Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
Palóc szőttes Éleszteni kell a hagyományőrzés lángját Érdemes évről évre visz- szatérni a Palóc szőttes egyre gazdagabb rendezvénysorozatára: így személyesen is tapasztalható, hogyan válik egy helyi kezdeményezés mind nagyobb érdeklődést keltő rangos eseménnyé. A Palóc szőttes kulturális napot — a mostani rendezvénysorozat elődjét — 1966-ban tartották meg először, amelynek 1973- tól jelentősen bővült a programja, megalapozottabb, ösz- szetettebb munkára törekedtek a rendezők. A szándékról most, a XI. Palóc szőttes alkalmából így vallottak a nyilvánosság előtt: „A rendezvénysorozat elindításának cél- ija az volt, hogy megőrizze a palóc etnikum népi-művészeti hagyományait, tárja fel és ismertesse meg értékeit, segítse a megőrzést és továbbélést, ugyanakkor egy jelentős kulturális, szórakozási igényt ks kielégítsen.” Az augusztus 20-i programhoz .immár hagyományosan hozzátartozó eseményt az idén talán minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte. Az íinnepi díszt öltött varázslatosan szép Hollókő már a kora reggeli órákban mozgalmas életet élt, a hangulatot pedig kellőképpen megalapozta a tucatnyi település együtteseinek színpompás felvonulása. A várva várt program előtt természetesen augusztus 20-ról is megemlékeztek, b nagygyűlést Bélák Dezső, a Nagylóci községi közös Tanács elnöke nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, köztük Berki Mihályt, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesét, Kojnok Nándort, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét. A tanácselnök elégedetten utalt arra a tény- ire, hogy tíz esztendő hagyományápoló t munkájának elismeréseként immár megyei rendezvénnyé vált a Palóc szőttes. Hollókő méltó házigazda kíván lenni a jövőben is, ehhez azonban még igen sokat kell tenni. Ünnepi köszöntőt dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője mondott. *ki elöljáróban felidézte Ist- |ván király alakját, majd a magyar nép 1949-ben megszületett igazi alkotmányának jelentőségét méltatta. „Az alkotmány hű tükre jelenünknek. A történelemre tanít, de A hollókői Röpülj páva kör ugyanakkor segít megtervezni a jövőt is” — mondotta többek között. A nagygyűlés szónoka szemléletes életképekkel világította meg: miért is ünnepeljük az újkenyér ünnepét. A jelen és a múlt összevetése után dr. Kormos Sándor a közművelődés jelentős eseményének minősítette a Palóc szőttes programját. A népi kultúrában ugyanis a teremtő igyekezet emberi viszonyokat tükröz, s a magyar népművészet fontos szerepet tölt be a nemzeti tudat ébren tartásában is. . — A hagyományőrzésnek igen szép példája, hogy e csodálatos természeti környezetben milyen lelkesen ápolják a palóc etnikum értékeit, Köszönet és dicséret illeti mindazokat, akik ezért munkálkodnak.. A hagyományőrzés lángját azonban folyton éleszteni kell, hogy ez a láng ki ne aludjék — mondotta befejezésül dr. Kormos Sándor. A hollókői ünnep szép pillanata következett, amikor dr. Hütter Csaba, a szécsényl II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő, Kovács Pál tanácsi kirendeltségvezetőnek és jelképesen a nagygyűlés résztvevőinek átadta az új búzából sütött, nemzeti színű szalaggal, átkötött kenyeret. — Abból az újbúzából sült ez a kenyér, amely minden eddiginél többet termett — mondotta többek között. — Társadalmi teljesítmény ez a kenyér, hiszen munkát, tuismét nagy sikert aratott. dományos eredményeket és állami akaratot testesít meg. A hagyományőrzés lángját folyton éleszteni kell — idéztük dr. Kormos Sándortól, s erre a törekvésre ezernyi bizonyító jelet szolgáltatott a Palóc szőttes programja. Mindenekelőtt a szülők és nagyszülők felelőssegét. Mi mással volna magyarázható, ha nem ezzel, hogy szemet gyönyörköd- tetően és szívet melengetőén sok a hagyományaink ápolói között az apró gyerek. Olyanéira, hogy a XT. Palóc szőttes ezúttal először külön gyermekbemutatóval kezdődött. A fellépők között a házigazda környékbeliek mellett ott volt a pásztói Liliom együttes és a palotáshalmi Boróka együttes is. A mozgalmas színpadi élet megjelenítésére oldalak is kevésnek bizonyulnának, hiszen a hagyományosan fellépő Nógrádsipek, Hollókő, Var. sány, Rimóc és Nagylóc mellett ezúttal színesítette a programot Mohóra, Pásztó, Nagybátony-Maconka, Nóg- rádsáp és Kazár hagyományápoló együttese. S, hogy az értékmentő hagyományápolás palettája még színesebb legyen: tapsolhatott a sok ezres érdeklődő közönség a Hri- noveán szlovák együttesnek, valamint « szlovákiai magyar palócság néptánchagyományaiból ízelítőt adó fülekpös- pöki palóc együttesnek is. E gazdag program pedig ar. ra vall, egyszer talán skűk is lesz a Hollókő fölé magasodó domboldal a Palóc szőttesnek. Kelemen Gábor l-T * ’►»ÍVSwilíl gffilMHÍ l'II' ife j pyll PIkÍíPI: *'v w 4 v* 'M HT’Mtf b j MKj !B| ÜK nógrádsipeki hagyományápoló együttes népi házi munkákat elevenített föl. bábel-felv. Lajos utolsó óvói Zilahy 37. Hazafelé jövet Újvidék útbaesett. ' Megálltam, és ismerőseimet arról kérdezgettem, mit csinált április—május óta Zilahy? Kapcsolataink valahogyan megszakadtak. Én nem kerestem. Ha ő nem érdeklődik, valószínűleg meggondolta magát, és emiatt kellemet- lenv lehetne számára, hogy előttem magyarázkodjon. Beszélgetéseim alapján addig ismeretlen motívumok kerültek elő. Zilahy haldoklása a Halálos tavasz bukásávál kezdődött. Nehéz volt megértenem, hogyan lehet egy fiziológiai folyamatot, a tüdőrákot összehozni egy pszichológiai állapottal, az életuntság- gal úgy, hogy ez utóbbi legalább olyan súlyos életvesztő, mint a rák. Végül is az érvek és a tények meggyőztek, Zilahy akkor is meghal, ha nincsen carcinómiája, legfeljebb néhány hónappal később. Minden reménye az új filmjében volt, a Halálos tavaszban. Ezzel akart még egyszer és utoljára a világ érdeklődésének középpontjába kerülni, és öregségére újra a régi Zilahy lenni. Minden pénzét erre áldozta, és ez a kísérlete csúfos bukással végződött. ö úgy akart hazatelepülni, hogy senki előtt se legyen vitatható: az a Zilahy tért haza, aki huszonöt évvel ezelőtt elment, és nem bocsánatot kér — mert nincsen miért —, l\anem egy kisebb vagyont .hoz; megvalósítja, amit 1942-hen akart, alaoít- ványt teremt. „Én nem kérni, hanem adni jöttem” — hajtogatta ezt a fölfogását, amelyet csak most, halála után értettem meg, Újvidéken. És tüskés mondatai is ott kantak értelmet, Nem bírta elviselni, hogy megalázot- tan, üres marokkal érkezzék haza, bűnbocsánatért hajlongva lépje át a szülőföld határát. Terve, számítása összeomlott. Szinte minden energiáját, tudását erre a számára oly fontos filmre áldozta. Hogy mit jelentett a Halálos SIKLÓS JÁNOS: tavasz, arról egy 1969-ben (a Magyar Szó július 19-i és 20-) számában) megjelent vele készült interjúból kaphatunk képet. A lap munkatársa megkérdezte tőle, hogy mi a titka a Halálos tavasz világméretű sikerének? A válasz: „A történet egyszerűsége: egy fiú nagyon szeret egy lányt. Ennél szebb mese nincs. Igaz?... Most megmondom, mi volt a siker titka: a regény is, a film is azzal kezdődött, hogy egy fiatalember agyonlőtte magát, s a közönség nem tudta, hogy miért. Lehet, hogy sikkasztott, lehet, hogy rákja volt, lehet, hogy megölt valakit, az olvasó és a nézőközönség túlesett az öngyilkosság kínos pillanatain, még mielőtt tudta volna, hogy a fiú kicsoda és miért halt meg. Ezután kezdődött csak a mese. s roppant feszültségben tartotta a közönséget. Megjegyzem, hogy az olaszok is megvették a filmet, de mivel Mussolini rendszere tiltotta az öngyilkosságot, ezt a gondolatot kivágták a filmből: s náluk meg is bukott.” (A fiú nem szerelmi csalódásában lett öngyilkos, hanem becsületből.) A főhős szájába adva egy mellbevágó — egyébként az élet természetes rendjéhez tartozó — üzenetet helyez el: „mert örök törvénye az életnek, hogy a haldoklók ágyai még ki sem hültek, és már belefeküsznek az élők”, A világ azonban eev fél évszázaddal öregebb lett, a filmeket sem úgy készítik, mint a harmincas években. A témák ugyan nem változtak (ssinos). de megismételni egy világsikert aratott régit' — úgy. hogy attól az újdonság varázsát várjuk —, szinte lehetetlen. Ezt elgondolni és komolyan hinni a sikerben, végzetes hiba volt. A csőd teljes képe mégsem ez. Egy megöregedett író, aki újat alkotni már nem akar. és nem is tud, s aki meglévő szellemi termékeiből sem tud már profitálni, úgy érzi, túlélte korát, saját dicsőségét, és nincsen már semmi keresnivalója a földön Ha ezekét az eseményeket egyenként mérlegre tesszük, elképesztő súlyt képviselnek: a Halálos tavasz nem film; a Két fogoly nem lesz film; nincs már szervezni-, intéz- kednivalója, a hazatérés te- átráüs lehetősége — amire számított — kútba esett... ezek után van-e értelme egyáltalán az életnek? A fölsorolt motívumok igazolták azoknak a véleményét, akik azt mondták, hogy Zilahy szállodai szobájában a halál már 1974 tavaszán zörgetett. Visszahúzódott mindentől és mindenkitől, és végül is elképesztő nyomorban élt egy kis hotelszoba falai között. A gzállodák a világon sehol sem szociális intézmények, ha fizet, szívesen látott vendég, ha nem fizet, kiteszik onnan. Zilahy várta a halált, - megváltóként várta, de ehelyett a szálloda igazgatója jött húsz esztendő után, és kiköltöztette a Park szállóból. Ilyen esetekben a szentimentaliz- mus nem jut szerephez. Elköltözött régi helyéről, az egykori Erzsébet királynő, később Mária királynő nevét viselő, ma Vojvodina elnevezésű olcsó szállodába, amely Inkább vendégfogadó, mint mai hotel. Valaki azonban tudomást szerzett elesettségéről. és kétségbeejtő nyomoráról, és' a hír eljutott a^ újvidéki szerb kiadó, a Testvérlség-Eavség vezetőségéhez. Ők egy jelképes szerződést kötöttek vele, s akkor tetemes összegnek számító dinárt utaltak ki részére, A szerkesztő elvitte a nénzt és a szerződést, s látta, Zilahy testileg, lelkileg tönkrement. A vendégfogadó alkalmazottai széken hordták le az emeletről a földszinti portára a telefonhoz. A szerkesztő értesítette TJog- dánfi Sándort Zilahy állapotáról, és mentővel bevitették Goldrnann professzorhoz, aki akarata ellenére ottfogta Ka- menicán a tüdőgondozóban. Ennek az ötrésres „darabnak” nincsen fináléja. Ilyen egyszerű, prózai módon fejeződik be. Gondolatait fogalmazza meg mindenki önmagának, véleménye, ízlése, érzése szerint. — Vége — | Kitekintés Az Életfa gyökeret eresztett A tűzijáték petárdája a Tisza fölé röppent — jelezvén ez is az ünnepet. Szertehuila szín.es fénye megvilágította a íolyo vizét, s a parton állá embertengert. Tizenhatszor gyűltek így egybe közösen gyönyörködni. izgulni az immár hagyománnyá vált csongrádi napokon augusztus 11-töl 20-ig. Mivel csalogatja ide ez az alföldi kisváros a messziről jöttékét, köztük a nógrádiakat, s mivel hívja el rendezvényeire a helybélieket — kétévenként újra és újra? A varázs az, hogy helyi adottságait jól kihasználja, s mindig tud hozzáadni valami máshol nem látottat, eredetit. Nem kis áldozat ez, s az egesz város összefogását követeli, nem kímélvén a szellemieket, s anyagiakat. Hiszen a sikerhez jó ötletnek és megvalósításának találkoznia kell. így adott sokat a í endezvénysorozat. Eljöttek ide, most már tizenhatodik alkalommal a veterán autósok és motorosok szerte a világból. II. Vilmos császár egykori kocsijának bemutatója egyenesen New Yorkból érkezett. De megrendeztek a helyi hagyományokhoz szorosan kapcsolódó kubikustalálkozót és -versenyt ts — gulyáskóstolóval — színesen, érdekesen. A város meghitt hangulatú, műemlékileg védett belvárosa új ékességet kapott, felavatták Szerva- tiusz Tibor „Életfa” című alkotását. a művész első köztéri szobrát. A Kígyó utcából nyíló, nádfetíeles, vakítóan fehér falú, muskátlis ablakú házak formálta kis téren került méltó környezetbe. A kolozsvári születésű művész vallomása, hogy olyan művészetet teremt, amely a népi hagyományokban gyökerezik, felmutatva a magyarság múU- ját, jelenét. Találkozik ez a hitvallás valahol a csongrádiak törekvéseivel, hogy múltjukat vállalva és őrizve gazdagítsak jelenüket. így „verhetett • i't gyökeret” az Életfa. Az üi.i'p tiszteletére nyíló kiállítások között kimelkedett Váci György könyvkötőmester kiállítása az ének-zenei általános iskolában. A díszes, művészi kötésmiriták esztétikai élményt is nyújtanak. Kimagasló kulturális értékű a városi múzeumban rendezett ke- rámiakiállUás, a Közel-Keld művészetéből. A ritkaságokat az Iparművészeti Múzeum anyagából válogatták. Érdemes volt eljönnünk. Elleshettük tőlük, hogy az ünnepnapok hogyan maradhatnak valóban ünnepek. Bepillantva a titokba, hogy az idelátogató miért távozik úgy innen, hogy két év múlva, amikor ismét felhangzik a fanfárok hangja a csongrádi napok kezdetén — újra itt szeretne lenni. V. M. KOSSUTH RADIO! 6.25: Régi muzsika *.54: Beszélni nehéz (lsm.) ».OS: Glazunov: Az évszakok. — Balett ».44: Kis magyar néprajz *.49: Tarka mese, kis mese 10.05! Folytatásos mese. amelyben ismét elragadják Ágacskát, és amelyben sárkányok nincsenek és mégis vannak. (Befejező rész) 10.34: Válaszolunk hallgatóinknak 10.19: Pajkos diákok 11.25: Chopin-zongoraművek 12.30: KI nyer ma? 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Operaslágerek (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Szíriusz és az ősember. 3. rész 15.05: Schubert-kőrusok 15.15: A mi kis egerünk 1S.05: Barangolás régi hangleme16.29: Hollay Bertalan nótákat énekel 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Mozog a léc ... 17.30: Népszerű szimfonikus zene 19.15: Gondolat 20.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.30: Prizma. Szinképelemzée — külpolitikáról 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.45: Pantomim a Centi Színpadon 23.00: A bécsi Oktett felvételeiből 0.10: Frelnreísz Károly ezerze- ményeiból 4 jliŰGRÁD = 1964. augusztus 22., szerda _, P ETŐFI RADIO: 6.05: Lendvay Kamillő kórusdalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika (lsm.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Most érkezeti?) Könnyűzene Moszkvából 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család (lsm.) 12.05: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.27: Nefelejcs (lsm.) 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: A Pannónia Expressz együttes Játszik 14.35: Népdalkörök pódiuma 15.00: Diákfoci 15.10: Popműhely. A rádió 8-aa stúdiójából Jelentjük 16.00: Helyettem írták 16.40: A Válasz melléklete. Riport (ism.) 17.10: Mazsaroff Mária népdalokat énekel 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Fúvószene az NDK rádióinak műsorából 18.55: Közvetítés a Magyarország —Svaié válogatott labdarúgó-mérkőzésről és tudósítás a kubai vízilabda-, a Uencséuyi pof kézilabda-. tornáról, a balatonfüredi vitorlázóversenyről, valamint a békéscsabai műre- pülő-világbajnokságról 26.55: 139-560. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata 23.20: Népdalok, néptáncok , MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László' jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Eszak-ma- gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.01: Tv-torna (ism.) 10.05: örsbéli krónikák 10.45: Perpetuum mobile 72. 11.20: Delta 11.45: Alt Baba és a negyven rabló. 11/2. rész (ism.) 12.50: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Grúzia, legenda és való- »08 17.15: Beszédmüvelés. VI/l. rész 17.35: Fanfár, VI/6. rész 18.00: Tv-tükör 18.10: Képújság 18.15: Agrárvilág 18.45: Falu. Román zenés film 19.20: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.25: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Művészeti technika 20.45: Fórum a szövetkezetekről 22.20: Reflektorfény 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.20: Képújság 18.25: Kean, a színész 18.50: Magyarország—Svájc váll gatott labdarúgó-mérközé 20.45: Telesport 22.25: Róma, 21 óra. tl/l. rész 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Románia Jelene. Dokumentumára 20.20: A kígyó jegyében. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Román zenés szórakoztató tv-műsor 23.00: Nemzetköz! sportversenyek, ’84. összefoglaló 0.30: Hírek 2. MŰSOR: 18.25: Nemzetközi sportversenyek, ’84. Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. Szovjetunió— Csehszlovákia nól kézilabda-mérkőzés 21.20: időszerű események. 2. rési 21.35: Nemzetközi sportversenye*. '84. Közvetítés az ökölvivtt elődöntőiről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ome•:a. Omega. Színes zenés magyar ilm. — Balassagyarmati Madách: ving Kong (14). Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Nagybét.oivyi Petőfi: Osceola. Színes NDK kalandfilm. — Karanc— lapu jtő: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilmsorozat. t I
