Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
Bemutató Szarvason Akik feltalálták a melegvizet Természetesen nem egyedül é szarvasiak „találták fel a meleg vizet”, azaz nem egyedül a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben igyekeznek jól hasznosítani a geotermikus energiát, de az ő komplex és sokirányú hévízhasznosítási módszerük sok tekintetben példaaaó. Hazánkban, mindenekelőtt az Alföldön meglehetősen nagy mennyiségű geotermikus energiakincset rejt a föld mélye, ez köztudott. Az is közismert, hogy e kincs hasznosítása régóta foglalkoztatja a szakembereket. Az utóbbi időben az úgynevezett szénhidrogénre meddő lezárt kutak kerültek a figyelem középpontjába, mert ezek megnyitásával a költséges kútfúrás nélkül is lehet hévizet nyerni. Persze, nem egykönnyen. A fejlesztő munka a hetvenes években arra irányult, hogy a geotermális energiahasznosítás műszaki kérdéseit tisztázzák. Ahhoz, hogy aa említett kutakat megnyithassák, előbb át kell alakítani ezek zárószerkezetét, s hozzáférhetővé kell tenni a hévizet. Emellett gyakran gáztalaní- fót is fel kell szerelni, és gondoskodni kell arról, hogy * meleg víz a lehető legkisebb hőveszteséggel jusson el a fogyasztóhoz. Itt olyan hőközpont kialakítására van szükség, amelynek révén az úgynevezett fáradt, gyakorta agresszív víz elvezetése is megoldható anélkül, hogy károsítaná a környezetet. Az alföldi mezőgazdasági üzemek időben felismerték a kedvező adottságok által kínált lehetőségeket. Több helyen — és ezt külön érdemes ha ngsúfyomi — józan, megfontoló» ntím épültek M a ceotermftHa energiafelhasználás •sehöaeí. Ma / már nem megy aítfeaságeaétnha, hogy Júliusi Gazdag tartalommal jelent meg a Pár »élet júliusi száma. Berecz Frigyes, a BRG Hír- ftdástechnlilkai Vállalat vezérigazgatója az új vállalatveze- *é«i formáikról ír. Elemzi azokat a tenni vallókat, amelyek a. gazdaságirányítási rendszer .továbbfejlesztéséből fakadnak. .Többek között ír a vállalatok ónállóvá válásénak lehetőségeiről, amelyre eddig csak „felső” rendelet adott módot. Hangsúlyozza, hogy a lehetőségek közül bármeflyiiket is „választja'’ a vállalat, eredményes gazdálkodása nagymértékben attól függ, menynyire sikerül növelni a demokratizmust az irányításban, mennyire sikerül bevonni a vezetésibe, mozgósítani gtzoikat az erőiket, amelyek a fejlődés újabb erőforrásait jjeientik. Mindennek szükségességét indokolja, hogy a dolgozók személyi jövedelme jelentősen függ a vállalat gazdasági síiíkeawiltől. Csizmadia János, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa a személyzeti munka korszerű módszereiről írt. A személyzeti munka új formáiról megjelent határozat, mintegy másfél éves tapasztalatait elemzi a cikk a szakminisztériumokban és 46 .vállalatnál végzett vizsgálatok alapján. Szól a vezetők pályázati úton történő kiválasztásáról, a módszert kísérő szélsőséges felfogásokról. Értékeli a munkáltatói jogkörökben végbement decentrali- fzálást, jelezve, hogy vannak vállalatok, ahol e tekintetben Ikövetkezetlenek voltak és sok helyen elfogadhatatlannak tartják még a gondolatát is, hogy a gyáregységek, nagyobb egységek vezetői személyi ki■' ésekben a jelenleginél »■M jobb önállóságot, felelősséget kapjanak. Az írás véegy-egy növényházat, szárítót, esetleg állattartó létesítményt hévízzel fűtenek. Kétségkívül korlátozza a felhasználást, hogy szűkösek a beruházási lehetőségek is, ám ez a tény alaposabb mérlegelésre készteti a vállalkozókat. Ezért elsősorban ott foglalkoznak a hévízfelhasználós bővítésével, ahol a lezárt kút közelében már van fogyasztó, azaz ahol felhasználó üzemet nem utólag kell megépíteni, mert ez esetben a vállalkozás gazdaságossága lehet kérdéses. A geotermális energiahasznosítás bonyolult összefüggéseinek tisztázása érdekében került §or — központi segítséggel — néhány modell megvalósítására. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a szarvasi Dózsa Mgtsz és a szomszédos állami gazdaságban létrehozott rendszer. Itt szemléletesen és a gyakorlatban sikerült bizonyítani, hogy amennyiben a környezeti tényezők kedvezőbbek az átla. gosnál (amennyiben tehát egy nagy vízhozamú kút közelében már korábban is működtek energiaigényes objektumok), akkor a vállalkozás feltétlenül gazdaságos. Szarvason sokirányú, folyamatos, komplex hasznosítást valósítottak meg. Baromfitelep, gabonaszárító, zöld takarmány-szárító és még egy sor más létesítmény szinte egész éven át hasznosítja a meleg vizet. A megvalósult és jól üzemelő rendszer szélesebb körű megismertetése érdekében rendeznek Szarvason ma szakmai bemutatót. És ebben nem ez a fontos, hogy Szarvadon feltalálták a meleg vizet”, hanem az, hogy a bemutató hozzájárulhat a geotermikus energia mezőgazdasági felhasználásának tárgyszerű műszaki-gazdasági megítélésé- hét, Pártélet gül szól a vezetőkkel szemben támasztott növekvő követelményekről s úgy összegezi, hogy a pályázati rendszer eddigi tapasztalatai, gyakorlati eredményei jók. A lakosság széles körét foglalkoztatják a szociálpolitika kérdései, jelenlegi gyakorlata, s az is, hogyan alakul szociálpolitikánk a jövőben. Abban rendszerint megegyeznek a vélemények, hogy gya- koriatuúk változtatásra szorul. De milyen irányú legyen a változás, hogyan szolgálhatja méginkább a társadalmi igazságosságot? Ezekről a kérdésekről szervezett kerek- asztal-heszélgetést a szerkesztőség, amelynek résztvevői: Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi Tanács elnöke, Czra- vero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Cseháik Judit, a SZOT titkára, Huszti Györgyné, a BHG Híradástechnikai Vállalat személyzeti-szociális igazgatója, Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes, Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője voltak. A beszélgetést Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. Mindezek mellett hasznos, jó írásokat olvashatnak az érdeklődők a tanácsi ügyintézés egyszerűsítéséről, az alap- szervezetek agitációs munkájáról, a politikai, mozgalmi munka szervezéséről, továbbá a politikai továbbképzés új formáiról. Hevesi Ákosról, a spanyol polgárháború önkénteséről Petrák Katalin emlékezik meg, végigjárva a felkészült, művelt ember fegyelmezett ember életútjának fontosabb állomásait. V. 8. Egyenlő jogok a kisvállalkozóknak Adós. fizess! Hugo Ä legutóbbi nagy esőzések gondot, jelentős anyagi károkat okoztak a lakosságnak, s a következmények elhárításán fáradozó műszakiaknak, munkásoknak is. A Salgótarjánt körülvevő magaslatokról, hegyekről hirtelen lezúdult víz, s a magával sodort hordalék számos csatornadugulást okozott, s az ilyenformán felszínre kényszerült víz az utakat torlaszolta el iszappal, erdők és építkezések hordalékával. Mindezekért a természetre aligha lehet haragudni. A bosszankodó munkások is azokat célozták meg haragúkkal, akik trehányságukkal, felelőtlenségükkel megnehezítették amúgy sem könnyű dolgukat. Mert az már bizony nem az eső műve, hogy számtalan csatornaszakasz beömlő és tisztítónyílásából téglát, gumiabroncsot, deszkát, fémdobozokat kotortak ki a városgazdálkodási üzem, a segítségül hívott Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a regionális vízmű emberei. Háromnapi, igen kemény munkába került, míg végre sikerült megtisztítaniuk a Pécskő úti garázssorok közötti Pécskő- patak vizét levezető csatornát. A nagy erőkkel felvonult műszaki gárda csaknem kénytelen volt megadni magát. Lenn, a tisztítóaknában állhatatosan küzdöttek a dugulást okozó „erődítmény” ellen, míg végre megindult a víz. A víz leeresztése után elképesztő látvány tárult a munkások szeme elé. amit találtak az a következő volt: nyolc dúcoló palló, egy négyzetméter farostlemez, három darab autógumi, két kipu- fogőeső, egy darab komplett ködlámpával felszerelt lökhárító, s mindezek koronájaként egy régebben, talán engedély nélkül beépített vízkiviteli mű tartozékai — kellő biztonsággal rögzítve, nehogy véletlenül könnyű dolguk legyen a tisztítóknak. Hogy kik rakták, dugták mindezt oda, az természetesen utólag már kideríthetetlen. Senki nem látott semmit, nem emlékszik semmire —, fő, hogy a garázsok végre megszűntek árvízsújtotta terület lenni. A „dugót” meg takarítsák el azok, akiket ezért fizetnek... Valóban ez a fő? Gondolkodjunk csak el kicsit rajta: a Salgótarjáni Városgazdálkodási Üzemnek csak a csapadékcsatornák tisztítása több mint egy és negyedmillió forintjába került az idén. Nem túlságosan vaskos ez a summa? Nem volna vajon sokkal olcsóbb, ha szemetét, hulladékát ki-ki arra való . helyre rakná, nem pedig csatornába gyömöszölIdén, a májustól csapadékosra fordult időjárás kellemetlen meglepetésekkel is szolgál. Komoly károkat ©kozó jégverés is előfordult Nógrádiban. A jégkár csökkentésére a gyors, hatékony növényvédelem alkalmas. A növénykultúrákat különböző fejlettségben érte a jég, a korai gyümölcsöt, málnát, érésben, de a dinnyét; zöldségféléket, dohányt sem kímélte. A legfontosabb feladat a megmaradt termés és lomb védelme a sebzéseken keresztül támadó gombabetegségek ellen. Erre a legalkalmasabbak a hagyományos réz-, kéntartalmú készítmények, illetve azok szerves gombaölő szeres kombinációi. A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dinamikus résztvevői a kisvállalkozások Nógrádban is. A kis tőkeerejű cégek léte is attól függ, hatékony-e a gazdálkodásuk, körültekintő-e az üzletpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fogyasztók igényeit, időben és megfelelő minőségben szállítanak-e a megrendelőknek, Válaszol a bank Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és pontosan fizet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép- és nagyvállalatok számára is fontos, hiszen ha néhány nagyvállalat nem tud fizetni a bedolgozóknak — márpedig -ez gyakran előfordul —, akkor e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik az egész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi helyzetbe kerülnek miatta, s nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sorrendben várják a pénzüket a banknál. Minthogy a kisszervezeteknek nincs említésre méltó tartaléktőkéjük, igencsak nehéz, sőt kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük partneri viszonyba álló közép-, vagy nagyvállalat az adósuk marad. Az elmúlt hónapok során több száz kisvállalkozás panaszkodott emiatt. Szóvá tették azt is — és joggal —, hogy a fizetési módok megválasztásában, a követelések behajtásában nem élveznek azonos jogokat, az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az illetékesek megpróbálták legaA gyors védekezést már a levélzet felszáradása után kell elvégezni, a szerekre előírt töménységgel, lemosásszerű- en. Különösen veszélyes a túladagolás és a helytelen szerkombináció. A rovarkártevők elleni védekezést ne végezzük egy menetben, a megmaradt, sérült lombozat/ védelme érdekében, megelőzve a perzselési veszélyt. Fontos, hogy a réz-, illetve kénérzékenység figyelembevételével végezzük a kezelést! Érzékeny kultúrák, illetve fajták esetében szerves gombaölő szereket (Zineb, Di- tha-ne M 45, Antracol, Funda- zol) használjunk. A gyors tápanyagellátás érdekében a gembaölő szerekhez lább csökkenteni a kiszolgáltatottságot. Hiszen a nagyokéhoz hasonló jogokkal már a kisvállalkozók is jobban védhetik magukat a nefn fizető cégekkel szemben. Első lépésként valamilyen módon információt kell szerezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzetéről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy év során a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek mennyi pénz van a számláján, de információjából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan talán már az év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalkozók is díjtalanul megkaphatják ezeket az információkat. Fontos záradék Ám, pusztán ezzel a lépéssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a közép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződéskötések idején a fizetési feltéteket is meghatározhatják: milyen módon, s főleg, mikör köteles számukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szerződésekbe ilyen záradékot nem írhattak, s megbízásaikat a pénz behajtására a bank nem fogadta el. A tervek szerint hamarosan már mód lesz erre. Tehát. kérhetik például azt, hogy a vevő előre zárolt számlára utalja a pénzt, de a ramid stb.) kell keverni, figyelembe véve a keverhető- séget. A fertőzés elterjedését mechanikus úton is megelőzhetjük a sérült hajtások zöld- metszésével, a jégvág’ta gyümölcsök eltávolításával. Fokozott gondot kell fordítani a faápolásra, a mézgásodó sebek kezelésére. Az elvesztett termést már megmenteni nem lehet. Fő cél tehát a megmaradt lombozat egészségesen tartása a jövő évi termés érdekében. bank is kezeskedhet az időben fizetésért. A jogok mellett kötelezettségeket is tartalmaz az új szabályozás. Csak akkor kérheti a kisvállalkozó követeléseinek ilyenfajta biztosítékát, ha maga is vállalja ezeket. A tervek szerint a kisvállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásba. Annak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, külön számlát kell nyitnia az OTP-nél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböztetni. Másrészt csak a külön számla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének képes eleget tenni. Új erőviszonyok Persze mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jószándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a filléres, de egyedi alkatrészt szállító kisiparostól, vagy gmk-tól, minden valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályozással vagy az előírások módosításával változtatni nem iehet, de a piaci verseny kibontakozása, a vevők és a szállítók növekvő száma és konkurrenciája minden bizonnyal kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. A SPHERO-EVIG exporttervei A SPHERO-EVIG Kft. maJ gyár—svájci—NSZK vegyesvállalat még az idén megkezdi a Magyarországon készülő szférikus szivattyúk értékesítését az Egyesült Államokban. A vegyes vállal at igazgatójaj Menyhárt József az MTI munkatársának elmondotta, hogy USA-beli partnerükkel már a múlt évben megkötötték a szerződést. Felkértek egy amerikai intézetet a svájci licenc alapján gyártott szivattyúk minőségi és biztonságtechnikai vizsgálatára.’ Amint megkapják erről a tanúsítványt, megkezdik a gyártmány tengerentúli exportját. Amerikai partnerük már'kedvezi értesítést kapott az intézettől. A vegyesvállalatban résztvevő NSZK cég az Egyesült Államokban közös vállalatot hozott létre, amely többek között a Magyarországon készülő szivattyúkat fogja értékesíteni. A szerződés alapján egyelőre mintegy 60 ezer szférikus szivattyú exportjával számolnak, a kivitel értéke meghaladja az egymillió dollárt. A megállapodás keretében szállítanak fűtő vízkeringj tető és használati vízkeringtető szivattyúkat és különböző részegységeket. Az amerikai partner a szállítások fi J nanszírozására már 400 ezer dollár értékű számlát nyitott; A tervek szerint még az idén mintegy 15 ezret exportál a SPHERO-EVIG a tengerentúlra. A magyar—svájci—NSZK vegyesvállalat 1982-ben kezdte meg svájci licenc alapján a szférikus szivattyúk gyártását. A társaságban résztvevő Egyesült Villamosgépgyár ceglédi telephelyén üzemrészt rendeztek be a svájci és az NSZK-beli tagvállalatok által szállított gépekkel. 3983- ban termékükből mintegy 40 ezret gyártottak, elsősorban belföldi piacra. (zsinka) NÓGRÁD — M84. július 13., péntek 3 ne? (szénül) Lakatos Mária Kartonokat újít fel a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet, A hulladékból, így visszanyert csomagolóanyagot a COMPACK Vállalatnak szállítják. — bencze — Növényvédelem jégverés után levéltrágyákat (Wuxál, Mik-
