Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

Augusztus 4—5 Szeptcrrter lehetőség? Békefesztivál Pusztavacson A világűrvita Harmadik alkalommal ren­dez bókefesztívált augusztus 4—5-én Pusztavacson, az or­szág geometriai középpontját jelző emlékműnél és környé­kén a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Ké­pes Űjság szerkesztősége. A kétnapos fesztivál esemény- sorozatáról csütörtökön ren­deztek sajtótájékoztatót Ör­kényben a Béke Termelőszö­vetkezetben. Barabás Miklós, az Országos Béketanács fő­titkára a találkozó politikai jelentőségét kiemelve hang­súlyozta': a feszült, konfliktu­soktól terhes nemzetközi hely­zetben a béketanács minden lehetőséget megragad, hogy alkalmat teremtsen a magyar nép békeszeretetének de­monstrálására. Egyebek között ehhez nyújt kiváló lehetősé­get a pusztavacsi békefeszti­vál, melynek időpontja egy­beesik a Hirosima és Naga- szaki ellen intézett atomtá­madás évfordulójával, a nuk­leáris fegyverkezés elleni ha­gyományos világméretű tilta­kozással. A politikai programokról a béketanács főtitkára a többi között elmondta: a fesztivál színhelyén felállított szabad­téri kisszínpadon magyar és külföldi közéleti személyisé­gek válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Ugyancsak itt mu­tatják be a békedalpályázat- ra beérkezett legjobb műve­ket. A politikai kaszinóban vetélkedők egyszerre 500 lá­togató adhat számot ismere­teiről. Rendeznek politikai to­tót, s bemutatják a plakát­verseny legjobb képzőművé­szeti alkotásait is. Vasárnap békemenetet szerveznek az ország közepét jelző emlék­műhöz. A békefesztivál kulturális és szórakoztató programjáról Ge­rencsér! Jenő, a Képes Üjság főszerkesztője adott tájékoz­tatást. Elmondta, hogy a ta­lálkozó helyszínén, a nagy­színpadon kétnapos nonstop program várja az érdeklődő­ket. A műsorban a színészek, opera-, operett- és táncdal- énekesek mellett népzenészek és ifjúsági zenekarok is fel­lépnek. A posta alkalmi bé­lyeget ad ki a fesztiválra, s emlékbélyegzést szervez. Ru­bik Ernő bűvöskocka-versenyt vezet, s fellép a balesete után felépült Axt László artista. A Képes Üjság fesztiválújságot készít, amelyet szombaton es­te nyomnak ki a dabasú nyom­dában. A gyerekeket már péntek estétől mutatványosok szórakoztatják, s rendeznek számukra tréfás vetélkedő­ket. Hazaérkezett Prágából az MSZMP r övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zetésével csütörtökön az esti órákban hazaérkezett Prágá­ból az MSZMP küldöttsége. A delegáció — amelynek tag­ja volt Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára, és Szűrös Mátyás a KB titkára — részt vett a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel fog­Ä szovjet kormány emlé­keztetőben hívta fel az érin­tett álLamok figyelmét annak lehetséges negatív következ­ményeire hogy a Nyugat-eu­rópai Unió az NSZK kormá­nya kérésére feloldotta a stratégiai célú bombázórepü­lőgépek és nagy hatótávolsá­gú rakéták nyugat-németor­szági gyártására vonatkozó, nemzetközi szerződésekben rögzített tilalmat. A diplomáciai okmányt kedden nyújtotta át a Szov­jetunió bonni nagykövete Genscher külügyminiszternek. Hasonló tartalmú nyilatkoza­tot juttattak el az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz, amelyek a Szovjetunióval együtt részesei a szövetséges hatalmak által a német kér­dés megoldásáról hozott dön­téseknek és megállapodások­nak. (Folytrtds az 1. oldalról) szerkezete a ' szénbányászat visszafejlesztése miatt az el­múlt másfél évtizedben válto­zott meg. Ma már az üzemek évente másfél milliárd forint értékű terméket állítanak elő, növekszik exportjuk. Szólt a várossá fejlődéssel járó ne­hézségekről, a bátonyterenyei- ek élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásáról. A to­vábbiakban a pártbizottság te­vékenységéről, a pártszervek és szervezetek munkastílusá­ról beszélt. A kemerovói pártmunkások — akiket Bátonyterenyére el­kísért Gampel István az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa. Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese — megtekintették a Mátra-lakó- telepet, felkeresték a 100 sze­rmélyes , korszerű óvodát és a szomszédjában található ABC- ámházat. A bátonyterenyei program kedves színfoltja volt. amikor a delegáció tag­jai m°slátosatták lakásában Verő-7 Imrét és családját. A Nógrádi Szénbányák aknásza küldöttsége zásán. A küldöttség kíséreté­ben voltak Barabás János, Kovács László és Radios Ka­talin, a KB osztályvezető-he­lyettesei. A küldöttségeit a prágai re­pülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojtik, a KB el­nökségének póttagja, a KB titkára és Josef Haviin, a KB titkára búcsúztatta; fogadta­tásuknál a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Stefan Oross, Csehszlovákia magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A tilalom feloldása nyomán — hangzik a szovjet emlékez­tetőben — a nemzetközi meg­állapodásokkal és döntésekkel ellentétben az NSZK lehető­séget kap arra, hogy saját maga gyártson és telepítsen nagy hatótávolságú támadó fegyvereket. E fegyverek nemcsak a szomszédos, ha­nem az NSZK határaitól tá­voleső országokat is fenyege­tik. A dolog lényegén azok a bonni nyilatkozatok sem vál­toztatnak, amelyek kijelentik, hogy az NSZK egyelőre nem szándékozik élni a kialakult lehetőséggel. Ismeretes, hogy minden olyan esetben, ami­kor az NSZK elérte ilyen vagy olyan korlátozás feloldá­sát, akkor azt saját katonai potenciálja növelésére hasz­nálta fel, amely pedig már így is meghaladja az ésszerű szükségleteket. a baráti beszélgetés során el­mondta, hogy három hónapja költöztek az új lakásba, amelynek megvásárlásához a bányától jelentős támogatást kaptak. A vendégek érdeklőd­tek a család életkörülményei­ről, keresetükről, szabad ide­jükről. Ezt követően a helyi harisnyagyárat keresték fel. Kékesi Sándor igazgató tájé­koztatójában elmondta, hogy a féléves tervet sikeresen teljesítették, s elújságolta, hogy hamarosan létrehozzák a harisnyaellátást javító, keres­kedők raktárát. Vanya Emii­né, a párt vezetőség tagja a gyárban dolgozó 117 kommu­nista tevékenységéről beszélt. Elmondta, bogy a pártszerve­zetekben a gazdaság pártirá­nyítását, ellenőrzését tartják a legfontosabb feladatnak, majd szólt a pártoktatásról. a párttaggá nevelés folyamatá­ról. A kemerovói vendégek ezután megtekintették a gyá­rat. A szovjet pártküldöttség ma folytatja Nógrád megyei prog­ramját. M. Sz. Gy. Tovább sztrájkolnak a brit bányászok Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A Brit Bányász Szakszerve­zet (NUM) sheffieldi küldött- közgyűlése csütörtökön egy­hangú határozatot hozott a 18. hete tartó sztrájk folyta­tásáról. A határozat ugyancsak ki­mondta, hogy még mielőtt a NUM megegyezik a szénhi­vatallal a sztrájk okainak el­hárításáról, a hivatalnak múlt évre visszamenően rendeznie kell a bányászok bérkövetelé­sét. Ez nem csupán egy ös­szeg, hanem egy hosszú Lista, amely magában foglalja a négynapos munkahetet és az 55 éves korban való nyugdí­jazást is. Közép-Amerika Kohl ígérete Helmut Kohl nyugatnémet kancellár mexikói látogatását befejezve megerősítette: Bonn kész részt venni azon a szep­temberi, Costa Ricában tar­tandó külügyminiszteri ta­nácskozáson, amely a közép­amerikai válság rendezésével foglalkozik. (A konferencián a tervek szerint az öt közép­amerikai ország, a Contadora- csoporf négy tagja, a tíz EGK- tagállam, valamint Spanyol- ország és Portugália vesz részt.) Kohl síkra szállt a közép­amerikai békés rendezés mel­lett, ugyanakkor kijelentette, hogy sem az NSZK, sem más nyugat-európai állam úgy­mond „nem keresztezheti az Egyesült Államok érdekeit a térségben.” A megvitatott nemzetköz! kérdések közül a közép-ame­rikai helyzet megítélése volt az egyetlen, amelyben többé- kevésbé megegyezett a tár­gyaló felek álláspontja. Lesze­relési kérdésekben és a latin- amerikai országok, köztük Mexikó eladósodásának prob­lémáiban azonban eltérő ál­láspontok nyilvánultak meg a tárgyalásokon. Kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú kereskedelem to­vábbfejlesztésében. Kohl csü­törtökön utazott haza az NSZK-ba. (MTI) Cheysson Claude Cheysson francia külügyminiszter, aki koráb­ban Mitterrand elnököt kísér­te Jordániába és Egyiptom­ba, szerdán Izraelben Jichak Samir kormányfővel csütörtö­kön pedig Simon Peresz munkapárti elnökkel találko­zott. Izrael a július 23-ra ki­tűzött választásokra készül, és a francia diplomácia feje a párhuzamos tárgyalásokkal érzékeltetni akarta, hogy a választások két fő esélyese kozott nem tesz különbséget, lalkozó titkárainak tanácsko­Szovjet emlékeztető — 1 * ■'<----------------- ■ « A kemerovói pártküldöttség Bátonyterenyén Néhány nappal ezelőtt az amerikai sajtót bejárta egy fénykép, amely Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövetet mutatta, amint éppen élénk beszélgetésbe merül Reagan elnökkel. A felvétel a Fehcr Házban a diplomáciai kar tiszteletére rendezett vacso­rán készült. A szovjet nagy­követ az elnök és Shultz kül­ügyminiszter között kapott helyet a számos asztal egyi­kénél. Arról semmiféle adat nem került nyilvánosságra, hogy a fehérasztal mellett folytatott Reagan—Dobrinyin beszélgetés során milyen té­mákat érintettek. Amikor azonban hírt adtak Washing­tonban arról, hogy Dobrinyin Shultz külügyminiszterrel hi­vatalos formában is tanácsko­zott, már megemlítették: szó esett az űrfegyverkezés kér­déséről is. Nyomban ezután közölték, hogy Dobrinyin sza­badságra hazautazik a Szov­jetunióba és magával viszi Reagan elnöknek Csernyenko főtitkárhoz írt (állítólag kéz­írásos) levelét. Ebből általá­ban arra következtetnek, hogy az elnöki levélben is szó esik az űrfegyverkezés ügyéről. Ebben a kérdésben volta­képpen június és július for­dulóján váratlanul felgyorsult a szovjet—amerikai párbeszéd. Mint általában mindig — most is szovjet kezdeménye­zésre. Mielőtt e kezdeményezése­ket és az amerikai reagálást I elemeznénk, emlékeztetni kell arra, hogy az űrfegyverkezés­ről folytatott tanácskozások­nak több szempontból is igen komoly politikai jelentőségük van a jelenlegi helyzetben. Amikor az esztendő fordu­lóján megkezdődött az új amerikai közepes hatótávolsá­gú rakéták, az úgynevezett „eurorakéták” telepítése Nyu- gat-Európa számos országában — ez a Szovjetunió számára lehetetlenné tette az ilyen ra­kétákról, valamint egyben a stratégiai (tehát interkonti­nentális) rakétákról folytatott tárgyalások folytatását is. így a két, párhuzamosan Genfben folytatott párbeszéd megsza­kadt. Mégpedig egyértelműen egy amerikai akció (a rakéta- telepítés) következményekép­pen. Ezt a párbeszédet a szov­jet álláspont szerint csak ak­kor lehet folytatni, ha az Egyesült Államok készséget mutat a telepítés előtti hely­zethez való visszatérésre. Mindez nem akadályozta meg a Szovjetuniót, hogy más területeken keresse a párbe­széd lehetőségét. Az űrfegy­verkezés azért került előtér­Ronold Reagan amerikai elnök (jobbról) a Fehér Hóiban, a diplomáciai testület részére adott vacsorán megbeszélést foly­tatott Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel, a diplomáciai testület doyenjével. Arról nincs hír, hogy miről beszélgettek. be, mert Reagan elnök hír- akarják vonni a párbeszédbe hedtté vált „csillagháborús” az eurorakéták és a stratégiai beszéde óta az amerikai fegy- rakéták ügyét is. Más szóval: verkezési programnak ezt a burkoltan rá akarják kény- részét gyorsított ütemben haj- szeríteni a Szovjetuniót, hogy tották előre. A helyzet tehát ezekről is folytasson tárgya- azzal fenyegetett, hogy miköz- lásokat — mégpedig a rakéta­ben korábbi tárgyalási csator- telepítéshez vezető amerikai nák lezárultak, — új terüle- magatartás megváltoztatása ten indul meg a fegyverke- nélkül. Arról beszélnék* hogy zési verseny. ez nem tekinthető feltételnek-; A Szovjetunió ezt már ko- ők csak fenntartják maguk- rábban is érzékelte. Andro- nak a jogot, hogy más kér- pov főtitkársága idején 1983 déseket is megemlítsenek a áprilisában javaslatot tett tárgyalásokon. Az amerikai minden űrfegyver betiltására, magatartás másik gvanús- ele- Ezt a javaslatot Andropov me az. hogy az űrfegvverek- 1983 augusztusában, maid utá- kel folytatott kísérletek befa- na Csernyenko, az SZKP új gyasztásáról elhangzott szovjet főtitkára ez év májusában és javaslatra egyáltalában nem júniusában megismételte. Az válaszoltak. _ amerikaiak ezeket a javasla- A szovjet javaslat annyit tokát „eleresztették a fülük minden esetre elért-, hogy mellett”. A Szovjetunió júni- most már legalább-„párbeszéd us végén mégis kormánvnyi- folyik a párbeszédről”- és nem latkozatot tett közzé. Ebben tartozik a lehetetlenségek kö- javasolta, hogy Bécsben szép- rébe az ürfegyVefekről -való temberben kezdődjenek tár- megbeszélések megindítása’ :J- gyalások az űrfegyverekről és ha az amerikaiak elejtik'-'el- mindenekelőtt a műholdelhá- fogadhatatlan „áru'kapcsolásu- rító rendszerekről való kői- kát”. csonös és telies lemondásról Annyi minden esetffcjépy, Azt is Indítványozta, hogy hogy illúzió nélkül' és. a..teg­ezzel egyidőben fagyasszanak nagyobb óvatossággal kell be az ilyen fegyverekkel,,foly- szemlélni ezt a vitát. A' vá- tatott minden kísérletet.Tasztás előtt álló'-'Reagan -éí- Ellentétben a korábbi affií- nőknek’ -egyrészt -érdeke *ten- rikai magatartással, a Fehér ne, hogy a novemberi válasz- Ház már másnap reagált és tás előtt két hónappal meg­közölte: kész szeptemberben kezdődjenek a tárgyalások — minden feltétel nélkül Bécs- másrészt viszont aligha lehet ben párbeszédet folytatni az várni, hogy éppen most vál- űrfegyverkezésről a Szovjet- toztatna alapvető politikai unióval. így kezdődött a vita magatartásán. A „szeptembe- iegújabb, a korábbinál jóval ri lehetőség” sorsát voltakép- gyorsabb ütemű szakasza. pen az dönti majd el, az ame- Az amerikai válaszoknak rikai politikában-’ ütköző ’ el­van egy alapvetően negatív lehtétes érdekekből * és ”árairu. vonásuk. Nevezetesen az, hogv latokból kikristályosódik-e egy nemcsak az űrfegyverkezésről komoly és felelősségteljes fna- akarnak tárgyalni, hanem be gatartás. — i e Nyomasztó gondok az OPEC-országokban A kőolajexportáló országok olajminiszterei szükségesnek tartották változatlanul hagy­ni a szervezetre, mint egész­re megállapított kitermelési kvótákat és az olaj hordón­kénti 29 dolláros árát — egy­behangzóan ezt emeli ki a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) szerdán Bécsben véget ért miniszteri értekezletének határozatai­ból az osztrák sajtó. A kvótá­nak az egyes tagországok közti felosztásakor Nigériá­nak valamelyes emelést en­gedélyeztek — Szaúd-Arábia rovására. Jelentősnek tartják Izraelben A Samirral folytatott ta­nácskozások után izraeli rész­ről kiszivárogtatták, hogy Franciaország „helyet kért magának a közel-keleti tár­gyalásokon”. A francia kül- ügyminiszter — mint az Izra­el Hangja rádióadó közli — beszámolt Samirnak és vá­lasztási ellenlábasának Mit­terrand és Husszein király ammani tanácskozásairól, ki­emelve, hogy a térség helyze­te miatt Husszein mindinkább aggódik. (MTI). továbbá a lapok, hogy az irá­ni—Iraki ellentét miatt to­vábbra sem sikerült betölte­ni az egy éve megüresedett főtitkári széket. A Die Presse kommentár­jában megállapítja, hogy ál­landóan csökken az OPEC részesedése a világ olaj kiter­meléséből, 1980 óta 45-ről 32 százalékra. A legnagyobb ará­nyú a csökkenés Szaúd-Ará­bia esetében, amely 1983-ban csak a felét termelte az 1980- as mennyiségnek és ezzel ré­szesedése a világ olajterme­léséből 17-ről 9 százalékra csökkent, Világméretekben az olajtermelés 1983-hoz képest 8 százalékkal esett vissza. Mint az Arbeiter-Zeitung kommentárja rámutat, az OPEC problémája abból adó­dik, hogy az iparilag fejlett országok, amelyeket kétszer is megrázkódtatott az olajár­emelés sokkja, eredményesen leválasztották a gazdasági fej­lődést az olajfogyasztástól — takarékoskodással és más energiahordozókra való átál­lással. A következmény az lett, hogy a világ olajkiter­melése messze meghaladta a keresletet és az OPEC-tagor- szágok kénytelenek voltak a termelés korlátozásával sta­bilizálni a piacot. De, ami az egyiknek öröm, az a másiknak bánat. Egy, részről az olaj árának az olaj­kínálat növekedése révén be­következett csökkenése ismét valamelyes játékteret biztosí­tott a nyakig eladósodott fej­lődő országoknak importjuk kiterjesztéséhez és valamelyest csökkentette, a fejlett' ipari országok deficitjét, másrész­ről viszont negatív kihatás­sal volt az OPEC-tagorszá- gokra. Ezek a negatív hatá­sok : ' 1. Az OPEC-tagországöknak a termelési kvóta leszállítása és az árcsökkenés okdzta be­vételkiesés 1983-ban csaknem 25 milliárd dollár deficitet okozott. Ennek viszont ked­vezőtlen következménye volt az iparilag fejlett országokra — az OPEC-tőkefeleslegek ugyanis azelőtt exportjuk nagy részének átvételére szol­gáltak. ■­2. A harmadik világ eladó­sodott olajtermelő országai az olajáradat következtében még súlyosabb helyzetbe kerültek — Mexikó, Venezuela, Nigé­ria számára az olaj kiterme­lés növelése egyenlő a túlélsz kérdésével. Valamennyien be­lefulladhatnak az olajtenger­be — állapítja meg az Ar­beiter-Zeitung —, mert nem sikerül a szervezeten . belüli eltérő érdekek egyeztetése. (MTI),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom