Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

Talizln cikke az Izvesztyijában Legfontosabb feladatok a KGST-országok együttműködésében A szocialista országok gaz­dasági közössége számára a műszaki-tudományos vívmá­nyok elsajátításának felgyor­sítása kulcskérdés a, legfonto­sabb gazdasági feladatok meg­oldásában. A KGST tagorszá­gainak Moszkvában megtar­tott felső szintű gazdasági ér­tekezletének jelentőségéről, s néhány, a tagországok előtt álló fontos feladatról írt cik­ket az Izvesztyijában Nyikolaj Talizin szovjet miniszterel­nök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új sza­kaszt nyitott meg a testvéri pártok és államok egységének és összeforrottságának továb­bi megszilárdításában, a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésében és a szocializ­musnak a nemzetközi életben elfoglalt pozíciói megszilárdí­tásában — állapítja meg Ja- lizin. Megteremtődtek az ala­pok ahhoz, hogy felgyorsuljon a népgazdaságoknak az in­tenzív fejlesztési módszerekre yaló áttérése, a termelés mű­szaki bázisának a tudomá­nyos-műszaki forrada'om vív­mányaira épülő gyökeres meg­újítása. A közös munkát a további­akban erősíteni kell. Közös alapokon kell kidolgozni, a tagországok gazdaságpoliti­kájának egyeztetése kereté­ben, a fontos gazdasági kér­dések megoldásának módoza­tait, fejleszteni kell a közvet­len kapcsolatokat a termelő­üzemek, tudományos intéze­tek között. Az értekezlet célszerűnek minősfWtte a tagországok gaz­daságpolitikájának egyezteté­sét a kölcsönös együttműkö­déssel összefüggő területeken — az ebben érdekelt orszá­gokkal pedig egyéb területe­ken is — rendszeresen, min­den szinten. A testvéri országok ma ké­pesek a legbonyolultabb tu­dományos-műszaki problémák megoldására is, ami azért is rendkívül fontos, mivel a2 Egyesült Államok és néhány NATO-beli szövetségese a nemzetközi műszaki-tudomá­nyos együttműködést a poli­tikai nyomás eszközévé igyek­szik változtatni. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvaló­sításában különösen fontos szerep jut a gépipari együtt­működés fejlesztésének — mutat rá a továbbiakban Ta­lizin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagországokban meglé­vő műszaki és gyártó poten­ciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nélkülözhetetlen gé­pek és berendezések minden fajtájának gyártását, s világ- színvonalú minőségben lás­sák el belőlük a termelés kulcsfontosságú ágazatait. A feladat megvalósításában je­lentős szerep juthatna egy, a gépgyártás kérdéseivel foglal­kozó miniszterelnök-helyet­tesi szintű KGST-bizottság- nak. Talizin kitér az energia- hordozók kérdésére, amely­nek a moszkvai tanácskozás ugyancsak nagy figyelmei szentelt. Továbbra is rendkí­vül nagy feladat hárul a Szovjetunióra: a tanácskozá­son ismét megerősítést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzá­járul a közösség tagországai tüzelőanyag- és energ a- problémáinak megoldásához, folytatja a kőolaj- és kőolaj- alapú termékek exportját a KGST-tagországokba és nö­veli földgáz- és villamosener- gia-szállításait. Nagy, közös építkezési vál­lalkozás lesz egy új, Nyugat- Szibériából a KGST-tagorszá­gokba vezető gázvezeték lét­rehozása. A legközelebbi idő­ben sor kerül az építés felté­teleinek egyeztetésére és a munka megkezdésére. Libanon Izraeli hajókat lőtt a parti őrség r A Libanoni parti őrség üte­gei pénteken támadó izraeli rakétanaszádokra nyitottak tüzet és menekülésre kény­szerítették őket. Mint a libanoni állami rá­dió közölte, a hadihajók meg­próbáltak a partok közeliébe kerülni. Hasonló provokáció történt csütörtökön is, egy nappal korábban pedig izra­eli gyorsnaszádok és helikop­terek Tripoli libanoni kikö­tőváros közelében támadtak meg egy palesztin menekült- tábort. Ciprusi tiltakozás a világszervezetnél r X ciprusi kormány pénte­ken állandó ENSZ-képviselő- . jének közvetítésével tiltako­zott a világszervezetnél ami­att, hogy a ciprusi török kö­zösség vezetői újabb szepara­tista intézkedéseket hoztak, azaz: új útlevelet adtak ki, amelyben az ott élő lakókat az Észak-ciprusi Török Köz­társaság állampolgárainak tüntetik fel és Ankarában már kinyomtatták a szakad ár állam új bankjegyeit. Választások lesznek Uruguayban r Az uruguayi katonai kor­mány és három politikai szer­vezet vezetői péntek este Montevideóban megállapo­dást kötöttek arról, hogy no­vember 25-én általános vá­lasztásokat tartanak és 11 esztendeig tartó katonai ura­lom után a jövő év március 1-től az országban visszaállít­ják a polgári kormányzást. Az egyezményt a Colorado Párt, a kisebb Polgári Egye­sülés Pártja és a baloldali pártokat tömörítő széles front vezetői, valamint a három haderőnem parancsnokai ír­ták alá. Japán enyhítette a szankciókat Japán feloldotta csaknem valamennyi Lengyelország el­len hozott szankcióját, ame­lyeket 1981-ben más nyugati országokkal - együtt határozott el. A szankciók értelmében a távol-keleti szigetország ed­dig elutasította a lengyel adósságok átütemezésének megtárgyalását, nem nyújtott újabb hiteleket az európai szocialista országnak és kor­látozta lengyel diplomaták beutazását. Most e korlátozó intézkedéseket a hitelnyújtás kivételével a japán kormány visszavonta. A hírt szomba­ton a japán külügyminiszté­rium jelentette be. A tokiói intézkedés egy nappal követi az amerikai kormány hasonló lépését, amely a korlátozások részle­ges feloldására vonatkozott. Az Egyesült Államok kor­mányzata azonban a szank­ciók teljes megszüntetését fel­tételekhez kötötte. A hét 3 kérdése 1. Mi a lényege az űrfegy­verkezéssel kapcsolatos szov­jet—amerikai véleményelté­résnek? Amióta Reagan elnök hata­lomra került, mögötte mind befolyásosabbá vált az ame­rikai politika alakításában a hadiipari „lobby”, azaz a fegy­verkezésben érdekeltek nem is olyan szűk csoportja. Egy­másután fogadtatták el az el­nökkel új meg új fegyverek kikísérletezésére, gyártására és szállítására vonatkozó ter­veiket. A legutolsó a sorban az űrbéli hadviseléshez szük­séges fegyverek, a sajtó ál­tal „műholdgyilkosoknak” ne­vezett fegyverek kifejlesztésé­nek a programja (mellékesen megjegyezve, szomorú „dicső­ség”, hogy az űrfegyverek egyik első népszerűsítője Tel­ler Ede volt. „idegenbe sza­kadt hazánkfia”, az amerikai hidrogénbomba egyik atyja). A Szovjetunió jó ideje fi­gyelmeztet már az új veszé­lyekre és fontos javaslatokat is tesz, mint tette június 29-én, amikor tárgyalásokat ajánlott az űrfegyverkezés megakadályozására. A szov­jet kezdeményezés egyik igen lényeges eleme az volt. hogy a tárgyalások tartamára függesszék fel az ilyen fegy­verek kifejlesztésének mun­kálatait és gyártását. Ez a moratórium logikus és hasz­nos lenne, hiszen nyomban csökkentené a veszélyeket. Washington azzal válaszolt, hogy színleg elfogadta a tár­gyalások gondolatát, de azon­nal hozzáfűzte, hogy Bécsben — ahol szeptember 18_án kez­dődhetnének meg ezek a tár­gyalások — napirendre kelle­ne tűzni a hadászati és az eurohadászati rakétákról Genfben megszakadt tárgya­lásokon szerepelt, témákat.- Magyarán: az USA vissza akarja csempészni azokat a kérdéseket, amelyekről a ra­kétatelepítés megkezdése mi­att vált lehetetlenné minden­nemű tárgvalás. Moszkvában ma azt mond­ják. hogy lelepleződött az amerikaiak taktikája: a kö­zelgő -elnökválasztás miatr Reagan a maga tárgyalási készségét hangoztatja, de tu­lajdonképpen csak a világűr militarizálásának szabályozá­sát akarja, nép pedig a meg­akadályozását, ugyanakkor pedig hasonló tárgyalási lát­szatot akar kelteni a hadá­szati rakéták, meg a Pershing—2-k, a robotrepü­lőgépek ügyében is, folytatva azok telepítését. 2. Milyen fogadtatásban ré­szesült a Közel-Kelettel kap­csolatos szovjet javaslat? A szovjet diplomácia ismét kezdeményezőleg lépett fel a Közel-Keleten: valamennyi ér. dekelt fél részvételével ren­dezzenek nemzetközi konfe­renciát a közel-keleti béke ér­dekében. A „valamennyi ér­dekelt” megjelölés természet­szerűleg Izraelre éppúgy vo­natkozik, mint az arab szom­szédaira és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetre, to­vábbá az USA-ra és a javas- lattevő Szovjetunióra. A gondolat nyilvánvalóan nem új, s volt is már olyan értekezlet, ahol a Szovjetunió és az USA társelnökségével a konfliktus több részvevője próbált kiutat keresni a kö­zel-keleti zsákutcából. Siker­telennek azért bizonyult az a genfi konferencia, mert Izra­el és a fő pártfogója, az Egyesült Államok nem volt hajlandó a tárgyalóasztal mel­lett találkozni a palesztin nép kénviselőivel A szovjet javaslat megtéte­lét az új közel-keleti adottsá­gok tették lehetővé és idősze­rűvé: az izraeli közvélemény­ben mutatkozó változásoktól az imperialisták libanoni majdnem-kudarcáig ter­jednek ezek. Természetesnek tűnik, hogy Washington és Tel Aviv megint nemet mond, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a legtöbb arab főváros­ban kedvező a javaslat fogad, tatása, és például Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára is a szervezet támogatásáról biz­tosította a szovjet közel-kele­ti béketervet. Klibi szerint a szovjet javaslat kiegészíti az aráb államoknak az emléke­zetes fezi csúcsértekezletén kinyilvánított álláspontját. Ha az nem is várható, hogy rövid időn belül megvalósul a szovjet kezdeményezésben foglalt elképzelés, az’ bizo­nyos, hogy új, fontos tárgya­lási alapul szolgál. Ugyanak­kor bizonyítani fudj^, hogy a Szovjetunió felelősségteljesen foglalkozik a közel-keleti kérdéssel. 3. Megfigyelhrtők-e új je­lenségek Latin-Amerikában? Nyilvánvalóan nem egyet­len hét eseményei szolgálhat­nak hiteles jelzésekkel, de az bizonyos, hogy igen sok — önmagában csak mozaikda­rabkának tűnő — történés fi­gyelmeztet arra: Latin-Ame­rikában felgyorsulnak a tár­sadalmi, politikai és gazda­sági mozgások. Néhány diplomáciai hír. is figyelmet érdemel, mint pél­dául a nicaraguai külügymi­niszter-helyettesnek, Hugo Tinoconak és Harry Shlaude- man amerikai nagykövet, el­nöki különmegbízottnak a tárgyalása egy mexikói üdü­lőhelyen. Igaz, csak találgatá­sok hangzanak el, semmi sem szivárgott ki arról, hogy pire jutott a két fél, de a kap­csolatteremtés puszta ténye is érdekes Salvadorban a haza­fiak újabo sikerei Napoleon Duarte elnököt engedmények­re késztetik, még kérdéses, hogy ezt washingtoni jóváha­gyással, netán amerikai ösz­tönzésre teszi? Panamában az amerikaiaknak távozniok kell egy kiképzőközpontból, ahol eddig a panamaiakkal közö­sen folytattak kiképzőtevé­kenységet, nyilvánvaló felada­tokkal. .. Honduras apró je­lekkel igyekszik Managua tu­domására hozni, hogy a két ország közti ellenséges vi­szonyt nem akarja örökössé tenni. Dél-Amerikában a chilei és az uruguayi tüntetések érzé­keltetni képesek, hogy a dik­tatúrák elleni népi ellenállás növekszik. A latin-amerikai országok gazdasági és pénz­ügyi gondjai is abba az irányba hatnak, hogy mind többen ismerik fel: a konti­nens bajai az USA mohósá­gának is a következményei, s ha Washington mégoly cse­kély mértékben, csökkentené igényeit a latin-amérikár'br- “Szágokkal' szerhlíéhf® akkor enyhülnének a szorongató gondok. Az Egyesült Álla­mokkal megpróbálnak úsy tárgyalni argentinok, brazilok, venezuelaiak és mexikóiak, hogy egységfrontba tömörül­nek. az eladósodott és szinte fizetésképtelen latin-ameri­kaiak frontjába. A Fehér Ház lakójának, akárki legyen is az a követ­kező négy évben, még több gondja lesz Latin-Ameriká­val. Pálfy József Hirosima, negyed kilenc Tollhegyen Drágulás Jugoszláviában r X jugoszláv kormány sta­tisztikai hivatala szerint júli­usiban átlagosan 5,4 százalék­kal emelkedtek a kiskereske­delmi árak az országban — közölte a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Az elmúlt 12 hónap alatt az infláció 62 százalék volt. A jelenlegi portugáliai szo­cialista—szociáldemokrata ko­alíció távozását, és valóban demokratikus kormány meg­alakítását követelte a poi'tu- gáliai Sines városában tartott nagygyűlésen Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Egy ilyen kormányban a kommunistáknak is helyet kell kapniuk — hangsúlyozta Alvaro Cunhal. A jelenlegi portugál kormány kül- és bel­politikáját bírálva, a PKP fő­titkára leszögezte: e politika A drágulás mértéke ebben az évben a júliusival együtt 23 százalékos. Az infláció az árstop májusi részleges fel­oldása után gyorsult fel Jugo­szláviában — állapítják meg a jelentések. a társadalmi-gazdasági ka­tasztrófa szélére sodorta az országot, közvetlenül fenye­geti Portugáliában a demok­ratikus szabadságjogokat, és az ország nemzeti független­ségét. Cunhal a továbbiakban rá­mutatott: a portugál vezetés belpolitikáját teljesen alá­rendeli az amerikai imperi­alizmus stratégiai érdekeinek, az Egyesült Államok katonai bázisává, puszta eszközévé változtatja az országot. Hirosima fölött 1945. augusz­tus hatodikán reggel, ponto­san nyolc óra tizenöt perckor oldotta ki halálos terhét az Enola Gay nevű bombázó. A történelem első atomtámadá­sára Truman amerikai elnök adott parancsot, s a pilóta. Tibbets ezredes nem haoozott végrehajtani azt. A halálos áldozatok száma ismeretlen, mivel a városban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer között volta? elpusztultak szápa. Amikor azon a reggelen negyed ki­lenckor Hirosima egén ki­gyulladt a második nap, új korszak kezdődött az egész emberiség számára. A Manhattan-tervben részt vevő tudósok jó előre figyel­meztették a politikusokat: ne alkalmazzák idejekorán az atombombát a Japán elleni meglepetésszerű támadásra. Ha az Egyesült Államok elsőként zúdítja az emberiségre a vak pusztításnak ezt az esz-' közét, elveszti a világ közvé­leményének támogatását, meg­gyorsítja a fegyverkezési haj­szát, és lehetetlenné teszi a fegyverek feletti ellenőrzés megteremtését szolgáló nem­zetközi egyezmény megköté­sére irányuló tárgyalásokat. A tudomány embereinek szava nem bizonyult elegendőnek, s sovány vigasz számukra, hogy ma már tudjuk, igazuk volt. A történészek a mai napig is vitatkoznak, vajon szüksé­ges volt-e a hirosimai urán-, majd a nagaszaki plutonium- bomba bevetése, a katonai, vagy a politikai szempontok vol­tak-e az erősebbek a Fehér Ház indítékai közül. A válasz valószínűleg is-is, hiszen Japán szárazföldi hadse­rege még csaknem érintetlen volt, a szigetország lerohaná sa, megszállása sok százezer katona életét követelte volna mindkét oldalon. Másrészt az imperialista nagyhatalmak vezetői már a háború utáni időkre gondoltak, s szövetsé­gesüket, a Szovjetuniót sze­rették volna megfélemlíteni, hogy a potsdami tárgyaláso­kon rákényszeríthessék aka­ratukat. Truman és Churchill elkép­zelései azonban nem váltak valóra. Egyrészt Japán nem kapitulált az a tóm támad ások hatására és csak a Szovjet­unió hadbalépése döntötte el végleg a távol-keleti had­színtéren is a háború sorsát; másrészt a jócskán megerő­södött szocialista ország nem engedett elveiből a diplomá­ciai csatározások során sem. Kurcsatov akadémikus pedig már javában dolgozott azer’, hogy megtörje az amerikaiak atommonopóliumát... Hirosima óla sokezer atom­bombát gyártottak a világon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is hatalmas. Az emberiség — ha meg is ta­nulta, hogyan lehet — nem akar együtt élni ezekkel a fegyverekkel, amelyek sok­szorosan nagyoob hatásúak, mint a hirosimai „ős”. A ve­szély ma nagyobb, mint év­tizedek óta bármikor. De a béke erői is jelentősebbek, mint valaha. A Szovjetunió, a szocialista országok leszerelé­si javaslatai jó alapot jelent­hetnének a tárgyalások azon­nali megkezdésére. Sajnos nyugaton manapság nem akarják fontolóra venni a Varsói Szerződés ajánlatait, a legutóbbi budapesti felhívás, sem. Augusztus hatodikán, Hiro­sima napján azonban senki, sem fordíthatja el a fejét, nem dughatja be a fülét: bé­kedemonstrációk sora bizo­nyítja, a világ népei nem akarják, hogy valaha is. bár­milyen körülmények között is újra atomfelhő emelkedjen bármelyik város fölött. Horváth Gábor Mostanában sokszor és so­kat térítenek el. Például re­pülőgépeket. A világ kellő nyugtalansággal hallgatja a riasztó híreket: a géprablók kilátásba helyezték, hogy ha követeléseiknek nem tesznek eleget, óránként kivégeznek egy-egy utast... Aztán kiderül, hogy ez eset­ben is csak üres fenyegetőzés volt, blöff, amit a nagy nyu­gati hírügynökségek oly gyor­san világgá kürtőitek. A gép­rablók megadják magukat. Nem tudni, mit sikerült elér­niük, s azt sem tudni a végén, hogy kik voltak. Marad az el­ső feltevés: ilyen vagy olyan, gyakran fantázianévvel fel­ruházott, ismeretlen terrorista csoport tagjai lehettek. A bi­zonyítás az esetek többségé­ben elmarad. Az eltérített repülőgép is visszakerül, s csak a legrosz- szabb esetben rongálják meg a pilótafülkét... Az eltérítés mindenesetre megtörtént. A figyelem eltérí­tése. A vélemények eltérítése abba az irányba, hogy tám­lám ezek a barbár népek fiai csak ilyesmire képesek. Nem ts érdemesek támogatásra. A rend és a törvény csak a ci­vilizált, értsd: nyugati világ­ban érvényesül. 2 NÓGRAd _ 1984. «^gusztus 5,, vasárnap Cunhal demokratikus kormányt követel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom