Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

íl jól kiválasztott célok mozgósítanál! Interjú Devcsics Miklóssal, a Nóyrári megyei Tanács elnökével két szolgáló okos javaslatok, kezdeménye­zések nagyiban hozzájárulnak a helyi tenni­valók valóra váltásához, az állami élet de­mokratizmusának szélesedéséhez. Ennek ta­pasztalatairól és a további teendőkről be­szélgettünk Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével. Napjaink egyik változatlanul fontos fel­adata a szocialista demokrácia fejlesztése, a választott szervek szerepének növelése. A társadalom előtt álló célkitűzések megvaló­sítása nem nélkülözheti a társadalom tag­jainak tömeges részvételét a döntések elő­készítésében, meghozatalába®, a ' végrehaj­tásban és annak ellenőrzésében, A közérde­Figyelem a legfontosabb feladatokra sabbnak. A gyakorlat bizo­nyítja, hogy e döntés talál­kozott a lakosság egyetérté­sével. Ma már bizonyos pél­dául, hogy a tervciklus vé­gére több minit hétezer új lakással gyarapodik Nógrád megye. A telekkínálat ma megyénkben sehol sem aka­dályozza a magánerős épít­kezést. Számításaink szerint öt év alatt- a 100 lakott la­kásra jutó családok száma 110-iről 103-ra mérséklődik. A demográfiai hullám elle­nére sincs megyénkben vál­tott műszaíkú tanítás, az egy tanteremre jutó tanulók szá­ma pedig az országos átlag alatt van. Folytatódik a ba­lassagyarmati, megkezdődött a pásztói kórház rekonstruk­ciója. Ludányhalásziban 104 személyes szociális otthoni pavilon épült, kilenc újabb öregek otthonát alakítottunk ki. Az egy orvosi körzethez tartozó lakosok száma vár­hatóan 2300 lesz, alacsonyabb az országos átlagnál. Hason­lóan jól halad az ivóvízellá­tás javítása is. A tervezett 10 helyett tizenkét községben készül el a törpe vízmű, a tervciklus végére a megye lakosságának hatvannégy százaléka jut vezetékes ivó­vízhez. A testületek jól érzékelték, melyek a legfontosabb ten­nivalóik, s ebben nincs más ésszerű alternatíva! Lehetett és lehet vitatkozni a terv belső arányairól, a megvaló­sulás sorrendjéről, gazdasá­gossági összefüggésekről, amelyek feltárásában a ta­nácsi apparátusokra nagy szerep hárul. Természete­sen, ha fő célokat emel ki a testület, más területen mér­téktartó fejlődést határoz meg. Visszafogottabb a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­se, az idegenforgalmi felté­telekre, utakra, járdákra, hírközlésre kevesebb jut. A tanácsok jól koncentráltak a fő célokra, ütemes a végre­hajtás, s ezt a lakosság is elismeri. — Olykor úgy tűnik, hogy a testületek helyett az appa­rátusban dolgozók hozzák meg a döntéseket.., — A tanácsi apparátusban felkészült szakemberek te­vékenykednek. Szakmai, pénzügyi oldalról vizsgálják, készítik elő a döntéseket, s érthető, ha az általuk leg­ésszerűbbet javasolják elfo­gadásra a testületnek. A ta­nács, a végrehajtó bizottság azonban mérlegeli azt is, ha­tározata milyen politikai ha­tást vált ki, találkozik-e a lakosság többségének érde­keivel. Van- a dolognak azon­ban egy másik oldala is. Ha a testület meghozta a dön­tést, az apparátus a végre­hajtás során nem inoghat meg. Mert ma bizony az ál­lampolgárok a tanácsokon dolgozókat olyan kompro­misszumokra is igyekeznek rákényszeríteni, ami ellenté­tes a testület állásfoglalásá­val. Vegyük az utak példá­ját. Valamennyi település minden útját a tanácsok kép­telenek párhuzamosan szi­lárd burkolattal ellátni, fel­Bevált a pályázati rendszer — Az elmúlt években so- a lakosság többségének tá- kat hallani a megyei tanács mogatását élvezi, s vállalko- pályázati rendszeréről, ami zik arra, hogy anyagilag is a maga módján hozzájárult a hozzájárul, munkájával is demokratizmus szélesítéséhez, kiveszi részét a megvalósí­— Mivel a tanácsok anya- tásfoól. A tanácsok törekvé­g‘ lehetőségei korántsem kor- sét az elmplt években a la- látlanok, s vannak, keletkez- kosság a társadalmi munka- nek új, jogos igények, igye- mozgalommal is támogatta, keztünk formát találná ah- Amíg például az elmúlt öt­hoz, hogy ahol valóban égető éves tervben a közhasznú szükség van, mondjuk peda- munkák értéke megyénkben góguslakásra, a lehetőség félmilliárd forint volt, az el­megteremtődjön hozzá. A múlt három esztendőben már tervezett létesítmény költsé- meghaladta az egymiilliárdot. geinek egy részét a megyei A jól kiválasztott célok tehát tanács az erre a célra fenn- mozgósítanak. A helyi taná- tartott alapból biztosítja, ha esi testületek alkalmasak ar- a hiányzó részt a helyiek ra, hogy felelős döntéseket erőforrásaikból garantálják, hozzanak, feltárják a való­ilyen pályázatok keretében ságos érdekviszonyokat és negyvenhárom lakás épült a a közösség érdekeit részesít- szakembereknek, tizenegy- sék előnyben.. Ehhez nélkü- millió forint támogatással, lözhetetlen’ a tanácsok és a huszonkétmillió forint érté- lakosság erősödő kapcsolata, kű útkorszerűsítés történt a Mindenekelőtt az, hogy ahol már említett telekkialakítá- érdemben szükség van rá, az sok mellett A pályázat való- állampolgárokat minél na- ban alkalmas arra, hogy egy- gyobb számiban vonják bele egy településen a tanács a helyben eldönthető ügyek- olyan célt válasszon ki, ami be. Ügyintézés helyben — A közelmúltban megtör- venezerhez képest azoknak tént a közigazgatás átszerve- az ügyeknek a száma, átné­zésé. A lakosság milyen elő- lyekben új eljárást kell lé­nyéit élvezheti? folytatni. Erről azonban sok­— Az átszervezés zökke- kai többet hallani, mint az nők nélkül zajlott le, miköz- összes többiről. A minap tar­ben csökkent megyénkben a tottam fogadónapot és csu- tanácsi apparátus létszáma, a pa olyan dologgal találkoz- tenmivaló pedig nem lett ke- tam, amelyben a megyei ta- vesebb. A legfontosabb, hogy nács elnöke sem tehet sem- az ügyek kilencvenöt száza- mit. Aki engedély nélkül lékát — van ahol többet —, épít, annak számolni kell helyben intéznek. Ott dön- azzal is, hogy esetleg a helyi tenek, ahol legjobban isme- tanács lebontatja. Aztán jön- rik a körülményeket, a fel- nek-mennek a levelek főha- tételeket! lóságokhoz, központi szer­— S ezután kevesebb bű- vekhez és azt állítják: az rokratikus jelenséggel talál, ügyintézés bürokratikus. Ne­kozunk? künk az a döntő, hogy az — Tudni kell, hogy me- ügyek tömegeit intézzék a gvénkben a tanácsok évente szakigazgatási szervek ponto- több mint negyvenezer ön- San, szakszerűen és lehetőleg álló üggyel foglalkoznak, gyorsan, egyszerűen. Amelyeket elintéznek, érthe- A közigazgatás átszervező­ié, nem beszédtéma. Ez a sével számos területen meg- dolgok rendje. A határozatok növekedett a tanácsok ön­másfél százaléka ellen fel- állósága, de ezzel jól kell él- lebbeznek az állampolgárok, ni. A testületi ( munka szín- Ezeknek kétharmada alapta- vonalának növelésére van lan, a helyi tanács jogszerű- szükség és változatlan köve- en járt el. Elenyésző a negv- telmény az érdekek jobb — Sokat hallani arról, hogy * népgazdaság ismert nehéz­ségei közepette a korábbinál is nagyobb a szükség a kol­lektív bölcsességre, a szocia­lista demokrácia fejlesztésére hivatott fórumok tartalma­sabbá tételére. Milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztala­tok a tanácsi testületekben? — Egy-egy testület munká- jáh'ak minősítésénél a kiin­dulóporit: miként érzékeli a változó körülményeket, mi­ként összpontosítja figyelmét a legfontosabb feladatok meg­valósítására? Nincs ez más­ként a tanáesi testületek ese­tében sem. Az apparátus munkájának mércéje pedig az, hogy megfelelően készí­ti-e elő a döntéseket, valósá­gos, lényegi kérdéseket ál­lít-e munkájának középpont­jába? Ha a nógrádi tanácsok testületéinek tevékenységét tesszük mérlegre, mindenek­előtt az elmúlt esztendőkben megtett utat kell számba vennünk, összességében el­mondható, hogy a tanácsok időarányosan teljesítették a VI. ötéves terv célkitűzéseit, néhány területen valame­lyest sikerült túlszárnyalni az eredeti elképzeléseket. Ér­tékes ez a teljesítmény, hi­szen nehezebb feltételek kö­zött, szerényebb anyagi lehe­tőségek mellett sikerült elér­ni. Ez nem kizárólag a helyi tanácsok érdeme. Kamatozó az együttműködés a párt- és tömegszervezetekkel, így a Hazafias Népfront bizottsá­gaival, a szakszervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel. Ködösen sikerült mozgósítani megyénk lakosságát a terv­célok megvalósítására. — Tehát a megyei tanács és a helyi tanácsok testületéi valóban a legfontosabb fel­adatokra összpontosították anyagi és szellemi erejüket? — Már a középtávú terv jóváhagyását több esztendős előkészítő munka, konzultá­ciók előzték meg. Szélesedett a tervezés demokratizmusa is, a lakbsság jelentős részét vontuk be ebbe a munkába közvetve, vagy közvetlenül. A testületek növekvő politi­kai felelősséggel a párt- és kormányhatározatok helyi megvalósításának feladatait dolgozták ki. Ekképen for­dítottak megkülönböztetett figyelmet a lakosság alap­ellátására, a falvak népes­ségmegtartó szerepének nö­velésére, a településhálózat arányos, a távlati célokat is szolgáló fejlesztésére. A tár­sadalompolitikai célkitűzé­sek közül a lakásellátást, az egészségügy, az oktatás felté­telinek javítását, és az ivó- vízgondok enyhítését tartotta a megyei tanács a legfonto­újítani. Az állampolgárok érdekei különböznek, min­denkinek az az útca a fon­tos, amelyben lakik, de ko­rántsem biztos, hogy ez a legfontosabb a településen. Vagy ott vannak a telkek. A megyei tanács 1400 telek ki­alakítási költségeinek egy- harmadát terven felül fe­dezte, vissza nem térítendő támogatás formájában. Az állampolgár — saját érdekeit szem előtt tartva — még töb­bet akar, s azt szeretné, ha a legjobb telkek lennének a legolcsóbbak. Ezekben a kérdésekben a testületek döntéseit kell érvényesíteni. Mit várunk az apparátustól? Segítse reális döntésekhez a tanácsi testületeket és legyen igényesebb önmagával szem­ben a végrehajtás során. Sok társadalmi munkát végeztek az üzemi kollektívák, a lakosság a gyermekintézmé nyékben. Jól felszerelt óvo­dában töltik napjaikat Salgó tarjánban a beszterce-telepi gyermekek is. egyeztetése. Annál inkább, mert a fő kérdésekben is je­lentkeznek egymástól eltébő érdekek, amelyek kisebb-na- gyobb csoportok, gazdasági egységek sajátos szándékait hordozzák. — Megjelentek az igazga­tási társulások, amelyek ha­sonlítanak a megszűnt járási hivatalok osztályaira ... — Az átszervezés előtt is volt megyénkben körzeti ügyin lézés. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy fölösleges minden községi tanácsnál építészt alkalmazni ahhoz a tíz-húsz családi házhoz, ami egy évben elkészül. Anyagi lehetőség sem lenne rá, meg szakember sem hozzá. Az igazgatási társulás keretében — önkéntesen — néhány ta­nács közösen alkalmaz az ügyintézésre szakembert, aki valamennyi tanácsnak beszá­molási kötelezettséggel tar­tozik. Természetesen az igaz­gatási társulásban dolgozó szakember megy a helyszín­re, nem az állampolgár uta­zik. — Az önállóság sokban függ az anyagi lehetőségektől. — Ha kevés a pénz, nem jelenti azt, hogy nem jut a legfontosabbakra. A helyi ta­nácsoknak lehetőségük van saját bevételeik növelésére. Tapasztalható, hogy az a te­lepülés, ahol a vezetés kez­deményező, jobban tud moz­gósítani, dinamikusabban fejlődik. Sok jó példa talál­ható erre a megye városai­ban, falvaiban. Például Sal­gótarjánban, 'Balassagyarma­ton, Rétságon, Magyarnán- dorban, Örhalomban, Bá- tonyterenyén ..., ahol élve az önállósággal, a tanácsi, vál­lalati, lákossógi erőket egye­sítve oldják meg a feladato­kat. Úgy vélem, ezen a terü­leten még jelentős tartalé­kok találhatók. Értékeink is közösek — Ahhoz, hogy a lakosság valóban magáénak érezze a testületi döntéseket, szükséges a rendszeres tájékoztatása. Kielégítőnek tartja a jelen­legi helyzetet? — A lakosság túlnyomó többsége a helyi- célokat is­meri. Sok fórum áll rendel­kezésre a tájékoztatásra. Nemcsak a tanácstagi be­számolókra. falugyűlésekre gondolok. J/> alkalmak a la­kosság tájékoztatására a párt- és tömegszervezetek rendezvényei, a brigád-össze­jövetelek. ahol a tanácstag, a tisztségviselő nyugodtan el­mondhatja, milyen döntése­ket hozott legutóbb a tanácsi testület. Vagy a község ren­dezési tervét bemutatják a művelődési házban, a terme­lőszövetkezet irodájában is. A tanácsi munka nyitottabbá tétele egyébként alapvető kö­vetelmény. A meglevő lehe­tőségeket hatékonyabban le­hetne kihasználni és az in­tézkedések is nagyobb nyil­vánosságot. érdemelnének. Ir­reális lenne az igény azon­ban, hogy minden tanácsi döntésről, minden állampol­gárt tájékoztassanak. Mint ahogy aligha lenne lehetsé­ges, hogy minden állampol­gár, minden döntés előtt el­mond ia véleményét az adott területről. — A következő esztendőben az új választási törvény sze­rint esedékes a tanácstagi és országgyűlési kénviselni vá­lasztás. Mi a véleménve a kötelező kettős jelölésről? — Nem formai kérdésekről van szó. hiszen eddig is volt nélda a többes jelölésre. Az új választási törvény minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság nagyobb ak­tivitást fejtsen ki. Nagyobb lesz a lehetőség a tanácstag munkáiénak minősítésére és arra. hogy alaoosan gondol­j NÓGRÁD- .1984, ja meg az állampolgár, ki képviselj majd érdekeit a ta­nácsi testületekben. A kettős jelölés továbblépés a demok­ratizmus fejlődésének útján. Nem állítom azt, hogy a demokrácia elért foka az ál­lami élet területén minden­ben kielégítő lenne. Találkoz­ni elég gyakran formalizmus­sal, akadnak bizony bürok­ratikus intézkedések. Az is előfordul, hogy állampolgárok jogos észrevételei válasz nél­kül maradnak. Az emberek egy része közömbös a köz- ügyek iránt, s jobban szereti jogait hangoztatni, mint kö­telességét gyakorolni. Gyak­rabban és rendszeresebben kell bevonni a testületek tag­jait a döntések előkészítésé­be, amikor közvetlenül fi­gyelemmel kísérhetik a kon­cepció születését is. Nagy feladat hárul a tanácsok bi­zottságaira, amelyek az eddi­ginél aktívabb szerepet tölt­hetnek be a testületek és az apparátus között. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése társadalmunkban meg­határozó kérdés, mert ez biz­tosítja: a lakosság túlnyomó többsége a hatalom birtoko­sának érezze magát. Végezetül az Alkotmány törvénybe iktatásának ünne­pén a megyei tanács nevé­ben megköszönöm a megye lakosságának munkáját, amit az idén eddig kifejtett a te­lepülések gyarapításáért. a lakóhelyek kulturáltabbá té­teléért. Ebben a nehezebb esztendőkben sem érkezett úgy el az ünnep, hogy a me­gyénkben ne. avatnának új létesítményeket. Ez nemcsak az adott falu, város lakóinak szerez örömet. Mert nemcsak gondjaink, értékeink is közö­sek! — fejezte be a beszélge­tést. Devcsics Miklós elvtárs.’ 1?., vasárnap 3 Pásztó, Nógrád megye legifjabb város».

Next

/
Oldalképek
Tartalom