Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

VILÁG PSOiPTÄ*!AI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD / AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI ÖIZOTTSÁ GÁ‘: ÉS A -MEGYEI TANÁCSIAD Békenagygyűlés Salgótarjánban XL. ÉVF., 163. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚLIUS 13., PÉNTEK fl kemerovói pártküldöttség Bátonyterenyén A jnegyénkben tartózkodó kemerovói pártküldöttség, amelynek vezetője Kocsetkov Nyikolaj Georgijevics, a Ke­merovo területi párt-végre­hajtóbizottság tagja, a terü­leti népi ellenőrzési bizottság elnöke, csütörtökön folytatta programját. Délelőtt a megyei tanácsra látogattak, ahol a tanács tisztségviselői fogadták őket. Devcsics Miklós, a Nóg- rád megyei Tanács elnöke, a szovjetunióbeli testvérmegyé­ből érkezeit ‘ pártmunkásokat a tanácsi munka időszerű kérdéseiről tájékoztatta. A többi között szóit a közigazga­tás "korszerűsítését szolgáló in­tézkedésekről ás azok hatásá­ról, a helyi tanácsok megnö­vekedett önállóságáról, a vá­rosok és a környező telepü­lések kapcsolatáról, az igaz­gatási társulásokról, a telepü­lésfejlesztést serkentő pályá­zatokról. Kemerovói vendégeink megtekintették a Budapesti Haris­nyagyár bátonyterenyei gyárát. — Bencae — Milyen lesz Nógrád megye az ezredfordulón? r Hónapokkal ezelőtt elkézdő- ’ előtt az a munka a megyei tanácson, amelynek eredmé­nyeképpen kialakul Nógrád megye hosszú távú fejlesztési terve. Az ezt a munkát koor­dináló munkabizottság tegnap délutáni ülésén a húsz szak- bizottság közül tíz részkon­cepcióját vitatták meg. A szakbizottságok visszate­kintettek az elmúlt tíz év ta­pasztalataira, fontos történé­seire és az ezekből levonható következtetéseket tették teg­nap asztalra. Hogyan alakul a település­hálózat? Miként változik a lakónépesség? Hol tart ma és merre halad Nógrád megye iparfejlesztése? Milyen fe­szültségek jelentkezhetnek a művelődésben, az oktatásban? Hogyan alakulhatnak fo­gyasztási szokásaink? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ke­resték a választ megyebeli és megyén kívüli szakemberek, köztük közgazdászok, pedagó­gusok, mérnökök, orvosok, a hírközléshez, a környezetvéde­lemhez értők mellett a min­dennapjainkat érintő kérdé­sekben jártas szakemberek. A húsz szakbizottság mun­kája tulajdonképpen rendkí­vül bonyolult volt, hiszen az elmúlt esztendők tapasztala­tait fölhasználva prognózi­sukkal előkészítik Nógrád me­gye elkövetkezendő tizenöt évének fejlesztési koncepció­ját, amit végleges tervvé a megyei tanács testületé ala­kít ki. A hosszú távú fejlesz­tési terv tehát még előkészí­tés alatt áll, de megalapozott­ságát mindenképpen elősegí­ti. hogy a szakbizottságok el­képzeléseiket megvitatták a párt- és tömegszervezetekkel, az ágazati szakszervezetek képviselőivel, így már a ter­vezés előkészítésének szaka­szában széles tömegek mond­hattak véleményt a jövő ala­kításáról. Ami már most világosan látható: az extenzív terület- fejlesztés lehetőségei kimerül­tek, előtérbe kerülnek tehát a meglevő eszközökkel való ésszerű gazdálkodás teendői. A területfejlesztés fő célja — szögezte le a munkabizottság tegnapi ülésén — a megye gazdaságában, településein le­vő erőforrások teljes föltárá­sa és hasznosítása, valamint a lakosság életkörülményeiben levő indokolatlan különbsé­gek mérséklése. Mindezen té­nyek tudomásulvétele mellett számolni kell a megye lakó- népességének további csök­kenésével, az időskorúak ará­nyának megnövekedésével, ami többek között a szociál­politikai intézkedések alapo­sabb átgondolását kívánja meg. A húsz szakbizottság által összeállított és összegzett kon­cepciót egyébként vélemé­nyezte a közgazdaságtudomá­nyi egyetem fölkért szakem­bergárdája, valamint a Mis­kolci Akadémiai Bizottság is. A hosszú távú tervezési megyei munkabizottság né­hány hét múlva az infra­struktúra fejlesztésének ten­nivalóit és fejlesztési iránya­it vitatja meg, majd az ösz- szes elhangzott javaslat ösz- szegzése kerül a megyei ta­nács elé. Segítik a testületi döntést, ugyanakkor a hosz- szú távú terven belül megmu­tatják a hetedik ötéves terv­ben elvégzendő feladatokat is. A tanácsok gazdaságszerve­ző tevékenységéről szólva ki­fejtette, hogy azok a VI. öt­éves terv célkitűzéseinek végrehajtásán a nehezebb kö­rülmények között is eredmé­nyesen dolgoznak. Részletezte a lakásellátás javítása érde­kében kifejtett erőfeszítéseket, az oktatás, az egészségügy fejlesztésének teendőit. Tájé­koztatta a vendégeket a me­zőgazdasági üzemek helyzeté­ről, a lakosság ellátásáról, a szolgáltatás állapotáról. A vendégek egyebek között érdeklődtek a megyei tanács testületi munkájáról, a közép­iskolai ellátás helyzetéről, a helyi tanácsok költségvetésé­nek arányairól. A tájékoztatón jelen volt Nyikolajev Leonyid Vasziljevics, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének eiső titkára és Zagyvái Sán­dor, a megyei tanács appará­tusi párt-végrehajtóbizottsá­gának tagja. A kemerovói pártküldöttség tagjai ezt követően a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkájával ismerked­tek. Kispál József, a megyei NEB elnöke elmondta, hogy legfontosabb feladatuk az el­lenőrzés és a közvetítés, a né­pi ellenőrzés munkája széles társadalmi alapokon nyugszik. A megyében körülbelül 1200 népi ellenőr tevékenykedik. A kemerovói küldöttség tagjai érdeklődtek a népi ellenőrzés szervezeti felépítéséről, a fel­tárt hiányosságokat követő in­tézkedésekről, az üzemekben dolgozó népi ellenőrök mun­kájáról. A kemerovói pártküldöttség délután Bátonyterenyére lá­togatott. A városi jogú nagy­községben Czene József, a pártbizottság első titkára, Szabó Nándor tanácselnök, Kulcsár János, a KISZ bi­zottság titkára fogadták. Cze­ne József tájékoztatást adott a település életéről, a gazda­sági egységek munkájáról. El­mondta, hogy a terület ipari (Folytatás a 2. oldalon) Aláírásukkal is kifejezték béke iránti szánd ékukat a nagygyűlés résztvevői. A Salgótarjánban zajló X. ifjúsági nyári egyetem hallga­tói a megyeszékhely nagyüze­meinek ifjúsága tegnap nagy­gyűlésen hallatta szavát a bé­ke ügye mellett az ifjúsági művelődési házban. A délután háromkor kezdődött béke­nagygyűlésen Csizmadia Sán­dor politikai dalai után Fo­dor István, az Országos Bé­ketanács titkára beszélt a bé­két veszélyeztető helyzet tart­hatatlanságáról, majd elhang­zott az a békefelhivás, ame­lyet a nagygyűlés résztvevői­nek aláírásával az Országos Béketanácshoz juttatnak el a fiatalok. Az aláírók felhívá­sukban hitet tesznek a béke mellett, követelik a fegyver­kezési hajsza beszüntetését és leszögezik, hogy a világnézeti különbségek ellenére a világ minden táján együtt kell mű­ködni a béke megőrzéséért. A békedemonstráció részt­vevői ezután politikai dalokat énekeltek Csizmadia Sándor irányításával. A nagygyűlé­sen közreműködött a Rodeo | együttes. Az ifjúság és a jövő Pozsgay Imre előadása a nyári egyetemen A TIT Nógrád megyei szer­vezete áltol rendezett ifjúsá­gi nyári egyetemen csütörtö­kön reggel Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, előadásával folytatódott a program. Az ifjúság és a jövő című előadáson a nyári egye­tem hazai és külföldi hallga­tói mellett ott voltak a Ha­zafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának vezetői is. Pozsgay Imre elöljáróban azt vizsgálta, hogy miből in­dulnak ki a politikai erők, majd a napi szükségletek és a jövő összefüggéseit elemez­te. Ilyen előzmények felidé­zése után vizsgálta a Haza­fias Népfront főtitkára a jö­vővel való gondolkodást, s ebben az ifjúság szerepét. A társadalmi mobilitás — el­lentmondásokkal együttes — Küzdelem a kánikula ellen a melegüzemekben A hét elejétől tart a kánikula. Mi a helyzet a meleg­üzemekben? Érről érdeklődtünk Salgótarján négy ipari üze­mében. A kohászati üzemek legme­legebb üzeme a kovácsoló­üzem. A gyárban a dolgozók­ról való gondoskodásnak több módja is van. Az ez évben bevezetett melegüzemi pótlék mellett további anyagi jutta­tásban is részesülnek a dol­gozók. Külön melegség! pót­lékot kapnak a meghatározott munkahelyeken munkát vég­zők: itt egy-három forint kö­zötti összeggel emelik a ká­nikulában az órabért. Ezen kívül a sós szódavíz — mint egyébként — most is a fő védőital, de ha az idő ilyen marad, teát kapnak a dolgo­zók. Valószínűleg erre már a hét végén sor kerül. A ko­vácsolóüzemben jelenleg szellősebb a munkahely és alacsonyabb a hőmérséklet, mert a nagyobb hővel járó csákánygyártással most leáll­tak. A kánikulában a dolgo­zóknak több pihenést biztosí­tanak. Rosszullét, baleset a nagy meleg miatt a kovácso­lóüzemben nem történt. Az ötvözetgyárban a legme­legebb a nagykemencés fer- roszüícium-gyártó üzemben van. Itt az átépítés után üze­melő porleválasztó a légteret is megszívja, a sátortetőn ke­resztül állandó levegőbefúvás van. Az üzem szellőztetését ilyen módon biztosítják. Me­leg időszakban — már most is — az itt dolgozók védő­italként teát kapnak: a mun­kavédelmi szabályzat ezt na­pi 10 Celsius-fok átlaghőmér­séklet után teszi lehetővé, de igény szerint, amikor meleg van, kapják a teát a meleg­üzemi dolgozók. A szódavíz természetesen — továbbra is korlátlan mennyiségben fo­gyasztható. Szabad szombat, vasárnapi műszakban flakonos citromlé a védőital a meleg- üzernben. A technológia a ká­nikulában sem engedélyez több pihenést. A nagy meleg miatt baleset, rosszullét nem fordult elő. o Az öblösüveggyárban a szel­lőztetést az összes ’ventillátor beindításával oldják meg a hutaüzemben, az üvegfúvók­nál, a kemencék mellett, ami nyitható, kinyitották: ablako­kat, elhúzható tetőt. Locsol­ják az üzem területét; a be- tonzatot és pódiumot, de így is elég meleg van a kemen­cék kidolgozó nyílásánál. A melegüzemben dolgozók — mint máskor is — enyhén sós szódavizet ihatnak védőital­ként. Rosszullét, baleset nem volt. A rövid pihenés engedé­lyezett, s aki rosszul érzi ma­gát annak le kell jönnie a kemence melletti pódiumról. A síküveggyár melegüzemé­ben, a húzóüzemben, a káni­kulát szellőztetéssel enyhítik: elhúzható tetőkkel, a tetőté­ren keresztül, kinyitott abla­kokkal, ventillátorokkal. Pi­henésre pihenőhelyiségek, úgy­nevezett csendesszobák kiala­kítását tervezik a gépészek részére. Külön intézkedéseket a kánikula miatt nem kellett tenni, ugyanis csak a letörő szinten van lényegesen me­legebb a nyári időszakban, mint télen. A síküveggyárban védőitalként szódavizet kap­nak a dolgozók, ugyanúgy, mint más alkalommal. értékelése után Pozsgay Im­re megállapította: — Az ifjúság és a jövő kapcsolatának felvázolása nem képzelhető el addig, amíg nem tisztázódik, hogy milyen esélyekkel indul az ifjú nemzedék. Vonzó, a fi­atalokkal együtt kimunkált jövőképre van szükség. Sem­milyen jövőt szolgáló prog­ram nem lehet működőképes ugyanis a hozzá kapcsolódó ifjúság nélkül. A módszerek elemzése és a jövőképbe ugyancsak bele­tartozó további demokratizá­lási program felvázolása után nagy érdeklődés kísérte a népfront főtitkárának gondo­latmenetét akkor is, amikor ezt a kérdést tette fel: ho­gyan lehet megítélni a mai magyar társadalomban a ge­nerációs problémákat. A nagy tetszetőssel fogadott előadás után a reflexiók kö­zött a hallgatók a sikerél­mény szükségességét hangsú­lyozták, egy Kongóból érke­zett résztvevő pedig a fiata­lok intenzívebb bevonását sürgette a társadalmi folya­matokba. Mondván: a , társa­dalom széles rétegei legyenek munkásai saját jövőjiiknek. Ha ugyanis az ifjúság nincs bevonva az egzisztenciáját érintő kérdésékbe, akkor kö­zömbös lesz, „a margón kívül marad”. Másök azt emelték ki, hogy a fiatalokat semmi­képpen sem szabad megkí-- mélni a kudarcoktól, a min­dentől óvott gyereket ugyan­is már az első kudarc élenjt erejű hatással éri. E realitás­igények kapcsán jegyezte meg végezetül Pozsgay Imre: „Si­kert ne prédikáljunk ott, ahol annak nyoma sincs.” A tizedik salgótarjáni ifjú­sági nyári egyetem ezt köve­tően Klaus Schaffer, as NSZK-beli AGJ igazgatójá­nak előadása hangzott el. Délután ifjúsági békedémonst- rációra került sor, a szállás­helyen pédig este tartották a résztvevők a búcsúrendez­vényt. A nyári egyetem hi­vatalos zárására ma a déli órákban kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom