Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

Akiknek nyár X tjsép épület tágas előte­rében tízéves forma gyere­kek ücsörögnek. Unatkoznak. Morzsolják a napokat, nézik, hogyan úszik el a nyár, amit olyan rettenetesen vártak a tanév vége táján. De azóta hogy rájuk szakadt a vaká­ció, nem tudnak mit kezdeni vele. Az udvaron, a két ping- por.gaszta! egyikén két fiú heeal. Lustán nyújtózkodnak, unottan nézik a közeledőt. A háj*», sötétszőke kisfiú Gá­bor. A nyúlánk, fekete szemű Feri. — Mivel töltőd az idődet azóta, hogy véget ért a tan­év, Gábor? — Voltam Mártélyon tá­borban, két hétig. Azóta meg megyek a testvéreimmel dol­gozni a téglagyárba. Segítek nekik. — Mit tudsz nekik segíte­ni? — Lovat ha jtok. , — fis te, Feri? — fin június 1-től jöttem fd* vissza. Honnan? Kalocsá­ról. a zárt intézetből. Oda ézt viszik, aki rosszat csinál (Ferinél ez a rossz, betörést, lopást jelent). — Azóta vol­tunk Pásztón fürödni. Még mit, csináltam? Játszottam. Sakkoztunk, pingpongoztunk, kártyáztunk.;. Ez a nyár se más A gondos szülő már tavasz- azal elkezdi tervezni gyerme­kével a nyarat: egy-két hét itthon, aztán az Alföldön a nagymamánál, a Dunántúlon a nagynéninél, táborban, üdülőben, újra itthon, eset­leg munkában. Ám ezeknek a gyerekeknek mák gondterhelt igazgató bá­csijuk van, akinek kétszáz- hús z gyerek nyári program­ját kellene megterveznie. Ha győzné. De dr. Koós István, a kisterenyei nevelőotthon igazgatója ezernyi, más teen­dője mellett nem győzheti. — Amikor tavaly augusz­tusban idejöttem* és láttam a sok lődörgő gyereket, el­határoztam, ez idén nem így lesz. De így van, mert nem olyan könnyű feladat ennyi gyereket foglalkoztatni. csak Mennyit? A kétszázhúsz nevelőotthoni gyermek felét hazaviszik nyárla a szülők, a nevelőszülők. Körülbelül száz gyermek hazautazását évről évre nem engedélyezi a gyámhatóság, mert hetekre, hónapokra sem biztosított otthon a nyugalom, a gondos­kodás. Közülük körülbelül negyvenen tartózkodhatnak jelenleg is az intézményben, a többiek Csehszlovákiában táboroznak éppen. De ez a negyven itt unatkozik, és ne­kik hosszú, nagyon hosszú a nyár. Tíz nap vakáció Mit tesz, mit tehet az inté­zet nyáron a gyerekekért? — Nézzük a táborozásokat, üdüléseket — dr. Koós István elkezdi ujján a számolást. — Először is kapunk beutaló­kat a szakszervezetektől. Ezek egy része teljesen in­gyenes, más részükért fizet­nünk kell. Szűkös kerete van erre az intézetnek, de a be­utaló se sok. Aztán az Ál­lami Ifjúsági Bizottság és az úttörőszervezet is biztosít he­lyet a gyerekeinknek Márté­lyon és Káptalanfüreden, most Csehszlovákiában. Ta­valy nyolcvan gyerekünk volt Mártélyon. A harmadik le­hetőséget a Művelődési Mi­nisztérium adja a zamárdi és sátoraljaújhelyi üdülőjében. Idén tizenhét ilyen beutalót kaptunk a horpácsi intézettel közösen. A negyedik a mi sa­ját vállalkozásunk, ez a cse- reüdültetés. A budapesti Münnich nevelőotthonnal van hagyományos kapcsola­tunk, de idén ott nagy felújí­tás van. Így Nyírbátorba mentek. Szerettem volna a határon túlra is elvinni a gyerekeket, az NDK egyik intézetével vettem fel a kap­csolatot. Ám a minisztérium olyan sokára adta meg az en­gedélyt, hogy akkor már a németek nem tárgyaltak a dologról. De ezt nem hagyom ennyiben, mert jövőre újra megpróbálok kapcsolatot te­remteni velük. Ha a száz gyerek között elosztjuk a szóban forgó beu­talókat, mindegyikükre jut HUMOR ’A tanító hazaküldl az egyik gyereket, hogy az anyja mos­dassa meg, mert a gyerek na­gyon büdös. Az anya ezt üzeni vissza: — A tanító tanítsa a gye­reket, és ne szagolgassa. * Az új törsztnek pénzszek- rényt ajánl két utazó, termé­szetesen mindkettő a maga gyártmányát dicséri. — A múltkor nyolc napig égett egy gyár — mondja az egyik —, az általunk gyártott pénzszekrény körül. Nyolc nap után kinyitották a szek­rényt, és teijes épségben meg­voltak benne a papírok. — Egy általunk gyártott szekrénybe — mondja erre a másik — be volt zárva egy kanárimadár. Tűz támadt, és a lángok nyolc napig nyal­dosták a szekrényt. És nyolc nap után. amikor felnyitották, ott találták a kanárit —meg­fagyva. évszak talán egy-két tábor, vagyis tíz-húsz napjukra biztosíta­nak programot ott, ahol éppen vannak. A nyár nagy részét, de legalábbis a felét mégis otthon, az otthonban töltik. Jövő nyáron változás — Nyáron ugye ki keli ad­ni a pedagógusok szabadsá­gát, ez azt jelenti, hogy csak a gyermekfelügyelők dolgoz­nak, nekik pedig épp elég dolguk akad. Nem kérhetem, hogy szabadidős-programokat szervezzenek a gyerekeknek — folytatja az igazgató. — Így is többnyire tizenhat órás műszakokban dolgoznak. Né­hány nagyobb gyerekre le­het már építeni, de ők csak diszkóznának állandóan. Ez nem tekinthető megoldásnak. Igyekszünk a videoberende- zéseket kihasználni, időnként ez is elfoglaltságot jelent. Létrehoztuk, ugye, az ifjúsági szövetkezetét, nyulat tenyész­tünk, volt három fóliánk, a gyerekek közül aki kért, „háztájit” — apró parcellát is kapott. De ez most nem igényel sok munkáskezet, csak néhány gyereknek je­lent programot — igaz ők nagyon élvezik. Alig várják a felnőttgondozót, hogy a nyíl­lak közé mehessenek. Jövőre ezt gazdagítani akarjuk, hogy több gyereket lekössön. — A helyi közművelődési intézményekkel nincs kap­csolatuk? — Ma mindenki mindent pénzéit csinál. És nekünk nincs pénzünk. Néha köl­csönadjuk az autóbuszunkat és ezért biztosítanak vala­milyen programot. — Nem is lát megoldást? Augusztusban, amikor vissza­jönnek a táboroaók, ök is így unatkoznak? — Erre a nyárra még nincs megoldás. De a következőre, remélem igen. Szeptembertől, lesz kulturális és sport neve­lőtanárunk. A következő tanévben elkészül a videó- láncunk az iskolával közösen. Ennek működtetésébe be akarjuk vonni a gyerekeket is, meg akarjuk tanítani őket a műsorkészítésre. A kulturá­lis nevelőtanárnak minden­esetre egyik kiemelt feladata lesz, hogy a nyárról megfe­lelően gondoskodjék. Nagyon káros a gyerekek fejlődése, neveltetése szempontjából a nyári semmittevés... Itt hallottam először, hogy a vakáció lehet hosszú is. Le­het bizony. Ennek a kócos kis szőke leánynak is az. Áll a kerítés mellett. Oldalán bi­cikli, fogja a kormányt, lá­ba a pedálon, de csak áll. Elnéz valahová messzire, a kerítésen túlra. SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Lajos utolsó évei Veszprémi Erzsébet 21. (Kodolányi János a Vissza­pillantó tükör című könyvé­ben írta, hogy Zilahy meg­egyezett az Est-lapokkal és Gömbössel, hogy az általa szerkesztett Magyarországot Gömbös reformpolitikájának a támogatása érdekében is felhasználja. Lehetséges, hogy Kodolányinak igaza van, mert amint ebből a beszélgetésből érzékelem, Zilahy kötődött Gömböshöz, és talán az Est­lapok megőrzésére tett mi­niszterelnöki ígéret mögött a kormánypolitikát támogató megállapodás húzódott meg.) — Te Gömbös reformpoli­tikájának a híve voltál? — Igen, hosszú ideig. — Ezért került sor Gömbös és a népi írók találkozására a lakásodon? — Engem Gömbös megkért arra, hogy ismertessem össze az ellenzéknek számító, fon­tosabb írókkal. Szó szerint azt mondta: „Szeretnék megismer­kedni a barátaiddal* Hívj meg bennünket teára, de ne legyenek sokan, / hatan-nyol- can!’. Ezen a beszélgetésen részt vett Féja Géza, Illyés Gyula, Kerék Mihály, Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Lőrinc és Tamási Áron. Ügy emlékszem, 1935. október 16-án délután 5 órakor került sor erre az összejövetelre. Némi töprengés után a kö­vetkezőket mondtam Zilahy- nak: — Elolvastam néhány tör­ténész véleményét arról a kor­szakról, és ezeket most azért említem, mert 1935 közepére erőteljesen megcsappant a várakozás Gömbös reformpo­litikájával szemben, az értel­miség körében inkább a csa­lódottság hangulata uralko­dott, A 95 pontos nemzeti munkaterv, amelyben olyan radikális változásokról volt szó, mint a földreform, az adóreform, a mezőgazdasági adósságok rendezése, olcsó hi­telek. a mezőgazdasági piacok szerzése, a munkaalkalmak te­remtése. a titkos választójog bevezetése stb. — 1932—1935. között jóformán semmi sem valósult meg. — Utólag ezt én is tudom, de a magam részéről akkor őszintén hittem abban, hogy a reform gyakorlati kivitelezé­sének legfőbb akadálya az a mély gazdasági válság, ameiy megbénította az országot, és most már eljött az ideje, hogy a beígért reformok út­ján valóban történjék vala­mi. — A népi írók is hittek a reformban? — Különböző mértékben, de a legszkeptikusabb azt hi­szem Móricz Zsiga volt, és úgy emlékszem, Illyés Gyuia. — Gömbösnek szemére hányták, hogy antiszemita — szóltam közbe. — Az is volt. És ostobán nacionalista. De ezek a néze­tei rám nem gyakoroltak ha­tást. Az antiszemitizmus vád­jára azzal válaszolt az írók­nak, „Hogyan lennék én an­tiszemita, aki ebben a szobá­ban adtam szavamat Gomba­szögi Fridának. hogy amíg miniszterelnök vagyok, az Est­lapokat nem éri bántódás?” — Jutottak végül is vala­milyen megállapodásra ezen a megbeszélésen ? — Nem jött lé're semmi­lyen megállapodás. Először egy kis zavar keletkezett, mert nehezen dőlt el, ki kezdje a beszélgetést. Végre aztán Móricz nekidurálta ma­gát, egy Ritz-menükártyáról felolvasta, hogy mit esznek a parasztok reggelire, ebédre és vacsorára. Égbekiáltó nyomo­rúságot olvasott föl! — Mit szólt erre Gömbös? — A szegénység jelzésére azt mondta „Zsiga, te destruk­tív vagy”. Mire Móricz le­gyintett. Aztán mások is él­tek a megjegyzés lehetőségé­vel, de nem alakult ki sem­milyen álláspont sem. 1935' tavaszán léptem fel az Űj szellemi front megteremtésé­vel, azt akartam elérni, hogy nagyobb támogatást kap ion Gömbös a szociális reformok keresztülvitelében, ha 6 ma­ga komolyan veszi saját prog­ramját. — De nem vette komolyan. — Jánoskám, amikor egy nemzet a sir szélén áll, és jön valaki, aki valamilyen mentőkötelet hordoz és elénk dobja, azt nem megfogni, szinte lehetetlen. — Rendben van, Lajos, de ezek a reformok akkor sem segítettek volna a hazán, hogyha a megjelölt elképzelé­sek egyikc-másika megvaló­sul. — Nem. De az ország sor­sa egyre siralmasabban jelez­te és sürgette a változások szükségességét. — Ha ennyire érdekelnek a harmincas évek eseményei, kiválasztom a legfontosabba­kat, és leírom a részedre. — Írjál inkább egy életrajj zi regényt. — Azt én nem ?rok. — A Dukay család harma­dik kötetében, ha a neveket átváltoztatnám Ziiahyra, ak­kor a leírt eseményekből, tör­ténelmi tényekből egy önélet- rajzféle kerekedne. — Ez túlzás. (Folytatjuk) Hanglemezen Händel Atalanta című A világon először a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat veszi fel hanglemezre Händel egyik kevéssé ismert operáját, az Atalantát. Georg Friedrich Händel, a zenetörténet egyik legkima­gaslóbb alkotója a walesi her- i cég esküvőjére írta e művét, amelyet ez ünnepi alkalom­ból 1736-ban mutattak be a londoni Covent Gardenben. A mitológiai keretbe helyezett barokk pásztortörténet —, amely Valeriani szövegköny­ve nyomán készült — tele fél­reértésekkel, álruhás királyfi­akkal, királykisasszonyokkal, akik a végén, a mese hagyo­mányai szerint, egymáséi lesz­nek. Ám zenéje — mint Hän­del több mint 40 operájáé — rendkívüli drámai erőről ta­núskodik. Händel a zenetör­ténészek szerint olyan érzék­kel alkalmazta a drámai el­lentéteket, olyan élesen kör­vonalazott, eleven jellemzését adta hőseinek, amelyhez fog­hatóval csak nagy olasz kor- társainak, a késői velencei is­kola korszakos jelentőségű operaszerzőinek műveiben ta­lálkozhatni. Händel operái olasz közegből nőttek ki, de gazdag, nagyvonalú felépíté­sükben a nagy oratóriumok világához közelednek. Händel operái közül kettő, a Julius Caesar és a Xerxes a legismertebb, többször elő­adták operaszínpadon, s hang­lemezre is felvették ezeket. A többi — közöttük az Atalan­ta is — ritkán látható-hall­ható műve. Ezért is esett a Hungaroton választása erre az operára. A hanglemezt a zeneszerző születésének 300. évfordulója alkalmából a jö­vő évi Hungaroton hanglemez­heteken jelentetik meg. A felvétel „főpróbáját” au­gusztus 13-án a szombathelyi o pera/a iiíMtóiiú, s Jßriel x»6u . .H Bartók-teremben rendezik meg a Savaria Múzeummal közö­sen. Az élő bemutatón — csakúgy mint a lemezfelvéte­len — Farkas Katalin, Eárt- fai Éva, Lax Éva, Bándi Já­nos, Gregor József, Polgár László operaénekesek, vala­mint a szombathelyi ének- együttes és a Capella Sava­ria előadásában hallható a mű. Az előadást Nicholas McGegan fiatal angol kamustei vezényli. McGegan specialis­tája a régi zenének, különö­sen sokat foglalkozik a ba­rokk opera előadásával. Az angol karmester már több ha­sonló produkcióban vett részt színpadokon, és közreműkö­dött hanglemezfelvételeknél. Magyarországon fortepi n sta- ként készült vele egy hang­lemezoldalnyi felvétel. Az Atalantát augusztus 14- től rögzítik a hanglemezgyár­tó vállalat stúdiójában. KOSSUTH RADIO: 13.55: A Cseh Filharmonikus zenekar felvételeiből VI/4. rész 14.51: Ismeretlen szerző. Szerenád 15.05: Toldi estéje. II. rés* 15.52: Népdatcsokor 16.28: Olvasókör 17.05: Nathan Milsteln két hegedűversenyt játszik 17.54: Népbanadák 19.15: Polonézek operákból 19.42: Rádiószír:ház 20.57: A rádió lemezalbuma 22.25: Tíz pere külpolitika 22.35: Emlékezetes hangversenyek 0.10: Olasz madrigálok 8.25: Fehér Sándor népi zenekara játszik, Merán Lajos nótákat énekel I. M: Rinaldo di Capua: A cigánylány. Intermezzo két képben 1.44: Erdei lelenetek. Schumann zongora- müveiből Szvjatoszlav Richter játszik 10.05: Egy kicsi szellem kalandjai 9—10. (befejező) rész 10.25: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek II. 15: Simándy József operett­felvételeiből 11.44: Vallomások. 1942. XXI/18. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó 13.15: Dalok és találkozások VTT A. rész PETŐFI RADIO: 8.05: A Fáy-együttes Játszik 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak tiataloknakl (Ism.) 12.35: „Énekeltem én: Agasvárl Sándorné” 12.50: Filmzene 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.34: Itt a nyár! Muzsika gyerekeknek 13.45: Zenés délután 14.00: A mosoly országa. Részletek Lehár operettéből 14.35: Nóták 15.08: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban 15.41: Kókai rtezső: Verb.uiKOS szvit IB.oo: Arcok művek korok. 13.45: Orbán Ottó: Szép nyári nap. a párkák. Kockás Sándor könyvszemléje NÓGRÁD - 1984. augusztus 2., csütörtök Jávori Ottó előadása Aragonról, Eluardról lt.35: Idősebbek hullámhosszán Ism. 17.30: Jonann Strauss: Bécsi vér keringő 17.39: Horthy Miklós, a fehérek vezére. Rablás a Bank- Gassén Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve alap­ján irta: Szabó György 18.35: Hét végi panoráma 19.35: Gaál Gabriella nótákat énekel 19.55: Slágerlista 20.35: Az élő népdal. Béres János műsora. (Ism.) 20.45: Bölcsek — vagy bolondok? Kerényi Tamás összeállítása (Ism.) 22.00: Színész vagyok, énekelek. Zenés beszélgetés Holi Gézával. (Ism.) 23,25: A fruska. Részletek Sullivan operettjéből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Az egri egyházmegyei könyvtárban. Ri­porter: Dobog Béla. — Nyár Miskolctapolcán.) 18.00: Eszak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: ío.oo: Tv-torna 10.05: Csak gyerekeknek* 10.35: A Fehér Farkas. ITT /3. rész. (Ism.) 11.35: Cél a lehetetlen Hogvan éllünk együtt a stresszel? 11.55: Képúiság 16.00: Hírek 16.85; Fanfár. VI/J, rész. (Ism.) 16.35: A Tenkes kapitánya. XIII/2. rész. (Ism.) 17.00: Képújság 17.05: Az elnök éjszakája. Szovjet tv-film 18.15: Reklám 18.30: Telesport: összefoglald az olimpiai játékokról 19.30: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradó 20.30: Derrick. NSZK bűnügyi filmsorozat: „Lena” 21.35: Hlrháttér 22.25: A hét műtárgya 22.30: Tv-hiradó, 3. 2. műsor: 19.15: Képújság 19.20: Sorstársak (Ism.) 19.40: Nas Ekran 20.00: A bolygó muzsikus (Ism.) 20.55: Reklám 21.00: w. A. Mozart: Falusi muzsikusok- 21.30: Tv-híradő, 2. 21.50: Mestermunka 22.40: Képújság BESZTERCEBÄNYAS 19.30: Tv-hlradő 20.00: Imilla. 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.10: Hírek 2. MCSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az emigráció okairól 21.00: A rendőrség naplójából 21.Í5: Hatvan nap 21.30: Időszerű események 22.00: Yvonne (Ism.) MOZIMŰSOR: Sélgótarjáni November 7.: de. 10 órától: Konvoj. Szines ame­rikai kalandfilm. King Kong (14). Színes, fantasztikus ameri­kai szuperprodukció. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4 és há­romnegyed 6-tól: Beszélő kön­tös. Magyar film. 8 órától: Ka­baré (16). Színes, zenés ameri­kai film. — Pásztói Mátra: A kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált amerikai filmvigjá- ték. — Széesényi Rákóczi: A piszkos tizenkettő I—II. ri4). Színes. szinkronizált amerikai háborús kalandflirn. — Kistere­nyei Petőfi: Ezermilliárd dollár (14). Színes, szinkronizált fran­cia film. — Nagylóc: Gyónás gyilkosság után (16). Színes, szinkronizált amerikai büniigvi filmdráma. — Jobbágyi: Házas­ság szabadnappal (14). Szines magyar filmvígjáték. 21.00 h. Z műsor: W. A. Mozart: Falusi muzsikusok. Egy zenei tréfa — a pécsi körzeti stúdió Unser Bildschirm című műsorának különkiadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom