Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

Jegyzik a nevüket Nógrádon kívül is Évi ötven koncertet ad a Balassagyarmati Kamaraegyüttes öten az együttesből: Kanyoné Réti Emőke, Kanyő András, Fogarasi Béla, Veres Ist­ván és Perneczky Zsolt. Lajos utolsó évei — A tokaji szerepléstől szá­mítjuk a létezésünket — mondja Kanyó András, a Ba­lassagyarmati Kamaraegyüttes vezetője, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanára. — Az ottani galériá­ban állított ki Réti Zoltán festőművész, aki meghívott bennünket, hogy működjünk közre a megnyitón. Hárman körülbelül 40 perces műsort adtunk. Mindez 1981 tavaszán tör­tént. A korábbi balassagyar­mati kamaraegyüttes, a Bach- ról elnevezett akkor már nem létezett. A közös zenélés vá­gya azonban továbbra is égett a régiekben, és vonzódást éreztek rá a zeneiskola fiata­labb tanárai is. Fogarasi Béla (gitár) és Veres István (fuvo­la) a Bach együttes után be­lépett az újba, s most Kanyó- né Réti Emőkével (gordonka), Tóth Tiborral (hegedű), Per­neczky Zsolttal (zongora) és Kanyó Andrással (fuvola) együtt, Sic hatan alkotják a Balassagyarmati Kamara­együttest. — Megalakulásunk után nemsokára Pécsett szerepel­tünk, aztán — már a mai ne­vünkön — a bánki nyár ren­dezvénysorozatán — emléke­zik vissza a művészeti vezető. —- Decemberben Miskolcra hívtak meg, a magyar zene­művészek észak-magyarorszá­gi helyi csoportjának a kon­certjére. A meghívás már sok min­dent jelez. Mindenekelőtt jelzi a kamaraegyüttes szak­mai színvonalát: kivétel nél- ,kül tehetséges és áldozatkész muzsikusok az együttes tag­jai. Olyan zenetanárok, akik ma is továbbképezik magu­kat. Az idősebbekkel, az egy­kori Bach együttes tagjaival rádiófelvételek is készültek. Az Országos Filharmónia pe­dig a múlt év őszén minő­sítette az együttest. A bemu­tatkozás után működési en­gedélyt kaptak, a Filharmó­nia számít rájuk koncert­szervezései során. S ez nagy dolog a zömében 30 év körüli fiatal emberek számára. Az országban bárhová hívhatják őket, a törvényesen megálla­pított gázsiért a hallgatóság garantált minőséget kap. Egy-egy koncerten általá­ban három-hat zenész ját­szik. Közel 60 mű szerepel a repertoárjukon, javarészben barokk szerzőktől. De melles­leg mindenféle más zenét ját­szanak, még modernet is. Kedvenceiknek Bach és fiai számítanak. — Repertoárunk állandóan bővül — mondja Kanyó Ana- rás, — hiszen rendszeresen próbálunk. Szükség is van a rendszeres munkára, hiszen gyakran lépünk közönség elé — idehaza, a megyében és megyén kívül is. Balassagyarmaton a legtöbb segítséget a Palóc Múzeumtól kapták. Alakulásuk évében legalább három ízben adtak koncertet a patinás falak kö­zött, s azóta is rendszeresen hívják őket. A múzeumnak ugyanis az évek során kiala­kult egy maroknyi hangver­senyjáró törzsközönsége, amelynek tagjait nem kívánja senki sem cserben hagyni. A megalakulást követő év­ben, 1982-ben már több mint ötven hangversenyt adott a Balassagyarmati Kamara- együttes. Korán felfigyelt te­vékenységükre, színvonalas muzsikálásukra a megyei mű­velődési osztály munkatársi gárdája, és nem véletlenül bízták meg sorozatszerepléssel az együttest Kodály Zoltán születésének centenáriumán. — Két fő cél meghatározá­sával alakultunk. Balassagyar­mat és a megye kamarazenei életét kívánjuk fellendíteni. E célokhoz viszonyítva a megyén kívüli szereplés már ráadásnak számít. Persze a megyén kívüli helyek olyan nevesek, mint a magyar Tör­téneti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Fáklya-klub. ősszel, minthogy elégedettek voltak muzsikájukkal, folytatják bu­dapesti fellépéseiket. Eddig már felkérést kaptak a Fák­lya-klubtól és a Néprajzi Mú­zeumtól. — Meghívásunk van Kő­szegre, Szombathelyre, Zala megyébe, és természetesen eleget teszünk a megyei fel­kéréseknek. Szívesen koncer­tezünk, azt azonban nem akarjuk soha sem elfelejteni, hogy a mi fő foglalkozásunk a tanítás. A kamarazenélés csak mellette és a rovására semmi esetre sem lehetséges. Mind ez idáig sikerrel egyez­tették a tagok a kettőt össze, s a két elfoglaltság mindegyi­ke inkább ösztönözte, erősí­tette a másikat. — Miért vállalja a többlet- munkát a tanár? Miért érez vágyat a pódium iránt? — Nehéz ezekre a kérdé­sekre pontosan válaszolni. Jobban érzi az ember, mint amennyire ki képes fejezni. Végül is azt hiszem, a közös zenélés szépségéért, a szóra­kozásért és a szórakoztatás él­ményéért vállalkoztunk a hangversenyezésre. Nem a pénzért, noha megkaptuk a megyei tanács 50 ezer forin­tos támogatását, amelynek na­gyon örülünk és amelyre mun­kánkkal mindenképpen sze­retnénk rászolgálni. Kanyó András Zalából ke­rült Nógrádba öt esztendeje, amikor elvégezte a Lisz Fe­renc Zeneművészeti Főiskola pécsi zenetanárképző intéze­tét. Négy fiú volt a családban, s mindenki — anyai örökség­ként — zenélt. Legjobban a legkisebb, aki a zenére tette fel az életét. A Kanyó And­rás művészeti vezetése' mellett működő Balassagyarmati Ka­maraegyüttes bizonyára so­kaknak szerez még kellemes perceket, örömöt. (ok) SIKLÓS JÁNOS: Zilahy Zilahy Lajos 1947 szeptem­berében feleségével és fiával elhagyta Magyarországot. Személyesen 1972 őszén is­merkedtem meg vele Üjvfdé- ken. Bogdánfi Sándor, az is­mert vajdasági magyar író — abban az időben a Dolgo­zók című lap főszerkesztője — hozott össze a többnyire ott tartózkodó Zilahyval. Kap­csolatunk ezután bensőséges barátsággá formálódott. Az egyik legnépszerűbb magyar író volt a harmincas években. Könyveinek, színda­rabjainak európai, amerikai fogadtatása. hazai közéleti szereplése és a körülötte ki­alakult legenda számomra is­meretlen volt. Első személyes találkozásunk előtt kénytelen voltam vajdasági ismeretségi körömben érdeklődni, mond­janak valami közelebbit Zila- hyról, az ő fénykorában én még gyerek voltam. A Halálos tavaszra, e köny­vére filmjére, különösen Ka- rády Katalin és Jávor Pál alakítására, és a Két fogoly című regénye emlékeztem ugyan, de felületesen, oontat- lanul. Tetszett a trilógia, a Dukay család, de ez az isme­retanyag nem volt elég ah­hoz, hogy alaposabb tájéko­zottsággal beszélgessek vele. Egy kis epizód is ösztönzött az ismerkedésre. 1964 elején Szegeden, az ottani Nemzeti Színház a következő évad műsorát tervezte. Vaszy Vik­tor, a színház igazgatója elő­hozta, hogy jó lenne bemutat­ni egyik színdarabját. A ti­zenkettedik órát. Háborúel­lenes pacifista üzenetű, és a hidegháborús nemzetközi lég­körben nem is lenne haszon­talan. Kicsit igazítani kellene a szövegén és csökkenteni a díszlet igényességén. Megnéz­tük a korabeli kritikákat, azokból valamiféle vélemény, útmutatás mégiscsak kiol­vasható. A darabot 1934. ok­tóber 24-én mutatta be a Ma­gyar Színház, a kritika ked­vezően fogadta, háborúellenes, Felmérés Az általános iskolákban az elmúlt tanévben hasznosítot­ták az ötnapos munkarendre való áttérés és a kialakult gyakorlat — esetenként nega­tív — tapasztalatait, és szin­te mindenütt felülvizsgálták az iskolai életrendet — tájé­koztatták a Művelődési Mi­nisztériumban az MTI mun­katársát. Pozitív folyamat, hogy kialakulóban vannak a tanulóik egész napos foglal­koztatásának korszerű szer­vezeti és tartalmi keretei: ma már minden második általá­nos iskolai tanuló részt vesz az egész napos foglalkoztatás valamely szervezett formájá­ban. Az illetékesek azt remé­lik, hogy ezek tartalmukban egyre inkább megfelelnek majd a nevelő iskola iránt megnyilvánuló társadalmi igé­nyeknek. Sajnos a napközi Zilahy a Vajdaságban progresszív tartalmát méltat­ták. Egy színdarabot viszont „átigazítani” élő szerző tudta és hozzájárulása nélkül nem lehet. Ezért az állami kultu­rális szervek útján meghívtuk Zilahyt Szegedre, és egyben kértük hozzájárulását A ti­zenkettedik óra bemutatásá­hoz. A kísérlet nem járt eredménnyel, a bemutató terve lekerült a napirendről. Később, amikor erről az ügyről megkérdeztem, azt mondta, hogy valóban meg­kapta az üzenetet New York­ban. de a bemutatóhoz nem adott, engedélyt, és elhárította a hazai meghívást is Válasza azért volt nemleges, mert en­nek a darabnak a színpadra állítása rendkívül komoly rendezői munkát kíván, töb­bek között tizenkét színpadot, s a rendezés felügyeleti jogát otthonok anyagi, tárgyi felté­telei az elmúlt tanévben rom­lottak, noha a tanácsoknál ép­pen e költségvetési rovaton évről évre 4etemes pénzma­radványok képződnek. Ugyan­csak rosszabbak lettek a nap­közi otthonok személyi felté­telei: a napközis nevelők 11,3 százaléka képesítés nélküli. Megállapították: a feltételek gyengülése miatt mind job­ban szétforgácsolodik a nap­közis tanulók szabad ideje, s ez nagymértékben rontja a napközi otthonok nevelő mun­kájának színvonalát. A tanu­lók fáradtsága is oka annak, hogy a szorgalmi idő gyakran elhúzódik, ám a házi felada­tok elvégzése mégis elmarad. Több iskolában gond, hogy a napközis munkarendet nem sikerült megfelelően össze­egyeztetni a szakkörök, klu­fenntartja magának. A meg­hívás elhárításának okaként azt említette, hogy abban az időben még kevés információ­val rendelkezett a magyar politikai viszonyokról, és sze­mélyével szemben néhány igazságtalan, sértő gesztust ta­lált a hazai szellemi élet egy- egy megnyilatkozásában. Ismeretszerző és bővítő nyomozásaim közben azt ke­restem, hogyan került Zilahy a Vajdaságba? Hogyan válha­tott Jugoszlávia — szó szerint — egyik közkedvelt írójává? Amióta elment Magyarország­ról, jóformán semmilyen hí­rünk nincs róla, és közben a vajdasági kiadó, a Fórum egymás után jelenteti meg könyveit magyar nyelven. Újvidéki barátaim érdekes fölvilágosítással szolgáltak. bök tevékenységével, s így a napközisek egy része nem ve­het részt abban. A gondok mellett pozitív változtatásokat is tapasztaltak a minisztérium szakemberei: például az iskolák egyre job­ban alkalmazkodnak a szülők munkaidejéhez, bár gyakori a konfliktusforrás: egy-egy nap­közis nevelő olykor mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a ta­nuló a napközi nyitásától zá­rásáig ott tartózkodjék akkor is, ha a szülő szívesen vinné haza korábban. A szabadidő­tevékenységek szervezésében egyre több iskolában élnek a korszerűbb formákkal is, így például a csoportközi foglal­kozásokkal, klubok szervezé­sével, a közművelődési intéz­mények által felkínált prog­ramokkal. (Folytatjuk) #■ : « íim Ad Zilahy Lajos utolsó nyilvános szereplésén, a vajdasági Adán, 1972-ben. a napközik munkájáról műsor KOSSUTH RADIO: «.25: Es nálunk...? A robotok. 8.54: Beszélni nehéz 9.115: XX. századi kamarazene 9.38: Kocsár Miklós fúvósműveiből 9.44: Kis magyar néprajz 9.49: Tarka mese, kis mese 18.05: Brumi 10.29: Válaszolunk hallgatóinknak 18.44: Bikialvy Júlia népdal tel vételei bői 11.04: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát 12.38: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.08: operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Mesterségünk címere 15.05: Bach: d-moll szólószvít BWV. 1008. 15.26: Thyl Ulenspiegel kalandjai III. rész 16.05: Kóruspódium 16.19: Három nyitány 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.35: Népzene Mongóliából 17.45: Együttesek és finálék operettekből 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Emlékezetes hangversenyek 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.20: Offenbach—Rosenthal: Párizsi vidámságok — balettszvit 0.101 Gregorián dallamok PETŐFI RADIO: 8.05: Kemény Egon dalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: idősebbek hullámhosszán 9.30: Baranyl Káimán népi zenekara játszik 10.00: Zenedélelőtt 4 NÓGRAD - 1984. július 11., szerda 11.35: A Szabó család 12.05: Dékl Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Schubert-muzsika gyermekeknek 14.00: Zenés délután 14.35: Zenés játékokból 15.00: Diákfoci 15.13: Slágermúzeum 16.00: Arcok, művek, korok 16.40: Egy műsor utóélete 17.10: Üj nótafelvételeinkből 17.30: ötödik sebesség 18.35: A King’s Singers és a könnyűzene. X/7. rész 19.10: Népzenekedvelőknek 19.40: Miről ir a Pártélet júliusi száma? 19.45: A Dire Straits együttes felvételeiből 20.35: Magyarország 1984. 21.32: Gramofonalbum 22.02: Népdalkörök pódiuma 22.27: Behár György szerzeményeiből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI SYÜD1Ő: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Kangversenykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Aratás az észak- magyarorszagi földeken.) Fele­lős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: -Tolnai Attila — Sport. 18.00: Észak-magyarorszá- gl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGVAK TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (Ism.) 10.05: Katica. VI1/5. rész. 10.30: Delta. Tudományos híradó 10.55: A kölni dómvédelmi inté­zet. NSZK rövidfilm (ism.) 11.40: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Fabula. Mire való a fejünk? (Ism.) 17.50: Szénásl Imre távúszó- vllágbajnok. Riportfilm lk 25: Képújság 18.30: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 18.50: Reklám 18.55: Agrárvilág. 19.25: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.30: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Jogi esetek 21.15: Civilszerepben. Szilágyi Jánossal beszélget Kepes András 21.55: A Telepódium bemutató­ja: Bakonyi boszorkák, 32.50: Tv-híradó, 3, 2. MŰSOR: 18.35: Képújság 18.40: Zenés nyári esték — 19,20: A lengyel televízió estje. Bevezető 19.25: Megfakult fényképek. 19.40: A kárókatona. Rövidfilm 20.00: Botsáskák. Rövidfilm 20.10: Fiatal művészek hangver­senye 20.30: A kulcsár. Lengyel film 21.50: Irena Santor énekel 22.20: A patak partján. Kisfilm 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 10.30: Szórakoztató vetélkedő. 11.10: Az ember és a föld. 1. rész 11.35: Hírek 17.15: Hírek 17.20: A fogápolásról. (Ism.) 17.30: Cora. Riportműsor a halár- őrökről es kutyáikról. (Ism.) 17.55: Autósok-motorosok magazinja. (Ism.) 18.30: Esti mese 18.40: URH-kocsival. Magazin. (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Üzlet halállal 20.40: Aszparum Kan. Bolgár történelmi filmsorozat. 1. rész. (15 éven felülieknek]). 21.30: Művelődéspolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A fiatal koncertművészek nemzetközi fesztiváljának műsorából 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.15: Esti mese. (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Teletipp. Szórakoztató műsor 20.40: Ma este. nyolckor. j Magazin 21.30: Időszerű események 22.00: A szerelem évgyűrűi. NDK tv-*ilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: \ kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált amerikai filmvig- játék. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Bátor emberek. Szovjet kalandfilm. Háromne­gyed 6 és 8 órától: Akit Bulldó- zernak hívtak. Színes, szinkroni­zált olasz kalandfilm. — Nagybá- tonyi Petőfi: Sok pénznél jobba több. (16) Szines, szinkronizált francia bűnügyi filmvigjáték. — Pásztói Mátra: Házasság szabad­nappal. (14) Színes magyar film- vígjáték. — Karancslapujtö: Vár* kastély a Kárpátokban. Sztaefc szinkronizált csehszlovák filáh. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom