Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
Diplomával „idegenként" Értelmiségiek — falun r Idestova negyven esztendeié. hogy a társadalom szerkelek'’, de folytathatnánk a sort Külsőségek alapján — sójukban megállják a helyüket, természetszerűleg nagyobb felében elkezdődött a máig rencsére — ma már falun megbecsülést élvezhetnek, sem derül ki, hogy miról is- iooban hallgatnak rájuk az tartó — minden korábbinál jelentékenyebb — átrélegzödés. de a városi ember ma is | hajlamos a magyar falut ama készt is többet látják klasszikus mivoltában látni láttatni. Pedig tudja, hogV a [Változások legkevésbé a köz merszik meg az értelmiségi. Még a diósjenői parókus leihívei munkásruhába, mint reverendában Antal Imre pedagógus pedig éppenséggel az •egeket hág. iák érintetlenül, egyik legjobb fuvaros híré- » hogy nem csak a kistelepü léseken lakók összetétele •létmódja, de időközben falvak képe is alaposan meg változott. Ám hiába látja ben ál! Bercelen, ámbár a es helybéliek rögvest hozzále- a szik: mint tanár is legjobbak egyike. A községekben amúgy is az inkogmtó, a emberek. Felesleges részleteznem, hogy mit jelent egy megbecsült ember részvétele a közéletben. Nálunk az értelmiségiek többségének példamutatására bátran lehet számítani, akár társadalmi munkáról, akar egyéb — a településsel kapcsolatos — feladat megoldásáról van szó. A berceli művelődési háznem egy átutazó Orhalomlól ismeretlen Szendehelyig, Ceredtől Ecseg- diplomás ember meg, ha háti sitáreVtre hív"V nlakTt Igaz, új házakat, korszerű akarna sem tudna el-bú-ni. A Az előadó Barton Gábor er-ZlnóSédl ai?Sk”'taika1-t: me^ü!önb.özt«t«tt figyelem d6mérnók. Három éve jött a zL ™ajd’ mfindenuu ??yazon ^r- soproni főiskolán szerzett Qesere fdtke,z választ: Ide- diplomájával a zsebében Ber- gen-emeg a la.vba telepe- 0Plre. ahogyan 6 mondja, dett diplomas? Mert van, aki - ---e gy-két év után, és van, aki "már öt-tíz, de akár húsz év után sem számít helybélinek az őslakosok szemében. helyei hite szerint épp csak álruhát öltöttek ottjártakor. Mosolyogni való, bocsánatos bűn nem észrevenni a nyilvánvalót, ámde az ^bosszantó is lehet, ha az ti ton járó féltve őrzött faluképéhez ..aláírást” ma is csak a paptól vagy •nél. ,.tő mellé”. — Budapesti létemre nagyon megszerettem a falut, talán azérj; is, mert itt nem mennek el egymás mellet köszönés nélkül az — Aki a szolgálati lakás emberek... Az már külön a” tanítótól re- kedvéért jön falura lakni (es öröm volt a számomra, hogy kár volna tagadni, hogy a ,.meg is szólítottak”. Legutóbb fiatal értelmiségiek többségét a községi népművelő kért Ünnep előtti készülődés Berkenyén. Erkölcsi elismerés 1 Akad persze pap ma is .. , Pógrádi falvakban — miért ez rnoüvalja), annak számol- meg, hogy a társadalmi esküire volna —, hanem a tanítót nia keU eSyfaita bizalmat- vökön orgonáljak. Jó dolog, ha már nevén kell nevezni mert IansaSKal — mondja Gergely nem hagyják parlagon az em Gáspár népművelő, aki hat bér ambícióit...! évvel ezelőtt költözött könyvtáros feleségével együtt Debrecenből Palotáshalomra, es történetesen nemrég vásárolta meg korábbi szolgálati lakását. — De, hát hogyan is tesz pedagógushiányon a negyedik—ötödik—tizedik szakképzett tanerő hiányát kell érteni! Azután ott van a ééesz — diplomás agrárszakemberek nélkül ma rnár el •em képzelhető —, s ha szék- jhelykózségben járunk, hát kinthetnék falubelinek azt, Németi Ákos agrármérnök, a kallói termelőszövetkezet ágazatvezetője. Jászberényi. Négy éve él Kállóh, időközben a területi KISZ-bizottsag titkára lett. — Tény, hogy a város egy érte'miségi t Prvost, jogászt, gyógyszerészt, akiről köztudott, hogy csak a mára több lehetőséget' bizto«ró«f°fIfái,int-Pr^UVe;0tAi1S bíz" kedvezö alkalomra vár, hogy sít, de abban egyáltalán nem pást találunk nem szólva a vagyok biztos, hozv a városi jműszaki értelmiségiek gyarapodó számáról. I Az utóbbi négy évtizedben honosodott meg nyelvünkben • „falusi értelmiség” fogalma, de mert az eltelt időszakot nem tekinthetjük befejezd i°Änak' x 22 - mr:: a°bra verni... jaligha adna'ó egyértelmű válasz a kérdésre, hogy tudni városba költözhessen. vagyok biztos, hogy a városi- Miből veszik észre a ÉdT,8?* *zt e"nek «rányá- helybeliek, hogy egy fiatal ?an, k,.‘* has*n61ia. A város diplomás hosszú távra akar _.t J.ebe,".az emb*r , szamara berendezkedni az adott tele- a .vda®’ községben vi- pülésen. vagy csak idetglene- *zo.nt Könnyebb „jelen lenni”, sen vállalta az ..áldozatot". ^™'nt «"nak aki akar. Ez utóbbit nem szokás nagy fi? érzem jól ismerem a község problémáit, és a helybeliek is tudják, melyek — Nem is kell! A szándék azok * konfliktusok, amelye|llik: maga az értelmiség abból derül ki, hogy az értei- ^et értük is, magamért is pi eghonosodott-e falun? ^ ! Gyorsfénykép persz« pzithető. ké' A találkozáskor első felvételek egyikén kertjében málnát metsző fialal- ember Bercelen, egy másikon udvarán motorral bütykölő harmincéves Kállón. a harmadikon tévét néző fiatalok körében ülő farmernadrágos fiatalember a palotú.s'nalnn művelődési házban... Egy erdőmérnök, egy agrárszakember, egy népművelő. ünkémiségi — a munkahelyi fel- felvállaltam. Ma már egyre adatokon túl — mennyire te- kevésbé tekintenek Kállón szí magáévá a falu problé- „jött-ment idegennek". máit, no és persze, hogy ,, .......... k észített mennyire igyekszik maga is Ottjártunkkor egyébként * ’ ' megoldani azokat. ^éptelen volt a falu, csaknem mindenki a földeken A népművelő szavaira rí- szorgoskodott Több százan mel a berceli területi párlbi- törték a tűző napon a mákot, zotiság titkárának, Kárpáti Az gshonos kállóiak között Lászlónak a velemenye. — ..___„ A z értelmiségre Igen nagy “ } ]0 n bány „idegen ts. szükség van a községben. Jogasz. mérnök, népművelő. Szerepük kiváltképp jelentő- Tenyerüket egyaránt pirosra sen megnő, ha aktívan bekap- dörzsölte a gubó.. csolódnak a település közélenyesen kiragadott „felvett- lébe is. Ha ugyanis munsaPintér Károly // Odafigyeltek a munkámra" — Mint mérnök akkor kap- őneki tulajdonítják, s elisme- idős nénikének úgy meglettarn a legnagyobb elismerést rik... Az elismerés akkor szett a munka, hogy más for— mondta Solymár András ösztönző különösen, ha olya- mában maga is el akarja ötvüzetgyári osztályvezető —, nőktől származik, akik az em, készíteni, és együtt akar élni amikor egy újításomra Kiss bért egyébkent nemigen ked- vele. Hasonló példa sok adóPista bácsi azt mondta: „Ide vélik... dik. Nemrég mondta valaki: figyeljen, ebből nem lesz sem- — Tehát az ellenségtől ka- „csodák birodalma!” És más mi!” Eltelik egy nap, lesz polt dicséret édesebb? belőle valami. El teli i-c két nap — Nem mondanám így megint lesz belőle valami. A hogy ellenség. Inkább a roharmadik nap azt mondja: „Ezt nem hittem véna!” Ez volt a legnagyobb elismerésem. „BEÁLLNAK A SORBA” konszenv hiányáról beszelnék. Az ilyen emberektől látni, hogy elfogadják a kezdeményezést, „beállnak a sorba”, mindig ösztönzőbb. — ön átélt már ilyen örömöt? tetszésnyilvánítások is érnek, nem hivatalos részről. — A tetszésnyilvánításon kívül jelenthet-e masfajta megnyilvánulás közvetett elismerést? — Mivel nincs műtermem, és a munkáim jellege is üzemi körülményeket kíván, gyakran fordulok meg például a Sokszor érvelünk az erkölcsi elismerés fontossága mellett; konkrét esetekben azonban kiderül: alig tudunk valamit ennek a természetéről. — Volt rá eset a négy év tűzhelygyár munkásai között, alatt. hogy olyan ember, vagy a síküveggyárban. Ott akivel nem jöttem ki. késle!- azt látom, hogy az emberek a tetve ugyan, de elismerte, készülő munkákat hamar cs amit kezdeményeztem. Vissza- könnyen befogadják. A tethallottam róla. Aztán láttam is, hogy kezd a kívánt szelA Italában a nagy plenum lemben dolgozni. Ez elisme előtt átadott boríték mellé járó kézfogással, főnöki mosollyal azonosítjuk. Ez nyilván fontos. Ám talán több hatásos formája is elképzelhető az ösztönzésnek. és. ÖTLETEKET ADNAK- ■ 1 i 1 - i" 1 . . . szés jele. hogy gyakran ötleteket adnak technikai kérdésekben, amikhez ők jobban értenek. Különböző alkatrészeket ők munkálnak meg, esztergálnak. Ha eleinte nem is estik pontosan, mi az elképzelésem, amikor a munka Alaptézis, hogy az erBudapesten meghirdetett már kezd összeállni, hamar pályázaton nyert második di- azonosulnak vele. Talán azért jat — egy 60 négyzetméteres is, mert érzik, hogy az ő tu- kölcsi elismerés anyagival falkompozícióval — Szatmári dásuk is, kezük munkája is párosuljon, összefüggés van Béla grafikus. Munkája nem benne van. Jóleső érzés volt a kettő köpött — állítja Nagy valósul meg, ám százegy mű- nemrég hallanom egv fiatal Lu.;us, a Nógrádi Szénbányák vész közt másodiknak lenni: munkástól: ..Béla bácsi, ha főkönyvelője. — Ha az anya- erkölcsi nyereség. Milyen el- akarja reggelig itt maradunk, gi elismerés nagyobb, ez az ismeréseket kap még egy ki- és befejezzük.. erkölcsi elismerés mértéket netik.us művész? önmagában is fokozza... Az-- — Mikor a szegedi kiállítá- tán fontoz. hogy valamilyen sómat rendeztük, bejött egy körben egy közismert dolog, nénike, és megkérdezte: „Ezt teljesítmény a szerző neve- megcsinálhatom-e subaszó- hez fűződjön. Tehát maga a nyegben?” Lehet, hogy túl szerző tisztában legyen vele .egyszerű példa, de talán el- hogy a produkciót a többiek ismerésnek tekinthető. DOLGOZÓK SZAVA N eki hétköznap is ünnep hazamenni, pedig ug- rásnyira van Magyar- nándor Gyarmattól. Otthon a . levegő illata is más. Ráköszönnek a régi idők emlékei, amíg az állomástól a Tabánig elér. Hát még az enfoeNegyven éve történt rek? Hol egy gyerekkori cím- szabad elfelejteni... bora kiált feléje, hol ő for- Anyja jóságos arcát « » Ünnep Kelecsényben — Azt ami volt, soha nem enyhe lejtős szántókon, ahol meg a világ. Ment a fiatalok a búzát lengette a szél. Néz- közé műsorokat tanítani, benézi te, nézte szótlanul és talán szédeket mondani az újvilágdul köszönteni a kapu előtt ilyenkor, akinek szeme sem akkor már a jövőbe is látott, rol, ahogyan azt Kremnicsá_ ... ' a A. _1 A _ T I. Dn 1 • M irAlr t A1 ti n 1 Irtfln 1-1 i rzi mont ü ldögélő öregeket. Otthon pe- rezdül, a keze járása is meg- dig az unoka mellett akár áll. Az ajka mozog: csak a gyermekkorban, neki is kijár az édesanyai simo- Katás. Mikor a terített asztalnál remegő kezével felemeli a kenyeret, a kés hegyével — Nem fiam, azt nem szabad. .. Mindketten tudják, mire gondolnak, csak beszélni nehéz róla. Ott kavargóit körüAzt mondta Leszák Pál: nyéktől hallotta. Híre ment, — Ezek az idősebb embe- hogy jól mozgolódik a fiatarek szilárdan hittek az eljö- lók között Leszák Pál. vendébe. Hirdették is, hogy Még év eleje volt, meg el kell következnie a jónak, amolyan hófoltos tavaszodás Pedig akkor még Butler előtti időszak, amikor Krembáró ott porosakéit közöt- mcsány üzent neki, hogy tűk. Hol a béreseket, hol a menjen Kelecsénybe. Ottvol1UUUK a »UN ««iveiwu, kocsisokat kísérte, meg a pász- tak a volt cselédek egy csokeserusegetokozo háború. Ak- tQrait ellen6rizte> Még mais móba. Szótlanul nézték a ház kor a kenyér ritka vendég beszélnek arról> amikor be- előtt felállított kis asztalkára. OLUrrf o nrtg tartsak N«t' ment a juhászhoz, akinek ha- Csak a tekintetük árulta el a Ök meg oda tartoztak Nagy- j kutyája volt és ijed- lelkűkben kavargó izgalmuapjuk a kelecsénypusztai cse- , ku[^ morgásától azt kát. led maroknyi földet, ha ha- manr]t,. — Te gyere ide és írd fel — Maga Bodri menjen ki, a neveket... te meg Jani gyere be... Kockás füzetre mutatott, Elsöpörte őt a háború, az- amely az asztalon hevert. A „ woMfc »V,.«,« 4T5 aw3 SÄsarif ^ keresztet vet rá mielőtt meg- ig^ük a sok szenvedést, meg szegi, Leszák Pál szíve megremeg. Forróság önti el testét, de nem tud szólni, csak nézi, nézi édesanyját, amint gondosan egymás mellé rakja a kenyérszeleteket. így rakta évtizedeken ke- gyott a hattagú családra. Az- resztül. Az apró négy gyerek tán az apjukat temették el. árván, maradt, maga nevelte Magukra maradtak. Élt ak- őket. Azóta a gyerekek haja kor a községben egy ember, őket. Azoknak is ünnep lett mondta mindég,, hogy akkor ez a nyarat búcsúztató, új' ]esz majd kenyere a szegénykenyeret szegő augusztusi nekj ha magának tudja a fölnap, amelynek hangulata esz- det. Mert ami volt jóravaló tendőről esztendőre beköszönt szántó, Butler báróé volt. Ke- Tabánba, Leszákékhoz is. lecsénypusztán pedig Krem- Messze már az az idő, de nicsány Gábor, a tanácsköz- mégis mintha esztendőről társasági vöröskatona hirdetcsány Gáborra meg Veszelka Jánosra, a régi kommunistákra bízták az irányítást. Maszél belekapott a lapjaiba is, úgy kellett utána nyúlnia, hogy ne repüljön el. Ilyen feszült pillanat még nem igen esztendőre felkövetelődzne, és te: guk elgondolása szerint, tét- vo^ Kelecsénypusztán. Meg ték a dolgukat, ahogyan azt vo*f, Mt mindenkinek a maga tanulták a Tanácsköztársaság cseléd dolga, meg a szívben idején. A fiatal Leszák Pali reitett . vágyakozás valami ott járt-kelt közöttük. Akkor í°bb *rant- Es most álltak a már a tanítója, meg az őre- ^az dott egy kis asztalkára helyet kérne a gondolataiban. Akkor szokta Leszák Pál mondogatni: — Egyszer még miénk lesz a föld. — S ilyenkor széjjeltekintett az erdőtől övezett 4 NÖGRÁD - 1934. augusztus 19., vasárnap A gebbiei javaslatára a családból ő volt, aki tanult embernek készült. Olyan féltaní- tócska volt még, de ahogyan fellélegeztek az öregek, számeredve, ahová a fiatal tanítójelölt ült le, hogy felírja ki mennyi földet kap. Veszelka János meg először a nevén szólította az embert, aztán pedig mondta, hogy mennyi lés volt a válasz. A cselédember nem szokott az udvariassághoz. Azt mondta Leszák Pál a múltkoriban: — Akkor láttam szemtől szemben emberek arcán visz- szafolytott izgalmat. .. Addig volt ez így, amíg az idő nem fordult tavaszra es nem indultak az emberek életükben először saját földjüket dolgozni. Kivirultak a tekintetek, megrősödtek az emberek, soha nem fáradtak, ha dolgozniuk kellett. És akkor tartottak egy kultúrműsort. Ott azon a műsoron látta először, hogyan tud felszabadultan nevetni a máskor mindég komor cselédember. Aztán beérett a termés. Az amit saját kezükkel maguknak vetettek, s nekiálltak, hogy betakarítsák. — De az ünnep, az igazi még hátra volt — emlékezett Leszák Pál. A z udvari kemencében sütötték az új lisztből az első kenyeret. Aztán a puszta közepén mindnyájuk szeme láttára Veszelka János felszegte. Az örégebbiéi, rejtve. hogv ne lássák, keresztet vetettek masukra. A fiatalabbak belenevettek a világba K’em ntcsány Gábor hangja ha"at szott a zsivajban: — Tiétek a föld és íme a gyümölcse ., ' Amikor fe'°melte a kenv re1 csend lett R e'7v.s7orPsak va laki énekelni kezdett.., mára is friss levegővel telt Ibidet és hol kap. líalapemeA Munka Érdemrend brona fokozata mellett számos egyeb kitüntetés tulajdonosa Egy Szarvas Imre, a KISZÜV _ megyenkbeli felügyelő bizottságának elnöke. E hivatalos elismerések mellett mi „dobja föl” még? — Számomra az erkölcsi elismerést az jelenti, amikor érzem, hogy megértettek a fiatalok. Amikor egy-egy újítást bevezetünk az ügyvitelben, eleinte mindig nagy az idegenkedés, a bizalmatlanság. Számosán húzódoznak. Aztán ez a feszengés csökken. Később teljesen megszűnik, és mindenki helyesli, hogy annak idején bevezettük, örülnek neki Ez nagyon doppingolja az embert. Á következő ésszerűsítésnél mar nagyobb a bizalom, ezt is jő érezni. És azt is elismerésnek tekintem, hogy bármely munkahelyen megfordulok, a fiatalok ismernek, és úgy szólítanak: „Imre bácsi”. — Nem mindig az anyagi elismerés a szemnont — közi! Sági Imre, az SKÜ 43 éves dróthúzója, aki számos vállalati elismerés birtokosa. — Elismerésnek érzem, hogy egy újításunkat évekkel ezelőtt bevezettek, azóta >« alkalmazzuk és kevesebb a dróthúzóia. aki számos válla- hárman ellenőrzik, s a művezető julalmul utalványt adhat. amit mi „mosolycsekknek" hívunk. Tavaly kettőt kaptam, idén egyet. De a vele járó 300 forintnál többet •elent. hogy odafigyeltek a munkámra. .. Aztán elismerésnek érzem azt, hogy bevonnak a problémákba, minién!, megbeszélnek velünk, a ■ót is, a rosszat is Mert |ó látni azt, hogy a dolgozol* szavat figyelembe veszik. Bobál Gyula Molnár Pit
