Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

Az optimizmusunkat tényekre alapozzuk f (Folytatás az 1. oldalról) Ősi városunkban, Székesfe­hérváron — Géza fejedelem és István király szálláshelyén, középkori uralkodóink koro­názásának színhelyén — hét­főn nagygyűlésen emlékeztek meg Fejér megye és a város dolgozói alkotmányunk szüle­tésének 35. évfordulójáról, az újkenyér ünnepéről. A nagygyűlés 12 ezer résztvevő­je előtt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára mondott ünnepi beszédet. Szűrös Mátyás, a világpoli­tikai helyzet összetevőit ele­mezve hangsúllyal szólt a kontinensünk békéjével, biz­tonságával kapcsolatos kérdé­sekről. — Mint európai nép, kü­lönös gonddal figyeljük a földrészünkön zajló, vagy azt közvetlenül érintő fejlemé­nyeket. Európa sajátossága, hogy a történelem során po­zitív és negatív értelemben egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a világ más részei­nek, sőt egészének sorsára is. Az elmúlt évtized első felé­ben Európa példát mutatott abban, hogy a bizalom és az előnyök kölcsönössége alapján van lehetőség a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok építésére, együttműködésük kibontakoz­tatására. Napjainkban kontinensünk sajnos, ismét inkább a ve­szélyes tendenciák csomópont­ját jelenti. Az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítése következté­ben nem csupán a katonai szembenállás szintje, a köl­csönös veszélyeztetettség nö­vekedett. Megszakadtak a lét- fontosságú szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lások, s a bizalom további csökkenése folytán még nehe­zebbé vált a vitás kérdések rendezését szolgáló megálla­podások elérése. — Mi hiszünk az emberi civilizáció jövőjében, bízunk a józan ész felülkerekedése- ben, abban, hogy a másik ol­dalon is mind többen isme­rik fel: a mai viszonyok kö­zött a két világrendszer szem­benállásában értelmét vesz­tette a háború, mint a végső győzelem eszköze. — Európa, s ezzel össze­függésben a világ békéjének egyik kulcsfontosságú problé­máját évtizedek óta a két né­met állam vizonya jelenti — mondotta a továbbiakban. — Felbecsülhetetlen jelentősége van 'annak, hogy az első munkás-paraszt német ál­lam megalakulása óta béke­szerető politikát folytat. s hogy e politika eredménye­ként, a Német Szövetségi Köztársaság realista politikai tényezőinek együttműködésé­vel az utóbbi években norma­lizálódhatott a két német ál­lam yiszonya. Sajnos, az amerikai külpo­litika törekvései bátorítást ad­tak az NSZK-ban azoknak az erőknek, amelyek a mai napig nem mondtak le az 1937-es német határok visszaállításá­ról. a Német Demokratikus Köztársaság állami létének és társadalmi rendjének megkér­dőjelezéséről. A történelmi ta­pasztalatok tükrében nemcsak megértjük, de teljes mérték­ben osztjuk is az ezzel össze­függő aggodalmakat. Az eu­rópai biztonság szempontjából kívánatos lenne, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya elhatárolja magát az ilyen ielenségéktől és tö­rekvésektől. Optimizmusunkat nem csu­pán reményekre, vágyakra, hanem tényekre alapozzuk. Mindenekelőtt arra, hogy a Szovjetunió, a szocialista or­szágok miként eddig, ezután is mindent megtesznek a vi­lág békéjét garantáló katonai erőegyensúly megőrzése érde­kében. Ezzel egyidejűleg, ahogy ezt a legutóbbi másfél esztendőben is bizonyították szövetségi rendszerünk, a Var­sói Szerződés és a KGST leg­magasabb szintű tanácskozá­sain született állásfoglalások, folytatják kezdeményezései­ket a fegyverkezési verseny, korlátozására. Biztató körülménynek tart­juk, hogy a nemzetközi lég­kör egészének rosszabbodása közepette is fennmaradt es összességében eredményesen szolgálja a dialógust az euró­pai biztonság és együttműkö­dés ügyének előmozdítására kilenc esztendővel ezelőtt, a helsinki záróokmány aláírásá­val létrehozott intézmény­rendszer és a szovjet—ameri­kai viszonyban kialakult sú­lyos feszültség ellenére nem következett be jóvátehetetlen törés a szélesebb értelemben vett kelet—nyugati kapcsola­tokban — hangoztatta Szűrös Mátyás. Részesei vagyunk a világpcMai eseményeknek " JÖ&otmányunfe születésnap­ját a munkás-paraszt szövet­ség jegyében ünnepelték hét­főn Veszprém megye fiatal városában, Tapolcán. A nagy­gyűlésen Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. ‘ — Augusztus húszadika blyao ünnepünk, amely híven kifejezi, hogy nemzetünk megőrzi történelmének a leg« jobb hagyományait és egybe­fűzi, gazdagítja azt a szocia­lista építés céljaival, a jelen­kori nemzeti programunkkal. Ma ünnepeljük a néphagyo­mányok ezerint az aratást és annak eredményét, az új ke­nyeret is. — Most, az aratás után teljes biztonsággal meg­állapíthatjuk, hogy ebben az évben is megtermett az or­szág kenyere, s nyugodtan mondhatjuk; nem fogunk hi­ányt szenvedni — hangoztatta Gyenes András. A továbbiakban szólt az elmúlt időszákban -nehéz kö­rülmények között végzett szo­cialista építőmunka eredmé­nyeiről, a további tennivalók­ról. Kiemelte: — Dicséret és elismerés illeti a mezőgazda- sági dolgozókat, akik az or­szág kenyerét megtermelték. — Az eredmények és a gon­dok tükrében — mondhatni törvényszerűen — még éle­sebb megvilágításba kerülnek az olyan jelenségek, mint a felelőtlenség, a rossz munka, az állampolgári fegyelem la­zaságai, ezek elnézése, a tár­sadalmi tulajdon megsértése, az élősdiség. Ezek természetes ellenérzést váltanak ki, és azt a jogos igényt, hogy min­denki, aki illetékes, határo­zottabban, következetesebben lépjen fel minden ilyenfajta kártékony jelenséggel szem­beni A nagyobb rend megte­remtése minden szinten — kis és nagy beosztásban egya­ránt — a saját munkáért ér­zett felelősség erősödését fel­tételezi. A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek szak­értelme és szorgalma volt és marad a legfőbb biztosítéka annak, hogy nem csak meg­őrizzük amit elértünk, hanem megteremtődnek a feltételei a gyorsabb előrehaladásnak és ennék mértékében az élet­színvonal, a nép jóléte emel­kedésének. — A magyar népet sok há­ború pusztította, hiszen itt a „hadak útján”, ahol egy év­ezrede élünk, nem volt hosz- szan tartó béke — mondotta ezután Gyenes András. — Még sok olyan magyar él, aki évszázadunk mindkét hábo­rújának szenvedéseit átélte. Ezért bennünket — csak­úgy, mint a szovjet népet, amely a legutóbbi háború legsúlyosabb terheit viselte, és a legnagyobb szenvedést állta ki — aligha lehet azzal vádolni, hogy háborút aka­runk. — Hazánk, a Magyar Nép­köztársaság kis ország. Mégis úgy véljük, cselekvő részesei vagyunk a világpolitikai ese­ményeknek, s képesek va­gyunk hozzájárulni ahhoz, hogy a háború veszélye elhá­ruljon és a népek békében .éljenek. Ez a szándékunk ak­kor, amikor a Varsói Szerző­dés tagországaként, szövetsé­geseinkkel együtt lépünk fel és kezdeményezzük a kölcsö­nös biztonságon alapuló le­szerelést, a háború elhárítá­sát célzó érdemi tárgyaláso­kat. — A mi véleményünk az, hogy a világbéke megőrzésé­hez az út nem az újabb és újabb fegyverkezési forduló­kon, hanem a fegyverzetek korlátozásán keresztül vezet. Meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi feszültség erősödése nem visszafordíthatatlan fo­lyamat, és az emberiséget fe­nyegető legnagyobb veszély elhárítható. Ma, a kiélezet­tebb helyzetben is valljuk: a világháború elkerülhető. — Az elkövetkező időszak­ban nemcsak hazánk felsza­badulása közelgő negyvenedik évfordulójának méltó megün­neplésére készülünk, hanem több más fontos politikai ese­ményre is, amelyek közül ki­emelkedik országunk vezető erejének, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak a XIII. kongresszusa. Az esemény fo­gadtatását azok a munkaver- seny-felajánlásoic fejezik ki a legjobban, amelyek a fel- szabadulás 40. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére bontakoztak ki. Olyan kong­resszusra készülünk, amely önkritikusan — eredménye­ket és hibákat számba véve — fogja megjelölni azt az utat, amelyen a következő öt évben minden bizonnyal sikeresen fogunk haladni — hangsú­lyozta végezetül Gyenes And­rás. Az a politika sikeres, amely biztosítja az alkotóerők kibontakozását Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tar­tottak vasárnap Mosonma­gyaróváron. Az új művelődé­si központ előtti téren Né­meth Károly, az MSZMP Mo­sonmagyaróvár városi Bizott­ság. első titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte a résztvevő városlakókat, vala­mint a megye és a város párt- és állami vezetőit, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőit. Ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20. a nép­frontpolitikán alapuló nem­zeti egység jeles napja. Kife­jeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, tár­sadalmi csoportok, a külön­böző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — mondotta elöljáróban. — Az utóbbi negyedszá­zadban soha nem hirdettük^ hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes for­májukat. Amit mondtunk, az az, hogy egy humanista szel­lemű politika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadal­mi szerkezetének alapjain megvalósítottuk legszélesebb körű nemzeti egységét, amely­ben az általános közmegegye­zés a haladás hajtóereje, Azt 2 NÖGRAD - 1964. augusztus 22., szerda mondtuk —1 aminek igazsá­gát bárki ellenőrizheti —, hogy Magyarország népe a szocializmusban megtalálta nemzeti önbecsülését, s eb­ben a társadalomban érte el alkotóerőinek kiteljesedését. De nem mondtuk, ma még ke­vésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy, amiben , élünk, az idilli álla­pot volna. Ellenkezőleg, a közmegegyezésnek az adott hitelt, hogy tákargatás nél­kül tártuk ország-világ elé feszítő ellentmondásainkat, gyötrő gondjainkat is. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes évek­ben, amikor — az alapelve­ket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolás­ból fejlesztettük tovább a vá­lasztási rendszert úgy, bogy a nép érdekéDen folytatott kormányzás mind országos, mind helyi szinten egyre in­kább a nép részvételével foly­tatott kormányzássá váljon. — A mai magyar társada­lomban nagy felelősség hárul a Hazafias Népfrontra az ál­lampolgárok valóságos közéle­ti lehetőségeinek fejlesztésé­ben, a közéleti tevékenység elevenebbé tételében — han­goztatta a továbbiakban. Ennek a közéleti felelős­ségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogy a szocializmus nemcsak ak­kor lehet, amikor sikert si­kerre halmoz, hanem a ne­hézségek idején is. Ha az em­berekben sikerül felébreszte­ni a felelősségtudatot azok iránt az értékek iránt, ame­lyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezen értékek megvédésében való­ságos és személyes törekvése­ikkel egybevágó feladatot ad­ni számukra, ha sikerül a nemzeti múlt értékeit a nem­zeti jelen és jövő sorskérdé- seibe ágyazni, akkor sikerül­het egy egész országot a ne­hézségek idején is előrevinni. Ha valamikor igaz volt. ak­kor most valóban igaz. hogy a legjobb gazdaságpolitika az emberekkel való jó gazdáikét* 'dás politikája. Most, amikor újabb lendülettel látunk hoz­zá gazdaságirányításunk fej­lesztéséhez. a gazdasági vi­szonyok további demokrati­zálásához, látnunk kell. hngv gazdasági-termelési gondjaink megoldásának kulcsa a tár­sadalomban. az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltéte­lekben van és nem a tár­gyak, dolgok igazgatásában. Az a politika nyeri el a jö­vőben is népünk támogatá­sát, amely biztosítani tudja a társadalmunkban ma még szunnyadó, vagy érvényesülé­sükben gátolt alkotóerők ki­bontakoztatását, amely eléri, hogy a világ oly sok orszá­gát sújtó gazdasági válságból ne vereséggel, hanem meg­újulva kerüljünk ki. Ennek a feladatnak a megoldása áll pártunk előtt, amely készül­ve XIII. kongresszusára, po­litikai fő vonalához híven, kezdeményezzen kíván vála­szolni a világ kihívásaira es belső ellentmondásainkra. Az alkotmány ünnepén ar­ra gondolunk mindenekelőtt, hogy a dolgozó osztályok, ré­tegek szövetsége, együttmű­ködése, hívők és nem hívok egymás iránti kölcsönös meg­értése, a hazánkban élő - nem­zetiségek szabad érvényesülé­si lehetősége beépült rend­szerünk alapjaiba. Ez az együttműködés, szövetség, amelyet őrizni kell és a na­ponta változó helyzetben új­ra megteremteni a felnövek­vő generációk folyamatos be­kapcsolásával — hangoztatta Pozsgpy Imre. Az ünnepi bőszedet követő­en népviseletbe öltözött fia­talok új lisztből sütött kenye­ret nyújtottak át Pozsgay Im­rének. Majd Makkos Antalné, a városi tanács elnöke adta át rendeltetésének az új mű­velődési központot. A Béke-világtanács határozottan elítéli Reagan „tréfáját" Az atomkorszakban a hábo­rú és a béke kérdéseivel nem lehet tréfálni — húzza alá a nyilatkozat, amelyet a Béke­világtanács hozott nyilvános­ságra kedden Helsinkiben, es amelyben a világszervezet ha­tározottan elítéli az amerikai elnök cinikus kijelentését. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat: Reagan elsőcsa- pás-mérő terveit meg kell hiúsítani, máskülönben az egész emberiség az életével fi­zethet érte. A Béke-világtanács szigorúan elítéli Reagan „nuk­leáris cinizmusát” és felszó­lítja a világ békeszerető erő­it, hogy legyenek éberek ab­ban a küzdelemben, amely azoknak a politikája ellen folyik, akik kirobbanthatják a nukleáris háborút. A nyilatkozat a többi között rámutat, hogy az amerikai elnök nem első Ízben nyilvá­nította ki ellenszenvét a Szovjetunióval szemben. Rear gan kirohanása csak azt mu­tatja. hogy az amerikai elnök r. közelmúltban teljesen ha­mis kijelentéseket tett. ami­kor azt állította, hogy a nuk­leáris konfrontáció csökken­tésére törekszik. Reagan es környezete agresszív és ka­landor politikát folytat. Fa megmérgezte a nemzetközi légkört, növelte a nukleáris katasztrófa veszélyét. Reagan, amerikai elnök — fejeződik be a BVT nyilatko­zata — oly makacsul ellenzi annak a kötelezettségnek az elvállalását, hogy Washington nem alkalmaz elsőnek nuk­leáris fegyvert, hogy minden józan gondolkodású ember iogosan teheti fel a kérdést! Vajon nem azért teszi-e ezt; mert gyakorlatilag a fegyver elsőként történő alkalmazásá­ra készül akár egy „korláto­zott”, akár egy „elnyújtott nukleáris háborúban?”. Halalntas tüntetés Manilában Kiújultak a harcok Tripoliban Harmincán haltak meg és százhuszonötén sebesültek meg az észak-libanoni Tripo­liban kedden kiújult harcok­ban. A heves csatározások a Szíriái támogatást élvező Arab Demokratikus Párt és a kon­zervatív szunnita Iszlám Egyesülési _ Mozgalom fegyve­resei között robbantak ki. Az áldozatok a polgári lakosság soraiból kerültek ki. A helyszíni tudósítók je­lentése szerint kedden dél­után tűzszünet lépett érvény­be TripoUbam A megállapo­dás azonban nem rendelke­zik- a szemben álló erők szét­választásáról. Kedden Damaszkuszban Ab­del Halim Haddam szíriai al- elnökkel tárgyalt Valid Dzsumblatt, a Libanoni Ha­ladó Szocialista Párt elnöke és Nabih Berri, a síita Ama! vezetője. Mindketten tagjai a libanoni kormánynak. A há­rom és fél órás megbeszélé­sen megvitatták azt a biz­tonsági tervet, amelynek alapján kiterjesztenék a li­banoni hadsereg fennhatósá­gát a Bejrut környéki hegy­vidékre is. A tárgyalásokon Haddam hangoztatta, hogy Szíria teljes mértékben támo­gatja a libanoni helyzet nor­malizálására irányuló folya­matot és kész bárminemű se­gítséget megadni Libanon biztonságának a szavatolásá­hoz, a nemzeti megbékélés eléréséhez. Manilában kedden százez­rek vettek részt azon a to­rn eg meg rn ózd u láson, a melye ( Berúgna Aquino fülöp-szigete­ki ellenzéki vezető meggyil­kolásának első. .évfordulója, alkalmából rendeztek. Ellen­zéki források a felvonulók számút egymillióra becsülték, a rendőrség adatai szerint vi­szont csak félmillióan vettek részt. A főváros központjában nem nyitottak ki az üzletek, a hivatalok és a bankok több­ségében korábban befejezték a mpnkát, az iskolákban ta­nítási szünet volt. Az országos tiltakozási na- ooa többezres, békés meg­mozdulások voltak a Fiilöp- s'ügetek tizenhét más váro­sában is. A fegyveres erőket és a .ro­hamrendőrséget riadókészült« Séghe helyezték, de nem érke­zett leientés komolyabb inci­densekről. Elnökielölő tanácskozás Reagan kultusza nők szájából... Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Amerikai Republikánus Párt Dallasban hétfőn meg­nyílt elnökjelölő tanácskozá­sán az esti — magyarországi idő szerint már kedden haj­nali — ülésen hangzottak el az első jelentősebb politikai állásfoglalások. Ezek igazol­ták az amerikai sajtó előze­tes minősítését: a tanácsko­zás Reagan elnök „megkc ronázásának” bizonyul. A dallasi tanácskozás esfi ülésén Katherine Ortega, az amerikai kincstárügyi hivatal vezetője mondotta el prog­ramadónak számító megnyitó beszédét, amely Reagan elnök eddigi kormányzásának fel- magasztalása volt. Ortegát azért választotta a pártvezetés a programadó beszéd szónoká­nak, mert kettős célnak is megfelel: mint nő ellensú­lyozhatja Ferraro alelnökje- Iöltségét, mint spanyolajkú amerikai azt bizonyíthatja, hogy a Reagan-kormány szí­vén viseli a nemzetisége« ügyét. A kedd esti ülésen egyébként a pártvezetőség más, vezető pozícióban levő, nőket is felvonultatott. A beszéd élesen támadta a demokrata pártot, Reagan elnökről viszont azt hangoz­tatta, hogy „négy év alatt visszaállította Amerika hitet önmagában” és „nagy veze­tőnek” Dizonyult, aki bizto­sította Amerika békéjét, fel- virágozását és magabiztossá­gát”. Ortega az Egyesült Álla­mok grenadai intervencióját például „az amerikai diákok bátor megmentésének” nevez­te, Carter kormányzatát pe­dig — nyilvánvalóan azért, hogy üssön Carter egykori alelnökén, a demokraták je­lenlegi elnökjelöltjén, Walter Mondale-en — azzal vádol­ta, hogy „nyitva hagyta az aj­tót a kommunista agresszió előtt”. A reagani külpolitika ma­gasztalása volt a lényege az Egyesült Államok ENSZ- nagykövete, Jeane Kirkpat­rick felszólalásának is. A dip­lomata ezúttal is az állítóla­gos szovjet fenyegetés mumu­sát festette a falra és támad­ta az előző kormányzat külpo­litikáját. Reagan „kormány­zatának három és fél éve alatt az Egyesült Államok erősebb, biztonságosabb cs magabiztosabb lett” — jelen­tette ki. Az eredmények kö­zött említette az amerikai kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök nyugat-európai telepítését, Grenada megszál­lását, sőt a balul végződött libanoni akciót is. Beszédében sürgette, hogy novemberben válasszák újra Reagan elnö­köt. A dallasi tanácskozás szín­helyének közvetlen közelében több, általában kisebb tünte­tésre került sor. Ezeken a* amerikai szegények képviselői tiltakoztak a Reagan-kor J mánvzat szociálpolitikáig fegyverkezési programja ellesi 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom