Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Aratnak a pásztói határban Hosszú-völgyi borosták ß testvérmegyék együttműködése kölcsönösen hasznos Tele • tartály Nap perzseli a Hosszú-völ­gyet; enyhe szellőcskéktől néha meg-meglemg a sűrű nö­vésű őszi árpa. A kaíászren- getegben „térdig” gázol a négy kékfehér kombájn: „bo­rostásra” nyírják a határt. A tűző napsütés sem aranyozza be eléggé az árpatengert: sarjkalászok zöldje bontja meg a színharmóniát. . Négy plusz egy Múlt csütörtökön kezdték az őszi árpa aratását a Mátraal­jai Állami Gazdaságban. A pásztói központ irodájában Radios János vezető üzemgaz­dász hozzáértően adja az alap­információkat: A teljesítményt jegyezni kell! — Saját E 516-os kombájn­jainkkal és T150-estraktorja­inkkal fogtunk a munkához. A Csúcsé felé eső Hosszú­völgyben 361 hektáron arat­juk az őszi árpát. A táblák és a tároló eléggé közel esik egymáshoz: a sertéstelepi Si­rokkó szárítóba visszük a ter­mést. .. Négy NDK kombájnt — és egy tartaké'kot — vetettek be ebbe a munkaakcióba, s há­romszor két pótkocsival szál­lítják a learatott anyagot. Ál­lati eledelnek szánják ezt a terményt: marha- és sertés­tápot kevernek majd belőle saját tenyésztéshez. — Sajnos, a sarjkalászok miatt nagy az árpa nedves­ségtartalma: mintegy 25 szá­zalékos — közli Lendvai Gé­za termelési igazgatóhelyet­tes, miközben a gazdaság pi­ros Moszkvicsában a Hosszú­völgy felé tartunk. — így ar­ra kényszerültünk, hogy két­szer is szárítsuk a betakarí­tott termést. Ez 30—40 forint­tal megdrágítja az árpát má­zsánként. Zúg a Sirokkó Ferik Mihály ágazatvezető elégedetten szemléli a széles táblán zajló munkákat. — Jól sikerült előkészíte­nünk a gépeket, eddig, rend­ben folyik minden — közli a fiatalember. — Egy-egy ék­szíjat kell néha cserélni, ahogy az lenni szokott, De van belőle elég, gondoskod­tunk róla. Óvatos bizakodással kémleli az eget Kacséra Antal nö­vénytermesztési főmérnök. — Egy esetleges vihar tel­jesen tönkretenné a termést, legalábbis nagy pergetésit okozna — közli a barna szak­ember. — A főkalászok már érették, nem lehetne velük tovább várni, a sarjkalászok még zöldek. Ha nem volna szárítónk, csak nagy veszte­séggel tudnánk aratni. A végrehajtás frontján ügy­ködik ifjabb Géczi István traktoros. Magasra kell hoz­zá kapaszkodni a szóváltás­hoz. — Én magam is résztv et­tem a traktor előkészítéseben, bírni fogja ezt is, meg a to­vábbi aratásokat is — közli magabiztosan a masszív fi­atalember. — Nem sóikat dol­gozunk, este fél 8-kor már le- állunk. A búzával még este 9-kor is kint szoktunk lenni; amíg világos van. Teljesít­ménybérben hajtunk, 70 fil­lért kapok mázsánként... És indítja tovább erőgépét a hozzákötött két pótkesivai: diskurálás nem állíthatja le a megszervezett munkafolya­matokat. A tábla sarkában fehér bi­kiniben ül Molnár Anikó 18 éves beíró. Nyári munkaként végzi ezt a feladatot. Fontos ez egyáltalán? — Igen — bólint a fiatal lány. — Ezekről a lapokról lehet mérni a teljesítményt, itt jegyezzük fel, hogy a szál­lítmány a tábláról elment, ezekről lehet ellenőrizni, hogy a tárolókba megérkezett-e. És még magyarázná „hiva­talának” munkaműveleteit, de érkezik egy traktor, s kom­munikálnia kell a gépvezető­vel. „Üdítő állomás a beíró ebben a nagy munkában?” — hangzik az újságírói kérdés a traktoroshoz adresszálva. „Erre nem válaszolok — mondja a gépen ülő —, mert az asszony is olvassa az újsá­got. ..” Egyenletesen zúg a Sirokkó a telephelyen: a hatalmas be­rendezéssel szárítják a hal­mokban álló őszi árpát, ne­hogy penész, baktérium kelet­kezzen majd tárolás közben. — Fogja bírni a gép a szo­kottnál nagyobb strapát? — Bírja — bólint Kiss Já­nos gépész. — Két és fél hé­ten át mi, készítettük fél. Oda kell figyelnünk, hogy a ned­vességnek megfelelően állít­suk be a gépet. Tegnaphoz képest ma valamivel szára­zabb az árpa, de nem sokkal. A fekete hajú gépész meg­mutatja a nagy masina „lel­két”, amelyben 105 fokos hő­től szárad a termés. — Komoly költségtényező ez a szárítás — fogalmaz Madjász István szárításveze­Milyen a nedvességtartalom? tő. — Amikor ide kiér az ár­pa, 24,7 százalék a víztartal­ma. Az első szárítással 6 és fél százalékot veszünk ki be­lőle. A második után kerül 13 százalék alá a nedvesség, az már megfelel. Sok gázt ége­tünk el addig, köbméterét körülbelül 7 forintért kap­juk. .. Szoktatás kedvéért — Ez az aratás inkább még csak szoktatás a következő munkákhoz — mondja Lend­vai Géza. — Hétfőn kezdjük az őszi búza aratását. Ezt 1367 hektáron termesztjük. Az első aratandó fajtát Ranának nevezik. Besegítenek majd a kombájnosaink, cserealapon a kisterenyeieknek, és a szlo­vákiai nemeskosztolányiaknak is... Molnár Pál Energiatakarékos Műanyag szennyvlztsititó A Fővárosi Műanyagipari Vállalat a hazai gyártók kö­zött elsőként alakított ki kommunális szennyvíztisztító berendezést vasbeton vagy fém helyett műanyagból. Az üvegszál , erősítésű poliészter tartály és l, zzátartozó mű­anyag vezetékek könnyen szó iü ihatok és telepíthetők akár a föld felszíne alá vagy ’fölé. s nagy előnyük az is, hugy nem korrodálnak. Fontos szakaszához érkezett az energiatakarékos ablakok gyártásának technikai-tech­nológiai megalapozása a Sop­roni Faipari Vállalatnál: megkezdték a nagy teljesít­ményű berendezések szerelé­sét az új munkacsarnokban. Amint végleges helyükre ke­rülnek a gének, nyomban munkába is állítják őket, s így már az idén több tízezer ablakot cs erkélyajlót készíte­nek bőszigetelt kivitelezés­ben. Az új üzemben kizárólag szárított anyagot használnak fel, következésképpen az itt készülő ablakok, ajtók nem vetemednek. nem görbül­nek. A felületkezelő automa­ták valamennyit lefestik, így a vásárlóknak a mázolással- sem lesz gondja. Az újfajta nyílászárók gumiszigetelést és kétrétegű hőszigetelő üve­Interjú Kocsetkov Nyikolaj Georgijeviccsel, a kemerovói területi párt-végrehajtóbizottság tagjával Nógrád megye és a szovjet­unióbeli Kemerovo terület között a testvérmegyei kap­csolatok hosszú múltra tekin­tenek vissza. Az évek során a megyék párt-, állami szer­vei, a tömegszervezetek, ipa­ri és mezőgazdasági üzemek között erősödtek az együttmű­ködés szálai. A héten a sok­oldalú kapcsolatok további fejlesztésének jegyében ke- merovői pártküldöttség járt megyénkben. Ebből az alka­lomból kértük a delegáció ve­zetőjét, Kocsetkov Nyikolaj Georgijevicset, a területi párt- végrehajtóbizottság tagját, válaszoljon kérdéseinkre. — Mi a jelenlegi látogatás célja, az itt-tartózkodás so­rán milyen tapasztalatokat szereztek? — Több mint másfél évti­zedes múlttal rendelkezik Ke­merovo és Nógrád megyék testvéri kapcsolata. Ezen be­lül gyümölcsöző együttműkö­dés alakult ki a pártbizottsá­gok között. Munkalátogatása­ink célja a hasznosítható ta­pasztalatok kölcsönös kicseré­lése. A mi delegációnk is az­zal a szándékkal indult út­nak, hogy új benyomásokat, tapasztalatokat szerezzen. Hogy mennyire hasznosak az ilyen találkozások? Két esz­tendővel ezelőtt például az itt járt küldöttség elvitte magá­val Kemerovóba egy nógrádi, kétszintes családi ház tervét, s ennek alapján nálunk is épülaek hasonló házak. A mezőgazdasági kérdéseket ta­nulmányozva a takarmányké­szítés technológiáját sikerült kemerovói viszonyok között kamatoztatni. Az anzsero- szudzsenszki üvegipari szak­emberek az üveg másodlagos hasznosításáról jó módszere­ket ismerhettek meg Salgótar­jánban, s a látottakat odaha­za sikerrel alkalmazták. Csu­pa konkrét példa arra, hogy a testvérmegyei együttműkö­dés mennyire hasznos. Gon­dolom, így érzik ezt a nógrá­di elvtársak is. — A mostani látogatás is beilleszthető ebbe a folyamat­ba? — Kel terhesek a tapasztala­tok. Többek között volt alkal­munk ellátogatni a salgótar­jáni síküveggyárba, a bátony- terenyei harisnyagyárba. Le­hetőséget kaptunk Nógrád megye székhelye építészeté­nek, ellátásának, a tanácsi Import­megtakarítás Az idén már több mint 20 millió dollár értékű importtól mentesíti a népgazdaságot a Magyar Ásványolaj és Föld­gázkísérleti Intézetben kidol­gozott eljárások alkalmazásá­val a hazai ipar. Ebben az esztendőben az ország vegy­ipari üzemei már kereken 20, korábban importált terméket állítanak elő a veszprémi in­tézet tudományos eredmé­nyeire alapozva. A folyamat­ban lévő kísérletek várhaló eredménjjeinek gyors átvé­telével, hasznosításával a MÁF KI-módszerekkel meg­takarított import együttes ér­téke elérheti a 80 millió dol­lárt is. ablak gezést kapnak. Többféle vari­ációban, bukó, nyíló és bu­kó-nyíló változatban készül­nek. Házgyári lakásokba ugyanúgy beépíthetők lesznek, mint a hagyományos építésű családi és sorházakba. A fejlesztés nyomán 1985- től évente 500 ezer négyzet- méter hőszigetelt ablakot és erkélyajtót ad át az építke­zőknek a soproni gyár. Kor­szerű termékeit a TÜZÉP ér­tékesíti majd. munkának a tanulmányozá­sára. Mindenhol nagy szere­tettel, barátsággal fogadtak bennünket. Delegációnk tag­jai sokat jegyzeteltek. Termé­szetesen az élmények, az itt látottak-hallottak még for­rongnak bennünk, de bizo­nyos, hogy tapasztalatcserén­ket eredményesnek minősít­hetjük. Nagyra értékeljük a Nógrád megyeiek munkáját, azt a tevékenységet, amit a magyar—szovjet barátság el­mélyítése, gazdagítása érdeké­ben kifejtenek. Népeink kö­zött ez a barátság régi ke­letű, az élet számtalan terü­letén működüpk együtt és kölcsönös érdekünk, hogy e kapcsolatokat tovább erősít­sük. — Szívesen hallanak a Nógrád megyeiek arról, hogy kemerovói barátaink előtt mi­lyen feladatok állnak, hogyan sikerült teljesíteniük a társa­dalom építését szolgáló célki­tűzéseiket. .. — A Szovjetunió népei, így a Kemerovo területen élők is a XI. ötéves terv tennivalói­nak megvalósításán szorgos- kodnak, s készülnek az SZKP soron következő, XXVII. kongresszusára. Kollektíváink­nak nem kis erőfeszítésébe kerül az ötéves tervből adódó feladatok teljesítése. A terv­ciklusból hátralevő másfél esztendőben a célok valóra váltásához újabb energiákra lesz szükség. Épülnek Keme- rovóban is az új lakások, de a kivitelezés üteme valame­lyest elmaradt a tervtől. Ezt mindenféleképpen szeretnénk pótolni. Hasonló a helyzet a széntermeléssel is. Igaz, hogy évente a kemerovói külszíni és mélyművelésű bányákból 150 millió tonna szén kerül ki, de az idei első fél év mér­lege másfél millió tonnás le-, maradás mutat, amit bányá­szaink az év hátralevő részé­ben igyekeznek behozni. Ez annál inkább fontos, mert a szén egy részét a feldolgozás után a kohászat hasznosítja. Ha a bányászat tervének tel­jesítése akadozik, kihatással lehet a színesfémkohászat termelésére is. Ami a mezőgazdaságot il­leti önök előtt is tudott, hogy nehéz természeti körülmények között gazdálkodnak nálunk a kolhozok, a szovhozok. A ta­vasz nagyon hideg volt, az aratással pedig igyekezni kell, mert augusztusban a tél már érezteti közeledtét. Egyébként a mi viszonyaink között a gabonafélékből rekordtermés­re számíthatunk. Sikerült biztosítani az állatállomány takarmányszükségletét is. — ön a Kemerovo területi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke. Kérem szóljon röviden az állami ellenőrzés tapaszta­latairól! — A népi ellenőrzés a Szov­jetunióban is széles társadal­mi aktívahálózattal tevé­kenykedik. Bizottságunk irá­nyításával, koordinálásával körülbelül 90 ezer ipari, me­zőgazdasági dolgozó, értelmi­ségi önzetlen munkájával szá­molhatunk. Függetlenített munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a népgazdaság különböző ágaza-’ faiban miként alakul a ter­vek végrehajtása, hol mutat­koznak fogyatékosságok, ne­hézségek. Kemerovóbam pél­dául 31 milliárd kilowatt elektromos energiát terme­lünk, Ennek célszerű, takaré­kos felhasználása alapvető, így, egyik szakértőnk elsősor­ban ezt a kérdést igyekszik áttekinteni. Másik a kohászati termeléssel foglalkozik. Har­madik az egészségügy, kultú­ra, tudomány területén fejti ki tevékenységét. Természete­sen mint önöknél, nálunk is a segítés szándékával végez­zük vizsgálatainkat, de nem tekintünk el a vezetők felelős­ségre vonásától sem. Jogunk van például háromhavi fize­tésük is megvonni, áthelye­zést, bírósági eljárást kezde­ményezni. Ä népi ellenőrzés­nek fontos a szerepe a visz- szásságok felderítésében. a tartalékok feltárásában és a népi ellenőrök nagy tekintélyt vívtak ki — mondotta a kér­désre Kocsetkov Nyikolaj Ge- orgijevics, majd hozzátette: — Engedje meg, hogy az alkal­mat felhasználjam és delegá­ciónk tagjai nevében megkö­szönjem a szívélyes, baráti fogadtatást, tolmácsoljam a nógrádiaknak a kemerovói dolgozók, kommunisták üdvöz­letét és sok sikert kívánjak Nógrád tnegye lakosságának az MSZMP XII. kongresszusa határozatai, és a népgazdaság VI. ötéves terve végrehajtásá­hoz. M. Szabó Gyula # Uj hegesztés, vastagabb fólia Szécsényből Üj tejcsomagoló automata gépet fejlesztettek ki a sze- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet csoma­gológép-üzemében a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gé­pészeti karának közreműködé­sével. A berendezés, amelynek mintapéldányát ősszel mutat­ják be Budapesten a tejipar szakembereinek, egy új eljá­rással a pvc-fólia hegeszté­sét tökéletesíti. A fólia tej­zacskók mostani 1,5 százalé­kos hegesztési selejtjének csökkenése 0,2 százalékra, így valójában évi több százmillió forint,- értékű tej gyári-bolti elvesztését, elfolyását fogja megakadályozni. A kísérletek során kipróbálják a jelenieg alkalmazott nyolcvanmikronos fóliánál vastagabb száztíz mik­ronos pvc-fólia „viselkedé­sét” is. A cél ugyanaz: csök­kenteni, megelőzni a pvc- zacskók kilyukadását, a tej elfolyását. A szécsényi tsz csomagoló­gép-üzeme tavaly kezdte meg működését, s már az idén hatvanmillió forint értékű zsugorfóliázó és folyadéktöl­tő automatát bocsát ki. Te­kintettel a szécsényi csomago­lógépek iránti hazai és külJ földi érdeklődés fokozódásá­ra, az üzemet jelenleg hasz­nálaton kívüli gazdasági épü­letek átalakításával ötezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnokkal bővítik. Eb­ben az új üzemben kezdik meg 1985-ben a korszerűsített tejcsomagoló automata elő­állítását is. i NÓGRÁD - 1984. július 14., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom