Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

Közép-szlováMai hétköznapok (I.) A bősök múzeumában Hétköznapi délelőtt Banska Bystrica főutcáján. A keskeny járdákon kerülgetik egymást az emberek, félórás keresgé­lés után akadunk egy szabad parkolóhelyre. Szikrázik a délelőtti nap, a város szívé­ben fekvő téren halkan cso­bog a szökőkút, galambok százai csipegetik az elszórt kenyérdarabokat. Lépten- nyomon igyekvő építőmunká­sokkal találkozni, festik a há­zak homlokzatait, javítják az utakat, Közép-Szlovákia fő­városa nagy ünnepre készül, napokon belül a szlovák nemzeti felkelés 40. évfor­dulójára emlékeznek. Moszkvából érkezett haza, Gustav Husak és Ladislav Novomesky, a neves író. A párt sorait gyorsan újjászer­vezte változatlan céllal: nö­velni az ellenállást a fasiszta bábkormánnyal, a németekkel szemben. Sorra készítették a röplapokat. Hamarosan ille­gális újságot adtak ki „Hlas 1’ udu”, a „Nép hangja” cím­mel. Az egykori nyomdagép ma is ott látható a múzeum­ban. Időközben megszerveződ­tek az első partizáncsoportok Kelet- és Közép-Szlovákiéban. Az utóbbi területen tevékeny­A Felkelés Múzeuma Nagy a turistaforgalom. Aki « régi korok hangulatát lép- ten-nyomon árasztó városban megfordul, nem mulasztja el megtekinteni a Felkelés Mú­zeumát. A különleges, kalap­hoz hasonlító formájú épület előtt németek, magyarok, len­gyelek várnáik a bebocsátás­ra. Zsirosova Katková, a mú­zeum munkatársa a megbe­szélt időben vár bennünket. A helyiek tanácsolták: ha Közép-Szlovákia mai helyze­tét szeretnénk közelebbről megismerni, a múlttal kezd­jük. Ismerkedünk tehát a fel­kelés történetével, azokkal a kedett a Sitno-csoport, Sel­mecbánya környékén Ladis- lav Ex-nár egysége, s 1943 szeptemberétől Ludovit Ku- korelli „Csapajev” csoportja is bekapcsolódott az ellenál­lásba. A szlovák haladó erők 1943 telén aláírták az úgy­nevezett „Kárácsonyi szerző­dést”, amelynek értelmében érőikét egyesítették. A többi között rögzítették a szándékot Csehország és Szlovákia új­raegyesítéséről, a Szovjet­unióval való együttműködés^ ről és megfogalmazták de­mokratikus céljaikat. A ké­sőbbi nemzeti felkelés vezető Emlékezés a magyar partizánokra hősökkel, akik negyven év­vel ezelőtt fegyvert ragadnak a fasizmus ellen. Kalauzunk az előzménye­ket magyarázza. A müncheni döntést követően Csehszlová­kia politikailag és gazdasági­lag szétforgácsolódott. A szlo­vák államban Tisó került ha­talomra, aki igyekezett a né­meteket maradéktalanul ki­szolgálni. Politikájának ellen­zőit a németországi koncent­rációs táborokba küldte. A betiltott Csehszlovákia Kom­munista Pártja az illegalitás körülményei között igyekezett felvenni a harcot, de 1983 és 1943 között négy vezetőségét is likvidálták,. Az ötödik 1943- ban alakult meg. Tagjai: Ka- TOi Smidke, aki 1938-ban erejét e szerződés aláírói ad­ták, megalakítva a Szlovák Nemzeti Tanácsot. A felkelés 1944. augusztus 29-én kezdődött. Ekkor kap­ták a hírt, hogy a német csa­patok Morvaország felől hoz­zákezdtek Szlovákia meg­szállásához. A Besztercebá­nyán tartózkodó Jan Gólián, az első csehszlovák hadsereg parancsnoka jelentette be, hogy kitört a felkelés és más­nap elrendelték a mozgósí­tást. Napokon belül hatvan­ezer munkás, paraszt fogott fegyvert, harci cselekményei­ket kisebb-nagyobb egysé­gekben 15—18 ezer partizán segítette. A felkelés időpont­ját a fenyegető német meg­szállás miatt volt kénytelen előbbre hozni a Szlovák Nem; Másfél milliárd kölcsön Megteremteni az olcsóbb lakások építésének lehetőségeit Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága zeti Tanács, mert a másik va­riáció szerint a szovjet had­sereg mozdulataitól tették volna függővé. — Miért Banska Bystrica volt a felkelés központja? — kérdezi kalauzunk.. — Itt je­lentették be a felkelést, itt volt a hadsereg főparancs­noksága, itt működött szep­tember elsejétől a Szlovák Nemzeti Tanács, a városban volt a Szlovák Szabad Rá­dió... A környéken egymás után alakultak a helyi nemzeti ta­nácsok Zólyomban, Breznón, Lipto Mikuláson. Szervezték az ellátást, termelést, a had­sereg utánpótlását. A két hó­napik tartó felkelést a néme­tek, nagy véráldozatok árán túlerővel verték le, s október 27-én elfoglalták Beszterce­bányát, Ekkora a felkelés pa­rancsnoksága már Donovaiy- ba tette át székhelyét s fel­készült a partizánharc folyta­tására a Magas-Tátra hegy­ségeiben. A szlovák nép drágán fi­zetett meg azért,, hogy fegy­vert fogott szabadságáért. Több mint ötezer ember lel­te halálát. A felkelést köve­tően a németek kegyetlen bosszút álltaik. Negyven tele­pülést teljesen felégettek, köztük Vinmét, Tokajikot, Ostry Grunt, Klakot. Nem kímélték a gyerekeket, időse­ket sem. A felkelésben 27 nemzet és nemzetiség fiai harcoltak, kö­zöttük körülbelül nyoicszáz magyar. A múzeumban ott találhatók az emlékezés do­kumentumai Adler Károly Petőfi-csoportjárói, amely fő­ként Dobsina környékén küzdött a megszállók ellen, vezetőjét a németek kínozták halálra. Kivette részét a har­cokból Nógrádi Sándor par­tizáncsoportja, amely ezt kö­vetően vonult magyar terü­letre. Á múzeum keskeny udvarán ölök láng lobog. A hazaiak és külföldiek kegyelettel emlé­keznek az olyan nagyszerű hősökre, mint Jan Sverusá- ra, Asmolov ezredesre... és a többiekre. (Folytatjuk) G yermekkora éppoly ne­hezen telt el, mint if­jú évei. Édesapja bá­nyász volt, s a népes család eltartásához szükség volt a vékony, erőtlen gyermekko­rokra is. Géczi István éppen csak befejezte Magyargécben az elemi iskolát, napszámos­nak állt, egy községbeli mó­dos parasztgazdához. Alig volt tizenhat esztendős, hogy földbirtokra szegődött, s at­tól fogva öt esztendőn át föl­desurak földjén kereste, ette a napszámosok vékonyra sze­gett, keserű kenyerét. Később bányásznak állt, ahogy annak idején az apja tette. Dolgozott Frigyes-ak­nán, Zagyvapálfalván, majd elvetődött Ságújfaluba, Koty- házára, Kisterenyére, Kőkút- ra, végül a kdsfaludi bányá­ba. A nélkülözés, a bányász­társak okos, meggyőző sza­vai vitték őt a munkásmoz­galomba. Géczi István ahogy a munkában fegyelmezett, pontos volt a mozgalomban is. A sztrájkok szervezői, ve­zetői gyorsan megismerték, s megbíztak a fiatal bányász­ban. Lassan végét járta az 1944- es esztendő, amikor behívót hozott nevére a postás. Szé- csényben, a katonai parancs­nokságon jelentkezett, ahon­nan indultak Losoncra. Ami­kor egy kisebb településre, Guszodára vitték őket, az el­ső adandó alkalommal meg­szökött. Hazafelé vette az út­ját, bár tudta, a katonaszo­Tegnap Salgótarjánban tar­totta ülését a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Megvitatta a szeptember­ben sorra kerülő tanácsülés napirendjét, a lakásépítés és lakásgazdálkodás eddigi tapasztalatait, további felada­tait C. Becker Judit építési és vízügyi, valamint dr. Far­kas Imre igazgatási osztály- vezető előterjesztésében. Ez­zel párhuzamosan a testület előtt- szerepelt Zsidai László, az OTP Nógrád megyei igaz­gatójának tájékoztatója, a ta­karékpénztár lakásépítés-ta- mogató tevékenységéről, to­vábbá a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelenté­se a lakásfenntartásról, a felújításról és a soron követ­kező tennivalókról. Az előterjesztések tervszerű, folyamatos lakásépítésről fel­újításról és karbantartási munkáról adtak számot, ter­mészetesen jelezve e tevé­kenységgel járó gondokat, fe­szültségeket. Ezt erősítették az előterjesztéseket követő vita résztvevői, dr. Szittner And­rás, a Salgótarjáni városi Ta­nács elnöke, Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke és Illés Mik. lós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese. A hatodik ötéves tervben mint­egy hétezer új lakás építésé­vel és kettőezerháromszáz la­kás felújításával, korszerűsí­tésével számoltak a tanácsok. Figyelemre méltó, hogy a szi­gorúbb gazdálkodási feltéte­lek, a nehezebb körülmények ellenére a terv szerény túl­teljesítése várható, a terve­% Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a szakszervezeti csoportok tevékenységének tapasztalatairól tárgyait. Meg­állapította, hogy a különféle szakszervezeti testületi ülések vitájáról, állásfoglalásairól többnyire nem tájékoztatják kellőképpen. a szakszervezeti csoportok tagjait. A dolgozók így nem ismerik eléggé az őket érintő döntéseket, azok indo­kait és azt, hogy a bizalmi miként képviselte a csoport véleményét, érdekeit. Ennek oka gyakorta az, hogy a bizalmiák nem kellő­en képzettek, s ezért nem is­merik megfelelően tisztségük adta lehetőségeket. Nehezíti a szakszervezeti , tisztségviselők tevékenységét, hogy ők is és a csoport tagjai is többnyire három műszakban dolgozó r.ók, akiket otthon család, szá­kevények nemcsak magukra, családjukra is bajt zúdítanak. Két álló hétig a környékbeli erdők rejtették a bujdosót. Mert azután már Magyargé- cet, meg a környező telepü­léseket is felszabadították a szovjet katonák. A kommunista pártba mind­járt 1945 januárjában belé­pett. A mások baját megértő, azon segíteni igyekvő sze­rény embert mindjárt meg is választották a kisközség bíró­jának. Tagja volt a földosztó bizottságnak, s azon fárado­zott, hogy a földet mielőbb megkapják azok, akik kínnal, keservvel művelték addig is. Később újra bányász lett, ám a helyi alapszervezetben nem tudtak olyan feladatot adni Géczi Istvánnak, amelyet ne látott volna el becsülettel. Dolgozott a választások előké­szítésében, lebonyolításában, a kommunista és a szociálde­mokrata munkáspártok egye­sülésén, a szövetkezés előké­szítésén. Örült, hogy a kom­munisták szavának foganat­ja volt Magyargécben, s 1949- ben megalakult a termelőszö­vetkezet. Ajkkor már a magyargéci pártalapsaeryezet titkára volt zettnél mintegy 13 százalékkal több családi ház épül fel a megye településein. A lakások, a családi ottho­nok megteremtéséhez nem kis segítséget nyújtott az OTP Nógrád megyei Igazga­tósága. Az elmúlt tervidő­szakban több mint ötezer, a hatodik ötéves terv eddigi há­rom évében pedig csaknem háromezer olyan magánerős otthon épült fel Nógrádban. amelyhez az OTP nyújtott pénzügyi segítséget. A taka­rékpénztár megyei igazgató­sága közel húsz esztendeje lakásokat is épít saját beru­házásban. Az elmúlt év végéig mintegy négy és fél ezer ilyen lakás épült fel társasházak­ban, amelyek túlhyomó több­ségét a tanácsok értékesítet­ték. A lakásvásárlásokhoz mintegy 270 millió forint hi­telt nyújtott az OTP. Az utóbbi években nem kis gondot okoz a lakásépítési költségek emelkedése, ame­lyek megnehezítik a felépült lakások értékesítését a me­gyeszékhelyen, de más tele­pülésen is. A költségek növe­kedését csak részben indo­kolja a nagyobb alapterületű, komfortfokozatában is igé­nyesebb lakások arányának növelése. A végrehajtó bizott­ság úgy foglalt állást, hogy a lovábbiakban a tanácsok és az OTP megyei igazgatósága, az építő vállalatok egyaránt keressék az olcsóbb lakások építésének, értékesítésének le­hetőségeit. Szó esett a tanácskozáson a szövetkezeti társasházak, to­mos háztartási teendő vár. A sorra alakuló vg-mik-k szintén több dolgozó figyelmét von­ják el a közösséget érintő ki­sebb-nagyobb problémáktól. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a bizalmiak tevé­kenysége ott segíti leginkább a kollektíva gondjainak meg­oldását, ahol a csoportot kép­zett, minden területen tájé­kozott szakszervezeti tiszt­ségviselő képviseli. Hogy ez a jövőben egyre inkább így legyen, a bizalmiak képzésé­ben új módszereket vezettek be. A textilszakszervezet az idén folytatja a nagyobb vál­lalatoknál a kihelyezett tan­folyamokat, amelyeket tavaly kísérletként indítottak. E tan­folyamokon a bizalmiakat megismertetik jogaikkal és kötelezettségeikkel, a szak- szervezeti munkának a helyi adottságokhoz igazodó mód­szereivel. Géczi István, s a mozgalom­ban szerzett tapasztalatait 1950-től a Nógrád megyei pártbizottságon hasznosítot­ta. A párt- és tömegszerveze­tek osztályának munkatársa­ként tette dolgát, majd Rét- ságra került, a járási pártbi­zottság osztályvezetőjének.' Amikor 1956-ban kirobbant az ellenforradalom, Géczi Ist­ván a járási pártbizottság tit­kára volt. Megfenyegették, próbálták megfélemlíteni, meg­törni hűségét, ami,a párthoz, a kommunizmus elvéhez köti. Nem ingott meg egyetlen pil­lanatra sein, a legnehezebb időkben is kiállt a munkás­hatalom mellett. Ueín_sokáig maradt tétlen. RéaSt vett a párt újjászerve­zésében, alapító tagja volt a munkásőrségnek. Bekerült Szécsénybe a járási pártbi­zottságra munkatársnak, majd titkárnak választották. Hosz- szúra nyúlt munkanapjain járta a községeket, s azon fá­radozott, hogy mielőbb hely­reálljon a rend, meginduljon a munka, tisztuljanak a meg­zavart emberfejek. Tizenöt í vábbá a vállalati és egyéb szervezésű társasházak építé­séről, a családi házak számát nak gyarapodásáról és az eh­hez nyújtott építési kölcsö­nökrei. Hat éve 130, három esztendeje 203, az elmúlt év­ben pedig több mint 390 mii-' lió forint építési kölcsönt vet-' tek fel az építtetők az OTP-' nél. Az utóbbi hat év alatt összesen másfél milliárd fo­rint építési kölcsönt nyújtott a takarékpénztár a megye la­kosságának. Emellett részt vesznek a telekkialakításban, az ingatlanok forgalmazása-! ban is. A végrehajtó bizottság íog4 lalkozott a meglévő épületek fenntartásával, korszerűsíté­sével is. Többek között meg-! állapította, hogy a tanácsok az ingatlankezelő és építő­ipari szervezetek az utóbbi években jelentős összegeket fordítanak e tevékenységre, a felújításra váró épületek szá­ma azonban nem csökkent a kívánt mértékben. A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata, a vita előterjesztői egyaránt sürgették, hogy a tanácsok, az ingatlankezelő vállalatok készüljenek fel a jelenleginél jobban az el­használódott lakások korsze­rűsítésére, felújítására. Min­denekelőtt az előkészítő mű; szaki tervezőmunka színvo-' naüla az ár- és a műszaki el-’ lenőrzés személyi feltételei^ nek megteremtése, javítása ad tennivalót. Az elhangzottakat Devcsícs Miklós, a Nógrád megyei Ta-, nács elnöke foglalta össze. , Az elnökségi ülés vitájába rí elhangzott: a bizalmiak kü­lönösen akkor állnak nehéz feladat előtt, amikor egy-egy réteg, közösség érdekét kell összehangolni a vállalati fel; adatokkal. Ezt csali sokolda­lúan képzett bizalmiak képe­sek megoldani. Ezért is sür; gető, hogy mindenütt ráter­mett, a dolgozók problémáit alaposan ismerő emberek in­téznék a szakszervezeti cso­portok ügyeit, s képviseljék a dolgozókat. Az elnökség felhívta a vál­lalati szakszervezeti szerve; két, hogy a döntéseik előikéd szitésébe fokozottan vonják be a bizalmiakat és helyette­seiket, a bizalmiak pedig rendszeresein kérjék ki a szakszervezeti csoport tag-* jaimak véleményét, s tajexozd tassák is őket a testületi ülé­sek vitájáról, a döntések vég;' rehajtásának menetéről. évet hagyott így maga mö; gött, amikor úgy érezte, >ere; jét elfogyasztották, egészség gét megviselték a munkában} küzdelemben eltelt esztendők! Kérte a nyugdíjazását. A pártszervezet azonban min­dig számíthatott ró, hiszen igazában soha nem tudott meglenni munka, kisebb, vágyj nagyobb közösség nélkül. Tevékenységét több rnagaS kitüntetéssel, ismerték el! Megkapta a Szocialista Mun­káért Érdemérmet, a Munkásd Paraszt Hatalomért Emlékérd met, a Felszabadulási jubileuJ mi emlékérmet, a Munka Ér­demrend ezüst és arany fokod zatát. Géczi István most lennd hetvenesztendős, ha élne. * Augusztus 20-án, Géczi Ist-4 ván születésének évfordulód ján megemlékezést tartotta^ a magyargéci temetőben, Szé, csény nagyközség, valamint a helyi párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezetek kép; viselőinek jelenlétében Bőd gárdi László, az MSZMP széd csényi Bizottságának politikai munkatársa emlékezett az el­kötelezett kommunistára. Ezé követően Géczi István sírhal­mán elhelyezték a kegyelet} az emlékezés virágait. v. g; ' NOGRAD •» 1984. augusztus 22., szerda 3 Ülést tartott a textilipari szakszervezet elnöksége Helytállt a nehéz időkben is Géczi István születésének évfordulóján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom