a gye­rekek népi táncokat is. Eze­ken az órákon fejlődik a replési lehetőséget biztosí­tunk. És a fiatalabb növendé­keink is szerepelnek a Nagy­gyerekek természetes művészi- színház előadásaiban essége, s megmutatkozik egvik vagy másik stílus iránti haj­A moszkvai balettintézet hatalmas próbatermében az landósága. De zenei, ritmikai órák ma pontosan úgy kez- képzésben is részesülnek dődnek, mint száz vagv k°t- Mindenki számára kötelezőek száz esztendővel ezelőtt. Az a zongoraórák. Az általános iskola története 1773-ra n’-ú­tantervű középiskolai tan­anyag elsajátítása mellett nö­vendékeink speciális tantár­lik vissza. Az órák ma i<= a kecses meghajlással indulnak, de az iskola egész levegőie gyakat is tanulnak: színház- azt sugallja, hogy ezek a nö- történetet, zene-, balett- és vendékek a jövőnek tanul­művészettörténetet. nak, — Az intézet tanulmányi század kilencvenes programjára minden bizony- balettművészeit. itt nevelik a huszadik éveinek K. J. Cigányshjdió Bercelen — A télen, amikor központi táncokat, cigánydalokat. A tíz­fűtést szereltek az iskolában, az ötödik osztályosokat itt he. lyezték el a művelődési ház­ban. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki nagyon szépén énekel. Három falon tagú csoport tagjai igen kü­lönböző korúak — a mezítlá­bas, még iskolába sem járó leánykától ötödik osztályoso­kig. összeállításukat már több­keresztül is hallottam a tiszta, szőr bemutatták Bercelen — csengő gyermekhangot. Elin­dultam irányába, s a nagyte­remben három cigánygyereke* találtam. Kértem, énekeljenetc meg, de ők vonakodtak... — emlékszik vissza a cigánystú- dió ötletének fogantatási pillanatára Kovács Pál, a ber- celi művelődési ház igazgató­ja, a stúdió vezetője. Ettói kezdve foglalkozik a cigány- gyerekekkel. Műsorukat a helybeli cigányfoilslór anyagá­így falugyűlésen, szülőért*» kezleten, s a június 17-i moz­gásművészeti bemutatón. De jártak a megyei színjátszók fesztiválján is, ahol siker« ?n szerepeltek. A csoport legte- hetségesebbike, Raffael Fe - renc pedig augusztus 26-án ott lesz a cserháthalápi szil­ái mulatságon, hogy Klárik stvánné magyar. Kovács Pál szlovák népdalcsokra mellet* dEär alokkal képviselje ból merítik — ünprovizatív faluját a feemutatóo,

Next

/
Oldalképek
Tartalom